Magyar volt a nap képe a NASA-nál
2013 június elsejére a NASA "A nap földtudományi képének" (EPOD) választotta meg ezt a fotót.
Mayer Miklós most elmeséli a ködből kilátszó hatalmas kémény lefotózásának történetét.
Összehasonlításképpen, köd nélkül és nyáron, ugyanonnan:
Sokan kérdezték, hogyan, honnan készült a kép, úgyhogy elmesélem. 2011 január közepén voltunk, amikor már napok óta tiszta és hideg éjszakák követték egymást, ami ideális felszíni ködök kialakulásához, ún. hőmérséklet inverziós hatás miatt (erről később). Azaz: a magasabb dombok, hegyek kilógnak a felhőből, én pedig szerelmese vagyok ennek a témának.
Egyik vasárnap este már látszott az időképen, hogy ilyesmi várható a következő nap reggel, ezért másnap korán keltem és az ablakon kinézve tényleg vastag köd fogadott! Bepattantam a kocsiba és irány a Hármashatár-hegy! Felfelé autózva már kb. félúton kiértem a ködből és az égbolt tiszta volt a fejem fölött.
Az első meglepetés a csúcsnál lévő parkolóban fogadott: a bringások és futók által ismert borjú nagyságú kutya jött felém :) Régebben bringán kergetett meg jópárszor, utána meg két napfelkelte fotózásomat színesítette meg: pár méterre tőlem állva fél órán át konstans ugatott rám.
Mivel a csúcs felé vezető utat ez a fenevad őrizte, lementem a északkeleti irányba néző siklóernyős starthelyre, ahonnan remek kilátás nyílik, több panorámafotóm is készült innen (nagyban ITT).
Itt fogadott a lenti kép: egész Budapest vastag köd alatt, csak az óbudai Főtáv kémény (ezt meg a bázisugrók imádják) látszik. Sajnos az EPOD oldalán lévő leírásban ez rosszul szerepel, ugyanis én akkor úgy tudtam, hogy az óbudai gázgyárhoz tartozik, de azóta többen szóltak, hogy a Főtávé a kémény.
Szélsebesen állványra raktam a gépet, és az időzítő segítségével két másodpercenként exponáltam (hogy a későbbiekben timelapse videót tudjak belőle készíteni).
A fotózás elkezdésekor így nézett ki:
Majd 18 perc múlva, napkelte után:
A nap földi képének választott legfelső kép -a kettő között- napkelte után közvetlenül készült.
Az élesebb szeműek a távolban kivehetik a Mátra vonulatát: bal oldalon Galyatető, tőle jobbra Kékestető.
A következő kép már Szentendre irányában készült: bal szélén a Nagy-Kevély, oldalában Pilisborosjenő. Távolabb a Pilis, a Visegrádi-hegység és még a Börzsöny (jobb oldalt) is látszik.
Panoráma képen is megörökítettem:
Ezt a légköri jelenséget inverziós rétegnek nevezik: amennyiben tiszta a levegő (és nincs hó) a földfelszín éjszaka nagy mennyiségű hőt sugároz ki, és a vele érintkezésben lévő levegőt is magával hűti. Ezáltal egy bizonyos magasságig a levegő sokkal jobban lehűl, mint a fölötte lévő légrétegek. Alapból ugye mindig fent van hidegebb, ezért hívják ezt inverziónak. A kicsapodó pára (köd) ezáltal nem tud felemelkedni és ez az eredmény. A jelenség elég gyakori a Kárpát-medencében, különösen télen, nyugodt, csillagos éjszakákat követő reggeleken. Nem vagyok meteorológus, de remélem, hogy helyesen és érthetően magyaráztam el.
Ha még több képet nézegetnétek Mayer Miklóstól, UGRORJATOK A BLOGJÁRA
Ha tetszettek a képek, nyomj egy lájkot!