Világelső a New York Kávéház
A világ legszebb kávéházának választották a a budapesti New York Cafét! Az U City Guides internetes utazási kalauz rangsorában olyan helyeket előzött meg a patinás épület, mint a velencei Caffe Florian, a bécsi Café Central, a prágai Café Imperial vagy a párizsi Café de la Paix. Ha teheted, ülj be te is egyszer egy csésze feketére!
, Forrás: HVG, Fotók: Bódis Krisztián
Az U City Guides szakértői mind a külső, mind pedig a belső megjelenést is pontozták, így abszolút nem csodálkozunk, hogy a legendás New York Kávéházat találták a legszebbnek. Azonban nem először, hiszen már 2011-ben is elnyerte ezt a címet a hely.
Második helyen a velencei Caffe Florian áll, aminek leghíresebb vendégei között Carlo Goldonit, Goethe-t, Lord Byront, Marcel Proustot, Charles Dickenst és Casanovát emlegetik. A harmadik legszebb kávézó a bécsi Café Central lett. Legnevesebb törzsvendégei, Lev Trockij és Lenin voltak.
Ám a világelső magyar kávéház is büszkélkedhet híres vendégekkel: Ady Endre, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes és még sorolhatnánk. Molnár Ferenc, a legenda szerint, a Dunába hajította a kávéház kulcsát, hogy azt sose lehessen bezárni.
Heltai Jenő korában így működött a kávéház: „A pazar New Yorkban kitisztították a cipődet, kivasalták a ruhádat, késő este is megborotváltak, lenyírták a hajadat meg a körmödet… A kávéház műhely és íróasztal volt, balsorsban lakás és éjjeli szállás is, hiszen hajnaltól hajnalig nem kellett belőle kimozdulni.” Lehet, hogy tényleg a Dunába hajította a kulcsokat a fiatal Molnár?
A kor ünnepelt építésze, Hauszmann Alajos készítette el a New York Palota terveit. Az olasz reneszánszra támaszkodó, de alapvetően eklektikus stílusú épületet 1894-ban adták át, és azóta is a Nagykörút egyik ékkövének számít.
Méltóságteljesen magasodik a környező épületek fölé, jellegzetes tornya a századforduló tájékán épült amerikai ”felhőkarcolók” stílusát idézi. A földszinti kávéház a barokk pompa megtestesítője: mennyezeti freskóit velencei csillárok világítják meg, a lépcsőzetes kialakítású, aranyban tobzódó tereket pedig csavart márványoszlopok tagolják.
A Dohány utcai fronton lámpásokat tartó, tekintélyt parancsoló bronzfaunok Senyey Károly keze munkáját dicsérik.
A Karinthy által csak “Nyehó”-ként emlegetett impozáns palota minden napszakban más arcát mutatta. Délelőtt a környékbeliek és a hivatalnokok szaladtak be egy gyors kapucínerre, délutánra benépesült a ”női” szalon és az irodalmi asztalok.
Itt ülésezett a Nyugat folyóirat és a Pesti napló szerkesztősége, a kritikusok pedig a híres ”veseasztal” körül tanyáztak.
Mindennek meg volt a maga helye. A törzsvendégek a saját, állandó asztaluknál foglaltak helyet, ahol akár fogyasztás nélkül is elolvashatták a napi újságot. Ha épp nem volt semmi komoly dolguk, kártyával, dominóval vagy sakkozással ütötték el az időt. Sok szerencsejáték függő itt élte le fél életét, hiszen közel ötvenféle játék folyt az asztalokon.
A New York dicsőséges időszaka a világháborúk eljövetelével azonban lezárult. A háborúk alatt a palota tetejét géppuskafészekké alakították, a kávézó rész pedig istállóként funkcionált. A Nyehó később sem tért magához.
Sörözőként, étteremként, sőt, sportszeráruházként is üzemelt egy időben. Régi, méltó pompáját csak 2006-ban nyerte vissza az olaszországi Boscolo szállodacsoport jóvoltából, aki megvásárolta és korhűn felújította az egész épületet.
Ha tetszett a cikk, nyomj egy lájkot! :)