/dunakanyar/veszelyeztetett-novenyfajokat-mentenek-a-pilisi-parkerdoben/
hirdetés

DUNAKANYAR
A Rovatból
hirdetés

Veszélyeztetett növényfajokat mentenek a Pilisi Parkerdőben

A védett körülmények közül fokozatosan szoktatják vissza a növényeket a természetes közegükbe, így például a hóvirág, a pirosló hunyor vagy a magyar vadkörte után a farkasboroszlán vagy a papucskosbor is újra esélyt kaphat.
hirdetés

Évről-évre gyönyörködtetnek bennünket a tavasszal az erdeinkben nyíló virágok, de ritkán gondolunk arra, hogy sok faj megőrzése mögött komoly szakmai munka áll. A Pilisi Parkerdő Visegrádi Erdészeténél egy ilyen, az ELTE Füvészkertjével közösen folytatott fajmegőrző program biztosítja többek között a hóvirág, a pirosló hunyor vagy a magyar vadkörte jövőjét.

A Pilisi Parkerdő számos természetvédelmi, élőhely- és fajmegőrzési programja között kiemelt helyet foglal el a Visegrádi Erdészet Bertényi Miklós Füvészkertjében elindított,

ritka vagy veszélyeztetett növényfajok megmaradását segítő,

úgynevezett ex situ program. Az eljárás során a gyűjteményes kertekben szaporított növényeket több lépésben telepítik vissza eredeti élőhelyükre. A köztes lépcsőfokot az erdészeti arborétumok jelenthetik, amelyek a növények számára a természetes élőhelyükhöz leginkább hasonló állapotokat biztosítják. Így elkerülhetőek a növényeket ért sokkhatások, hiszen az állandóan gondozott környezetből egyből a természetbe kiültetett fajok sokszor nem képesek tolerálni a mostohább körülményeket, ezért hamar elpusztulnak.

Az aktív természetvédelem, - ezen belül az ex situ növényvédelmi eljárások - jelentősége az elmúlt években folyamatosan növekszik. Korábban a passzív természetvédelem elsősorban arra törekedett, hogy a veszélyeztetett területeket jogi úton védetté nyilvánítsák, és azokat a lehető legtöbb külső hatástól megóvják. A módszer nem mindig vezetett eredményre, ezért van szükség az aktív, cselekvő beavatkozásokra is.

hirdetés




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk