Viccesen és elgondolkodtatóan pingálják ki Budapest köztereit
Belső-Erzsébetváros és Józsefváros utcáit bejárva felkerestük a Magyar Kétfarkú Kutya Párt friss street art-alkotásait a szerveződés vezetőjével, és egyben ennek a furcsa, városi művészeti ágnak a leghitelesebb hazai képviselőjével, Kovács Gergővel.
- Most már kezdünk rájönni, hogy melyik festék bírja jobban a betont meg az időjárást – meséli az Astorián található gyorsétterem előtt kipingált járdarepedésekre. Az mindenesetre elsőre látszik, hogy mennyivel elviselhetőbb így a kátyús járda.
Mivel lusta embernek vallja magát, társakat keresett városszépítő ötletei megvalósításához. Ehhez pedig úgy tűnik sok embernek volt kedve. Az aktivista-toborzásra jelentkezett 40-50 ember kéthetente találkozik a budapesti Müsziben, ahol végigtárgyalják azokat a gerilla-módszereket, amelyekkel lehet vicces, szép, esetleg elgondolkodtató dolgokat létrehozni.
Ennek rengeteg módja van: a stencilezésen át a gerillakertészeten keresztül a kamu árucikkek boltokban történő elhelyezéséig. "A kérdés az, hogy mit tud kezdeni egy párt az aktivistáival, amikor nincs választás" – vetette fel a kulcskérdést a párt vezetője. Erre próbál válaszolni a megújult street art-lendülettel, hasonló gondolkodásúak bevonásával. "Ez élvezhető, jó is csinálni és a város is jobb hangulatú lesz tőle.
– tette hozzá.
Nem utolsó szempont a kritikus cél. Elmondása szerint 10 évig azt próbálták, hogy ha volt valami rossz, azt kinevették, humor forrásává tették. Most inkább az a cél, hogy ha valamit ők meg tudnak javítani, jobbá tenni akkor miért ne? Példának hozott fel egy VIII. kerületi buszmegállót, ami bár sok millióba került, tető valahogy nem lett. Itt esernyőket rögzítettek a tető helyére. Amiket persze két nap alatt széthordtak, megrongáltak, de hamarosan egy asztalossal tartósabb megoldás készül, immáron 3 méter magasra, biztonságban a vandál kezek elől.
Aztán felmerült, hogy miért is ne újítanák fel padokat? Készülnek átlátszó csikkgyűjtő üvegtartályok is szavazóurna funkcióval: ki lesz rakva egy kérdés alatt két tárolóval, a kocsma előtt dohányzók pedig talán nem eldobják majd a csikket, hanem azzal "szavaznak" egy adott kérdésre. Terveznek PVC-csövekből utcai virágtartókat, és olyan padokat készíteni, amelyek akár egy kis menedéket adhatnak a hajléktalanoknak esős időben.
Szóval egyelőre ötlet van, ember is van, ősztől ezért megpróbálnak majd nagyobb vidéki városokban (Szeged, Pécs) is felkelteni az emberek érdeklődését. A lényeg az lenne, hogy ténylegesen csináljanak valamit, ne csak "üldögéljenek és dumálgassanak". És közben aktivista képző is ez a rendszeres találkozó: megtanulnak stencilezni, melyik ragasztó a tartós, hogy kell a fúrót kezelni.
Az emberek pedig úgy tűnik szeretik a végeredményt. Amikor festették a körúti padokat, akkor
egy lakó odajött hozzájuk és kérdezte, hogy a szemköztieket is lefestik-e mert ő ott lakik.
Még a szegedi időkben is szinte csak pozitív visszajelzés érkezett. A párt is úgy jött létre, hogy gyakorlatilag a rajongóknak berögzültek az első kétfarkú kutyás street art-ok és utána már szinte kérték, hogy ténylegesen létezzen a párt. Az elején ez a figura is csak egy volt a sok játékos ötlet közül. Aztán ő is belátta, hogy kell a párt mert, ahogy ő fogalmaz: "ha az ember komolyan változtatni akar, akkor annak a Közép-Európában bevett módja a pártalapítás".
De ez is csak egy eszköz. Mert annak nincs önmagában értelme, hogy 4-5 embert bejuttatnak a parlamentbe. Mert szépet ígérni, azt bárki tud, viszont nagyon kevés új politikai erő, szerveződés tudja ma Magyarországon bemutatni, hogy mire képes ha vezető pozícióba jut egy településen.
Érzése szerint a választásokig ebből az emberállományból össze tud állni egy kampánycsapat a következő választásokig, amelynek a megnyerése természetesen továbbra is tervben van.