Tündéri mézeskalácsházakból áll Óbuda eldugott mini negyede
Óbuda nem mindig kapja meg azt a figyelmet, amit megérdemelne - valószínűleg azért, mert más, nagyobb területű kerületekhez hasonlóan széttagolt, és apró, finom részleteiről, érdekes építészeti emlékeiről a lakótelepek, a forgalmas utak és a Római part büféi gyakran elterelik a figyelmet.
Pedig elég sok felfedezni való akad még a kerületben.
Itt van például a volt Óbudai Gázgyár munkástelepe, ahol a séta felér egy időutazással.
A gyár dolgozóinak házait olyan gondosan és egységes koncepció mentén tervezték, mint Kispesten a Wekerle-telepet.
Az egykori gázgyárhoz két mini lakónegyedet építettek: egyet a munkásoknak, egyet a tisztviselőknek. A munkásokét Almási Balogh Lóránd tervezte, a gázgyárat és a tisztviselők telepét Reichl Kálmán.
Előbbit, a munkásnegyedet U-alakban rendezték el, középen egy park található, annak egyik végén áll az iskola és az óvoda. A földszintes és emeletes mézeskalács házak az U két szárán szimmetrikusan tükrözik egymást, és az U görbületében is látható egy-egy oszlopos, egymásnak megfelelő épület. A házakhoz kertek is tartoznak.
A telepet 1911 és 1914 között húzták fel, és sokan szecessziós negyedként tartják számon. Én inkább azt mondanám, hogy néhol a magyaros szecesszió egy-egy elemét felhasználó, hangulatában a kisvárosokat és a tradicionális erdélyi építészetet idéző kis negyed ez.
