Szomorú bejegyzést tett közzé a Facebokon Vitézy Dávid, a BKK korábbi vezetője.

"A néhány éve felújított Erzsébet tér - nulla karbantartás, kipusztult fű, por és a tér másik felén óriáskerék-építő betonkeverők. Megdöbbentő, hogy a város közepén nem zavar ez senkit"

- írja.

A Főkert vezérigazgatója, Szabó József a poszt alatt válaszolt.

Így néz ki most az Erzsébet tér:

Vitézy Dávid bejegyzésére sokan reagáltak, köztük ismert emberek is. Bojár Iván András művészettörténész, művészeti szakíró például azt írja, a terület fenntartójának szerinte az Erzsébet téren található szórakozóhelyekkel kellene szerződnie a folyamatos karbantartásról.

Ugyanezt veti fel Bardóczi Sándor tájépítész is: "Az Akvárium, a Fröccsterasz, az óriákerék és a random bódés fesztiválok bevételének mennyi százaléka fordítódik itt vissza fenntartásra? Ki fölözi le itt a hasznot, és mit lát belőle a köz? Ezek itt a kérdések, a válasz pedig el van rejtve a fotóban. Havi egyszer újra kéne gyepszőnyegezni az egészet, és amekkora itt a bevétel, mindez aranyozott fűszálakkal is menne. Esetleg kicsit szerényebben kéne bebódézni a gyepet, és tovább tartana."

A tér másik végében egyébként most épül a Sziget Eye:

Fotók: Mervai Márk

Ha érdekes volt a cikk, nyomj egy lájkot!

Kevesebb mint egy hónapja érkeztek meg az első hírek a koronavírus omikron variánsáról, de a világ országainak jelentős része máris újabb, minden eddiginél súlyosabb járványhullámtól tart.

Legutóbb Hollandia jelentett be teljes zárlatot: eszerint a nem létfontosságú üzletek, iskolák, bárok, éttermek és egyéb nyilvános helyszínek legalább január közepéig zárva lesznek.

Az olaszoknál bezárásról egyelőre nincs szó, arról viszont igen, hogy az oltottak is csak negatív teszt birtokában mehetnének szórakozni.

Magyarországon ezzel szemben semmi ilyesmit nem tervez a kormány: nyitva vannak a bárok és a szórakozóhelyek, a zenés-táncos rendezvények kivételével ráadásul védettségi igazolványra sincs szükség ezek látogatásához.

Az Oxfordi Egyetem által kidolgozott a szigorúsági index értéke jelenleg nálunk a második legalacsonyabb Európában, csak Svédország alkalmaz kevesebb szankciót, globálisan pedig csak néhány afrikai országnál tapasztalható a miénknél is enyhébb szigor. A 0 és 100 közötti skálán 25 ponton állunk, ez utoljára akkor emelkedett, miután újra kötelezővé tették a maszkviselést zárt térben.

Arra voltunk kíváncsiak, mit gondolnak a budapesti bulizók a világviszonylatban is kifejezetten megengedő szabályokról, ezért elmentünk a Bulinegyed szívcsakrájának számító Gozsdu Udvarba.

Elsőként egy ciprusi férfit szólitottunk meg, aki egy hónapja költözött Magyarországra: náluk lezárás ugyan nincs, de az oltottakat erősen diszkriminálják az oltatlanokkal szemben. Szerinte nagyon jó, hogy Magyarországon nincs szó ilyesmiről, mert már elege van abból, hogy korlátozzák az életünket és hátrányosan megkülönböztetik az egyik embert a másiktól.

Úgy véli, mindenkit hagyni kellene, hogy úgy élje az életét, ahogyan szeretné. Ezen a ponton megindult a sor a szórakozóhely előtt, ahol ő is várakozott, többet így nem tudtunk meg tőle.

„Szuper, hogy itt minden nyitva van, de szerintem is szigorúbban kellene ellenőrizni, ki mehet be ezekre a helyekre” – ezt már a 20 éves, Szlovákiából érkezett Karolina mondja. Náluk jelenleg be vannak zárva a szórakozóhelyek, és az üzletek többségébe is csak oltottak mehetnek.

Mindazonáltal így is eljött bulizni, bár tisztában van vele, hogy ez nem teljesen kockázatmentes. Ennyi rizikót mégis bevállal, mivel egyrészt be van oltva, másrészt nagyon egészségesen él, sok zöldséget eszik és vitaminokat is szed, ezért nem tartja magát veszélyeztetettnek.

„Nem tudom, mennyire biztonságos, de mindenképp örülök neki” – válaszolja kérdésünkre a Franciaországból érkezett Jacob. Náluk ugyan zárva vannak a szórakozóhelyek, de állítása szerint nem kimondottan bulizni jött Budapestre, azonban ha már itt van, ebből sem szeretne kimaradni.

Indoklásként azt említi, hogy lassan már két éve tart ez a rendkívüli, korlátozásokra épülő állapot, és mindenki belefáradt. Ha rajta múlna, otthon is mindent kinyitna, mivel magas az átoltottság – ő és a barátai is mindannyian be vannak oltva –, így szerinte ez egy vállalható mértékű kockázat. Többet viszont nem szeretne mondani a témáról.

„Beengedtetek az országba, azt is engeditek, hogy bulizni menjek, én csak élek a lehetőséggel. Ha tilos lenne, nyilván nem jöttem volna” – mondja az angliai David, aki szintén városnézésre jött, ennek keretében iktattak be némi kocsmázást is.

Vele lévő barátja hozzáteszi, ő mindenképpen kötelező teszteléshez kötné a szórakozóhelyek látogatását, a teljes korlátozással viszont egyáltalán nem ért egyet, ezért reméli, hogy otthon sem fog sor kerülni rá.

„Nincs igazán jó megoldás erre a helyzetre, de ha aggódnánk, nem buliznánk itt. Nem lehet félelemben leélni egy egész életet” – fogalmaz a 30 éves Levente, akit csak néhány mondatra tudtunk elkapni sorbanállás közben.

Szerinte alapvető emberi jogokat nem szabad korlátozni csak azért, mert jön egy olyan dolog (esetünkben járvány), amire senki nem számított. Nem szeretné minősíteni azokat az országokat, amelyek a lezárás mellett döntöttek, ugyanakkor örül annak, hogy Magyarország nem tartozik közéjük, így itt lehet.

– mondja a 22 éves Laura. Ő személy szerint nem érzi biztonságban magát, de az érveket és ellenérveket mérlegre téve mégis úgy döntött, hogy kockáztat. A helyzetét nehezíti, hogy egy háztartásban él a 82 éves nagymamájával, de ügyelni fog rá, hogy legalább 3 napig távolságot tartson tőle.

„Nem mondanám, hogy ez egy arany középút, mert még mindig szar. De sokkal jobb annál, mintha otthon ülnék depresszióba zuhanva” – teszi hozzá.

Ugyanennek a társaságnak egy másik tagja, a 23 éves Botond pedig azt mondja, ha egyszer a kormány megengedte, hogy nyitva legyenek a helyek, semmivel nem lenne jobb attól, ha konkrétan ő otthon maradna, hiszen mások úgyis eljárnak bulizni.

„Be vagyok oltva, boltba pedig amúgy is kellene járnom, ahol szintén rengeteg ember gyűlik össze. A törvényeket kivétel nélkül betartom, de annak semmi értelmét nem látom, hogy ennél jobban korlátozzam magamat” – összegez.

"Time to Say Goodbye...", vagyis "Itt az ideje búcsút mondani" - ezt írták ki vasárnap a Csalogány26 nevű budai étterem Facebook-oldalára, amelynél már az szerepel, hogy "végleg bezárt".

A családias étterem nevéhez illően Budapesten, a Csalogány utca 26. szám alatt működött, és népszerű helynek számított. Azt, hogy pontosan miért zár be, nem közölték, csak egy videót töltöttek fel, amiben az látható, hogy egy "Time to Say Goodbye..." felirattal ellátott papírt elégetnek egy tálcán.

Több korábbi vendég is csalódott kommentet hagyott a bejegyzés alatt.

"Sok éve a legfinomabb ebédek és vacsorák és a legudvariasabb, legkedvesebb kiszolgálás! A szívünk szakad!" - írta egyikük.

"Ez nagyon szomorú. Sok-sok évig az egyik kedvenc éttermem voltatok a világon. Köszönöm az elképesztő ételeket és a nagyszerű emlékeket. Minden jót a jövőre!" - kommentelte egy külföldi férfi angolul.

Látványos videón mutatja be a magyarepitok.hu a Lánchíd felújításának jelenlegi szakaszát.

A tervek szerint a műszaki átadás-átvételi eljárás, a munkálatok befejezése 2023 őszére történhet meg.

Elkészült a Magyar Zene Háza látványos épülete, amely 2022 január végén izgalmas kiállítással és zenei programokkal nyitja meg kapuit a közönség előtt – jelentette be Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa.

A japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett ház egy ikonikus kortárs építészeti remekmű:

A formabontó külső pedig egy komplex zenei beavató intézményt rejt, amely jövő év elején a zene számtalan élményét nyújthatja majd.

A házat már a tervei alapján 2019-ben Európa legjobb középületének választották a rangos londoni International Property Awards megmérettetésen, ami az ingatlanszakma egyik legnagyobb, széles körben jegyzett elismerése. 2020-ban pedig a világ legjobb zenei tematikájú fejlesztésének járó fődíjat kapta meg: az amerikai Music Cities Awards kiírásában, a legjobb zenei tematikájú ingatlanfejlesztésnek járó kitüntetését. Ezen felül a világszerte 2021 legjobban várt új épületei között tartja számon a nemzetközi szakma.

Néhány érdekesség az épületről:

• Az épületbe belépve olyan élménye támad a látogatónak, mintha továbbra is a természetben sétálna. Ezt a fajta légiességet a homlokzati üvegfalak adják, melyek mindegyikét egyedileg gyártották le, és amelyek egyes szakaszokon elérik a közel 12 méteres magasságot is.
• A ház és természet harmonikus összeolvadását a többezer, stilizált növényi levelet mintázó díszítő elem is hangsúlyozza.
• A ház másik ikonikus jellemzője az organikus, lebegő tetőszerkezete, melyet a hang rezgésének vizuális képéből, a hanghullámból kiindulva formált meg a tervező. A felületét közel 100 egyedi tervezésű fénykút töri át, amelyek közül több átvezeti a természetes fényt a belső terekbe, és ezzel különleges atmoszférát teremt.
• A park szintje az előadóművészeté, ahol koncerttermeiben és a szabadtéri színpadán nyújt élőzenei programokat. Az épület emeleti szintje az elmélyüléshez és az oktatáshoz kínál tereket. Itt található a digitális archívum, amely elsősorban a magyar könnyűzene történetének számos dokumentumát tartalmazza, a multimédiás könyvtár és klub, valamint a zenepedagógiai termek.
• Az energiaellátását nagyobb részben megújuló energiaforrásokból fedezik. Az épület hűtését távhűtés biztosítja, amelyet a közeli Műjégpálya energiakapacitása biztosít.

A kiállítási részek és élményelemek is már készülnek:

• A kiállítást interaktív módon, téralapú fejhallgatók segítségével lehet bejárni majd.
• Az audiovizuális élményekhez egy úgynevezett kreatív hangtér is társul, ahol nem hagyományos hangszereket próbálhatnak ki, hanem például hanggolyópályát, ritmushajtányt és egy robotzenekart rejtő orgonát is, így azok is zenélhetnek, akiknek nincs hangszeres tapasztalatuk.
• Különleges élményt nyújt majd az úgynevezett hangdóm, melyben felfedezhetjük a bennünket körülvevő hangzó világot. A látogatót egy kupola alakú tér öleli körül, melyre körben vetítővásznat feszítettek, ahol a látvány mellett több mint 30 hangszóróból hallhatók a minket körülvevő hangok: a természet hangjaitól a komponált zenéig sokféle hangzó effektust hallunk.
• Az első koncertekre január utolsó hétvégéjén mehettek.

VIDEÓ: A Magyar Zene Háza építéséről