Elhagyatott épületek bűvöletében
Judit a képeit "oSpi" néven szokta publikálni. Fotós szenvedélyéről így írt: "Kicsi korom óta érdekel a fotózás, de 3-4 éve foglalkozom komolyabban a témával. Főként DSLR géppel dolgozok, de fél éve "ismerkedem" az analóg fényképezőgépekkel, a negatívok és a pozitív képek előhívásával. A kedvenc témáim a "street photography" és az "urban exploring". Ez utóbbit űzöm a legszívesebben.
Régóta vonzanak az elhagyatott épületek, közülük is főleg a gyárak. Csodálatos érzés egy ilyen épületbe belépni és fotózni. Megpróbálom megragadni a pusztulásukban azt a melankóliát, ami belengi a tereiket.
Leírhatatlan ott állni abban a furcsa csendben, amit a kitört ablakokon átsüvítő szél tör csak meg. Valahol, ahol nem is olyan régen még dübörgött az élet, most pedig csak a vakolat pereg le. Ezeknek a falaknak történeteik vannak, amiket ha jól figyel az ember, "meghallhat". :)
Az UrbEx-hez kell némi fanatizmus, de mindenképpen a megőrzésen, megragadáson van a hangsúly. Az urban explorer nem fújkál, nem rongál és főleg - nem tulajdonít el semmit. Mint ahogy az első és legfontosabb szabálya is jelzi - "Take only pictures, leave only footprints".
Ez utóbbit csak azért írom le, mert egy ideje egyre népszerűbb az elhagyatott épületekbe mászkálás az emberek körében, és sokan csupán a hecc, meg az adrenalinszint fokozás kedvéért térnek be ezekre a helyekre. És vannak, akik "nyomot is akarnak hagyni maguk után". Pedig egy elhagyatott épület rengeteg veszélyt rejt magában. Meglazult födém, rossz statikai állapot, és a földszint alatt is meglepően sok szint, alagsor stb. rejtőzik.
A fényképeim Magyarországon, és Angliában készültek.