BUDAPEST

Szabó Levente: A munkánk jelentősége eltörpül az évszázadok ereje mellett

Izgalmas feladatot jelentett a budai Várban lévő egykori városháza felújítása. A Bölcs Vár rekonstrukciós folyamatáról beszélt az Ybl-díjas építészmérnök, Szabó Levente.

Link másolása

Érthető kötöttségeket, ugyanakkor izgalmas feladatot is jelentett a budai Várban lévő egykori városháza rekonstrukciója, amelynek sikere nyomán a közkincsnek számító épület méltó helyszínt biztosít egy közfunkciónak – foglalja össze az elvégzett munkát Szabó Levente, a modernizálást irányító építész. Az Ybl-díjas építészmérnök, a Hetedik Műterem ügyvezetője szerint fontos rekonstrukciót vittek véghez, de a négyéves munka csupán egy sikeres epizód a Bölcs Vár épületének több százéves történetében.

- Alapvetően könnyebb dolga van egy építésznek akkor, ha zöldmezős beruházást kell megterveznie, hiszen itt lényegesen kevesebb kötöttséggel kell számolnia. A Bölcs Vár esetében azonban számtalan védendő adottság ismeretében kellett dolgozni. Mennyire jelentett ez nehézséget, illetve megkötést?

- Biztosan vannak olyan építészek, akik a zöldmezős típusú munkákat szeretik inkább, de mi, a kollégáimmal együtt kifejezetten inspirálónak tartjuk, ha ilyen típusú, a múlt rétegeihez ezer szállal kötődő épületekkel foglalkozhatunk. Ezen munkáink közül is kimagasló volt a régi budai városháza rekonstrukciójának tervezése, majd annak nyomon követése a kivitelezés során. Egy, a XIII. századtól épülő, több korszakban, több perióduson keresztül bővülő és átalakuló fantasztikus épületanyagról van szó, amely nem csak a mai, barokk korszakát reprezentáló formájától különleges, hanem attól a végtelen gazdagságtól, amelyben egyszerre láthatjuk a középkori, a barokk, vagy éppen a 20. századi beavatkozások nyomait. A mi feladatunk az volt – azon túl, hogy modernizáltuk az épületet és alkalmassá tettük a ma elvárt funkciókra –, hogy eligazodjunk a múlt szövetében. Időnként láthatóvá kellett tennünk a különböző korok találkozásait, időnként pedig hierarchiát kellett felállítanunk közöttük. A legfontosabb azonban mégis az volt, hogy átmentsük ezt az épületet a jövő számára. Átfogó rekonstrukcióra, renoválásra ez az épület most évtizedekig nem szorul.

- Miben nyilvánult meg az épület modernizálása? Milyen munkákat ölelt fel ez a folyamat?

- Itt két témakört lehet említeni. Ezek egyike az épület bővítése. Lefedtük az épület két belső udvarát, mivel korábban nem volt olyan rendezvénytér, amely az új funkcióhoz szükséges lett volna. Ezen felül beépítettük a tetőteret, amelyre az épület történetében még nem volt példa. Itt a részben még háromszáz éves vörösfenyő-szerkezet ma is látszik, az eredeti szerkezet nagyjából fele túlélte a második világháborút. A másik témakört a gépészeti, oktatástechnológiai és egyéb rendszerek modernizációja és beépítése jelentette. Ezeket igyekeztünk elrejteni amennyire csak lehet, hogy az épületbe látogatók ebből a lehető legkevesebbet érzékeljenek. Nem nyom nélküli ez a munka, hiszen pl. az épületben értelemszerűen kortárs lámpatesteket helyeztünk el, de számtalan olyan pont van, ahol burkoltan, a padlószint alatt vezetékrendszerek futnak, amelyek működtetik ezt az épületet.

fotó: Drajkó E. Orsolya

- Hogyan lehetett ezt a munkát megtervezni és végrehajtani annak ismeretében, hogy az épület csak nagyon korlátozottan alakítható át?

- Lényegesen nehezebb, komplexebb és időigényesebb volt minden tervezési folyamat ebben a házban. Megpróbáltuk megérteni az épületet, annak belső logikáját és annak megfelelően dolgozni. Ez érinti az ajtókat, az ablakokat, a gépészeti rendszereket, vezetékeket, általában mindent. A munkánk jelentős része láthatatlan, nem véletlenül: ez is volt a célunk.

- Manapság olyan funkciók is alapvető elvárások, amelyekre a régiek nem gondolhattak. Ilyen például a légkondicionálás. Volt egyáltalán az elmúlt évtizedekből származó valamiféle klímarendszer az épületben?

- Egyáltalán nem volt ilyen ebben a házban, ezt most kellett kiépítenünk. Van egy korszerűnek nevezhető szellőztető rendszer, amely hűt és részben fűt is. Úgy terveztünk ezzel, hogy természetesen a légkondicionáló rendszer élettartama töredéke egy ilyen épületének, vagyis idővel a rendszer modernizálásra, majd cserére szorul.

- Hogyan tudja majd az utókor ezeket a cseréket végrehajtani?

- Részben ezek olyan terekben vannak, ahol ez a csere gond nélkül elvégezhető, részben pedig nyilván elkerülhetetlen, hogy komolyabb beavatkozásokat vigyenek majd véghez. Úgy tekintettünk a mi, egyébként nagyon komplex beavatkozásunkra, hogy érintetlenül hagytuk az épület történelmi valóságát, ám ha egy későbbi kor felülbírálja a mi elképzeléseinket, akkor azt meg tudja tenni a történeti anyag sérelme nélkül. A tervezés és a kivitelezés négy évig tartott. Ez eltörpül az épület több százéves története mellett. Ennek tudatában végeztük a munkánkat.

- A Bölcs Vár rekonstrukciós folyamatát komoly díjakkal is elismerték különböző szakmai grémiumok. Ezeket hogyan kell elhelyezni az elismerések listájában?

- A rekonstrukciós munkáért számos rangos elismerésben részesült a ház, amelyekből három nagyon fontos díjat emelnék ki. Megnyerte a Budapesti Építészeti Nívódíjat, amelyet egyetlen fővárosi épület kaphat meg, pedig számos létesítmény verseng érte. Nagyon fontos elismerésnek tartom ezt. Továbbá az UNESCO nemzetközi műemlékvédelmi szervezete, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága ICOMOS-Díjjal jutalmazta a munkát, és a Pro Architectura díjat, amelyet igazából a fejlesztő, építtető nyert. Itt meg kell említeni az MNB Alapítványát, amely felvállalta azt a feladatot, amelynek során közfunkció került egy közkincsnek számító épületbe. Sok ilyen példa lehetne még szerte az országban. Ezek az elismerések fontosak, mert jó visszajelzést jelentek mind az építtetőnek, mind pedig a tervező és kivitelező csapatnak arról, hogy alapvetően jó elgondolások mentén és sikeresen dolgozott. Az igazi érték számunkra azonban az, hogy látjuk: elkészült és megfelelően működik a ház.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
Látványtervek: ilyen lehet az új Nyugati pályaudvar
Egy háromszintes, részben föld alá süllyesztett, modern pályaudvarként tervezik újjá a Nyugati pályaudvart.

Link másolása

Fürjes Balázs, a Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár posztolta a Facebookra a Nyugati pályaudvar látványterveit. Korábban kiírtak egy pályázatot a Nyugati felújítására, amit a brit Grimshaw Architects építésziroda nyert meg. Terveztek már pályaudvart Londonnak, New Yorknak és Melbourne-nek is, tehát az egész világon elismert cégről van szó.

"Egy 21. századi, háromszintes, részben föld alá süllyesztett, modern pályaudvarként tervezzük újjá a Nyugati pályaudvart.

Az új terv tiszteli a múltat, Budapest építészeti örökségét, és jól illeszkedik a környező városrész szövetébe. Az Eiffel-csarnok mögött a felszínen egy új vasúti csarnok, a föld alatt 6 vágányos mélyállomás épül. Így a pályaudvar jóval több vonatot tud fogadni. A belváros bezöldül: a Nyugati környezetében egy zöld, parkosított, átjárható új városrész születik" - írta Fürjes.

Az államtitkár hét pontban szedte össze, milyen lesz a felújított Nyugati pályaudvar

  • Több vonatot tud majd fogadni,
  • a Nyugati mellett megépül az Eiffel-csarnok, ami Budapest építészeti öröksége előtt is tiszteleg,
  • megépül egy minden irányból könnyen megközelíthető pályaudvar és városi tér,
  • bezöldülnek a vasúti üzemi területek: egy új, hosszú, zöld parkot hoznak létre a Nyugatitól a Városligetig,
  • a Westend elől elköltözik a lerobbant parkoló és a buszpályaudvar, helyükön egy barátságos zöld tér születik,
  • elbontják a felüljárót.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

BUDAPEST
A Rovatból
BKV: száz új busz érkezik a fővárosba, az idősebb buszokat végleg kiváltják
A cég vezérigazgatója számolt be a fejlesztésről, amely igencsak szükséges volt már, hiszen 30 éves buszok is használatban vannak még Budapesten.

Link másolása

Száz új Mercedes-Benz Conecto Next Generation típusú autóbusz érkezik a BKV Zrt. részére bérleti konstrukcióban - közölte a vállalat az MTI-vel.

Bolla Tibor, a BKV Zrt. vezérigazgatója szerdán írta alá azt a szerződést az Omnibus Hungária Kft. és az Inter Tan-Ker City Kft. által alkotott konzorcium képviselőivel, amely keretében az új buszok megérkezhetnek - tudatta a közlekedési cég.

Hozzátették: a várhatóan még idén forgalomba álló buszok több idősebb - akár 30 éves - járművet váltanak ki.

Közölték azt is, várhatóan a negyedik negyedévben további 35 saját tulajdonú új autóbusz is forgalomba állhat majd.

Ezzel egy időben vidéken, a Volánbusz-flotta korszerűsítése is elkezdődik: 7 megyében összesen 32 új, Mercedes-Benz Intouro M típusú autóbuszt adnak majd át.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
A Rovatból
Látványtervek: így néznek ki az M3-as metró felújított állomásai
Májusban adják át a Kálvin tér, a Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák állomásokat.

Link másolása

Karácsony Gergely főpolgármester a Facebook-oldalán közölt látványterveket az M3-as metró felújításáról. Májusban egy újabb szakaszt vehetnek birtokba az utasok: a Kálvin tér, a Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák kerülnek átadásra majd.

„Gőzerővel folytatódik Budapest leghosszabb metró szakaszának felújítása, amelynek középső szakaszát az utasok májusban már használhatják is. A Kálvin tér, a Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák hamarosan elkészülnek.

A látványterveken pedig most megnézhetitek, hogyan fognak kinézni az új, akadálymentesített állomások. Az M3-as metró felújítása nehéz öröksége volt a városvezetésnek, de büszke vagyok rá, hogy hamarosan újabb állomásokat adhatunk át a városlakóknak” - írta Karácsony Gergely bejegyzésében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
Miyawaki-koncepció szerinti erdőket telepítettek Budapesten
A 240 facsemetét őshonos fajokból válogatták össze. A facsemeték legnagyobb része kocsányos tölgy és mezei juhar, de kisebb mennyiségben vénic szil is megtalálható közöttük.
MTI - szmo.hu
2022. március 30.


Link másolása

Három, Miyawaki-koncepció szerinti erdőt ültetett a Főkert a XI. kerületi Andor utca kihasználatlan, fokozottan szennyezett zöld sávjában - tájékoztatott a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. Főkert Kertészeti Divíziója.

A Miyawaki-koncepció egy olyan erdőtelepítési forma, amelynek alapja a facsemeték természetes versengése. A módszert Miyawaki Akira tavaly elhunyt japán növényökológus fejlesztette ki.

A koncepció lényege, hogy a kis erdőfoltok fajösszetétele megegyezik az adott területen őshonosan megtalálható hazai erdők fajösszetételével. A telepítés különlegessége az, hogy az erdészeti facsemetéket igen sűrűn ültetik egymás mellé, véletlenszerű elrendezésben. Ezek a növények gyorsabban növekednek, mert a fényért és a tápanyagokért való versengés erősebben érvényesül, mint egy magában álló díszfa esetén.

A Főkert Budapesten 2021 júniusában, a Tabánban hozta létre az ország első Miyawaki-koncepció szerinti erdőjét. A szakemberek 2022 tavaszán a XI. kerületi Andor utca kihasználatlan, fokozottan szennyezett zöld sávjában folytatták a "minierdősítést", ahol három foltban 240 facsemetét ültettek el.

A 240 facsemetét őshonos fajokból válogatták össze. A facsemeték legnagyobb része kocsányos tölgy és mezei juhar, de kisebb mennyiségben vénic szil is megtalálható közöttük. Az állományalkotó fafajokon kívül kiegészítő cserjék is kerültek a minierdőbe, főként bibircses kecskerágó és közönséges fagyal.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: