Öntöttvas-csodák a belvárosban
A kacskaringós, művészi formába öntött, múlt századot idéző korlátok és kapurácsok mellett egyszerűen nem lehet elmenni anélkül, hogy meg ne csodálnánk. Az is igaz azonban, hogy a hétköznapi rohanás közepette talán nem az a legfőbb gondolatunk, hogy romos bérházak erkélyei alatt bámészkodjunk – a budapesti Design Hét azonban alkalmat adott a részletek aprólékos megfigyelésére is. Öntöttvas-túrán jártunk.
A Váci utca 62-64. a korzó egyik legimpozánsabb épülete a maga komorságával és kőből faragott homlokdíszeivel. Az új Városháza épülete Pest-Buda egyesítésének környékén, 1870 és 1875 között épült fel Steindl Imre tervei alapján. Az első ülést 1875. március 1-jén tartották. Steindl egyébként kétféle tervezetet készített, de a neogótikus elképzelés helyett végül a neoreneszánsz győzött, így az épület a firenzei quattrocentót idézi.
A beltér – a hatalmas csarnok és egyben lépcsőház – ugyanakkor a historizmus jegyeit hordozza az antik és klasszikus hagyományokat követve. Az öntöttvas elemek, így például a belső térben álló korinthoszi oszlopok Oetl Antal méltatlanul elfeledett öntödéjéből kerültek ki. Az Oetl-műhely öntötte például a Keleti pályaudvar vasszerkezeteit, de a pesti rakpart sok kandelábere és korlátja is innen származnak.
Az Egyetem tér, bár az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karának robosztus épülete uralja, az öntöttvas-keresők számára is nyújthat érdekességeket. A 4-es szám, melynek három utcafronti része van és immár 1867 óta áll, gyönyörű, filigránul kimunkált, szinte csipkés erkélyeivel is kitűnik. Stílusában átmenetet képez a romantika és a historizmus világa között. A lépcsőházban szintén érdemes körbenézni, különös tekintettel a korlátok vasba öntött liliomaira.
Az Ybl-palotában, vagy más néven a Pesti Hazai Első Takarékpénztár épületében szintén reprezentatív térélmény fogadja a látogatókat. A lépcsőház egyúttal annak is ékes bizonyítéka, hogy a tervező, Ybl Miklós nem fukarkodott fantáziájával, amikor 1866-ban elképzelte a csarnok enteriőrjét. Alapvetően historizáló és neoreneszánsz koncepció alapján dolgozott, de például a karcsú, korinthoszi, női fejjel és gyöngysor-motívumokkal díszített oszlopok a tervező sajátos ötletvilágáról árulkodnak.
Az ugyancsak Ybl által tervezett Andrássy úti Festetics-palota az egykori mágnás-negyedben épült az arisztokrata Festetics család megbízásából. Festetics György csaknem elsőként építkezett a főnemesek közül az akkor még alig lakott Józsefvárosban. Példáját rengetegen követték, az egykor kietlen terület hamarosan palotanegyeddé változott. A Festetics-kúria lépcsőháza pompájával a francia barokk 17-18. századi formáit idézi.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarát bejárva rábukkantunk egy titokzatos csigalépcsőre, ami a zenei tanszék tanári irodájából vezet – de vajon hova? A kis fehér ajtó mögött észrevétlenül bújik meg, a vaksötétből ered és oda is torkollik. Az F épület egyébként eredetileg a Steindl által tervezett Királyi Magyar Tudomány-Egyetem II. Számú Chemia Intézete volt, a homlokzatra vésett, máig olvasható felirat szerint.
Ha te is szereted a saját településed kisebb-nagyobb csodáit, nyomj egy lájkot!
