BUDAPEST

„Magyarország olvasztótégely volt Európa közepén, ez a mi természetes közegünk” - mondják a hossszúlépés.járunk alapítói

A Hosszúlépés Budapesten című könyv kapcsán beszélgettünk emlékezetpolitkáról, Bauhausról és arról, hogy miért döntött két fiatal úgy, Anglia helyett itthon próbálnak érvényesülni.

Link másolása

A hosszúlépés.járunk? évek óta szervez kulturális sétákat Budapesten, és újabban vidéken is. A két alapító, Koniorczyk Borbála és Merker Dávid a pandémia miatti kényszerszünetben döntött úgy, hogy megpróbálják könyvbe foglalni hivatásukat.

– Nagyon irigylem az ötletet. 23 éves koromig én is Budapesten laktam, és nagyon szerettem járkálni a városban, de arra sosem gondoltam, hogy erre akár vállalkozást is lehetne építeni. Nektek hogy kezdődött, honnan jött az ötlet?

Dávid: 2013-ban indult a Hosszúlépés, amikor Bori és én találkoztunk. Ez egy nagyon fura és személyes történet. Mind a ketten Angliában jártunk egyetemre, de más városban tanultunk, nem ott ismertük meg egymást.

Hazajöttünk, és mindkettőnktől nagyon sokan kérdezték, hogy miért tettük ezt, miközben a többség azon gondolkodott, hogy mehetne el innen. Ebből jött az ötlet, hogy meséljük el, miért olyan jó hely Budapest, mit szeretünk annyira ebben a városban.

Ez az egyik fele, a másik, hogy mind a ketten várossal foglalkozunk. Nekünk fontos, hogy városról, tudományról olyan nyelven beszéljünk, amit a városlakók könnyen megértenek. Szörnyű jelenség, hogy iszonyat mennyiségű publikáció lát napvilágot, amit a mi adónkból fizetnek és rólunk szól, de olyan bikkfa nyelven van, amit külön kihívás értelmezni, és olyan folyóiratokba elzárva, amit aztán jó, ha száz-kétszáz ember elolvas.

Mi azt gondoltuk, a mi történetünk, a mi városunk, az rólunk szól.

Mindenkinek joga van megismerni, és a séta remek eszköz arra, hogy átadjuk. Egyszerre szórakoztató és tartalmas is, hiteles információ anyaggal.

– A végzettségetek kapcsolódik ehhez a témához, vagy semmi köze hozzá?

Bori: Én urbanisztikát végeztem Londonban. Ez egy olyan tudomány terület, ami építészetre, földrajzra és szociológiára alapoz. A képzésemben volt nagyon sok képzőművészet, irodalom is.

Nagyon tetszett benne, hogy nem mondták meg, mit csináljunk vele. Sok tudást, eszközt kaptunk arra, hogy városokkal foglalkozzunk, városokat kutassunk, de rengeteg szabadságot kaptunk mellé.

Nagyon szerettem az egyetemen emlékezetpolitikával, irodalom és város, illetve képzőművészet és város kapcsolatával foglalkozni.

Dávid: Én itthon szociológiát végeztem, kint pedig nemzetközi fejlesztést és társadalomtudományi módszertant hallgattam, és az utóbbit abszolút használom.

De a sétát, mint műfajt, azt most teremtjük meg, ilyet nem lehet tanulni sehol.

– Hogy találkoztatok?

Bori: Dávid egy másik cégnél vezetett sétát, amire én elmentem, és elkezdtünk beszélgetni. Ez nyilván nem egy szokványos érdeklődés, az emberek nagy részét nem hozza lázba a várostörténet, és nagyon vonzó volt számomra, hogy itt van egy fiú, aki nagyjából ugyanazokat a dolgokat szereti, mint én.

– Ezek szerint valamiféle séták már akkor is léteztek, ha egyszer Dávid ilyet vezetett. Mi az, ami hiányzott?

Bori: Az, hogy valaki ezt főállásként csinálja, és ne csak a tartalommal foglalkozzon, hanem az unalmasnak tűnő, operatív részével is. Addig ez a sétálás nagyon bölcsész dolog volt. Körülbelül úgy működött, hogy valaki, valahol vezet majd egy sétát, gyertek oda 10 órára. Aztán vagy meg lesz tartva, vagy nem, az egész egy ad hoc, helyes dolog volt. Mi voltunk azok, akik bele tették ebbe a hátteret is.

Az első lépéstől nagyon ügyeltünk rá, hogy az ügyfélélmény teljes legyen, mert az nem ott kezdődik, hogy megjelensz a sétán.

Dávid: Az elsők között vagyunk, akik elkezdték intézményesíteni a sétákat. Egyre többen vannak, akik sétával foglalkoznak. Nem vagyunk egyedül a piacon, hanem egymást erősítjük más szervezetekkel.

Amiben mi akkor kilógtunk, hogy eldöntöttük, mindenképp a piacból szeretnénk megélni. Nem egyesületet alapítottunk, nem pályázatokat adtunk be. A magyar kulturális életből – sokszor objektív okokból –hiányzik ez a piaci hozzáállás. Ez a mi legnagyobb előnyünk, hogy a legelső pillanattól együtt lélegzünk a közönségünkkel.

– A pandémia hogy hatott? Volt ugyan egy időszak, amikor nem lehetett tömegesen sétálni, viszont olyan is volt, amikor sétáláson kívül gyakorlatilag semmit nem lehetett csinálni.

Bori: Alapvetően inkább visszavetett, hosszú hónapok teltek el úgy, hogy nem működhettünk. De amikor jöttek a nyitások, akkor érzékelhető volt, hogy hiányoztunk az embereknek.

Ugyanakkor, ha nincs járvány, akkor sosem írunk könyvet, mivel ebben a kényszer szünetben született meg az ötlet. A könyv egy olyan csatorna, ami független a lezárásoktól.

– Mi alapján döntöttétek el, hogy mi kerüljön be a könyvbe?

Dávid: A könyv írásának legnagyobb része azzal telt, hogy kitaláljuk, mivel szeretnénk foglalkozni. Ezzel hónapok teltek el. Végül azt a koncepciót választottuk, hogy olyan sétákat írunk meg, amiket csoportosan bejárni úgysem tudunk, mert annál mélyebbek, hosszabbak, átfogóbbak.

Amint ez megvolt, onnan nagyon gyorsan ment. A könyv anyaga új kutatás eredménye, semmiféle újrahasznosítás nincs benne.

Ezt a négy túrát kimondottan a könyvhöz írtuk meg, és nem is lehetne őket vezetett formában megvalósítani.

Bori: Számomra nagyon fontos volt, hogy a 21. század kiadó semmilyen tartalmi megkötéssel nem élt. Terjedelmi kéréseik voltak, ami viszont nekem kimondottan sokat segített, hogy megmondták, milyen hosszú legyen.

- Mindegyik téma nagy kedvencem. Külön öröm számomra, hogy a pesti zsidósággal foglalkozó fejezetben megemlítitek a kabarét. Csak a kabaré emlékekből összejönne egy önálló séta.

Dávid:- Ezt a fejezetet eredetileg nem is akartuk belevenni, de aztán Bori erősködött, hogy van nekünk erről annyi mondanivalónk, ami érdekessé teszi.

Mi vegyes pár vagyunk, Bori katolikus, én zsidó vagyok. Nagyon sok a hasonló budapesti család. Ebből a kiindulási helyzetből akartuk megírni, két nagyon eltérő perspektívát belevinni.

Még mindig nagyon kevesen tudják, hogy Budapestnek mi a jelentősége a zsidóság világtörténete szempontjából.

Nincs még egy hasonló város.

Ennek a nyomait próbáltuk megmutatni, és nagyon izgalmas kihívás volt úgy felfűzni egy útvonalra, hogy értelmezhető legyen. Szerintem ez nagyon fontos, ezek olyan gyökerei Budapestnek és a világ zsidóságának, ami nélkül mind a kettő jelentősen szegényebb lenne. Szerettünk volna új hangot bevinni ebbe a párbeszédbe.

– Sokan nem is tudják, vagy nem akarják tudni, hogy az, amit ma magyar identitásnak tartunk, abból milyen sokat köszönhetünk a zsidóságnak.

Dávid:– Nemcsak a zsidóságnak, hanem mindenkinek. Magyarország olvasztótégely volt Európa közepén, ez a mi természetes közegünk.

Az a fura, hogy most egy homogén nemzetállamban élünk.

– A következő fejezet a Bauhaus-zal foglalkozik. Miért pont ezt a stílust emeltétek ki?

Dávid: – Már önmagában az nagyon izgalmas, hogy milyen népszerű. Az ingatlanhirdetésekben nem látsz olyat, hogy „gyönyörű, szecessziós épület” vagy „nagyon szép, neobarokk ingatlan”: Mindenki Bauhaus épületet szeretne eladni.

Nagyon hamar kiderült, hogy ez egy olyan intenzív életérzést jelenít meg, ami jó száz évvel ezelőtt volt jellemző Magyarországon. Kifejezi a városi, kozmopolita polgárság igényét arra, hogy egy picit őszintébb, igazabb világban éljen.

Ugyanazok a dilemmák mutatkoztak meg benne, amelyek a mai napig végigkísérnek minket. A Bauhaus azt mutatta meg, hogy egy épület lehet egyszerre funkcionális, szép, modern és mégis egyéniséget kifejező.

A Bauhaus iskola Németországban működött, de óriási hatással volt Európa mellett Amerikában és Ázsiában is, és elképesztő változásokat hozott a kultúrában.

Az önmagában is nagyon izgalmas, hogy ebből mennyire vették ki a szerepüket a magyarok.

A másik, amire felfűztük ezt a témát, az a túra mozgalom, ami szintén ennek a világra nyitott, polgári középosztálynak volt a szórakozási és kikapcsolódási formája. A kettőt gyönyörűen össze lehetett hozni, mert van egy túraútvonal Budán, a zöld háromszög, amely gyakorlatilag Bauhaus épületek közt megy végig.

– Bori, említetted, hogy foglalkoztál az egyetemen emlékezetpolitikával. A Kölcsönvett múlt című fejezetben gondolom ezt kamatoztattad.

Bori: – Minden sétának volt egy elméleti vezérfonala, amit persze nem szeretnék ráerőltetni az olvasóra. De a Kölcsönvett múltnál kifejezetten az volt a cél, hogy olyan tereket mutassunk meg, amelyek valamilyen módon minden budapesti generációnak fontosak.

Olyan épületek, szobrok, helyek szerepelnek, amiket a nagymamánk, az anyukánk és mi is használtunk valamilyen módon.

Például a Tőzsdepalota épülete teljesen mást jelentett a XIX. század végén, mint most. Mégis bevonzott olyan XX.-XXI. századi eseményeket, amelyek meghatározzák az életünket.

A másik hasonló, kedvenc épületem ebből a fejezetből az a Corvin Áruház, ami elképesztő újítás volt a XX. század elején, és rengeteg helyen megírták, hogy végre felzárkózunk a nyugathoz, és olyan árukészlete van, amit Párizsban is megirigyelhetnének.

Játszóházat is csináltak a 30-as években, hogy a szülők nyugodtan tudjanak vásárolni karácsony előtt.

– Mi volt a munkamegosztás?

Dávid: – Először megbeszéltük, hogy miről szeretnénk írni, azután mindenki elmondta a gondolatait a másik ötletéről.

Bori – Mindenki írta a saját fejezeteit, és szerkesztettük egymást. A szerkesztőnk, Laik Eszter nagyon kedvesen azt mondta, hogy kevés munkája volt a kézirattal, amit azért én nem hiszek el neki.

Nyilván vannak fejezetek, amik közelebb állnak egyikünkhöz vagy másikunkhoz, de keresztül-kasul „szántottuk” egymást.

Dávid: – Szendvicsben dolgoztunk.

– Meséljetek kicsit azokról a sétákról, amik a könyvben nem szerepelnek. Mi a kedvencetek?

Dávid: – Azért nehéz, mert a bőség zavarával küzdünk. Egyszerre 30-40 féle sétánk van Budapesten, Debrecenben, Tihanyban és Keszthelyen. Utóbbi kettő szezonális, de Budapesten egész évben működik.

Nekem mindig az a kedvencem, ami az utolsó. Ez jelen esetben a könyv.

Bori: – Nekem az Aczél György nyomában Újlipótvárosban séta a kedvencem. Egyrészt azért, mert azt a Dávid vezette még nagyon régen, és szerintem egészen zseniálisan csinálta.

Dávid: – És ezen találkoztunk.

Bori: – Másrészt eltelt kilenc év, de még mindig havonta megtelik 1-2 Aczél György séta. Nem tudom, kik érdeklődnek ennyire a korszak iránt, de fantasztikus érzés, hogy ilyen mély háttértudást igénylő sétára van igény.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
Látványtervek: ilyen lehet az új Nyugati pályaudvar
Egy háromszintes, részben föld alá süllyesztett, modern pályaudvarként tervezik újjá a Nyugati pályaudvart.

Link másolása

Fürjes Balázs, a Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár posztolta a Facebookra a Nyugati pályaudvar látványterveit. Korábban kiírtak egy pályázatot a Nyugati felújítására, amit a brit Grimshaw Architects építésziroda nyert meg. Terveztek már pályaudvart Londonnak, New Yorknak és Melbourne-nek is, tehát az egész világon elismert cégről van szó.

"Egy 21. századi, háromszintes, részben föld alá süllyesztett, modern pályaudvarként tervezzük újjá a Nyugati pályaudvart.

Az új terv tiszteli a múltat, Budapest építészeti örökségét, és jól illeszkedik a környező városrész szövetébe. Az Eiffel-csarnok mögött a felszínen egy új vasúti csarnok, a föld alatt 6 vágányos mélyállomás épül. Így a pályaudvar jóval több vonatot tud fogadni. A belváros bezöldül: a Nyugati környezetében egy zöld, parkosított, átjárható új városrész születik" - írta Fürjes.

Az államtitkár hét pontban szedte össze, milyen lesz a felújított Nyugati pályaudvar

  • Több vonatot tud majd fogadni,
  • a Nyugati mellett megépül az Eiffel-csarnok, ami Budapest építészeti öröksége előtt is tiszteleg,
  • megépül egy minden irányból könnyen megközelíthető pályaudvar és városi tér,
  • bezöldülnek a vasúti üzemi területek: egy új, hosszú, zöld parkot hoznak létre a Nyugatitól a Városligetig,
  • a Westend elől elköltözik a lerobbant parkoló és a buszpályaudvar, helyükön egy barátságos zöld tér születik,
  • elbontják a felüljárót.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

BUDAPEST
A Rovatból
BKV: száz új busz érkezik a fővárosba, az idősebb buszokat végleg kiváltják
A cég vezérigazgatója számolt be a fejlesztésről, amely igencsak szükséges volt már, hiszen 30 éves buszok is használatban vannak még Budapesten.

Link másolása

Száz új Mercedes-Benz Conecto Next Generation típusú autóbusz érkezik a BKV Zrt. részére bérleti konstrukcióban - közölte a vállalat az MTI-vel.

Bolla Tibor, a BKV Zrt. vezérigazgatója szerdán írta alá azt a szerződést az Omnibus Hungária Kft. és az Inter Tan-Ker City Kft. által alkotott konzorcium képviselőivel, amely keretében az új buszok megérkezhetnek - tudatta a közlekedési cég.

Hozzátették: a várhatóan még idén forgalomba álló buszok több idősebb - akár 30 éves - járművet váltanak ki.

Közölték azt is, várhatóan a negyedik negyedévben további 35 saját tulajdonú új autóbusz is forgalomba állhat majd.

Ezzel egy időben vidéken, a Volánbusz-flotta korszerűsítése is elkezdődik: 7 megyében összesen 32 új, Mercedes-Benz Intouro M típusú autóbuszt adnak majd át.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
A Rovatból
Látványtervek: így néznek ki az M3-as metró felújított állomásai
Májusban adják át a Kálvin tér, a Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák állomásokat.

Link másolása

Karácsony Gergely főpolgármester a Facebook-oldalán közölt látványterveket az M3-as metró felújításáról. Májusban egy újabb szakaszt vehetnek birtokba az utasok: a Kálvin tér, a Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák kerülnek átadásra majd.

„Gőzerővel folytatódik Budapest leghosszabb metró szakaszának felújítása, amelynek középső szakaszát az utasok májusban már használhatják is. A Kálvin tér, a Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák hamarosan elkészülnek.

A látványterveken pedig most megnézhetitek, hogyan fognak kinézni az új, akadálymentesített állomások. Az M3-as metró felújítása nehéz öröksége volt a városvezetésnek, de büszke vagyok rá, hogy hamarosan újabb állomásokat adhatunk át a városlakóknak” - írta Karácsony Gergely bejegyzésében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
Miyawaki-koncepció szerinti erdőket telepítettek Budapesten
A 240 facsemetét őshonos fajokból válogatták össze. A facsemeték legnagyobb része kocsányos tölgy és mezei juhar, de kisebb mennyiségben vénic szil is megtalálható közöttük.
MTI - szmo.hu
2022. március 30.


Link másolása

Három, Miyawaki-koncepció szerinti erdőt ültetett a Főkert a XI. kerületi Andor utca kihasználatlan, fokozottan szennyezett zöld sávjában - tájékoztatott a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. Főkert Kertészeti Divíziója.

A Miyawaki-koncepció egy olyan erdőtelepítési forma, amelynek alapja a facsemeték természetes versengése. A módszert Miyawaki Akira tavaly elhunyt japán növényökológus fejlesztette ki.

A koncepció lényege, hogy a kis erdőfoltok fajösszetétele megegyezik az adott területen őshonosan megtalálható hazai erdők fajösszetételével. A telepítés különlegessége az, hogy az erdészeti facsemetéket igen sűrűn ültetik egymás mellé, véletlenszerű elrendezésben. Ezek a növények gyorsabban növekednek, mert a fényért és a tápanyagokért való versengés erősebben érvényesül, mint egy magában álló díszfa esetén.

A Főkert Budapesten 2021 júniusában, a Tabánban hozta létre az ország első Miyawaki-koncepció szerinti erdőjét. A szakemberek 2022 tavaszán a XI. kerületi Andor utca kihasználatlan, fokozottan szennyezett zöld sávjában folytatták a "minierdősítést", ahol három foltban 240 facsemetét ültettek el.

A 240 facsemetét őshonos fajokból válogatták össze. A facsemeték legnagyobb része kocsányos tölgy és mezei juhar, de kisebb mennyiségben vénic szil is megtalálható közöttük. Az állományalkotó fafajokon kívül kiegészítő cserjék is kerültek a minierdőbe, főként bibircses kecskerágó és közönséges fagyal.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: