/budapest/tegyel-velunk-virtualis-setat-az-1848-marcius-15-i-esemenyek-legfontosabb-helyszinein/
hirdetés

BUDAPEST
A Rovatból
hirdetés

Tegyél velünk virtuális sétát az 1848. március 15-i események legfontosabb helyszínein

Hol lakott Petőfi? Hol volt a Pilvax? Hol nyomtatták ki a 12 pontot? Mutatjuk!
My Secret Budapest - szmo.hu
2020. március 15.


Link másolása

hirdetés

Korábban kíváncsiságból már bejártam az 1848. március 15-i események legfontosabb helyszíneit. Most a helyzetre való tekintettel a mászkálás és a tömegközlekedési eszközök használata helyett arra biztatnálak benneteket, hogy virtuális sétát tegyetek velem a városban.

Megmutatom nektek, hol volt Petőfi Sándor utolsó lakhelye, hol találkoztak egymással a márciusi ifjak, hol nyomtatták ki a 12 pontot és hol volt Táncsics börtöne.

Buda és Pest 1800-as évek közepén másképp festett. Az a terület, amit ma a Belvárosként, Lipótvárosként ismerünk volt eredetileg, szigorú értelembe véve Pest. A középkortól városfal vette körül, a hajdani kapui helyét a Váci utcában, az Astoriánál és a Kálvin téren emlékmű őrzi. Még a 19. század első felében is az egykori (mára csak maradványaiban fennmaradt) várfal helye, illetve a város árka határozta meg Pest körvonalait.

1848-ra már túlesett a város a nagy, pusztító árvízen, és még nem történt meg a város mai arculatát kialakító városrendezés (a Nagykörút megtervezésével, házak bontásával, grandiózus építkezésekkel, egész negyedek átrajzolásával). Az utcák fele nem volt még kikövezve, a csatornarendszer és a közvilágítás is egészen más volt.

Hol lakott Petőfi Sándor?

hirdetés

Egy korábbi cikkünkben már bemutattuk a Marczibányi házat - a mai Rákóczi út és Síp utca sarkán állt. A cikkben Petőfi egykori szobáját is láthatjátok. Innen indult el azon a reggelen, amelyen a forradalom lángja fellobbant.

Hol volt a Pilvax?

Pesten az egyik legkedveltebb kávéház az Úri utcai Café Renessaince volt, ahol az egyetemisták, művészek, értelmiségiek találkoztak. Itt dolgozott kávéslegényként az osztrák származású Pilvax Károly. A fiatalember 1841-ben érkezett Pestre, decemberben eljegyzett egy itteni hajadont, és 1842-ben már át is veszi a Reneszánsz üzemeltetését az előző tulajdonostól. A kávéházat átkereszteli Pilvaxra.

Bár Pilvax Károly 1846-ban bérbe adta a kávéházat, a név maradt. A belső teret új festményekkel gazdagították: a francia forradalom hőseit ábrázolták a képek. A Pilvax Kávéház gyorsan a fiatalok, az ellenzéki gondolkodásúak törzshelyévé vált. Petőfi Sándor, Degré Alajos, Jókai Mór és Tompa Mihály itt alapította meg a Tízek Társaságát.

A fiatal értelmiség egyik jelentős, radikális csoportja a Pilvax kávéházban tartotta összejöveteleit. Egy részük tagja volta liberális ellenzék egyesült szervezetének, az Ellenzéki Körnek is. Közülük került ki Irinyi József, aki 1848. március 11-én megfogalmazta azokat a rövid pontokat, amelyek Kossuth március 3-i beszédének szellemében, attól némileg eltérő hangsúlyokkal, a polgári átalakulás következetes keresztülvitelét követelték.

Március 14-én este a Pozsonyból hajóval érkezett hírnök a történet szerint a Pilvax Kávéházban egy biliárdasztalra állva tudatta a vendégekkel, hogy Bécsben kitört a forradalom. Március 15-én pedig Petőfi itt szavalta el először a Nemzeti Dalt.

1911-ben a városrendezés során az épületet lebontották. Az alábbi képek egyikén az az épület látható, amelyik a Pilvax helyén áll. A másikon az új helyen újraindított Pilvax.

A Múzeum

1848. március 15-én a Nemzeti Múzeum előtti tér a forradalom egyik fontos színhelye volt, ahol a hagyomány szerint Petőfi Sándor elszavalta a Nemzeti dalt. A múzeumi díszteremben ülésezett a 48-as népképviseleti országgyűlés felső háza.

A híres nyomda

Az egykori Landerer és Heckenast nyomda épülete a Belvárosban, a Kossuth Lajos utca (akkor Egri utca) és Szép utca sarkán áll.

1848. március 15. reggelén, miután Jókai Mór felolvasta a 12 pontot a Pilvaxban, és Petőfi Sándor elszavalta a Nemzeti dalt, a jogi és orvosi egyetemen történő toborzás után a márciusi ifjak az immár tömeggé nőtt követőikkel a utcai Landerer és Heckenast könyvnyomdához vonultak.

"A korabeli beszámolók szerint 1848. március 15. előestéjén Landerer értesült róla, hogy mire készülnek az ifjak és nagy mennyiségű papírt készíttetett elő és a teljes személyzetet behívta másnapra. Érkezésükkor Landerer kijelentette ugyan, hogy nem nyomtat nekik röplapokat, mivel az nem lett cenzor által engedélyezve, de állítólag maga súgta meg Petőfinek, hogy a nép nevében foglalja el a nyomdagépet. Ezzel valószínűsíthetően a látszatot szerette volna fenntartani, hogy a forradalmár tömeg kényszerítő hatása alatt cselekszik. Heckenast Gusztáv nem ment be aznap a nyomdába, valószínűleg a politikai kapcsolatait féltette és üzleti óvatosságból döntött így" - írja a nyomdablog.

Táncsics börtöne

Valójában két épületben tartották fogva "a rendszer ellenségeit" abban az időben. József kaszárnya 1810-ben épült, a mögötte álló lőporraktár korábbi, 18. századi épület. Előbbiben az értelmiségieket, a lőporraktárban a közembereket. A márciusi ifjak ideérkezve kiütötték a bedeszkázott ablakot a földszinten, ahol Táncsics "lakott", így szabadították ki. A szabadságharc leverése után kivégzőhelynek használták az udvarát.

1948-ban (éppen a forradalom századik évfordulóján) a épületek háborús jóvátételként az Egyesült Államok tulajdonába kerültek; a visszajuttatásáról 2006-ban írt alá szándéknyilatkozatot az akkori magyar és amerikai kormány. Nyolc év munkájának eredményeként a Táncsics-börtön két másik épülettel együtt, egy ingatlancserével 2014 nyarán került vissza a magyar államhoz.

Nemzeti Színház

Pest vármegye első magyar színházának épületét az alispán, Földváry Gábor határozott intézkedésit követően a Grassalkovich Antal által adományozott Kerepesi úti (a mai Rákóczi út 1. szám alatt, az Astoria Szállóval szembeni irodaház helyén lévő) telken kezdték építeni 1835-ben, és amit 1837. augusztus 22-én nyitottak meg Pesti Magyar Színház néven. 1840-től Nemzeti Színház néven működött tovább.

1848. március 15-nek estéjére a Két anya gyermeke című színművet adták volna elő, amiben a színház prózai társulatának szinte minden nagy művésze játszott. A nap eseményeinek hatására azonban az igazgató elrendelte, hogy Katona József Bánk bánját adják elő helyette. Csakhogy este a Táncsics Mihály kiszabadításától euforikus hangulatba került tömeg betódult a színházba, és hazafias dalokat követelt - a zenekar előadta a Meghalt a cselszövő kezdetű dalt Erkel Ferenc Hunyadi László című operájából, azután a Himnuszt, a Rákóczi indulót, a Marseillaise-t és népdalokat.

A színházépületet 1875-ben átalakították, kibővítették, ám 1908 nyarán azonban bezárták, mivel tűz- és életveszélyesnek nyilvánították, és 1913–1914-ben lebontották.

Az egykori színházépület telkén ma egy irodaház áll.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk