hirdetés

BUDAPEST
A Rovatból
hirdetés

Városmajor: itt egykor kert, katonai gyakorlótelep és temető is volt

Mutatjuk, milyen volt régen, és milyen most a park.
My Secret Budapest - szmo.hu
2020. május 25.

hirdetés

Amikor a városmajori parkban sétálsz, jusson eszedbe, hogy itt már lassan 250 éve működik közpark.

A Városmajor névre hallgató budai városrész egyénként egykor kaszáló volt, később kertek, ligetek borították, majd miután Barabás Miklós és a kor több híres alakja felfedezte szépségét, a XIX. században egy részét elkezdték beépíteni.

Ma változatos építészeti örökséggel rendelkező és vegyes képet mutató hely a Városmajor, amelyet sokan a parkkal azonosítanak.

A Rózsadomb és a Kis-Svábhegy közti területet, az Ördög-árok árterét a budaiak a török hódoltságig kaszálóként használták. Buda visszafoglalása után a katonaságé lett. Daun tábornok megszerezte magának, és 1724-ben nyaralót és majorságot építtetett rajta. Áthelyezése után 1730-ban a terület a majorsággal együtt Buda város birtokába került.

Amikor II. József 1784-ben Budáról Pestre helyezte át a polgári mérnökképző intézetet, az egyetemhez tartozó botanikus kert helyén az uralkodó közparkot kívánt létesíteni. A magisztrátus azonban házhelyeket tervezett oda, így a botanikus kertért felajánlotta a város majorját.

hirdetés

1785. július 25-én ezt a helyet közkertté nyilvánította a Helytartótanács.

Az akkor még 57 holdas közparkot Tallherr József tervezte meg geometrikus elrendezésű sétányokkal. A parkot fásították. Ez volt Pest-Buda első közparkja. Fenntartásához bevételekre volt szükség, így a XIX. században vendéglő, mutatványos bódék, lacikonyha, céllövölde telepítésével egyfajta szórakozónegyed lett. (Hasonló mutatványos park volt a Városligetben és a Népligetben is.) Ezzel párhuzamosan a környéket (bár még csak elszórva és lassan) kezdték körbeépíteni.

A XIX. század második felére a Városmajor parkja egyre rosszabb hírű lett, majd felmerült a terület rendezése, beépítése. Végül rendbe tették a parkot.

A XX. század elején lefedték a Budán többször is árvizeket okozó Ördög-árkot (ennek a kivezető nyílását láthatjátok az Erzsébet hídról a Döbrentei térnél). A vurstlit bezárták. Később felépítették az új, nagyobb városmajori katolikus templomot, a Jézus Szíve plébániát, Árkay Aladár és fia, Árkay Bertalan modernista remekművét. A harmincas években újra parkosították a területet.

A városmajori park az 1930-as, 40-es években - a fotók forrása a Fortepan.

A Városmajorban még temető is volt

Amikor kitört 1737-ben a pestisjárvány, a vízivárosi Kapás utca által határolt régi budai temetőt az 1738-40-es pestisjárvány idején pestistemetőnek használták, majd lezárták. 1740-ben egy kicsivel arrébb, a mai Medve utcában létesítettek temetkezési helyet.

Amikor 1760 körül ez a temető is megtelt, a Városmajor keleti sarkánál, a mai Széll Kálmán tér és a Szilágyi Erzsébet fasor találkozásánál nyitottak új sírhelyeket.

Fogytak a sírhelyek, ezért újabb temetőt nyitottak a jelenlegi Szent János Kórház szomszédságában. Ez akkor még kertes-ligetes hely volt. A Vízivárosi temető a Kútvölgyi útnál terült el, a domboldalon. 1785-ben nyílt, 1885-ig használták, de csak az 1930-as években szüntették meg.

A második világháborúban Budapest véres ostroma után vált a Városmajor ideiglenes temetővé és szemétlerakó hellyé.

A háborút követően rendezték a park területét, 1952-ben pedig felépítették a Szabadtéri Színpadot, majd teniszpályát, tornacsarnokot, sporttelepet is létesítettek itt.

A kétezres évekre az egész park siralmas állapotba került. 2014-re újították fel (a játszótérrel, közösségi terekkel együtt), új utcabútorokat és kültéri tornaszereket helyeztek el, kutyafuttatót alakítottak ki.

Mára egész tetszetős park lett, sokkal jobban érvényesülnek az itt látható szobrok, kellemesebb a séta, és méltóbb környezetet jelent a városmajori templomnak is.

Azért ha alaposan körülnéztek, látjátok, hogy még mindig volna mit javítani és szépíteni rajta.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk