Különös szoborról neveztek el egy teret Budapesten
Néha úgy megyünk el nap mint nap budapesti házak, szobrok, köztéri alkotások előtt, hogy észre sem vesszük őket. Aztán amikor egyszer felpillantunk, észreveszünk valamit, amit különösnek vagy nagyon szépnek látunk, és meglepődünk: "Nini! Hát ez meg hogy került ide? Mi ez?"
Sokan vannak így Budán a Mária téri oszloppal is; elsétálnak előtte, és amikor rájönnek, hogy a tetején van egy szobor izgalmas jelképekkel és szokatlan motívumokkal, elcsodálkoznak rajta.
Akad, aki imádja a Mária téri szobrot, ám akad olyan is, aki ijesztőnek találja a hangsúlyos napsugarak miatt.
Miért állították fel? Mi volt a cél vele? Miért néz ki így a szobor?
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Ehhez vissza kell mennünk a XVIII. századig a nagy járványok idejére - több pestisjárvány is végigdúlta Magyarországot a század során, az egyik a Rákóczi-szabadságharc utolsó éveiben tört ki. A járványok levonulása után sok helyen fogadalomból vagy a megmenekülés iránti hála miatt Maria Immaculata-oszlopot emeltek. A mai Mária téren álló oszlop is egy járvány miatt készült, és eredetileg egy nyílt kápolnában állt a vízivárosi Felsővásártéren, a jelenlegi Batthyány tér területén. A pestisjárványok idején ugyanis a templomokat bezárták, a hívek kint a szabadban hallgathattak misét. Pestis 1738-ban és 1740-ben is kitört Budán, erre a emlékeztetnek azok a házak is, amelyek a hajdani pestistemető helyén épültek.
A szobrot annak idején mellékalakokkal készítette el Hörger Antal: a Szeplőtelen Szűz és a kis Jézus figuráján kívül Sienai Szent Katalin és Nepomuki Szent János volt látható. A szobrot 1748-ban áthelyezték a tér egy másik részére, 1826-ban pedig lebontották. A mellékalakok a budai kapucinusok Fő utcai zárdájának a kertjébe kerültek, ahol száz évvel később nyomuk veszett, a Mária-szobor viszont az Irma-térre került az oszloppal együtt 1834-ben.
1938 tavaszán a szobor felső részét ellopták, ekkor Visnyovszky Lajos faragta újra, 1945-ben az ostrom alatt megsérült, 1984-ben Szomolányi Péter faragta újra.
A tér nevét a XX. században a szobor tiszteletére változtatták Mária térre.
A barokk korra jellemző volt, hogy a templomok környékének szent terét más vallási elemekkel is hangsúlyozták, például feszületekkel, szobrokkal, oszlopokkal. Ebbe a sorba illeszkedik a Szeplőtelen Fogantatás-oszlopok, vagyis az úgynevezett Immaculata-oszlopok felállítása is. Bár Mária szeplőtelen fogantatását a pápa csak 1854-ben emelte be a dogmák közé, jóval korában is készítettek Immaculata-szobrokat Magyarországon. Nálunk amúgy is erős volt a Gellért-püspök hatására elterjedt Mária-kultusz. Először Szent István ajánlotta Mária oltalmába Magyarországot, 1038-ban, majd mások is, még három alkalommal.
Mária az Immaculata (makulátlan, tiszta, szeplőtelen) oszlopokon rendszerint egy földgömbön vagy gömbformán áll, lába előtt kígyó, amelyre rátapos, karján általában a kis Jézus ül.
Van, amikor a Szent Szüzet önmagában, glóriával a feje fölött ábrázolják.
Máskor pedig a Mária személyével összekapcsolt bibliai látomás szimbólumait láthatjuk, egy magyarázat szerint ugyanis a Jelenések könyvében János apostol látomásában
a "napbaöltözött" asszony, akinek a "lába alatt a hold",
az valójában Szűz Mária, a pogányokon győzedelmeskedő kereszténység jelképeként. Így a figura lábánál a Hold, feje fölött a Nap látható.
Pesten a Rókus-kápolnánál és a Szervita téren, Budán a Krisztina téren is áll Immaculata-oszlop, az első 1867-ben készült, a második 1729-ben, a harmadik 1928-ban készült (az eredetije, ami 1702-es alkotás, ma a Kiscelli Múzeumban van.)
A Szeplőtelen Szűz ünnepnapja december nyolcadika. Bár a szocializmus évtizedei alatt elsokkadtak a katolikus ünnepek és emléknapok, van, aki még emlékszik erre a dátumra, és mécseseket gyújtott a szobor talapzatán.