Pilisi Parkerdő: 50 éve védi a természetet és segíti a természetjárókat
A természetvédelem, az erdőgazdálkodás és a természetjárás összhangjának megteremtését és fejlesztését szolgálta 50 évvel ezelőtt a Pilisi Parkerdőgazdaság megalapítása. Az erdőgazdaság sikeresen valósította meg az elképzelt modellt:
a természeti értékek megőrzése mellett napjainkban a főváros környéki parkerdőknek évente 25 millió látogatója van,
miközben a szükséges infrastruktúra fenntartásához jó alapot szolgáltat a fenntartható erdőgazdálkodás.
1969-ben egyedülálló volt a Pilisi Parkerdőgazdaság alapítóinak célkitűzése: olyan erdőkezelési modell kidolgozása és megvalósítása, amely előtérbe helyezi az erdők turisztikai és kulturális szerepét, és nagy hangsúlyt fektet a táj és a természet védelmére. Mindennek anyagi forrását a korszerű erdőgazdálkodás volt hivatott megteremteni. Az alapító, első igazgató, Dr. Madas László úttörő, változtató ember volt, akiben emellett volt türelem, kitartás és alázat, amelyek ma is a pilisi erdészek hivatásának alappillérei. Az ő munkássága eredményeként született meg a Parkerdőnél folyó erdőgazdálkodás szakmai struktúrája, amely a gazdasági szempontok mellé, sőt fölé rendeli a természetvédelem és a turizmus követelményeit.
Eddigi története során az erdőgazdaság számos természetvédelmi terület alapításában is közreműködött,
és egyik kezdeményezője volt a Pilisi Bioszféra Rezervátum kialakításának. A Pilisi Parkerdő országosan élen jár az örökerdő-gazdálkodás széleskörű bevezetésében, miközben gazdálkodásával stabil alapot biztosít a turisztikai és természetvédelmi közfeladatok ellátásához. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az erdőgazdaságra bízott erdők mintegy 40%-án folyamatos erdőborítást biztosító módszerekkel dolgoznak a szakemberek. A természetvédelmi feladatok terén a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával szoros és kiváló az együttműködés, amely a Parkerdő működési filozófiájából fakad. E szerint az aktív természetvédelem, az erdőgazdálkodás és a természetjárás nem választhatóak el egymástól. Ennek tükrében, az erdei életközösség minden elemét figyelembe véve végzi mindennapi munkáját az erdőgazdaság közel 300 dolgozója, köztük 150 erdész szakember.
Az ökoszisztéma szerves részét képezi a vadállomány, ezért fontos, hogy a vadvilág és az erdő kezelése egymással szoros összhangban történjen.
A Pilisi Parkerdő Zrt. közel 80.000 hektárnyi területen végez vadgazdálkodási tevékenységet, ahol a hazai öt nagyvadfaj (gímszarvas, dámszarvas, őz, vaddisznó, muflon) mindegyike megtalálható, amelyek mellett számos kisragadozó és egyéb állatfaj jelenléte teszi még változatosabbá az erdei életközösséget. A folyamatos erdőborítás megvalósításának feltétele a vadállomány létszámának szabályozása. A Pilisi Parkerdő Zrt. szakszemélyzete számára komoly és felelősségteljes munkát jelent a vadgazdálkodás, ennek része az állomány folyamatos monitorozása és szabályozása, a genetikailag értékes vérvonalú állomány védelme és nevelése, vagy éppen az olyan alternatív módszerek alkalmazása, mint a vaddisznók élve történő befogása a lakott területekhez közeli erdőkben.
Elhelyezkedéséből és adottságaiból fakadóan a Parkerdőgazdaság
az ország legnagyobb ökoturisztikai infrastruktúráját kezeli, amely kikapcsolódási lehetőséget kínál a gyalogos, a kerékpáros és a lovas természetjáróknak egyaránt.
Több mint 1.000 km turistaút, 360 km erdei kerékpározásra kijelölt út és erdei lovas úthálózat köti össze a kilátókat, turistaházakat, népszerű letelepedő helyeket. Az 1973-ban megalkotott pilisi tájegység rendezési programnak köszönhetően épült ki Visegrád határában, Mogyoró-hegyen az első kirándulóközpont. Kilátók épültek, többek között a Kis-Hárs-hegyen és a Nagy-Hárs-hegyen. A 2013-ban átadott Som-hegyi Turistaházzal, már a modern, XXI. századi turizmus igényeire szolgált megoldásokkal a Parkerdő, melyet követően sorra újultak meg az erdei szálláshelyek. A 2018-ban avatott hármashatár-hegyi Rotter Lajos Turistaházzal együtt csaknem 300 turista találhat magának jól felszerelt, korszerű éjszakai szállást, 6 helyszínen. A társaság kezelésében lévő erdőkben 9 kilátó található, melyek a látogatószámláló berendezések adatai alapján igazoltan közkedvelt célpontok az erdőjárók körében.
Az erdőgazdaság működési területén 3 millió ember él, az ő képviseletüket pedig 117 önkormányzat látja el, akikkel napi szintű a Társaság kapcsolata. Ez nagyon fontos a lakossági igények felmérésében, a partneri együttműködések kialakításában, a környezettudatos szemlélet formálásában.
E szemléletformáló munka nem ma kezdődött. Jó alapokra volt szükség ahhoz, hogy napjainkra szélesebb körben is ismerté válhassanak erdeink értékei és emellett az erdészek elhívatottsága. Az alapgondolatot Dr. Madas László így fogalmazta meg:
„Az erdő a világ egyetlen olyan könyvtára, amely már akkor is tudáshoz juttat, ha csendben vagy és nyitott szemmel sétálsz benne.”
Egy ilyen erdei könyvtárat nyitott meg több mint 30 éve Visegrád határában, 1988-ban az erdőgazdaság, Magyarországon elsőként. Napjainkra csak ebben az Erdészeti Erdei Iskolában évente több mint 10.000 gyermek vesz részt erdőpedagógiai foglalkozásokon.
A Parkerdőnél folyó környezeti nevelés másik fellegvára az idén 40 éves fennállását ünneplő Budakeszi Vadaspark, amely 2018-ban újabb látogatottsági rekord mellett nyerte el az Év Családbarát Ökoturisztikai Élménye díjat.
