A Várkert rakparton áll Budapest legkeskenyebb háza
Budapest bővelkedik egyedülálló épületekben. Ezek között különleges helyet foglalnak el a város legkeskenyebb házai.
A rakparton - mind a pesti, mint a budai oldalon - több olyan épületet is láthatunk, amely a többinél karcsúbb.
A legkeskenyebb pedig a Döbrentei tér közelében álló Mandl-ház.
Gyakran sétáltunk el a mór és neogótikus elemeket egyesítő, valóban mutatós épület előtt. A 19 század második felében kialakult környék, különösen a Várkert rakpart (a háború után a foghíjtelkek és bombatámadásban elpusztult építmények helyére épült házakat kivéve) egységesen formált, harmonikus házsorából nem emelkedik ki túlságosan feltűnően a klinkertéglás épület.
Talán ez az oka annak, hogy csupán nemrég, a pesti oldalról átpillantva tűntek fel az arányai. Úgy döntöttünk, alaposabban is szemügyre vesszük.
A telket két testvér, a Mandl Manó és Mandl Ármin kereskedő vásárolta meg az 1890-es évek második felében. A tervezést és a kivitelezést Weinréb Fülöpre és Spiegel Frigyesre bízták. 1898-ban készült el a kéthomlokzatú, háromemeletes, apró belső udvarral rendelkező ház. Az épület 22 méter magas,
a Várkert rakpartra néző homlokzata 6,2 méter széles, a Döbrentei utca felőli csupán 5,5.
Pár éve ingatlanhirdetésben is szerepelt az egyik három szoba hallos lakás.
A ház tetőterét az 1930-as években építették be, a kivitelező Marafkó Ferenc építőmester volt. Az új lakást két szoba hallosra alakították ki, de gardróbszobát is terveztek hozzá.
A házban hírességek, nobilitások is éltek, például Tallatschek Ferenc bányaigazgató, Andrássy Antal, gróf Leiningen-Westerburg Ármin - egy vasúttársaság alelnöke -, gróf Bethlen Józsefné és gróf Bethlen Anna.
A 60-as években a Műemlék Felügyelőség az épületet védetté nyilvánította. Ráadásul az UNESCO védetté nyilvánította a budapesti Duna-partot, a házakkal együtt.
De nem a Mandl-ház az egyetlen, a többinél keskenyebb épület a Duna-parton. A Döbrentei tér és a Várkert rakpart sarkán álló ház, amely, mint azt egy 1900-as fotográfia is bizonyítja, a Mandl-ház után épült, a korábban ott álló építmények lebontásával.
Az épületben található az Építési vállalkozók Országos Szakszövetségének a székhelye.
Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest gyűjtemény
A másik két épület a Belgrád rakparton áll. Az egyik az évek óta üresen álló, nem olyan régen botrányos körülmények között átalakított épület. Egy vállalkozó megszerezte az épületet, és azzal a céllal, hogy szórakoztató-komplexumot hoz létre, ráépített két emeletet - engedély nélkül.
Bár nem kellett visszabontani a felhúzott szinteket, 2010-ben végrehajtók ürítették ki az ingatlant, mivel a tulajdonos nem tudta fizetni a hiteleit.
Lemértük, és bár első pillantásra nem látszik, nem sokkal szélesebb, mint a Mandl-ház.
Egy házzal arrébb figyelemre méltó a többinél keskenyebb, vörös téglás épület. Ezt Sós Aladár tervezte az 1920-as években, art deco és neobarokk elemek felhasználásával. érdemes arra sétálni és közelebbről is szemügyre venni. Bár a ház arányai és harmonikus kialakítású homlokzata a budai oldalról látszik jobban.
Ismertek Budapesten extrém módon keskeny vagy éppen kis alapterületű önálló lakóépületeket? Ha igen, írjátok meg kommentben, hol találhatók!
