BUDAPEST

Madarak tömegeinek halálát okozhatja a Magyar Zene Háza üvegépülete

Teljes erővel nekicsapódnak, mert vagy visszatükrözi a növényzetet, vagy átláthatónak, átrepülhetőnek mutatja az épületet. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szerint az utólagos megoldáskeresés nehézkes és drága, eredménye pedig bizonytalan.

Link másolása

A napokban adták át a Magyar Zene Házát a Városligetben, mi is beszámoltunk róla, milyen lett kívül-belül.

A zöldterület közepén felhúzott üvegfalú épület azonban magában hordoz egy súlyos problémát is, amire először Zubreczki Dávid blogger, építészeti szakértő hívta fel a figyelmet: mivel a környező fákat és bokrokat tükrözi vissza, a madarak egyszerűen nem veszik észre, teljes sebességgel nekirepülnek, ami a súlyos sérülésüket, vagy akár a halálukat is okozhatja.

Zubreczki az épület bejárásakor saját szemével is látott, illetve lefotózott egy elhullott madarat, ami igazolta korábbi balsejtelmét.

Megkérdeztük a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet, mit lehetett volna másképp csinálni a tervezéskor, és van-e még bármi lehetőség a károk utólagos csökkentésére.

Orbán Zoltán, a szervezet szóvivője elmondta, tudomása szerint velük senki nem egyeztetett – a témával fogalkozóként ilyen esetekben őt szokták keresni –, sem a tervezés, sem a kivitelezés során, de mivel ők egy szakmai civil szervezet, nem hatóság, ezért nem is volt kötelező ezt megtenni.

Szerinte pont ezért találták ki a hatástanulmányok rendszerét, de az előbbivel megegyező okból azt se tudja megmondani, a Zene Háza esetében készült-e ilyen.

Mindenesetre, ha megkérdezték volna őket, vagy bármelyik madárvédelmi szakértőt, hogy a Városliget közepére tervezett üvegépületnél fennáll-e a madárbecsapódás kockázata, a válasz az lett volna, hogy ennek az esélye „tízezer százalék”.

Az MME honlapján egyébként hosszan taglalják az ablaknak ütközést, a probléma biológiai hátterétől kezdve a potenciális megoldási javaslatokig.

Az egyik sokat emlegetett lehetőség, hogy ragasszák fel ragadozó madarak sziluettjét az ablakokra. Ezt alkalmazták is az épületen, de Orbán Zoltán szerint ebben az esetben aligha fogja megszüntetni a becsapódás esélyét.

„A madarak nem hülyék: pontosan tudják, hogy egy parkos környezetben, a bokrok között nem lebegnek kitárt szárnyú ragadozók” – mondja a szakértő, hozzátéve: pont a Városligetben látott egy másik jószándékú, de teljesen elhibázott példát, amikor felrepülő galamb sziluetteket ragasztottak egy üvegablakra. Szerinte ez nemhogy elriasztja, de talán még oda is vonzhatja a madarakat.

Megoldás lehetne az is, ha sűrűn körbeültetnék bokrokkal az épületet, így a madarak kevésbé repülnének arra. A szóvivő ugyanakkor nem lát erre túl nagy esélyt, mivel szerinte pont azért használnak a modern világban üveget a tervezők, mert rendkívül látványos a megjelenése.

Az átlátszóság és a tükrözés a két fő vonzereje, és pont ez a kettő jelenti a legnagyobb veszélyt a madarakra. Ha már valaki súlyos milliárdokat fizetett azért, hogy látványos, átlátszó, tükröződő üvegépülete legyen, csekély a valószínűsége, hogy utólag beáldozza ezeket a tulajdonságokat a madarak érdekében.

Teljes biztonsággal el lehetne kerülni az ütközéseket azzal is, ha az üvegfal elé kifeszítenének egy sűrű, zöld hálót, de ezt az imént említett okból szintén nem tartja valószínűnek.

Ha már a tervezéskor gondoltak volna a madarakra, az is megoldás lehetett volna, amit például egy chicagói épületnél alkalmaztak: ott nem függőleges, hanem 8-10 fokban kifelé dőlő üvegfalakat használtak, amelyek így a talajt tükrözik vissza. A probléma egyik részét, vagyis a tükröződést ezzel megoldották, azt viszont nem, amikor az üveg teljesen átlátszó, tehát olyan, mintha nem is létezne.

Használhatnának egy olyat fóliát is, ami teljesen víztiszta, az üveg fényáteresztő képességét szinte egyáltalán nem csökkenti és még a csillogáson se ront, ugyanakkor tartalmaz egy sűrű csíkozást, ami az emberi szem számára láthatatlan, az UV-tartományt is érzékelő madarak viszont látják. Például a keresztespók-félék is úgy védik meg a hálóikat a madaraktól, hogy ultraibolya-bevonatot vonnak köré.

Egy német cég fejlesztett is ilyet ORNILUX néven, ugyanakkor erre is gondolni kellett volna már a tervezés során. Orbán Zoltán szerint még ha egy tulajdonos hajlandó is foglalkozni a madarak biztonságával, azt szeretné, ha a probléma varázsütésre megoldódna, lehetőleg minél kisebb anyagi ráfordítással, és az épület megjelenésén nem változtatva. Ezeket a feltételeket egyszerre pedig képtelenség teljesíteni.

A szóvivő egyetlen olyan megoldást tudott említeni, ami utólag is kivitelezhető, és az épület kinézetét sem csúfítja el: szerinte ki lehetne dolgozni egy lencserendszert, ami az üvegre belülről rávetít egy emberi szem számára nem látható UV rácshálót. Ezzel valószínűleg lehetne csökkenteni a becsapódások kockázatát, bár a csillogás problémáját nem oldja meg.

Megkerestük a Magyar Zene Házát, készült-e hatástanulmány a témában, és terveznek-e utólag tenni valamit a madarak védelméért. Valaszukban Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatójának nyilatkozatát küldték el, mely a Spirit FM Kelj fel Jancsi című műsorában hangzott el:

„Az épület tervezője, Fudzsimoto Szú japán építész alaposan megismerkedett a környezettel, a Városliget ökológiai diverzitásával, a magyar felelős tervező csapat pedig kikérte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakvéleményét. Ennek megfelelően madárhálók, ragadozó madarak képét ábrázoló matricák kerültek az épületre. Az üvegfelületek 13 hónapja állnak, és nem tapasztaltunk madárpusztulást. De nem szeretném elbagatellizálni a kérdést: ha az óvintézkedések ellenére komoly lesz a madárpusztulás, további lépéseket kell tennünk. Van lehetőség műszaki korrekcióra. Vannak olyan infravörös tartományba tartozó világítások, homlokzatra felkerülő fóliák, amelyeket alkalmazhatóak a további védelem érdekében. Korábban szakértők erősítették meg, hogy nem ez a terület, ahol nagy sebességgel madarak közlekednek. Egyébként pedig nem először épül nagykiterjedésű üvegfelület Budapesten, és a Dózsa György úti ING-székház előtt sincsenek madártetemek. A Magyar Zene Házát és környezetét biztonsági szolgálat ellenőrzi folyamatosan. Jelentéseikre hagyatkozva a helyzet nem tűnik ennyire súlyosnak.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
Látványtervek: ilyen lehet az új Nyugati pályaudvar
Egy háromszintes, részben föld alá süllyesztett, modern pályaudvarként tervezik újjá a Nyugati pályaudvart.

Link másolása

Fürjes Balázs, a Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár posztolta a Facebookra a Nyugati pályaudvar látványterveit. Korábban kiírtak egy pályázatot a Nyugati felújítására, amit a brit Grimshaw Architects építésziroda nyert meg. Terveztek már pályaudvart Londonnak, New Yorknak és Melbourne-nek is, tehát az egész világon elismert cégről van szó.

"Egy 21. századi, háromszintes, részben föld alá süllyesztett, modern pályaudvarként tervezzük újjá a Nyugati pályaudvart.

Az új terv tiszteli a múltat, Budapest építészeti örökségét, és jól illeszkedik a környező városrész szövetébe. Az Eiffel-csarnok mögött a felszínen egy új vasúti csarnok, a föld alatt 6 vágányos mélyállomás épül. Így a pályaudvar jóval több vonatot tud fogadni. A belváros bezöldül: a Nyugati környezetében egy zöld, parkosított, átjárható új városrész születik" - írta Fürjes.

Az államtitkár hét pontban szedte össze, milyen lesz a felújított Nyugati pályaudvar

  • Több vonatot tud majd fogadni,
  • a Nyugati mellett megépül az Eiffel-csarnok, ami Budapest építészeti öröksége előtt is tiszteleg,
  • megépül egy minden irányból könnyen megközelíthető pályaudvar és városi tér,
  • bezöldülnek a vasúti üzemi területek: egy új, hosszú, zöld parkot hoznak létre a Nyugatitól a Városligetig,
  • a Westend elől elköltözik a lerobbant parkoló és a buszpályaudvar, helyükön egy barátságos zöld tér születik,
  • elbontják a felüljárót.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

BUDAPEST
A Rovatból
BKV: száz új busz érkezik a fővárosba, az idősebb buszokat végleg kiváltják
A cég vezérigazgatója számolt be a fejlesztésről, amely igencsak szükséges volt már, hiszen 30 éves buszok is használatban vannak még Budapesten.

Link másolása

Száz új Mercedes-Benz Conecto Next Generation típusú autóbusz érkezik a BKV Zrt. részére bérleti konstrukcióban - közölte a vállalat az MTI-vel.

Bolla Tibor, a BKV Zrt. vezérigazgatója szerdán írta alá azt a szerződést az Omnibus Hungária Kft. és az Inter Tan-Ker City Kft. által alkotott konzorcium képviselőivel, amely keretében az új buszok megérkezhetnek - tudatta a közlekedési cég.

Hozzátették: a várhatóan még idén forgalomba álló buszok több idősebb - akár 30 éves - járművet váltanak ki.

Közölték azt is, várhatóan a negyedik negyedévben további 35 saját tulajdonú új autóbusz is forgalomba állhat majd.

Ezzel egy időben vidéken, a Volánbusz-flotta korszerűsítése is elkezdődik: 7 megyében összesen 32 új, Mercedes-Benz Intouro M típusú autóbuszt adnak majd át.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
A Rovatból
Látványtervek: így néznek ki az M3-as metró felújított állomásai
Májusban adják át a Kálvin tér, a Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák állomásokat.

Link másolása

Karácsony Gergely főpolgármester a Facebook-oldalán közölt látványterveket az M3-as metró felújításáról. Májusban egy újabb szakaszt vehetnek birtokba az utasok: a Kálvin tér, a Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák kerülnek átadásra majd.

„Gőzerővel folytatódik Budapest leghosszabb metró szakaszának felújítása, amelynek középső szakaszát az utasok májusban már használhatják is. A Kálvin tér, a Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák hamarosan elkészülnek.

A látványterveken pedig most megnézhetitek, hogyan fognak kinézni az új, akadálymentesített állomások. Az M3-as metró felújítása nehéz öröksége volt a városvezetésnek, de büszke vagyok rá, hogy hamarosan újabb állomásokat adhatunk át a városlakóknak” - írta Karácsony Gergely bejegyzésében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
Miyawaki-koncepció szerinti erdőket telepítettek Budapesten
A 240 facsemetét őshonos fajokból válogatták össze. A facsemeték legnagyobb része kocsányos tölgy és mezei juhar, de kisebb mennyiségben vénic szil is megtalálható közöttük.
MTI - szmo.hu
2022. március 30.


Link másolása

Három, Miyawaki-koncepció szerinti erdőt ültetett a Főkert a XI. kerületi Andor utca kihasználatlan, fokozottan szennyezett zöld sávjában - tájékoztatott a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. Főkert Kertészeti Divíziója.

A Miyawaki-koncepció egy olyan erdőtelepítési forma, amelynek alapja a facsemeték természetes versengése. A módszert Miyawaki Akira tavaly elhunyt japán növényökológus fejlesztette ki.

A koncepció lényege, hogy a kis erdőfoltok fajösszetétele megegyezik az adott területen őshonosan megtalálható hazai erdők fajösszetételével. A telepítés különlegessége az, hogy az erdészeti facsemetéket igen sűrűn ültetik egymás mellé, véletlenszerű elrendezésben. Ezek a növények gyorsabban növekednek, mert a fényért és a tápanyagokért való versengés erősebben érvényesül, mint egy magában álló díszfa esetén.

A Főkert Budapesten 2021 júniusában, a Tabánban hozta létre az ország első Miyawaki-koncepció szerinti erdőjét. A szakemberek 2022 tavaszán a XI. kerületi Andor utca kihasználatlan, fokozottan szennyezett zöld sávjában folytatták a "minierdősítést", ahol három foltban 240 facsemetét ültettek el.

A 240 facsemetét őshonos fajokból válogatták össze. A facsemeték legnagyobb része kocsányos tölgy és mezei juhar, de kisebb mennyiségben vénic szil is megtalálható közöttük. Az állományalkotó fafajokon kívül kiegészítő cserjék is kerültek a minierdőbe, főként bibircses kecskerágó és közönséges fagyal.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: