BUDAPEST

Mátyás király vára, nemzeti panteon, fürdő, sőt pálmaliget is lehetne ma a Citadella helyén

Erre mind születtek tervek – de vagy a pénz, vagy a értelem közbeszólt.
Forrás: Budapest romantikája blog, címkép: Fortepan/Klösz György - szmo.hu
2018. augusztus 26.


Link másolása

Budapest egy csodás város, tele szívvel és rejtett titkokkal. Vajon milyen lehetett ez a gyönyörű város a XIX. és a XX. században? Elsősorban romantikus...

Ha volt az aranykori Budának – később Budapestnek – olyan épülete, melyet a helyi lakosok a vereséggel, a terrorral és a szégyennel azonosítottak, akkor az kétségkívül a Gellért-hegyen félelmetesen magasodó Citadella volt. Bár neve olaszul fellegvárat jelent, a Citadella soha nem szolgálta a város erősségét, 1852-es építésekor egyetlen cél vezérelte Haynau tábornokot: az elrémítés.

A vár ágyúit már a kezdetektől a szabadságharc óta megbízhatatlan Pest felé irányozták, hogy ezzel is elejét vegyék minden újabb zendülési kísérletnek. Bár a fellegvár az 1867-es kiegyezéssel hadászati szempontból feleslegessé vált, létezése önmagában sértette a magyarok hazafias érzelmeit.

Citadella, 1918. Fotó: Fortepan

A Citadellát el kell bontani

Nagyjából ekkor születtek meg az első tervek arra, hogy miként lehetne a városképből és az emberek emlékezetéből egyaránt kitörölni ezt az építményt, és az elképzelések mind úgy kezdődtek, hogy a Citadellát el kell bontani. Hogy ezek után mi történjen, arról már közel sem volt ekkora egyetértés.

1. terv

Az első és talán legkézenfekvőbb ötlet szerint a rosszemlékű vár helyén az eredetivel megegyező vagy nagyon hasonló csillagvizsgálót kellett volna felépíteni. Ugyanis a Citadella területén állt korábban a Csillagda (Uraniae), ahová a magyar csapatok behúzódtak az osztrák fegyverek elől a szabadságharc ütközeteiben. Maga az épület az osztrák ágyútűztől annyira megsérült, hogy menthetetlenné vált, és végül össze is omlott.

Fotó: Fortepan

2. terv

A másik tervet eredetileg Széchenyi Istvánnak tulajdonították és többen is újra felelevenítették az évtizedek során. E szerint a leginkább az lett volna a helyes, ha a szégyen helyét a dicsőség vette volna át, és a gyűlölt épület helyén egy nemzeti Panteon magasodott volna. A magvalósításhoz talán Pejakovics Lázár műépítő járt a legközelebb, aki terveket és költségvetést is készített a kegyhelyhez a század fordulóján. Elképzelései szerint az épületcsoport kőben és ércben örökítette volna meg az ország történetét.

Látható lett volna itt Árpád és az őt követő valamennyi fejedelem és király, az ősi hét nemzetség vezetői, sőt a régi nemesi családok képviselői is. A mérnök ezt egy templomszerű zárt és nyitott folyosókból, valamint galériákból álló épületben tervezte elhelyezni, melyhez két oldalpavilon csatlakozott volna a honfoglalás és a szabadságharc szoborcsoportjaival.

Fotó: Fortepan/magyar Bálint

A kétségtelenül monumentális építmény pedig megközelítőleg 20-30 millió forintba került volna (összehasonlításként az Operaház annak idején 2 millió forintból készült el). A panteon terve végül a XX. század első évtizedének derekán végérvényesen lekerült az asztalról.

Ki a katonákkal!

Terv persze készült megszámlálhatatlan mennyiségben ezen kívül is, ráadásul az ötletek sora akkor indult csak meg igazán, amikor az osztrák hadsereg a Citadella területét vissza adta a fővárosnak, és az utolsó katonák is elhagyták a terrorvárat. Ugyanis a kiegyezés után még több, mint 30 évig, egészen pontosan 1899-ig állomásoztak katonák a falak között, de ők valószínűleg már inkább csak az épületet védték, mivel eddigre a vár minden hadászati jelentőségét végleg elveszítette.

Persze ha valóban így volt, akkor felesleges volt az aggodalom, hiszen a fővárosnak nem lett volna pénze az épületegyüttes elbontására, és 1899 után is csak tessék-lássék munkálatokat kezdeményeztek itt. A homokkőből épült bástya elbontása és a fal áttörése csak arra volt elegendő, hogy a Citadella militáns jellegét eltüntessék. Valószínűleg a pénzhiány lehetett az oka annak is, hogy a rengeteg nagyszabású tervből végül egyik sem valósulhatott meg.

Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára

Ötletbörze a Citadella hasznosítására

Pedig az évek folyamán terveztek ide fürdőt, Mátyás király várát (képzelhetjük hogyan nézne ki ma a város a két szomszédos hegy tetején két királyi várral), színházat és Szent-Gellért bazilikát is.

A legnagyvonalúbb elképzelést azonban egy magán konzorcium adta be a fővárosi illetékeseknek. Ők a hegy teljes tetejét bérbevették volna a várostól és egy hatalmas szálló- és mulatótelepet hoztak volna itt létre. A vár belsejében oszlopcsarnokokat hoztak volna létre, melyek exkluzív szórakozóhelyeként funkcionáltak volna, míg kívülről szállodákat, elegáns villákat és pálmaligeteket(!) alakítottak volna ki. Ma már nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez esetben nem is a pénzhiány, hanem a józan ész döntött és ezért nem szüretelhetünk ma (persze a klímán kívül) datolyát az ország egyik világörökség helyszínén.

Citadella, 1935. Fotó: Fortepan

Voltak azonban olyanok, akik – a nemzeti büszkeség megnyugvásán kívül is – profitáltak az osztrák hadsereg 1899-es kivonulásával. A Gellért-hegyen már abban az időben is szép számmal épültek magánvillák, melyeket csodálatos, buja kertek öveztek.

Azonban aki itt akart építkezni, annak egy olyan szerződést kellett kötnie a várossal, melyben szerepelt egy eléggé fura záradék is. Az építtetők ugyanis kötelezték magukat, hogy háborús szükségből, a király felszólítására ingatlanjaikat és a hozzájuk tartozó kertet kötelesek haladéktalanul elbontani. A hadászatban jártas osztrákok ugyanis attól féltek, hogy a (polgár)háborús ellenség ezek takarásában könnyedén megközelítheti a fellegvárat. Ez a záradék végül az osztrák kivonulás után törlésre került a szerződésekből.

Ha szereted a romantikát, a múltat és Budapestet, neked írják a Budapest romantikája blogot.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
Látványtervek: ilyen lehet az új Nyugati pályaudvar
Egy háromszintes, részben föld alá süllyesztett, modern pályaudvarként tervezik újjá a Nyugati pályaudvart.

Link másolása

Fürjes Balázs, a Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár posztolta a Facebookra a Nyugati pályaudvar látványterveit. Korábban kiírtak egy pályázatot a Nyugati felújítására, amit a brit Grimshaw Architects építésziroda nyert meg. Terveztek már pályaudvart Londonnak, New Yorknak és Melbourne-nek is, tehát az egész világon elismert cégről van szó.

"Egy 21. századi, háromszintes, részben föld alá süllyesztett, modern pályaudvarként tervezzük újjá a Nyugati pályaudvart.

Az új terv tiszteli a múltat, Budapest építészeti örökségét, és jól illeszkedik a környező városrész szövetébe. Az Eiffel-csarnok mögött a felszínen egy új vasúti csarnok, a föld alatt 6 vágányos mélyállomás épül. Így a pályaudvar jóval több vonatot tud fogadni. A belváros bezöldül: a Nyugati környezetében egy zöld, parkosított, átjárható új városrész születik" - írta Fürjes.

Az államtitkár hét pontban szedte össze, milyen lesz a felújított Nyugati pályaudvar

  • Több vonatot tud majd fogadni,
  • a Nyugati mellett megépül az Eiffel-csarnok, ami Budapest építészeti öröksége előtt is tiszteleg,
  • megépül egy minden irányból könnyen megközelíthető pályaudvar és városi tér,
  • bezöldülnek a vasúti üzemi területek: egy új, hosszú, zöld parkot hoznak létre a Nyugatitól a Városligetig,
  • a Westend elől elköltözik a lerobbant parkoló és a buszpályaudvar, helyükön egy barátságos zöld tér születik,
  • elbontják a felüljárót.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

BUDAPEST
A Rovatból
BKV: száz új busz érkezik a fővárosba, az idősebb buszokat végleg kiváltják
A cég vezérigazgatója számolt be a fejlesztésről, amely igencsak szükséges volt már, hiszen 30 éves buszok is használatban vannak még Budapesten.

Link másolása

Száz új Mercedes-Benz Conecto Next Generation típusú autóbusz érkezik a BKV Zrt. részére bérleti konstrukcióban - közölte a vállalat az MTI-vel.

Bolla Tibor, a BKV Zrt. vezérigazgatója szerdán írta alá azt a szerződést az Omnibus Hungária Kft. és az Inter Tan-Ker City Kft. által alkotott konzorcium képviselőivel, amely keretében az új buszok megérkezhetnek - tudatta a közlekedési cég.

Hozzátették: a várhatóan még idén forgalomba álló buszok több idősebb - akár 30 éves - járművet váltanak ki.

Közölték azt is, várhatóan a negyedik negyedévben további 35 saját tulajdonú új autóbusz is forgalomba állhat majd.

Ezzel egy időben vidéken, a Volánbusz-flotta korszerűsítése is elkezdődik: 7 megyében összesen 32 új, Mercedes-Benz Intouro M típusú autóbuszt adnak majd át.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
A Rovatból
Látványtervek: így néznek ki az M3-as metró felújított állomásai
Májusban adják át a Kálvin tér, a Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák állomásokat.

Link másolása

Karácsony Gergely főpolgármester a Facebook-oldalán közölt látványterveket az M3-as metró felújításáról. Májusban egy újabb szakaszt vehetnek birtokba az utasok: a Kálvin tér, a Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák kerülnek átadásra majd.

„Gőzerővel folytatódik Budapest leghosszabb metró szakaszának felújítása, amelynek középső szakaszát az utasok májusban már használhatják is. A Kálvin tér, a Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák hamarosan elkészülnek.

A látványterveken pedig most megnézhetitek, hogyan fognak kinézni az új, akadálymentesített állomások. Az M3-as metró felújítása nehéz öröksége volt a városvezetésnek, de büszke vagyok rá, hogy hamarosan újabb állomásokat adhatunk át a városlakóknak” - írta Karácsony Gergely bejegyzésében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
Miyawaki-koncepció szerinti erdőket telepítettek Budapesten
A 240 facsemetét őshonos fajokból válogatták össze. A facsemeték legnagyobb része kocsányos tölgy és mezei juhar, de kisebb mennyiségben vénic szil is megtalálható közöttük.
MTI - szmo.hu
2022. március 30.


Link másolása

Három, Miyawaki-koncepció szerinti erdőt ültetett a Főkert a XI. kerületi Andor utca kihasználatlan, fokozottan szennyezett zöld sávjában - tájékoztatott a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. Főkert Kertészeti Divíziója.

A Miyawaki-koncepció egy olyan erdőtelepítési forma, amelynek alapja a facsemeték természetes versengése. A módszert Miyawaki Akira tavaly elhunyt japán növényökológus fejlesztette ki.

A koncepció lényege, hogy a kis erdőfoltok fajösszetétele megegyezik az adott területen őshonosan megtalálható hazai erdők fajösszetételével. A telepítés különlegessége az, hogy az erdészeti facsemetéket igen sűrűn ültetik egymás mellé, véletlenszerű elrendezésben. Ezek a növények gyorsabban növekednek, mert a fényért és a tápanyagokért való versengés erősebben érvényesül, mint egy magában álló díszfa esetén.

A Főkert Budapesten 2021 júniusában, a Tabánban hozta létre az ország első Miyawaki-koncepció szerinti erdőjét. A szakemberek 2022 tavaszán a XI. kerületi Andor utca kihasználatlan, fokozottan szennyezett zöld sávjában folytatták a "minierdősítést", ahol három foltban 240 facsemetét ültettek el.

A 240 facsemetét őshonos fajokból válogatták össze. A facsemeték legnagyobb része kocsányos tölgy és mezei juhar, de kisebb mennyiségben vénic szil is megtalálható közöttük. Az állományalkotó fafajokon kívül kiegészítő cserjék is kerültek a minierdőbe, főként bibircses kecskerágó és közönséges fagyal.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: