BUDAPEST

Miért állnak még mindig a régi budapesti bérházak?

A közhiedelemmel ellentétben nem azért, mert dédapáink még tudtak építkezni. Hanem Európa legszigorúbb szabályzata miatt.

Link másolása

Hosszú évek óta keringenek a neten rémtörténetek arról, milyen kellemetlen meglepetések érhetik az embert, ha új építésű társasházi lakást vásárol. Akik megírják ezzel kapcsolatos kellemetlen tapasztalataikat, gyakran azzal zárják a beszámolót, hogy legközelebb biztosan régi, de legalábbis régebbi építésű lakást vesznek.

Sokan érvelnek azzal, hogy érdemesebb századfordulós házakban lakást venni, mert azokban az épületekben "még van anyag", mert dédapáink "még értettek az építkezéshez", sőt, van, aki egyenesen azt állítja, hogy a Monarchia idején merészelte volna ellopni az építőanyagok egy részét a vállalkozó, többé nem kapott volna megbízást. Cikkünk nyitóképével is illusztrálhatjuk ezeket a városi legendákat, hiszen a Kinizsi utca 22. szám alatti épület még ma is áll. És ez csak egy az 1870-es évektől és az 1910-es évekig épült több ezer ház közül.

oktogon

Amelyik lakóépület túlélte a bombázásokat, az 1944-45-ös ostromot, az 1956-os utcai harcokat, és amelyeket megóvtak az utókornak, azok felújítva úgy festenek, mintha sziklaszilárdan, elpusztíthatatlanul állnának. Mi a 19. század végén, 20. század elején épült bérházak titka? Ennek teljesen prózai oka van:

építésük idején Európa legszigorúbb építészeti szabványai voltak érvényben Budapesten.

"Ezek a bérházak hiányosságaik ellenére nem holmi rozoga építmények voltak. A spekulánsok, az építkezők és a vállalkozók nem térhettek el a Közmunkatanács szabványaitól. (...) Pontosan meghatározták a telkek legkisebb és legnagyobb méretét, a bemélyedések és a házak magasságát; nem engedélyeztek semmiféle kivételt. Ezért nemigen akadt ötemeletesnél magasabb épület a városban. Felhőkarcolók ezért nem épültek. A bérházak alaprajza többnyire a közép-európai városok nagy részében megtalálható házakéhoz hasonlított. Tégla vagy kocka alakúak voltak, és ritka kivétellel a belső udvar köré épültek" írja John Lukacs Budapestről szóló, 1988-ban írt tanulmánykötetében.

Az alábbi fotón a Múzeum körút 19. szám alatt álló épület, Róth Zsigmond bérháza látható. A felvétel 1880-1890 között készült. (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.002.)

lepcsohaz_rothzsigmond

steinpalota

Az Andrássy út 1. alatt álló Stein-palota, amelynek tetőtéri felújítása a 2000-es években botrányos körülmények között maradt félbe. A felvétel 1883 körül készült. Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.160

Mi az a Közmunkatanács? És mivel foglalkozott?

Olyan fantasztikus ötletek kötődnek a Fővárosi Közmunkák Tanácsához, mint a hajózható belváros - Reitter Ferenc tervei szerint a mai Nagykörút helyén közlekedésre alkalmas csatorna vize folyt volna, és ha megvalósul, ma hajóval lehetne a Nyugatihoz sietni.

A Budapest arculatát évtizedekre meghatározó testület alapítását 1870-ben foglalták törvénybe. Feladatai közé tartozott például az utak és utcák irányának és szintjének meghatározása, a beruházásokhoz kapcsolódó pályázati kiírások előkészítése, a város felmérési munkái, Pest Óbuda és Buda szabályozási terveinek elkészítése, és az építkezések törvényi szabályozása.

Alapítását Andrássy Gyula szorgalmazta. A közmunkatanácsra megalakulása után rengeteg feladat várt: új hidakra volt szükség a Lánchíd tehermentesítésére, élhetőbb, modernebb és rendezettebb városszerkezet kialakítására, a Duna-medret is szabályozni kellett és arra is szükség volt, hogy az 1873-ban egyesült 3 nagy városrész valóban egységes fővárossá válhasson.

Hogy a Közmunkatanács munkája az 1899-ben tetőző budapesti építkezési hullám idején nem volt hiábavaló, arra bizonyíték, hogy 1901-ben amerikai látogatók tanulmányozták Magyarország fővárosát. Az Egyesült Államok kormánya ugyanis Washington városának kialakításához, korszerű rendezéséhez kerestek mintákat, ezért bizottságot küldtek Európába, hogy a korszak hat legfontosabb városát tanulmányozzák.

A városépítéssel, városi építészettel foglalkozó Joseph Stübben első ízben 1890-ben kiadott, majd 1907-re frissített kötetében olyan elismert nagyvárosok között hozza fel példaként Budapestet, mint Párizs, Bécs, New York vagy London. John Lukacs arra is felhívja a figyelmet, hogy Stübben a Budapesti Közmunkatanács egyik külföldi tisztelője volt.

bp

Illusztráció Joseph Stübben könyvéből

lepcsohaz_1949_gatutca24

A Gát utca 24. szám alatti ház körfolyosója 1949-ben

Miért építettek ennyi bérházat a 19. század második felétől?

A kiegyezés után hatalmas ütemben kezdett fejlődni és iparosodni Magyarország. Pest, Buda és Óbuda egyre jelentősebb közlekedési csomóponttá vált, a gyárak, üzemek jelentős része ide vagy a környékre települt. Az 1873-ban létrejött Budapest szivacsként szívta fel a munkaerőt, folyamatosan költöztek be vidékről.

A város kezdett egyre zsúfoltabbá válni - legalábbis a pesti oldalon. A századfordulóra ott élt Budapest lakosságának több mint nyolcvan százaléka.

lepcsohaz_1986_szent_istvan_korut_19

A Szent István körút 23. szám alatti épület lépcsőháza 1986-ban

Ha érdekes volt a cikk, ajánld másoknak is!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
Látványtervek: ilyen lehet az új Nyugati pályaudvar
Egy háromszintes, részben föld alá süllyesztett, modern pályaudvarként tervezik újjá a Nyugati pályaudvart.

Link másolása

Fürjes Balázs, a Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár posztolta a Facebookra a Nyugati pályaudvar látványterveit. Korábban kiírtak egy pályázatot a Nyugati felújítására, amit a brit Grimshaw Architects építésziroda nyert meg. Terveztek már pályaudvart Londonnak, New Yorknak és Melbourne-nek is, tehát az egész világon elismert cégről van szó.

"Egy 21. századi, háromszintes, részben föld alá süllyesztett, modern pályaudvarként tervezzük újjá a Nyugati pályaudvart.

Az új terv tiszteli a múltat, Budapest építészeti örökségét, és jól illeszkedik a környező városrész szövetébe. Az Eiffel-csarnok mögött a felszínen egy új vasúti csarnok, a föld alatt 6 vágányos mélyállomás épül. Így a pályaudvar jóval több vonatot tud fogadni. A belváros bezöldül: a Nyugati környezetében egy zöld, parkosított, átjárható új városrész születik" - írta Fürjes.

Az államtitkár hét pontban szedte össze, milyen lesz a felújított Nyugati pályaudvar

  • Több vonatot tud majd fogadni,
  • a Nyugati mellett megépül az Eiffel-csarnok, ami Budapest építészeti öröksége előtt is tiszteleg,
  • megépül egy minden irányból könnyen megközelíthető pályaudvar és városi tér,
  • bezöldülnek a vasúti üzemi területek: egy új, hosszú, zöld parkot hoznak létre a Nyugatitól a Városligetig,
  • a Westend elől elköltözik a lerobbant parkoló és a buszpályaudvar, helyükön egy barátságos zöld tér születik,
  • elbontják a felüljárót.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

BUDAPEST
A Rovatból
BKV: száz új busz érkezik a fővárosba, az idősebb buszokat végleg kiváltják
A cég vezérigazgatója számolt be a fejlesztésről, amely igencsak szükséges volt már, hiszen 30 éves buszok is használatban vannak még Budapesten.

Link másolása

Száz új Mercedes-Benz Conecto Next Generation típusú autóbusz érkezik a BKV Zrt. részére bérleti konstrukcióban - közölte a vállalat az MTI-vel.

Bolla Tibor, a BKV Zrt. vezérigazgatója szerdán írta alá azt a szerződést az Omnibus Hungária Kft. és az Inter Tan-Ker City Kft. által alkotott konzorcium képviselőivel, amely keretében az új buszok megérkezhetnek - tudatta a közlekedési cég.

Hozzátették: a várhatóan még idén forgalomba álló buszok több idősebb - akár 30 éves - járművet váltanak ki.

Közölték azt is, várhatóan a negyedik negyedévben további 35 saját tulajdonú új autóbusz is forgalomba állhat majd.

Ezzel egy időben vidéken, a Volánbusz-flotta korszerűsítése is elkezdődik: 7 megyében összesen 32 új, Mercedes-Benz Intouro M típusú autóbuszt adnak majd át.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
A Rovatból
Látványtervek: így néznek ki az M3-as metró felújított állomásai
Májusban adják át a Kálvin tér, a Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák állomásokat.

Link másolása

Karácsony Gergely főpolgármester a Facebook-oldalán közölt látványterveket az M3-as metró felújításáról. Májusban egy újabb szakaszt vehetnek birtokba az utasok: a Kálvin tér, a Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák kerülnek átadásra majd.

„Gőzerővel folytatódik Budapest leghosszabb metró szakaszának felújítása, amelynek középső szakaszát az utasok májusban már használhatják is. A Kálvin tér, a Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák hamarosan elkészülnek.

A látványterveken pedig most megnézhetitek, hogyan fognak kinézni az új, akadálymentesített állomások. Az M3-as metró felújítása nehéz öröksége volt a városvezetésnek, de büszke vagyok rá, hogy hamarosan újabb állomásokat adhatunk át a városlakóknak” - írta Karácsony Gergely bejegyzésében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
Miyawaki-koncepció szerinti erdőket telepítettek Budapesten
A 240 facsemetét őshonos fajokból válogatták össze. A facsemeték legnagyobb része kocsányos tölgy és mezei juhar, de kisebb mennyiségben vénic szil is megtalálható közöttük.
MTI - szmo.hu
2022. március 30.


Link másolása

Három, Miyawaki-koncepció szerinti erdőt ültetett a Főkert a XI. kerületi Andor utca kihasználatlan, fokozottan szennyezett zöld sávjában - tájékoztatott a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. Főkert Kertészeti Divíziója.

A Miyawaki-koncepció egy olyan erdőtelepítési forma, amelynek alapja a facsemeték természetes versengése. A módszert Miyawaki Akira tavaly elhunyt japán növényökológus fejlesztette ki.

A koncepció lényege, hogy a kis erdőfoltok fajösszetétele megegyezik az adott területen őshonosan megtalálható hazai erdők fajösszetételével. A telepítés különlegessége az, hogy az erdészeti facsemetéket igen sűrűn ültetik egymás mellé, véletlenszerű elrendezésben. Ezek a növények gyorsabban növekednek, mert a fényért és a tápanyagokért való versengés erősebben érvényesül, mint egy magában álló díszfa esetén.

A Főkert Budapesten 2021 júniusában, a Tabánban hozta létre az ország első Miyawaki-koncepció szerinti erdőjét. A szakemberek 2022 tavaszán a XI. kerületi Andor utca kihasználatlan, fokozottan szennyezett zöld sávjában folytatták a "minierdősítést", ahol három foltban 240 facsemetét ültettek el.

A 240 facsemetét őshonos fajokból válogatták össze. A facsemeték legnagyobb része kocsányos tölgy és mezei juhar, de kisebb mennyiségben vénic szil is megtalálható közöttük. Az állományalkotó fafajokon kívül kiegészítő cserjék is kerültek a minierdőbe, főként bibircses kecskerágó és közönséges fagyal.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: