Újlipótvárosi hírességek nyomában
Első utunk Radnóti Miklós szülőházához vezetett. A költő a Kádár utca 8-as szám alatt látta meg a napvilágot, gyermekkorát azonban a mai Szent István körúton töltötte. Születését szörnyű kettős tragédia árnyékolta be: ikertestvére és édesanyja is életüket vesztették, erről azonban csak tizenkét éves korában világosították fel.
Egészen addig a pillanatig abban a tudatban élt, hogy apja második felesége, Molnár Ilona az ő édesanyja, és kishúga, Ágika is az édestestvére. A trauma sosem hagyta nyugodni többé, örökös és oktalan lelkiismeret-furdalással gondolt rájuk, ahogy azt Ikrek hava című életrajzi írásában is rögzítette.
Apja halála után néhány évig nagybátyjánál, Grósz Dezsőnél, a jómódú kereskedőnél lakott, majd 1923-tól egészen házasságkötéséig dédnagynénjeinél, Ernesztin és Ilka néni körúti lakásában élt. Itt írta első versét is, amelynek Apámhoz az égbe címet adta.
Gyarmati Fannival matematika korrepetálás közben ismerkedett meg, közös életüket a Pozsonyi utcában élték, a frissen, 1930-ban felhúzott házban az 1-es szám alatt. A ma már századik évét is betöltött Fifi néni még mindig ebben a házban él, a bútorok is szinte ugyanazok, mint amikor munkaszolgálatba induló férjétől utoljára elbúcsúzott. Úgy mondják, ennek a háznak a pincéjében, az óvóhelyen olvasta fel először Radnóti a Nem tudhatom című versét, valójában azonban hónapokkal előtte, szilveszter éjszakáján „debütált” a költemény.
Talán nem sokan tudjátok, de a Visegrádi utca 18-as szám alatt lakott Ady Endre is. Öccsénél, Lajosnál húzta meg magát fél évre, éppen abban az időszakban, amikor Lédával végleg szakítottak egy balul sikerült toszkánai nyaralás után. A két testvér szöges ellentétei voltak egymásnak. Endre habzsolta az életet, szinte botrányhősnek számított, ezzel szemben Lajos csendes, visszafogott férj volt.
Lajos felesége nem tűrte, hogy a költő sokszor éjjel, részegen tántorog haza, ezért hamar kiadta az útját.
Ady a Hegedűs utcában bérelt lakást 1912 januárjától, de azért vacsorázni átjárt a Visegrádi utcába. Amikor Hatvany Lajos, meglátogatta, egy magánlevélben arról számolt be, milyen igénytelen környezetben él Ady: mindenütt cigarettacsikkek és kiürült borosüvegek hevertek a szobában. Hatvany amellett, hogy elismerte Ady zsenialitását, emberileg silánynak tartotta őt.
A Visegrádi utcában az utcáról alig látható lakásban, a 15-ös szám alatt jött létre a magyar irodalmi avantgárd egyik „telephelye”. A Fészek klub tagsága és köre vette ide be magát, közéjük tartozott például Kassák Lajos is. Mecénásuk Sámuel Izsó kereskedő volt, aki támogatta a Tett és a Ma című avantgárd újságokat.
Nem kellett azonban sok idő ahhoz, hogy a csoportban szakadás keletkezzen a politika és költészet frontvonala mentén. A kommunisták számtalan merényletet dolgoztak itt ki, a házban nyomtatták kiáltványaikat, jelképeiket, sőt, amikor hatalomra kerültek, a Kommunista Párt néhány napig gyakorlatilag innen irányította az országot.
Újlipótváros épületeiben nemcsak József Attila, Ruttkai Éva, Karinthy Frigyes vagy a Hatvany-Deutsch család élt egykor, de például Kosztolányi Dezső is, aki egy anekdota szerint a szó szoros értelmében ráfázott arra, hogy a Palatinus-házakban bérelt lakást. Jó előre, egy évre kifizette már a bérleti díjat, sőt a belsőépítészeti tervezésbe is örömmel vetette bele magát, amikor rájött, hogy valójában képtelen itt élni. A közeli Duna-part felől ugyanis rendszeresen feltámadt az erős, hideg szél, végigsöpörve a házak között, amit a költő nem tudott megszokni.
A Palatinus-házcsoport egyébként a korabeli elit kedvelt lakhelye volt, Jászai Mari is élt itt egy darabig. Érdekessége többek között, hogy eleinte a Margitszigetről jövő termálvizet vezették be a házakba, ami sok kényelmetlenséget okozott a lakóknak: megbarnította a hófehér fajansz mosdókagylókat, kádakat, sőt rendszeresen dugulást okozott a magas ásványianyag-tartalom miatt.
A sétát a Miénk a Ház szervezte.
Ha tetszett a cikk, nyomj egy lájkot!