hirdetés

BUDAPEST
A Rovatból
hirdetés

Mit keres egy hatalmas kártyalap a Wichmann-kocsma falán?

Mi köze az épületnek a magyar kártyához? És mi minden történt az épületben? Utánajártunk.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2017. július 18.

hirdetés

Idén egy óriási kártyalap tűnt fel a Kazinczy utcai Wichmann falán. A felette látható, 1996-ban felavatott táblából kiderülhet, miért: ebben az épületben működött egy híres pesti kártyafestő műhely.wichmann_kartya5wichmann_kartya2

A 2014-es Street View-felvétel a bizonyíték rá, hogy akkor még nem volt a falon a kártya - és egyébként sem láttuk eddig.

Mióta áll itt ez a ház? Ki működtette benne a kártyafestő műhelyt? Mi lett később az épülettel? Miért pont magyar kártya látható a falon? Utánajártunk.

A 19. század első felében már itt álló, akkor egyszintes épületet Schneider József kártyafestő 1834-ben vásárolta meg. Akkor még az utcát is Kreuzgassénak, vagyis Kiskereszt utcának hívták.

Schneider József 1836-ban ebben az épületben alkotta meg a 36 lapos magyar kártyacsomagot, gyakorlatilag a ma is használt kártya elődjét.

hirdetés
kartyamuhely

Így nézett ki egy kártyafestő műhely a 18. században

A magyar kártya rövid története

Ha valaha volt már a kezetekben magyar kártya, akkor bizonyára feltűnt, hogy nem is magyar figurák szerepelnek rajta. Sőt, a jelenlegihez hasonló pakli keletkezése idején még egyáltalán nem magyar kártya volt a neve.

Már Zsigmond király (1368-1437) udvarában volt egy Hofämterspiel nevű kártyajáték. Magyar, német, cseh és francia királyi udvarok személyeiről mintázték a lapokon átható figurákat, a magasabb rangútól a legalacsonyabb rangú személyig. A színek címerpajzsok voltak.zsigmondkartya

A szakértők szerint a 15. századi "német kártya" színei lettek később a tök, makk, piros és zöld színek előképei.nemetkartya

A 16. században már szerepeltek lovas uralkodók kártyákon. Az ász lapjainak évszakokként való ábrázolása pedig Unger Mátyás győri kártyafestőtől eredhet. Ezt a kártyát ő tervezte:unger

Schneider József az 1830-as években tervezte és alkotta meg a saját, 36 lapos német kártya verzióját a lovas királyok és az évszakos ász megjelenítésével, illetve a Tell Vilmos című darab szereplőinek ábrázolásával. A Tell Vilmost 1804-ben írta Friedrich Schiller; az 1820-as években Magyarországon is bemutatták.

A kutatások szerint Schneider azért nem magyar történelmi alakokat választott, mert azt a korabeli Habsburg cenzúra nem fogadta volna el. (Bár Unger kártyáján pont magyar huszár is szerepelt.)schneider1837

A pesti kártyafestő a makk VII-es lapon tüntette fel a nevét - így tett egyébként az 1850-es években Salamon Antal kártyakészítő is.Salamon_Antal_makk_hetese

Később a játék gyakorlata során a 36 lap 32-re csökkent, így eltűnt Tell Vilmos a pakliból. A lapok is módosultak valamelyest az eltelt több mint másfél évszázad alatt. Majd a 20. században kezdték el magyar kártyának hívni a magyar kátyát.20974

wichmann_kartya1

Schneider József kártyája, amelyen tükrözve szerepeltek a figurák, népszerű lett. Mások is elkezdték utánozni, az 1860-as éevekben pedig a Piatnik kezdte el gyártani a magyar kártya csomagokat.

A pesti kártyafestő házát, amely ekkor még mindig csupán egyszintes volt, 1869-ben vásárolta meg Rothauser Mór kereskedő. Emeletet építtetett rá, és az udvar felé is terjeszkedett. Rothauser Mór halála után a fia kapta meg a házat, ő pedig bérbe adta Zierlichné Fischer Cecíliának 1895-ben.

Az épület ekkor lett bordélyház.

A kupleráj miatt építették át, és helyeztek el angol vécét a házban 1903-ban. Zierlichné 1906-ban elhunyt, a házat ezután Dr. Bíró Mór fogorvos vásárolta meg.

A következő bérlő számára nem a test, hanem a lélek volt fontos. A Magyar Teozófiai Társaság, egy spirituális csoport tartotta itt a találkozóit, nekik köszönhető a ma is látható, szimbólumokkal dekorált kapu.

A társaság tagja volt annak idején többek között dr. Zipernovszky Károly mérnök, Nérei Ödön műfordító-író, Stojits Iván műfordító-író, Nádler Róbert festőművész, Tordai Vilmos vallástörténész. 110 éve, 1907-ben lett az egykori kártyafestő műhely ennek a különös mozgalomnak a magyarországi székhelye.wichmann_kartya4

Mi minden látható a kapun?

A kapura a teozófiai mozgalom alapítójának, Helena Blavatskynak a szimbólumai kerültek.

A teozófia - végletesen leegyszerűsítve - olyan okkultista mozgalom, amely filozófiájának elemeit a zsidó-keresztény kultúrkörből, illetve a hinduizmusból és a buddhizmusból emelte át. Éppen ezért szerepelnek indiai eredetű jelképek is például a pecsétjeiken.balavatsky

Ha alaposan szemügyre veszitek a fotót, akkor láthatjátok a kapun a két, egymással ellentétes irányban elhelyezett, saját farkába harapó kígyót. Uroburosz motívuma a körforgást és az örökkévalóságot jelképezi.

A kapu két oldalán ellentétes a forgás iránya: az egyik pozitív energiát, a haladást jelképezi, a másik a negatív energiát, a pusztítást, a visszafelé haladást.

A kígyó közrefogja - csakúgy, mint Balavatsky pecsétjén - a ma Dávid-csillagként ismert egymásba fonódó háromszögeket, abban pedig az ankh keresztet. A csillag eredetileg nem zsidó szimbólum volt, hanem két egyenlő szárú háromszög, amely az ellentétpárokat jelképezi: férfi és nő, aktív és passzív, tűz és víz stb. Az anh/ankh vagy füleskereszt óegyiptomi hieroglif, amely az élet jelképe lett.

Fölöttük mindkét kapuszárnyon svasztikát láthattok, amely egyike volt az emberiség egyetemes alapszimbólumainak, amíg a hitleri Németországban ki nem sajátították és antiszemita, náci szimbólummá nem tették a használatát. A szvasztika eredetileg az idő körforgását, a teremtő erőt, a mozgató erőt fejezi ki, a hindu mitológiában a kereket jeleníti meg.

Korábban egy felirat is volt a kapun: Nincs magasztosabb vallás az igazságnál, ám ezt levették az 1940-es évek végén, a kommunista fordulat után.

Az házban csak néhány évig voltak a teozófusok, az 1910-es évek kzepén már ismét kereskedelmi célokat szolgált az épület. 1931-ben megvette egy rövidáru kereskedő, Bronner Artúr, és az államosításig egymás melett egy tejivó és egy ruhaüzlet működött.

Az államosítás után a PIÉRT és egy szűcs szövetkezet kapta meg az egykori kártyafestő műhely épületét.

Újabb fordulat 30 éve következett be, amikor megvette a kilencszeres kenuvilágbajnok, háromszoros Európa-bajnok, kétszeres olimpiai második, egyszer olimpiai harmadik helyezett, 37-szeres magyar bajnok, 1979-es fair play díjas sportolónk, Wichmann Tamás.

Először Szent Jupát néven kezdte el működtetni a sörözőjét, majd Wichmann kocsma lett belőle.

Mára a környékből bulinegyed lett, a Wichmann pedig legenda. Még mindig működik a szintén legendás épületben.

A hatalmas kártyáról készült fotót januárban posztolta a Wichmann kocsma a Facebook-oldalán, az alábbi szöveggel: "Nálunk te vagy az ász :)"


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk