BUDAPEST

Mi legyen a Nyugati téri felüljáróval: bontsák vagy maradjon?

Miközben Tarlós István nyugtatja a kedélyeket, az Indóház blog szerzője utánanézett, miről is van szó. Egy különleges képen pedig össze is tudjátok hasonlítani, milyen volt a tér a felüljáró nélkül, és milyen most.
Zöldi Péter cikke azIndóház közlekedési portálon, címkép: Fortepan - szmo.hu
2017. szeptember 08.


Link másolása

A főpolgármester szerint nincsen miért megijednie azoknak, akik a Nyugati pályaudvar melletti felüljáró gyalogoshídjának bontása miatt már a teljes szerkezet elbontását vizionálják. Elmondása szerint ilyen terv csak koncepció szintjén létezik, most biztosan nem kerül sor a bontásra.

Ez a főpolgármesteri mondat jól rávilágít arra, hogy Budapest közterületi rendszerének és közlekedésének alakítását a krónikus pénzhiány mellett évtizedes klisék, félelmek és dogmák nehezen, vagy egyáltalán nem átléphető árnyékai súlyosbítják. Az rögzült bennünk, – és elsősorban a döntéshozókban – hogy a város üzemeltetésének eszközei (utak, hidak, vágányok, alagutak, aluljárók, stb...) statikus, örökkévaló dolgok, melyeken épeszű ember nem változtat. Hozzátenni hozzátehet, de szerepük átértékelése, revíziója halálos bűn, ezért ami megvan, azt nem bolygathatjuk, annak ott kell állnia, ülnie, feküdnie az idők végezetéig, hatását legfeljebb újabb és újabb elemek hozzátételével módosíthatjuk kismértékben.

Eközben természetesen a város fizikailag folyamatosan változik, egyes területei fellendülnek, mások elsorvadnak, a benne lakók, a várost ilyen-olyan célból használók igényei módosulnak. A háború pusztítása után komolyan felmerült terv, hogy a sérült belső városnegyedek újjáépítésének vesződséges feladata helyett esetleg a teljes bontás és új városrendezési elvek mentén új épületek, utcahálózat, szerkezet kialakítása lenne az üdvözítő, nem (csak) eszement bosszú a korábban uralkodó társadalmi osztályon, hanem – bár erős túlzásokkal – az igény változását is tükröző gondolat volt. Ha ma ezen nevetünk, vagy borzongunk, abban ugyanúgy a várossal szemben elvárt igényeink újbóli, immár sokadik megváltozása érhető tetten, mert ma ismét természetes értéknek tekintjük a XIX. század során létrejött szerkezetet, környezetet.

feluljaro2

1949. Nyugati (Marx) tér a Bajcsy-Zsilinszky út és a Szent István körút találkozásánál. A felüljáró még talán gondolat sem volt... Fotó: www.fortepan.hu

feluljaro3

1949. Nyugati (Marx) tér a Váci út és a Lehel (Élmunkás) tér felé nézve, jobbra a Westend-ház. Az előtérben egy amerikai gyártmányú GMC CCKW 353 2.5 tonnás teherautó. Az út felett megy ma a felüljáró. Fotó: www.fortepan.hu

Látható tehát, hogy véleményünk, elvárásaink változásának dinamikáját a fizikai környezet, az adottságok megváltoztatása csak nehezen tudja követni. A világ gazdagabb és szegényebb országaiban és városaiban mindenhol tapintható ez a feszültség, de ennek enyhítésében azért vannak különbségek. Aki példának okáért Berlinben vagy Rotterdamban járt, az láthatta, hogy komplett, többvágányos vasútvonalakat bontanak el földművel együtt, hogy más, az átalakuló városszerkezet által megkívánt nyomvonalon vezessék el, vagy éppen a hálózat egyéb változásai miatt megszüntessék.

Kis pénz, kis foci: Budapesten eddig egyetlenegy nagy horderejű visszabontás történt az elmúlt évtizedekben kialakított közúti infrastruktúrában:

a Ferenciek terei közúti aluljáró megszüntetése.

A városvezetés itt is teljes mellszélességgel állt ki a beavatkozás ártalmatlanságát hangoztató közlekedéstervezői szakma ellen, de valamiképpen mégiscsak végbement a lehetetlennek tűnő vállalkozás, a jósolt világvége pedig elmaradt.

Most hasonlóképpen valamiféle iránymutatásra várunk, hogy a "koncepció" testet ölthessen, tehát a kiszolgált, csak problémákat generáló, Nyugati melletti közúti felüljáró végre eltűnhessen. Hogy úgy tűnhessen el, mintha nem is tűnt volna el: nyilvánvalóan ez a politika elvárása. A közlekedés- és várostervezői szakma pedig nem tud és nem is akar ilyen megoldást szállítani. A bontás fizikai folyamata maga nem igényel különösebben megerőltető logisztikát, az alacsonyabb forgalmú időszakokban, éjszakai részleges útpálya-lezárásokkal megoldható, nem igényel beavatkozást egyéb szerkezetekbe, pusztán a terelőszigetek rendszerét kell megváltoztatni, ahhoz, hogy a jelenlegi híd alatti parkoló helyén 2×1 forgalmi sáv, noch dazu:

villamospálya kösse össze a földfelszínen a Váci utat és a Bajcsy-Zsilinszky utat.

Akkor hát mi célt kell szolgálnia az iránymutatásnak?

feluljaro4

1978. Nyugati (Marx) tér az aluljáró és a felüjáró építési munkálatai alatt. Szemben a Nyugati pályaudvar és a Teréz (Lenin) körút. Fotó: www.fortepan.hu

feluljaro1

Amikor még bőven volt kapacitás...

Nyilván a világvége elkerülését. Megjegyezendő, hogy önmagában abszurdum volt a régi terv, amely a sugárirányú kapacitásokat részesítette előnyben a tangenciális, elkerülő irányokkal szemben, különösen úgy, hogy a Belvárost aszimmetrikusan terhelte: e felüljárónak ugyanis nincsen meg a párja, ahol – példának okáért az Üllői úton – a Nagykörutat szintén különszintben keresztezve, a városközpontba bevezetett forgalom onnan kivezethető is lenne.

Mivel a felüljáró kapacitását az Alkotmány utcai csomópont áteresztőképessége alulmúlja, nyilvánvaló, hogy a jelenlegi terhelés mellett nem a sugárirány gördülékenységének biztosítása, hanem a Nagykörút forgalmát lehetővé tevő fázisidő növelése a felüljáró jelenlegi legfontosabb feladata. Ez lehet, hogy az építés idején nem így volt, de a forgalmi terhelés mellett ma így értelmezhető, különös tekintettel a körúti villamosforgalom gördülékenységére, mely ma a térségben az elsőrangú forgalomszervezési szempont.

A Nagykörutat a csomópontban keresztező, a gyalogos aluljáró használatát fakultatív lehetőségként biztosító gyalogátkelőhely építése a villamosperonok aluljárólépcsőinek vonalában eldöntött tény. Ez egy olyan új lámpafázist kíván, amely minden körúti mozgást és nagyíves kapcsolatot egyidőben blokkol. A gyalogosközlekedés fázisidejét nyilvánvalóan a villamos fázisidejével összhangban állapítják meg, ennek árnyékában azonban a Váci út és Bajcsy-Zsilinszky út közötti szintbeni közúti kapcsolat is létrehozható. A hangsúly a lehetőségen van, és nem a kapcsolat komfortjának megtartásán, vagy növelésén. Ha pedig azt vizsgáljuk, hogy az itt a városközpont felé irányuló forgalom a központban hol tud felszívódni, vagy ott hogyan tud áthaladni, nyilvánvalóvá válik a Nagykörút vonalának, mint belvárosi forgalomterhelési védvonalnak a szerepe. Ezt a védvonalat nem jó, ha rések szaggatják, márpedig a felüljáró egy ilyen résnek tekinthető.

Az egeret a kép fölött mozgatva össze lehet hasonlítani, milyen volt a Nyugati tér felüljáró nélkül és felüljáróval

De nézzük távolabbról a kérdést és szakadjunk el kicsit a közúttól. A felüljáró bontásához ezer szállal kötődő projekt a kiskörúti és a Lehel úti csonka villamosvonalak összekötése, melynek révén közvetlen kötöttpályás kapcsolat jöhet létre Dél-Buda és Angyalföld között. Jelenleg a Lehel úti villamosvonalon irányonként nagyjából tízpercenként halad el egy szerelvény, legfeljebb háromszáz fős szállítókapacitással. Ezek a szerelvények tehát óránként 1800 főt lennének képesek átjuttatni a Nyugati téri csomópontban, a felüljáró helyén, ez pontosan megegyezik az egy forgalmi sávon ideális esetben, folyamatos forgalom mellett továbbítható személygépkocsik számával. Az elviselhető zsúfoltság érdekében a villamosszerelvények utaskapacitását kétszáz főre csökkentve (óránként 1200 fő) a tényleges közúti kapacitáshoz képest (körülbelül 600 jármű óránként) kétszeres előnyben van a villamos. Tehát abban a pillanatban, amikor a budapesti közlekedéstervezés számára nem az egységjármű, hanem az elszállítandó személyek száma válna a hatékonyság mérőeszközévé, a Tarlós István által emlegetett "koncepció" rögtön sürgető cselekvési tervvé, végrehajtási utasítássá változna át.

Addig viszont marad a hoztam is, nem is, mint a mesebeli okos lány esetében. Csak ez itt éppen az oktalanságot szolgálja.

Hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik, kövesd az INDÓHÁZ oldalát!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
A Rovatból
Kiakadtak a kommentelők a rezsicsökkentett „fényvillamoson” – mi is megnéztük magunknak
Kicsit fakóbb, kicsit kevésbé díszes – nyilván akaratán kívül, de valamelyest visszatükrözi az ország jelenlegi hangulatát.

Link másolása

Az emberek át lettek verve – nagyjából ez érződik a legtöbb kommenten, amit idén a BKV a szokásos adventi karácsonyi villamosok képei alá kapott. A szokásosan csak "fényvillamosnak" hívott, feldíszített járműveket idén is ezzel a névvel hirdették meg több helyen, de ez az elnevezés csalóka.

A több vonalon is közlekedő járműveket idén takarékosság okokból nem díszítették fel fényfüzérrel, csak a belső teret alakították át.

Az így kapott terméket végül a táblákon már "Adventi villamosnak" keresztelték el, de a közösségi média népe érezhetően csalódott volt. Egyesek szerint a belső díszítés veszélyben lehet egy-egy zsúfolt időszakban, míg más azt veti a város szemére, hogy a fényvillamosok a korábbi években némi melegséget csempészhettek azok szívébe is, akik messziről látták elsuhanni, míg most csak azok tudják igazán élvezni, akik fel is szállnak rá.

A legtöbben mégis azt jegyzik meg, hogy a spórolás értelmetlennek tűnik, tekintve azt, hogy mennyit lehet megtakarítani egy LED-es fényfüzérrel.

„Saccolva is a villamos vontatómotorjához képest ezred nagyságrendű lehet a díszkivilágítás energiaigénye!” – írja az egyik kommentelő, míg egy másik megjegyzi: „Látom annyi esze senkinek sem volt, hogy kiszámolja annak a pár nyamvadt LED-nek a fogyasztását, ami elárulom, hogy fillérekben lenne mérhető.”

De szinte minden hozzászólás arról, szól, hogy az utazóközönség nagyon szomorú a fényvillamosok hiánya miatt, sokan külön kiemelik a gyerekeket, akik nagyon várták a különleges járműveket.

A Szeretlek Magyarország fotósa a helyszínen járva hasonló gondolatokat fogalmazott meg az "Adventi villamossal" kapcsolatban. A fények hiánya, és a gyér külső díszítés mintha kissé visszatükrözné az ország jelenlegi pesszimista állapotát és nehéz helyzetét. Ottjártakor az emberek sem voltak felhőtlenül boldogok, a korábbi években a fényvillamosokon szinte minden kattintásra jutott egy boldog vagy csodálkozó arc.

Valószínűleg túl erős lenne a "gagyi" szót használni, de az a kicsik és nagyobbak arcán és a kommentekben is tükröződik, hogy a rezsiválság, az energiakrach, az infláció, a bezárások idején és általában a sötét novemberi-decemberi napokon ennél többnek örült volna igazán Budapest utazóközönsége. Apróságnak tűnhet, mégis beszédes: a villamoson az adventi járatot reklámozó plakáton található QR-kód segítségével az Oltalom Egyesület hajléktalanóvodáját lehet támogatni...

Különösen beszédes a villamos "szegényessége", ha a gyakorlatilag teljes pompában világító Parlament előtt húz el, vagy ha a Dunapartról feltekintve az emberek a sokmilliárból felújított Vár épületeit nézik.

A Facebookon rengetegen szinte követelik vissza a korábbi évek díszes fényvillamosát, így még bízhatunk benne, hogy összeül a városháza kiszámítani, hogy vajon nem éri-e meg kissé felvidítani az utazókat. De a jelenlegi helyzetet figyelembe véve könnyen lehet, hogy idén ez van, ezt kell – megpróbálni – szeretni.

Az Adventi villamosról további információt EZEN A LINKEN találsz.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
BUDAPEST
Több fa, több wc, új utcabútorok – ilyen lett a felújított Blaha Lujza tér
Több mint egy évig tartó felújítás után a hétvégén átadták a felújított a teret, ahol végre egy nyilvános vécé is helyet kapott.

Link másolása

Tizenhét hónapig tartó felújítás után szombaton átadták a megújult Blaha Lujza teret. A pesti belváros egyik legfontosabb csomópontjában több lett a zöldfelület és a gyalogátkelőhely, és egy nyilvános vécé is helyett kapott végre.

A Blaha Lujza tér felújítása még tavaly júliusban indult, a beruházás összesen 505 napig tartott és 3,6 milliárd forintba került. Karácsony Gergely főpolgármester a szombati átadón azt mondta, hogy „adósságot jöttek törleszteni”, illetve hogy az elmúlt bő ötven évben nem volt olyan városvezetés, amely ne ígérte volna meg a Blaha felújítását.

A főpolgármester szerint a felújítással

„a Blaha most már találkozási hely, nem pedig parkoló és közlekedési csomópont”.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szombati közleményében azt írta, hogy a megújult téren 1000 négyzetméter új zöldfelületet alakítottak ki, és 80 új fát ültettek. Az új fák egyik részét egybefüggő zöldfelületbe, a másik részét pedig a burkolatba ültették, teljes talajcserével és talajszint alatti öntözőrendszerrel.

Mesterséges váztalajt is bevetettek, hogy a fák gyorsabban nőhessenek, és a korábbi fák is megmaradtak, köztük az a két koros tölgy, amelyet 1969-ben ültettek át a térre a Tabánból, már akkor is koros állapotukban.

Emellett a felújítás során

  • 4474 négyzetméternyi burkolat újult meg,
  • 12 új asztal került térre,
  • 2 új MOL Bubi gyűjtőállomást és 29 új kerékpártámaszt telepítettek,
  • megújult a közvilágítási rendszer,
  • 3 új gyalogátkelőt alakítottak ki,
  • 11 új, kisméretű szoborkompozíció helyeztek el
  • és végre helyett kapott egy új akadálymentes illemhely is.

    A téren álló egykori Népszínházra utalva felújították a Színházi emlékkövet. Ugyancsak

    megújult a tér emblematikus eleme, a 60-as évek óta működő „gomba szökőkút” is, amely kissé megváltozott formában, a buszmegállóhoz közelebb helyezkedik már el.

    A tér átépítésével megváltozott a forgalmi rend is: a Rákóczi útról közvetlenül jobbra lehet kanyarodni a teljes hosszában kétirányú Márkus Emília utcába, a Somogyi Béla utca pedig egyirányú lett a Gutenberg tér felől a Stáhly utca felé.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST
Rejtett utalást is beépítettek a felújított Blaha Lujza térre
„Ha a lábunk elé nézünk a hetes busz megállójában, vagy a metró kijárata közelében, akkor végigkövethetjük a kontúrt a burkolatban” – írta Bardóczi Sándor , Budapest főtájépítésze.
Fotó: BKK - szmo.hu
2022. december 14.


Link másolása

»Tényleg nem hiányzik a Blaháról semmi, csak a Népszínház« – írta ma reggel egy kommentben N. Kósa Judit, aki egy fantasztikus könyvet írt nemrég a Nagykörútról. Sejtelmesen csak annyit írtam neki, hogy az sem hiányzik róla

– ezt írta Bardóczi Sándor a Facebook-oldalán.

Budapest főtájépítésze el is mondta, mit ért a sejtelmes mondat alatt:

„A Nemzetit ugyan a metróépítés miatt lebontották 1965-ben, de a tér mostani rendezésekor a tervezők kiszerkesztették az egykori kontúrját, s a tér anyagával azonos, vékony burkolati vonallal visszarakták az alaprajzát a térre.”

Utalt arra is, hol van pontosan, és egy fotót is mellékelt:

"Ha a lábunk elé nézünk a hetes busz megállójában, vagy a Metró kijárata közelében, akkor végigkövethetjük a kontúrt a burkolatban. Mivel a kontúr a mai Rákóczi út aszfaltsávjába is belóg, ott ez a vonal megszakad"

„A téren egyébként a janus arcú rekonstruált szobor, az ülőtámfalba rögzített kisplasztikák, és a forgószékek színe és formája is a Nemzetit idézik meg. De ez a kontúr a legrejtettebb utalás arra, hol állt pontosan a Népszínház, a hazai színjátszás egyik legfontosabb korai temploma" - fogalmazott a posztban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST
December 10-én adják át a megújult Blaha Lujza teret
A tér új burkolatot, rengeteg növényt és számos, a korábbi Nemzeti Színházra emlékeztető utcabútort kapott.
Fotó: BKK - szmo.hu
2022. december 03.


Link másolása

2022. december 10-én, szombaton újra megnyitják Budapest egyik legforgalmasabb közterületét, a Blaha Lujza teret – közölte Facebook-oldalán Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke.

A Facebook-eseményhez azt írják:

„Találkozzunk december 10-én a Blaha Lujza téren, és fedezzük fel együtt a megújult teret! Forró tea, zene és sok újdonság vár.”

Néhány napja már bejelentették, hogy lezajlott a tér műszaki átvételi eljárása. A megújult Blahán

  • lerakták a térburkolatot;
  • elültették az összes fát, így a már meglévőkkel és az újakkal együtt 89 fa áll a téren;
  • befejezték a növénytelepítést a növénykazettákba ültetett fák környezetében, valamint
  • helyére tették az akadálymentes nyilvános illemhelyet.

Emellett tizenegy kis méretű, úgynevezett mikroszobrot helyeztek el a megújuló Blaha Lujza téren, a növénykazetták ülőfelületén. A különleges alkotások az egykori Népszínház, majd Nemzeti Színház színészlegendáit mutatják be egy-egy ikonikus szerepükben. Nem csak a szobrok emlékeztetnek a színházra: a tér az egykori Nemzeti székeire utaló bordó színű köztéri ülőalkalmatosságokkal és asztalokkal várja majd a megpihenni vágyókat, valamint a burkolatban megjelenik a lebontott épület körvonala.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk