hirdetés

BUDAPEST

Álldogált magában a semmi közepén a Szent Rókus templom, aztán lassan köré nőtt Pest

És most szinte eltörpül a forgalmas Rákóczi úton a többi épület között.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2018. június 11.

hirdetés

Európa, és Magyarország történetének is a legsötétebb időszakai a háborúkhoz és a régen még gyógyíthatatlan járványokhoz kapcsolódnak.

Amikor az ember a zajos Rákóczi úton jár, nehéz elhinni, hogy valamikor a környéken szántóföld terült el, a közelben pedig rév volt, és a mai Blaha Lujza tér mögötti területen kisebb tó vize hömpölygött.

És azt is nehéz ma már elképzelni, hogy a Rákóczi út egyik ikonikus épülete, a Szent Rókus templom is egy rettenetes járványra emlékeztet, és miatta épült fel.

Az 1700-as évek elején, a Rákóczi-szabadságharc idején ugyanis Magyarországon pestis pusztított, és becslések szerint több százezer áldozatot követelt – jóval többet, mint az éveken át tartó szabadságharc.

A pesti túlélők hálából kis kápolnát emeltettek a Hatvani-kapun túl, egy akkor még nem lakott területre. A Szent Rókus és Szent Rozália tiszteletére épült templom 1711-ben (az egyik forrás szerint egy hónap alatt) készült el, és a korabeli leírások szerint egyszerű és szerény volt a berendezése.

hirdetés

Miért pont Rókus és Rozália?

Egyrészt a kápolna szomszédságában elterülő szántóföldet Rókusmezőnek hívták, a Szent Rozália tiszteletére adományozott szántóföld pedig a mai Ludovika Akadémia és a füvészkert helyének egy részén terült el.

Másrészt Rókus a pestisbetegek védőszentje volt, Rozália pedig állítólag járvány idején segített.

A legenda szerint Roché (olasz nevén Rocco, nálunk Rókus) francia területen született, és miután felnőtt, a vagyonát szétosztotta a szegények között, majd Rómába zarándokolt. A legenda szerint a közben kitört pestisjárvány ideján a kereszt jelével gyógyította meg a betegeket. Amikor pedig elkapta a borzalmas kórt, egy angyal vigyázott rá, és egy kutya gondoskodott róla.

A XV. században lett a pestises betegek védőszentje.

Rozália is vagyonos családba született 1130-ban, de ő a vallásnak szentelte az életét, Palermó mellett a Monte Pellegrinón talált egy rideg barlangot, odaköltözött. A legenda szerint szüntelenül imádkozott, és 1166-ban imádság közben érte a halál, miközben jobb kezében egy feszületet tartott. 500 évvel később egy pestisjárvány idején találták meg földi maradványait a barlangban. „Járványos betegségek ellen azóta is sokan érezték hathatós közbenjárását. Palermó védőszentje lett 1927-ben, XI. Piusz pápa rendeletére” - írja a katolikus.hu.

A pestisnek három típusát írták le: a szeptémiás pestist (ez biztos halált jelent) a bubópestist és a tüdőpestist. A legsúlyosabb járvány a 14. században tört ki, volt olyan város Európában, ahol a lakosság negyede maradt csak életben.

Még a 18. században is kitört egy-egy pestisjárvány, Magyarországon utoljára 1738-tól söpört végig.

A kápolna építése után néhány évtizeddel elhatározták, hogy kibővítik. Az 1740-es években az újabb pestsjárvány miatt szünetelt az átépítés, végül az 1750-es években elkészült a harangtornya és a homlokzatot díszítő 9 szobor.

Bár már jóval korábban elhatározták, hogy kórházat építenek a templom mellé, az alapkő letételéig évtizedeket kellett várni. Erre 1781. május 3-án került sor, ám az ispotályt csak az 1790-es évek közepén építették fel.

Az alábbi képeken a kápolna és a kórház, illetve az épültek környezete látható a XVIII. század végén, 1834-ben, valamint 1870-ben. A 4. képen az 1890-es évek első felében látható a kápolna és a kórház (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára, Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.055), az 5. képen pedig 1956-ban, az utcai harcok után.

A képek forrása: Mek.oszk.hu és a Fortepan.

„A Gyöngytyúk-utcára (ma Gyulai Pál-utcára) néző egyszerű külsejű, kétemeletes kórház és szegényház épület építését Tuschl Sebestyén és Heppler Ferenc kurátorok ellenőrzése mellett Kardetter Tamás teljesítette. Az építés történeti emlékét a kórház mai főbejáratának kapualjában elhelyezett vörösmárványtábla őrzi e vésett szöveggel: FRANCISCO. II. M. THERESIA. AuGG: CONJUGIBUS. JOSEPHO. ARCHIDUCE. REG. LOCUmt: STRENUI. CIVES. PESTANI. INTRA. BIS. QUINQUE. ET. UNUM. MENSES. ARDUIS. LICET. BELLI. GALLICI. TEMPORIBUS. HANC. FABRICAM. CONATU. PIO. SOLERTI. MUNIFICO. AD. FASTIGIUM. ET. HUNC. DECOREM. EVEXERUNT. M. DCC. XC. VI. A mai épület magva, vagyis főhomlokzati szárnya e fölirat szerint a pesti polgárok szorgos munkájával a francia háborús viszonyok dacára tizenegy hónap alatt került tető alá 1796-ban” - olvasható a Szent Rókus templom honlapján.

A kórházat az építésekor összekötötték a templommal, e szárnyépület földszintje főbejárati kapu és kapus lakás volt. A főbejárat, a mai ablak kőből faragott, copf stílusú kapukeretén a következő feliratot helyezték el: PESTANUM CALAMITOSORUM DOMICILIUM (a gyámoltalan szerencsétlenek pesti menháza).

A kapu fölé pedig egy megrendítő, jelképes jelenet került: idősebb nő elhagyott, ruhátlan férfi beteget gondoz, baloldalt mankós öreg koldus könyörög alamizsnáért rózsafüzért mormolva, jobb oldalt szelíd arcú nő ölében galambbal ül elmélázva pénzt ontó zsák mellett.

Az allegorikus alakokba tömörített szimbolikus gondolat sorozat félreérthetetlenül az épület alapításának céljára, hivatására, és az alapító összeget felajánló személyekre utal; és egyesek szerint a középső domborműben valójában a fő adományozót, Tauschnét ábrázolták, mint irgalmas asszonyt.

Hogy mekkora szükség volt a kórházra, azt az is jelzi, hogy 1798-ban nyitották meg, és az 1800-as évek elején már 2000 beteget kezeltek itt.

A templom 1838-ban újabb tragédia színhelye volt, amikor a rettenetes pesti árvíz zajlott. A kápolna falán most is látható az akkori vízállást jelző kis tábla.

A szobrokat a homlokzatról 1908-ban újonnan faragottakra cserélték.

1945 januárjában, Budapest ostroma alatt megsérült, a szentélye elpusztult, a boltívek beomlottak, és a helyreállításakor fedezték fel, hogy a szentély alapja eredetileg egy háromlevelű lóhere alakú, kora keresztény imahely, egy cella trichora volt. (Cella trichorát Óbudán láthattok egy útkereszteződésben, erről később még írunk.)

Az 1950-es években restaurálták a templomot, az 1970-es években visszaállították a barokk boltozatot.

Ma a forgalmas Rákóczi úton sétálva a nyugalom kis szigetékent hat az épület.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
BUDAPEST

Kísértetvárosra emlékeztetett Budapest szilveszter éjjelén

Üresen járt a metró és üresek voltak az utcák is. Soha nem volt még ilyen szilveszterünk.
Láng Dávid - szmo.hu
2021. január 01.

hirdetés

Az este nyolc órás kijárási tilalom alól a szilveszter sem volt idén kivétel. Éjszaka bejártuk a máskor legforgalmasabb utcákat, amelyeken az elmúlt években hömpölygött a tömeg.

a taxisokon, rendőrökön és futárokon kívül alig volt valaki odakinn.

Rendőr viszont érezhetően több volt, 6-7 rendőrkocsit is láttunk bő fél órán belül, egyszer igazoltattak is bennünket.

Az ablakokból elég sok helyen szűrődött ki házibuli hangja, de az utcák olyan kihaltak voltak, mintha nem is szilveszter lenne. Az év utolsó éjszakája pont olyan volt, mint 2020 maga.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
BUDAPEST

Megnéztük, mit csinálnak a rendőrök éjszaka az utcán a kijárási tilalom alatt

A Budapesti Rendőr-főkapitányság segítségével az éjszakai rendőri munkát követhettük egyik este a két ünnep között.
Szegedi Éva, Fotó: Markovics Z. Kristóf - szmo.hu
2021. január 05.

hirdetés

„Már mindenkinek elege van ebből a baromságból!” „Nekem aztán senki se mondja meg, hogy hova mehetek és mikor!” „A boltok tele vannak, az nem gond, de én este 8 és reggel 5 között nem mehetek mehetek ki az utcára, na menjetek a büdös francba!”

Részben az ezekhez hasonló kommentek, részben pedig amiatt lettünk kíváncsiak arra, hogy mit és hogyan csinálnak a rendőrök a kijárási tilalom alatt, mert a hatóságok munkáját erőteljesen torzítva állította be egy-két bejegyzés, ami szembejött velünk az üzenőfalon. A közösségi oldalakon megosztott, fegyveres katonákat vagy rendőröket ábrázoló képek egy részét negatív kommentárral látták el.

Úgy látom, bárhol és bármikor megjelenik egy, a kijárási tilalommal foglalkozó hír vagy poszt Facebookon, az alatta megjelenő hozzászólások egy részéből sugárzik a feszültség. Szinte tapintani lehet.

A csúcs talán az volt, amikor olyan kommentbe botlottam, ami azt taglalta, hogy a kijárási tilalom alkotmánysértő, mert nincs is semmiféle vészhelyzet, nincs is semmiféle járvány, koronavírus nem létezik, ezért sem a korlátozásra, sem a rendőri jelenlétre nincsen szükség.

Ezek után még inkább érdekelt bennünket, mit csinálnak az utcán a rendőrök este 8 után? Milyen eseteknél intézkednek? Mennyire jellemző a szabályok megszegése a Budapesten élőkre? November 11-én, a kijárási tilalom elrendelése után már végigkövettük fotós kollégámmal, Markovics Z. Kristóffal, hogyan ürülnek ki a város utcái. Arról is készítettünk riportot, hogyan befolyásolja a korlátozás a hajléktalanok jelenlétét. Most a Budapesti Rendőr-főkapitányság és Csécsi Soma, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivőjének segítségével az éjszakai rendőri munkát követhettük egyik este a két ünnep között.

Az Erzsébet térről indultunk, először a Vörösmarty tér felé fordulunk. Csodaszép a karácsonyi díszvilágítás fényeiben pompázó tér a Gerbeaud épületével és a századfordulós bérpalotákkal. De kérdés, hogy kinek ilyen gyönyörű, amikor rajtunk kívül egy teremtett lélek nem jár, nem is járhat erre.

hirdetés

Egyébként az, hogy télen milyen szép a Vörösmarty tér, eddig fel sem tűnhetett. Első pillantásra nem tudtam megfogalmazni, mi ilyen furcsa ebben az egészben, és miért ennyire szokatlan a csend, a nyugalom.

Nincsen adventi vásár. Máskor egész decemberben itt állnak a bódék, a tömegben lépni sem lehet.

Nem mintha hiányozna a sokféle étel szaga és a (túlárazott) forralt bor illata; inkább azért szomorú, mert a járvány miatt nincsenek turisták, sem belföldiek, sem külföldiek, szinte minden zárva van, és akaratlanul is átgondolja az ember, hogy ez az egész milyen gazdasági következményekkel jár.

Ugyanez az érzés kerít hatalmába a Deák Ferenc utcán gyalogolva. Csak az zökkent ki, amikor a hátam mögött nyílik egy ház kapuja. Hátrafordulok, mire a férfi a rendőröket megpillantva már húzódik is vissza a kapualjba, és csak kapu hangos csattanását hallom.

Még néhány ehhez hasonló jelenet tanúja lehetek az éjszaka során. A Király utcán, amíg egy ittas férfivel szemben intézkednek a rendőrök, a szemközti járdán egy fiatal pár tűnik fel, csupán a szemem sarkából látom őket. Ahogy meglátják, mi történik, elbújnak egy oszlop mögött.

Kisvártatva taxi áll meg a közelben, fiatal lány száll ki belőle vihorászva, maszk nélkül, puha nyuszis papucsban, rövid kabátkában, legginsben, kezében nagyobb papírzacskóval.

Mintha étterembe ugrott volna el ezzel a fuvarral a kijárási tilalom alatt. Villámgyorsan üti be a kapukódot és már el is nyeli alakját a sötét lépcsőház.

Sétánk alatt csak néhány alkalommal kellett intézkedniük a rendőröknek.

Rögtön az első ember, akit megállítottak, három szabálysértést is elkövetett: maszk nélkül volt az utcán, olyan időpontban, amikor nem tartózkodhatott volna kint, és közterületen, a tiltás ellenére, alkoholt fogyasztott.

Egy pár teljesen szabályosan sétáltatott kutyát, az irataik rendben voltak, esetükben mindössze rutinellenőrzés folyt.

Ugyancsak maszk nélkül sétált engedély nélkül egy férfi, az ő adatait is felírták a rendőrök, ő is szabálysértés miatt felel.

A következő szabálysértő pedig erősen ittas állapotban volt, karjaival hadonászva próbálta megfenyegetni a rendőröket (sikertelenül), esetében még a holmiját is átvizsgálták, mint megtudtuk, amiatt, hogy esetleg van-e nála bármilyen veszélyes tárgy.

Ám nem ez a jellemző jelenet. Ennek az estének a nagy részében legtöbbször kutyasétáltatókat, taxisokat és pizzafutárokat, valamint üresen vagy majdnem üresen futó buszokat, trolikat, villamosokat látunk. Az Erzsébet téren zárjuk a kört.

Amikor hazametrózom, eszembe jut, hogy beigazolódott, amit előzőleg gondoltam: azok, akik a hozzászólásaikban kikérik maguknak a kijárási tilalmat, és azon háborognak, hogy nekik senki ne mondja meg mit csináljanak, zömében otthon ülnek. Különben nem lennének éjjelente ennyire kihaltak Budapest utcái.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BUDAPEST

A budai rakparton a Rákóczi-hídig fog járni a villamos

Már alá is írták: bővül a budapesti villamoshálózat. Hét új megálló épülhet a Szent Gellért tértől a Kopaszi gátig a budai fonódó projekt II. ütemében.
Forrás:Indóház közlekedési portál - szmo.hu
2020. december 31.

hirdetés

Vitézy Dávid Facebook-oldalán tették közzé csütörtök délelőtt az örömhírt: az Európai Unió hivatalos lapjában megjelent a közbeszerzési felhívás a Budai Fonódó villamoshálózat következő ütemének teljes körű engedélyes és kiviteli terveinek elkészítésére, miután Karácsony Gergely főpolgármester és Vitézy Dávid a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója aláírta a projekt fővárostól való átvételét a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa októberi javaslata alapján.

A BFK-nál a fák és az akadálymentes kerékpárutak és járdák érdekében finomhangolták az eredeti terveket. Az átépülő Déli összekötő vasúti híd új hídfője jóval tágasabb lesz, így az új terveket már ezt figyelembe véve készítették el.

A 2010-ben elkezdett fonódó projekt most dél felé folytatódhat: a Szent Gellért térről a Műegyetem rakparton át éri el a Pázmány Péter sétányt, onnan pedig a Kopaszi gátat és az épülő új lakó- és irodai negyedet tárja fel az új villamos, hogy végül a Budafoki útnál, fontos belvárosi járatokhoz kapcsolódva érkezzen meg a végállomásra. A villamosvonalat részben füvesítik majd: a 2,8 kilométeres új pályából legalább 1,2 kilométer lesz füves.

Hét pár akadálymentes megálló létesül:

Szent Gellért téren

hirdetés

Műegyetem rakparton, a Bertalan Lajos utcánál

Petőfi híd budai hídfőjében

Pázmány Péter sétányon, az ELTE déli tömb vonalában

Rákóczi híd budai hídfőjében

Nádorkert vasútállomásnál

Budafoki/Dombóvári út végállomás

A budai fonódó villamos új szakaszáról kapcsolat nyílik északra a 19-es, 41-es és 56-os vonalak felé, illetve Pestre a 47-es és 49-es vonalak irányába. A viszonylatok megszervezése a BKK feladata lesz, de az előzetes elképzelések szerint a Szent Gellért tértől mind Budán, a rakparton, mind a Szabadság hídon át Pestre, a Deák Ferenc tér felé érdemes lesz járatokat indítani, így az érintett lágymányosi egyetemi, irodai és lakónegyedekből az összes metróvonal elérhető lesz villamossal – írja Vitézy.

Hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik, kövesd az INDÓHÁZ oldalát!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BUDAPEST

Lebontják a Wichmann kocsma épületét

Budapest belvárosának egyik ikonikus épülete helyén hotelt építenek.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 06.

hirdetés

Meg vannak számlálva a Kazinczy utca 55. alatt található épület napjai, amely többek közt arról nevezetes, hogy a földszinten kapott helyet a két és fél éve bezárt legendás hírű kocsma, a Wichmann - írja a Falanszter Blog.

2018 júniusa szomorú hírt hozott a budapesti éjszakai élet történetébe: 32 év után bezárt a városrész egyik ikonikus helye, Wittman Tamás olimpiai ezüstérmes kenus kocsmája. Ezt követően pizzéria nyílt a helyen, ám mivel nem ment úgy az üzlet, ahogy azt az új tulajdonos várta, túladott az ingatlanon. A blog értesülései szerint már megvan, mi lesz az épület sorsa:

lebontják, és egy ötemeletes szállodát építenek a helyére.

Ahogy írják, a környéken nem ez az egyetlen régi épület, aminek mennie kell.

A Kazinczy utca 55. mellett a Király utca 23, 25, 27 és 29 számon elterülő műemléknek számító bérházak helyén lesz az új épület.

Azaz egy játszótér, a műemléknek számító Dirnbacher-Fluck-bérház, a korábban Magyarország első mozijaként funkcionáló – korlátkerítésén még korabeli, az itt működő szállóhoz címzett német szöveget (Zur Stadt Pest) is felvonultató – Hugmayer-Michalovits-bérház és a Puphka-Hohlfeld-bérház helyén fog megépülni a gigaszálloda.

Az épületnek a kocsma előtt is komoly múltja volt: a kerület mai napig legkisebb alapterületű házában mindig történt valami izgalmas.

hirdetés
1836-ban például Schneider József kártyafestő itt álmodta meg kártyafestő műhelyében a 36 lapos magyar kártyacsomagot

- ezért helyeztek el egy piros nyolcast az ajtó mellett. Az épületben később bordélyház működött, ahol – többek között – Ady Endre, Krúdy Gyula vagy Jókai Mór is gyakran megfordult. Ezt követően a Magyar Teozófiai Társaság székhelye volt, a 20. században pedig 50 évig tejcsarnok is működött a házban. 1986-ban Wichmann Tamás magyar kenus legenda vette meg, és az addig étkezdeként is működő ház alsó szintjét kocsmává alakította. A hely nagyon hamar a budapesti élet fontos helyszínévé vált, amely elsősorban a sportoló alakjáról, két barátságos németjuhászáról és természetesen a hely specialitásáról, a rántott húsos szendvicsről lett ismert a budapestiek körében. A szocializmus alatt a kocsma fölötti lakásban ráadásul kalózrádió és egy szamizdat szerkesztőség is működött a sportoló tudomásával és anyagi támogatásával.

Egy ideig még arról is szó volt, hogy a kocsma falára az azóta elhunyt Wichmann Tamás sportolói és politikai ellenzéki munkája tiszteletére dombormű kerül majd, ám úgy fest, hogy ez nem fog megvalósulni.

 

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: