Ilyen is volt Budapest: a fürdők tükrében
Budapest területén kb. 10 kilométer hosszúságban a pliocén kor óta megszakítatlanul törnek elő különböző összetételű és tulajdonságú meleg források. Ezek a Duna partján 80-100 km hosszan számos település létrejöttében nagy szerepet játszottak.
Már a kelták és a rómaiak is kihasználták a források előnyeit. István király idejében pedig létrejöttek a kórházak ősei. A fürdők Zsigmond király korában indultak gyors virágzásnak, hiszen a király maga is reumában szenvedett. Ő a felhévízi fürdőket fejlesztette (a mai Császár és Lukács fürdő területén), Mátyás király viszont az alhévízi fürdőket virágoztatta fel (mai Tabán).
A török uralom idején pedig igazi fénykorát élte a fürdőkultúra. Némi visszaesést követően a 19. században indult meg a nagy fellendülés, és a budapesti fürdőkultúra ma is a város egyik legnépszerűbb vonzereje.
Többek között a fürdőknek köszönheti a főváros a tömegközlekedés kialakulását, nemzetközi elismeréseket és sok-sok emléket a múltból.
1800-as évek első fele, Kirakodó tér, Diana fürdő (Ma: Széchenyi tér - József A. utca sarok)
A beküldő, Dittrichné Vajtai Zsuzsánna szavai:
„Pfeffer Ignác és neje vásárolta meg a telket, és Hild Józsefet kérték fel az épület tervezésére. Rövid ideig az első emeleti panzióban lakott Széchenyi István. Az 1900-as évek elején vásárolta meg a helyet a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. A fürdőt lebontották és helyébe Quittner Zsigmondot bízták meg egy eklektikus épület tervezésével.
1950 óta a Belügyminisztérium székháza. Egy háború utáni emlékem (amikor még a bank épülete volt): külföldről küldtek 'szeretetcsomagokat' a dolgozóknak, amelyeket az aulában helyeztek el és ott lehetett igényelni.”
A kép felirata szerint az építésekor és még néhány évig Peffer (Pfeffer) dunafürdőháza volt a neve. Sőt! A házon lévő felirat szerint Donau Bad, azaz magyarul (1833-tól) Dunafürdő. Nem sokkal később már Diana fürdő. Szemben, félig árnyékban a mai (2014.02.09.) József Attila utca, ami előtte Gróf Tisza István utca, a kép készültekor pedig Fürdő utca volt - talán nem véletlenül.
1889, Gloritte a Városligetben
Természetesen csak a történelmi hűség kedvéért idéztem ezt az írásmódot. Ybl Miklós műve 1884-1895-ig állt nagyjából a Hősök terén lévő mai emlékmű helyén.
A mű apropója, hogy Zsigmondy Vilmos 1877-ben itt talált rá annak a hévíznek a forrására, amely azóta is működteti a szomszédságban 1913-ban megnyílt Széchenyi fürdőt. 1938-ban egy másik kutat is kellett fúrni az elegendő mennyiségű artézi víz elérése céljából.
Hála Istennek ezt az emlékművet nem hagyták ebek harmincadjára, hanem 1898-ban újra felépítették a Széchenyi-hegyre, a Széchenyi-emlék útra, pontosan szemben a Rege utcával, és ma is itt látható.
1900-as évek első fele, Mátyásföld, Keresztúri út
Gyógyfürdő és vízgyógyintézet. Fordítsuk le "újmagyarra" (2014-re): Újszász utca, Erzsébetligeti Uszoda és Strand. Ilyen volt és egy kicsit másmilyen most…
A szerkesztő, Popovics András 14 éves kora óta járja Budapest utcáit. Akkor, 1970-ben kapott szüleitől egy Verhovina motort, amit régesrég autó váltott fel, hiszen András taxisként dolgozik. Ő a City Taxi 424-es munkatársa és tulajdonostársa, aki Budapestet örökre a szívébe zárta.
Eleinte csak gyűjtötte a fotókat, majd szenvedélyévé vált, hogy minden képről, minél több információt szerezzen. Innen pedig már csak egy ugrás volt, hogy gyűjteményét nagyon sok Budapest rajongóval megossza, és ezekkel a szavakkal ajánl a figyelmetekbe:
"az oldalamat nem csak a nosztalgiázni vágyóknak ajánlom, hanem azoknak is akik szeretnék tudni, szeretnék látni, hogy milyen is volt Budapest egyik-másik pontja, tere, útja, utcája, kereszteződése, háza, hídja, épülete, egyéb nevezetessége, stb. 20,30,50,70,100, vagy akár 130 évvel ezelőtt!"
Ebből a fantasztikus és kiapadhatatlan gyűjteményből válogatunk mi is és portálunkon időről időre találkozhattok majd a különböző válogatásokkal.
1913 után, Külső Andrássy út, Széchenyi fürdő
Korábban Artézi fürdő volt a neve. A Városligetben a Külső Andrássy út, és ott a Széchenyi fürdő. A Széchenyi fürdő tervezője: Czigler Győző. Utódja a munkálatokban Dvorák Ede volt.
1935. Gellért fürdő és vendégei a korabeli fürdő öltözetben
Figyelemre méltó a míves kandeláberek egyikén csüngő mentőöv, ami ha jól tudom, akkor parafából készült ekkoriban és régebben. Alattuk viszont két-két edény. Mondjuk az egyik szemetes. De akkor mi céllal a másik?
Aki felismeri a háttérben a napszemüveges úszómestert, annak további jó egészséget kívánok!
VIDEÓ: egy 1936-ban készült svéd dokumentumfilm, melyben a Gellért fürdő is látható
1940, Hadnagy utca, a Rác fürdő
Fölötte az "erődítmény", a Vörös-Villa, azaz a Hegedűs-villa mintha vigyázna rá...
1940-es évek. A belvárosban a Parlament előtt (alatt) a legutolsó "Dunafürdő"
Ezek a Dunából leválasztott, elkerített, úszásra, pancsolásra, de még versenyzésre is alkalmas medence pótló alkalmatosságok voltak a 18. században és a 19-század első felében. Mondanom sem kell, hogy az egyszerű halandók számára. Érdekes lenne felújítani eme intézményt!
1943. Eskü tér és a régi Erzsébet híd, Duna-fürdő
A képen ezen esetben talán még a szépséges régi Erzsébet hídnál is érdekesebb a mellette, az Eskü tér alatt felfedezhető, még meglévő Duna-fürdő.
1828-ban nyílt meg az első Duna-fürdő és ekkor kezdődött el az uszodák hosszan tartó virágkora. "Az uszodák mérete különböző volt: a téglalap alakú deszkaépítmények általában negyven, ötven méter hosszú, 10-25 méter széles víztükröt kerítettek be, s rajtuk körben helyezkedtek el az öltözők, a pihenők, a trambulinok, egy-egy lacikonyha, ahogyan az uszodai kurtakocsmákat nevezték. Az uszodák reggel 5-től este 11-ig tartottak nyitva, reggel 7 órától 10-ig a hölgyek, előtte és után a férfiak használták."
1963. Fő utca és a Ganz utca sarok. A háttérben a Király fürdő
1565-ben Arszlán budai pasa kezdte meg az építését, melyet utóda, Szokoli Musztafa pasa parancsnoksága idején fejeztek be. Vízellátása a mai napig a Szent Lukács Gyógyfürdő térségében feltárt hévizes kutakból történik.
1796-ban a terület és az építmény a Kőnig család tulajdonába került, amiből az elnevezése származik. Az előtérben A Szent Flórián templom. Jellegzetes még a kockakő, mint útburkolat, valamint a fentebb látható lámpatest.
Eme lámpatest arról emlékezetes, hogy (lévén egy kábelre felfüggesztve végezte a feladatát) a fénykévéje úgy világította be az alatta lévő területet, ahogy a szél fújt. Azaz lengedezett, kóválygott.
1974-1976. Újpest. Az Árpád út a Rózsa utcánál. Az Újpesti Gyógyfürdő és Uszoda.
1974-ben épült fel Bene László és Szentmártoni Ferenc építészek tervei alapján. 2007-ben bezárt. Mögötte a lakótelep még sehol! Van viszont 55-ös nyitott peronú villamos, kockakő, Patyolat, és ostorlámpa.
1977, Margitsziget, a Palatinus strand
A Palatinus Strandfürdő (nevét a nádor latin elnevezéséből kapta, a sziget egykori nevére emlékezve). 1921-ben nyílt meg, 1937-ben megnagyobbították. Tervezője id. Janáky István volt. A Palatinus nagymedencéje a második világháború előtt a legnagyobb európai medence volt.
És itt a nagy medence szélén egy korabeli köztéri ivókút. Itt oltja szomját egy csinos, helyes leányzó. Talán felismeri valaki...
Ha pedig ellátogattok az Ilyen is volt Budapest oldalra, a fotókat kinagyítva, minden apró részletet szemügyre vehettek.