/budapest/mit-keres-ez-a-sok-hal-budapest-utcain/
hirdetés

BUDAPEST
A Rovatból
hirdetés

Mit keres ez a sok hal Budapest utcáin?

Budapest legismertebb „halas” látványossága a Halászbástya, de itt van még nekünk a Halárus lány, a Halászó fiú, sőt, házfalakon is találkozhatunk vízi élőlényekkel. De hogyan is került a hal a városba?
hirdetés

Természetesen a Dunából, hiszen egészen a 19. század közepéig a folyó nemcsak közlekedési útvonalként szolgált, hanem táplálta is a város polgárait. Ma már talán nehéz elképzelni, hogy ezen a nyüzsgő, forgalmas szakaszon halat is lehetett fogni, pedig akkoriban még százkilós vizákra halásztak itt. A vizafogás a pesti halászat olyannyira jellegzetes ága volt, hogy még városrész is viseli a nevét – a Vizafogó ma a XIII. kerület része. A halászmesterség emlékét utcanevek is őrzik, Vizivárosban járva a Ponty és a Halász utcán is végigsétálhatunk, sőt a 18. században még magát a városrészt is Halászvárosnak hívták. Mindezek fényében már nem is olyan meglepő a Halászbástya elnevezése.

Fő utca 32., Kapucinus rendház, balra a Ponty utca torkolata. Fotó forrása:LECHNER NONPROFIT KFT. DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT / VÁTI felvétele

Schulek Frigyes alkotása helyén a 18. században még valóban katonai funkciót betöltő bástya húzódott, aminek védelmét a halászok céhe látta el.

A céh tagjai kisebb csoportokba szerveződve dolgoztak, ezeket halászbokornak, hálósbandának, vagy hálóspartinak is nevezték. A mesterek végezték a kormányzást, a hálóvetést, a legényekre pedig a nehezebb munkákat bízták, mint az evezés, de az ő dolguk volt többek között a mosogatás is. A céhbeliek nemcsak halászták, de árulták is a halat. A friss fogásból a Hal téri halpiacon vásárolhattak a polgárok (ez körülbelül a mai Irányi és Molnár utca kereszteződésének a helyén terült el). Az élő halakat vízzel teli kádakból kínálták az érdeklődőknek. Ehhez eleinte a Dunából szállították a vizet, 1862-től pedig már egy kút is rendelkezésre állt az utántöltéséhez. A kutat a Halárus lány szobra díszítette. A kötényében halakat rejtő hölgyalakot a köznyelvben tréfásan csak Fischer Rézinek nevezték. A mai Deák téren álló Halcsarnokban szintén a friss fogásból lehetett válogatni, ennek tulajdonosa közvetlenül a halászoktól szerezte be az élő halat. A csarnok 1924-ig állt, ekkor közlekedési okok miatt bontották le.

Ismerd meg Budapest láthatatlan arcát

Ha érdekelnek még ehhez hasonló történetek, hogy miként nézett ki Budapest egykor és hogyan alakult ki a mai városkép, szeretnéd tudni milyen történeteket mesélnek el egyes épületek és hol találsz rejtett kincseket, akkor az ImagineBudapest sétáit neked találták ki. Több tucat séta közül válogathatsz, a barangolások közben pedig feltárul előtted Budapest ismeretlen arca. A sétákról bővebben itt olvashatsz.

hirdetés

Idővel sajnos a bőséges halhozam apadni kezdett. A hajóforgalom sűrűsödése, a rakpartok kiépítése és a környezet megváltozása miatt a tekintélyes méretű vizák szinte teljesen eltűntek, a többi halfajta esetében is jelentősen csökkent az állomány. Az 1890-es években a Hal tér is megszűnt, területét az Erzsébet híd építése és a pesti hídfő kialakítása során beépítették. Fischer Rézi azonban túlélte a bontást, a városban bóklászva pedig a pest-budai halászat további emlékeire is bukkanhatunk.

De merre is érdemes halászatra indulnunk?

A már említett Halárus lány szobra a tér beépítése után a Népligetbe került, története innentől kezdve vált igazán kalandossá. 1960-ban ugyanis autóutat építettek a parkban, aminek Fischer Rézi sajnos pont az útjában állt. A szobrot ekkor lebontották, darabjainak pedig nyoma veszett. Kicsit több mint tíz év múlva azonban az V. kerületi vezetésnek eszébe jutott a Halárus lány, szerették volna újra felállítani a szobrot. Addigra azonban teljesen nyoma veszett. 1975-ben olyan reménytelennek tűnt a fellelése, hogy a szobrot a műemléki jegyzékből is törölték. Hosszú évek múlva, teljesen véletlenül bukkantak nyomára a Fővárosi kertészet népligeti kirendeltségének a telepén. A Halárus lány félig földbe temetve, hóba fagyva feküdt.

Szerencsére ekkor műértő kezekbe került. 1985-ben restaurálták, azóta a Kristóf teret díszíti.

Fotó forrása: Wikipedia

Szintén a halkereskedésnek és a halászatnak állítanak emléket az Erkel utca 3. szám alatt álló ház domborművei. Az épületben valaha egy hal- és rákárusításra szakosodott bolt működött, a bejárat domborműveit Stróbl Alajos készítette. A már említett Ponty utcában sem csak a név miatt érdemes sétálgatni, itt Kovács Margit kerámia épületdíszével, a Halászó fiúval találkozhatunk. Tízpercnyi sétával és jó néhány lépcsővel feljebb szintén halászó gyerekeket láthatunk: a Budavári Palota Duna felőli udvarán Senyei Károly díszkútján két fiú viaskodik egy hatalmas harcsával. A párviadalt természetesen egy hölgy előtt vívják, egy copfos kislány nézi mosolyogva a küzdelmet. Érdemes tehát halak után kutatni Budapesten, még ha nem is feltétlenül a Dunában, hanem éppen kőbe faragva vagy bronzba öntve is bukkanunk rájuk.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk