BUDAPEST

Tudod, melyik az a budapesti épület, aminek felújítása több időt vett igénybe, mint maga az építése?

Az ImagineBudapest legújabb videójából megtudhatod, ugyanis legújabb kisfilmjükben három felújított épületet mutatnak be.

Link másolása

Az ImagineBudapest legújabb videójában három felújított épület történetét ismerheted meg, Mangel-Hóbor Eszter építész vezetésével. A videóban bemutatott három épülethez háromféleképpen nyúltak hozzá. Az első épület, az Andrássy Palace esetében szervesen együtt élt a régi épület és a felújított részek. Bár szöges ellentétben állnak egymással, de mégis együtt tudnak működni.

A videóban még bemutatják a Zeneakadémia felújítását is, amiből kiderült, hogy inkább az értékőrzésen volt a hangsúly, az újszerű elemek építése minimális volt. Az utolsó épület, a Budapest Music Center esetében viszont olyan kevés volt a megtartható keret (egy régi ferencvárosi kereskedőház volt), hogy az sokkal inkább mondható ma már egy kortárs épületnek, mint helyreállításnak. További érdekességekért nézd meg videójukat!

VIDEÓ: Időutazó terek

Ismerd meg Budapest láthatatlan arcát

Ha érdekelnek még ehhez hasonló történetek, hogy miként nézett ki Budapest egykor és hogyan alakult ki a mai városkép, szeretnéd tudni, milyen történeteket mesélnek el egyes épületek és hol találsz rejtett kincseket, akkor az ImagineBudapest sétáit neked találták ki. Több tucat séta közül válogathatsz, a barangolások közben pedig feltárul előtted Budapest ismeretlen arca.

A sétákról bővebben itt olvashatsz, ha pedig megajándékoznál egy sétával valakit, oldalukon Ajándékutalványt is rendelhetsz!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
A Rovatból
Budapest legizgalmasabb titkos parkja, az Epreskert télen is lenyűgöző
Szobrok, szobortöredékek és egy barokk kálvária: már ezekért megéri bekukkantani.

Link másolása

Az egyik legérdekesebb hely Budapesten kétségkívül az Epreskert. Évekig sétáltam el (vagy rohantam el) úgy mellette, hogy csak egy pillantást vetettem a kerítésre, megállapítottam, hogy milyen érdekes, nahát, micsoda figurák vannak állnak a kertben a bokrok és fák között, de mentem tovább. Néhány évvel ezelőtt viszont vettem a fáradságot és alaposan körbejártam a kertet.

A gyönyörű Epreskert értékét több dolog is emeli: az egyik az itt látható barokk kálvária az 1740-es évekből, Pest-Buda első kálváriaépülete, amit a józsefvárosi kálvária tér átalakításakor, a 19. század végén Stróbl Alajos mentett át. Elemeire bontva és újra felépítve került át az akkori művészeti akadémia kertjébe.

A másik a sokféle szobor, szobormásolat és szobortöredék, ami a kertben látható. A Magyar Képzőművészeti Egyetem Festő, Szobrász és Látványtervező Tanszékeinek kertje egyfajta szabadtéri kiállítás.

A harmadik az időszakos kiállítóhelyiségként működő Parthenon-fríz Terem, ahol izgalmas installációkat, szobrokat láthatunk. Legutóbb a lenyűgöző "Nyári szobrok télen" című kiállítást nézhettem meg, amelyen a zalaszentgróti, nagyatádi, nyárádszentsimoni, tokaji és skóciai művésztelepeken készült hallgatói munkákból válogattak, és fotókat is láthattam a művésztelepek életéről.

Ha csak a kerítésen kukucskálsz be a Munkácsy utca és a Szondi utca felőli oldalon, már akkor érdekes dolgokat láthatsz:

Ha pedig éppen közönség számára is látogatható kiállítás van a Parthenon-fríz Teremben, a járdán végigsétálva élvezheted a szabadtéri tárlatot. Mivel ez egyetemi, oktatási terület, ha a kiállítás miatt bemehetsz, akkor se élj vissza ezzel. Ne kóborolj összevissza a kertben, mert az épületek mögött álló szobrokat az utcáról,a kerítés mögül is jól láthatod; semmilyen módon ne zavard azokat, akik a kertben dolgoznak, és ne tölts bent sok időt.

A másik lehetőség, hogy a különböző budapesti vezetett, tematikus séták egyikén vesze részt, és akkor hallhatod az Epreskert történetét, vagy olyan helyeken járhatsz, ahol egyébként hétköznap nem. A Budapesti Városvédő Egyesület például szokott egy-egy rendezvényt tartani Epreskerti Esték címmel; legutóbb szeptemberben szervezték meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
BUDAPEST
A Várkert rakparton áll Budapest legkeskenyebb háza
Budapest bővelkedik egyedülálló épületekben. Ezek között különleges helyet foglalnak el a város legkeskenyebb házai.

Link másolása

A rakparton - mind a pesti, mint a budai oldalon - több olyan épületet is láthatunk, amely a többinél karcsúbb.

A legkeskenyebb pedig a Döbrentei tér közelében álló Mandl-ház.

Gyakran sétáltunk el a mór és neogótikus elemeket egyesítő, valóban mutatós épület előtt. A 19 század második felében kialakult környék, különösen a Várkert rakpart (a háború után a foghíjtelkek és bombatámadásban elpusztult építmények helyére épült házakat kivéve) egységesen formált, harmonikus házsorából nem emelkedik ki túlságosan feltűnően a klinkertéglás épület.

Talán ez az oka annak, hogy csupán nemrég, a pesti oldalról átpillantva tűntek fel az arányai. Úgy döntöttünk, alaposabban is szemügyre vesszük.keskenyhaz_pest9

A telket két testvér, a Mandl Manó és Mandl Ármin kereskedő vásárolta meg az 1890-es évek második felében. A tervezést és a kivitelezést Weinréb Fülöpre és Spiegel Frigyesre bízták. 1898-ban készült el a kéthomlokzatú, háromemeletes, apró belső udvarral rendelkező ház. Az épület 22 méter magas,

a Várkert rakpartra néző homlokzata 6,2 méter széles, a Döbrentei utca felőli csupán 5,5.

Pár éve ingatlanhirdetésben is szerepelt az egyik három szoba hallos lakás.keskenyhaz_pest10

A ház tetőterét az 1930-as években építették be, a kivitelező Marafkó Ferenc építőmester volt. Az új lakást két szoba hallosra alakították ki, de gardróbszobát is terveztek hozzá.

A házban hírességek, nobilitások is éltek, például Tallatschek Ferenc bányaigazgató, Andrássy Antal, gróf Leiningen-Westerburg Ármin - egy vasúttársaság alelnöke -, gróf Bethlen Józsefné és gróf Bethlen Anna.

A 60-as években a Műemlék Felügyelőség az épületet védetté nyilvánította. Ráadásul az UNESCO védetté nyilvánította a budapesti Duna-partot, a házakkal együtt.keskenyhaz_pest11keskenyhaz_pest12

De nem a Mandl-ház az egyetlen, a többinél keskenyebb épület a Duna-parton. A Döbrentei tér és a Várkert rakpart sarkán álló ház, amely, mint azt egy 1900-as fotográfia is bizonyítja, a Mandl-ház után épült, a korábban ott álló építmények lebontásával.

Az épületben található az Építési vállalkozók Országos Szakszövetségének a székhelye.mandl1900_fszek

Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest gyűjteménymandl1900_fszek_reszletkeskenyhaz_pest6keskenyhaz_pest7

A másik két épület a Belgrád rakparton áll. Az egyik az évek óta üresen álló, nem olyan régen botrányos körülmények között átalakított épület. Egy vállalkozó megszerezte az épületet, és azzal a céllal, hogy szórakoztató-komplexumot hoz létre, ráépített két emeletet - engedély nélkül.

Bár nem kellett visszabontani a felhúzott szinteket, 2010-ben végrehajtók ürítették ki az ingatlant, mivel a tulajdonos nem tudta fizetni a hiteleit.

Lemértük, és bár első pillantásra nem látszik, nem sokkal szélesebb, mint a Mandl-ház.keskenyhaz_pest1keskenyhaz_pest4

Egy házzal arrébb figyelemre méltó a többinél keskenyebb, vörös téglás épület. Ezt Sós Aladár tervezte az 1920-as években, art deco és neobarokk elemek felhasználásával. érdemes arra sétálni és közelebbről is szemügyre venni. Bár a ház arányai és harmonikus kialakítású homlokzata a budai oldalról látszik jobban.keskenyhaz_pest3

Ismertek Budapesten extrém módon keskeny vagy éppen kis alapterületű önálló lakóépületeket? Ha igen, írjátok meg kommentben, hol találhatók!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk


Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk


Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk