BUDAPEST

Így alakul át a Blaha Lujza tér – de nem biztos, hogy ennek mindenki örülni fog

Összekötözött lábbal, vascsizmában táncolni mágnespadlón, hátizsákkal. Az Indóház blog szerzőjének ez jutott eszébe a Blaha Lujza tér tervezett felújításáról.

Link másolása

A Fővárosi Közgyűlés döntött a Blaha Lujza tér felújításáról.

Ha minden jól megy, 1,8 milliárd forintért kaphatunk egy újabb Roosevelt teret (elnézést a Széchenyi-rajongóktól, a városlakók tudatában ez még sokáig Roosevelt tér marad), ahol a megkövült forgalmi megoldások és a gondosan őrzött közúti kapacitás melletti lehetetlenül leszűkült mozgástérben le lehet rakni némi térkövet, el lehet ültetni három fát és a jelenlegi akármilyen utcabútorzatot ki lehet cserélni UB Cité-típusúra.

Ebből majd az következik, hogy mindenki, akiben az elköltött összeg és az érte kapott végeredmény fájdalmas összehasonlításra kerül, szidni fogja a kertészt és az építészt, aki a közlekedéstől érintetlenül maradt zsebkendőnyi területen megpróbált valamit elfogadható közterületi minőséget megteremteni.

Ez vélhetően kevéssé fog sikerülni, mert

a Blaha Lujza tér alapvető problémája nem a közterület minősége, hanem a várost maga alá gyűrő forgalomtechnika és közlekedés.

A tér alakítását érintő minden döntés eddig a közlekedésfejlesztés jegyében fogant és ezen a körön most sem sikerült túllépni.

Blaha Lujza tér 1959

A Blaha Lujza tér születését és morfológiáját tekintve a város utcahálózata által létrehozott, különleges értékű és különleges városképi helyzetű telek. Ezt a telket az ide befutó utcák metsződései, térfalai alkalmassá tették egy különleges városképi és közösségi szerepű épület elhelyezésére. Pusztán a méretek alapján kerülhetett volna ide egy sokezredik ötemeletes, eklektikus bérház, enyhén nyomott négyzetes alaprajzzal is.

Ekkor a Népszinház utca a Nagykörutat keresztezve továbbfutott volna a Rókus-kórház felé, ott esetleg egy kisebb teret kialakítva a Rákóczi úti csatlakozásnál. A Nagykörút és Rákóczi út kereszteződése pedig egy sima utcasarok lett volna. Nem lenne tér, nem lenne probléma és nem kapott volna a kortárs forgalomtechnika egy olyan (mozgás)teret, amellyel csak aránytévesztetten tud bánni.

blaha_1970

A hetvenes évek óta nem sok változott a Blahán, csupán a sajtószékház adta át a helyét egy szálloda-bevásárlóközpont komplexumnak (forrás: VEKE-archívum)

Eleink érezték a hely, a hálózat különlegességét és a térképre is tudtak még nézni, így felfogták azt is, hogy egy városban a közösségi funkciókat arányosan elosztva kell elhelyezni (nem kell minden közösségi funkciónak a Városligetbe mennie), így a telekre nem egy bérház került, hanem egy színház.

Építészetileg nem kell azért leborulnunk ezen inkább középszerű alkotás előtt,

de azt el kell ismernünk, hogy városépítészetileg különleges helyzet állt elő egy háromszög alakú tér feszes térfalai között, középre letett, szoborszerű, körbejárható kis cukiság révén. Az Erzsébet hídtól a Keleti pályaudvarig vezető legfőbb városi főutca így világosan tagolódott, a mai hullaunalmas, végeláthatatlan házsorokat megszakította először is a Ferenciek terének gyönyörűsége, aztán a Nemzeti Színház, végül a Keleti pályaudvar csarnoka. A tér nem tér volt, hanem egy intézmény. Nem a Blahán találkoztunk, hanem a Nemzetinél, ott, ahol a hatos megáll. A gyönyört fokozta Budapest egyik első nagyáruházának fantasztikusan izgalmas homlokzata, ami évtizedek óta egy alumíniumfüggöny takarásában porladozik.

Ismert és gyanús fejlemények után a közintézmény térnek adta át a helyét, így ismerjük ma is. Ha tér, akkor pedig közlekedés! Mindennél beszédesebb látvány, ahogy a Rákóczi út házsorok közötti kényszerűen szigorú, szűkös, fegyelmezett forgalomtechnikai kialakítása a térre érve elveszti korlátait, a forgalmi sávok, szegélyek szertehömpölyögnek, az út beleharap a térnek abba a részébe is, ahol korábban ház állt, sőt, a nagy térbőségben még egy funkciótlan, kiemelt elválasztósávnak, járdaszigetnek is jut hely a Rákóczi út közepén. A nagy szertelenségnek megvan persze az ára, a Keleti felé továbbhaladva alig fér be az út a két tornyos saroképület közé, a gyalogosokat az árkádok alá kellett terelni.

blaha_uj1

Még a megregulázott közlekedési infra is alig férne be ide. BKK-s látványterv arról az állapotról, ami most (sem) valsóul meg. (forrás: bkk.hu)

blaha_uj2

E nagy tető alatt megállhatna akár a Hűvösvölgy és a Kozma utca között közlekedő villamosjárat (forrás: epiteszforum.hu)

Az útszegélyek között megmaradtak persze területek, amit így-úgy kialakítottak, elhelyeztek padokat, szökőkutat, fák is kerültek ide, de a megváltozott helyzet immár arról szól, hogy nem teret komponálunk a városba, hanem kielégítjük a közlekedés igényeit.

Ezért vacak hely a Blaha. Minden további bajnak ez az oka, ezért olyan a tér szociológiai metszete, amilyen, ezért nem tud a Corvin végre ismét normális, bevásárlóközponttá felturbózott, elegáns és patinás áruházzá válni.

Az átépítés mostani bejelentésénél még arra is ügyeltek, hogy külön kiemeljék, megmarad a déli térfal előtti szervizút, amin keresztül a Nagykörútról indirekt módon balra nagy ívben lehet fordulni. Ha a tervezett átépítést funkcionálisan nézzük, akkor ez egy ugyanannyira reménytelen beavatkozás, mint mondjuk két autópálya lóherecsomópontjának egyik negyedében parkot létrehozni.

Lényegében ez fog történni, miközben marad a borzasztó, kényszer szülte villamosvégállomás a Népszínház utcában, marad a Rákóczi út olyan, mint eddig és marad a tér közepén, a közlekedéstől körülölelten egy háromszög, ami új burkolatot kap.

Igen, feltehetően térkőburkolatot.

Amit majd tehetetlenségében mindenki szidni fog, azt gondolván, a térkőburkolat tehet arról, hogy a téren semmi nem változott.

Pedig lett volna lehetőség előrelépni, ha nem is nagyot. A déli szervizút megszüntetése, a gyalogostér és a déli oldali épületek egybeforrasztása lehetett volna az első lépés, amelyhez társulhatott volna a Rákóczi út szelíd megregulázása. Most minderre megint várnunk kell addig, amíg megépül a Rákóczi úton a villamos, amelynek itt ágazik el egy fontos vonala a Népszínház utcába, fedett villamosmegállóval a déli szervizút helyén. Hűvösvölgy – Kozma utca. Hányas járat lesz ez?

Hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik, kövesd az INDÓHÁZ oldalát!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
Látványtervek: ilyen lehet az új Nyugati pályaudvar
Egy háromszintes, részben föld alá süllyesztett, modern pályaudvarként tervezik újjá a Nyugati pályaudvart.

Link másolása

Fürjes Balázs, a Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár posztolta a Facebookra a Nyugati pályaudvar látványterveit. Korábban kiírtak egy pályázatot a Nyugati felújítására, amit a brit Grimshaw Architects építésziroda nyert meg. Terveztek már pályaudvart Londonnak, New Yorknak és Melbourne-nek is, tehát az egész világon elismert cégről van szó.

"Egy 21. századi, háromszintes, részben föld alá süllyesztett, modern pályaudvarként tervezzük újjá a Nyugati pályaudvart.

Az új terv tiszteli a múltat, Budapest építészeti örökségét, és jól illeszkedik a környező városrész szövetébe. Az Eiffel-csarnok mögött a felszínen egy új vasúti csarnok, a föld alatt 6 vágányos mélyállomás épül. Így a pályaudvar jóval több vonatot tud fogadni. A belváros bezöldül: a Nyugati környezetében egy zöld, parkosított, átjárható új városrész születik" - írta Fürjes.

Az államtitkár hét pontban szedte össze, milyen lesz a felújított Nyugati pályaudvar

  • Több vonatot tud majd fogadni,
  • a Nyugati mellett megépül az Eiffel-csarnok, ami Budapest építészeti öröksége előtt is tiszteleg,
  • megépül egy minden irányból könnyen megközelíthető pályaudvar és városi tér,
  • bezöldülnek a vasúti üzemi területek: egy új, hosszú, zöld parkot hoznak létre a Nyugatitól a Városligetig,
  • a Westend elől elköltözik a lerobbant parkoló és a buszpályaudvar, helyükön egy barátságos zöld tér születik,
  • elbontják a felüljárót.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

BUDAPEST
A Rovatból
BKV: száz új busz érkezik a fővárosba, az idősebb buszokat végleg kiváltják
A cég vezérigazgatója számolt be a fejlesztésről, amely igencsak szükséges volt már, hiszen 30 éves buszok is használatban vannak még Budapesten.

Link másolása

Száz új Mercedes-Benz Conecto Next Generation típusú autóbusz érkezik a BKV Zrt. részére bérleti konstrukcióban - közölte a vállalat az MTI-vel.

Bolla Tibor, a BKV Zrt. vezérigazgatója szerdán írta alá azt a szerződést az Omnibus Hungária Kft. és az Inter Tan-Ker City Kft. által alkotott konzorcium képviselőivel, amely keretében az új buszok megérkezhetnek - tudatta a közlekedési cég.

Hozzátették: a várhatóan még idén forgalomba álló buszok több idősebb - akár 30 éves - járművet váltanak ki.

Közölték azt is, várhatóan a negyedik negyedévben további 35 saját tulajdonú új autóbusz is forgalomba állhat majd.

Ezzel egy időben vidéken, a Volánbusz-flotta korszerűsítése is elkezdődik: 7 megyében összesen 32 új, Mercedes-Benz Intouro M típusú autóbuszt adnak majd át.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
A Rovatból
Látványtervek: így néznek ki az M3-as metró felújított állomásai
Májusban adják át a Kálvin tér, a Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák állomásokat.

Link másolása

Karácsony Gergely főpolgármester a Facebook-oldalán közölt látványterveket az M3-as metró felújításáról. Májusban egy újabb szakaszt vehetnek birtokba az utasok: a Kálvin tér, a Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák kerülnek átadásra majd.

„Gőzerővel folytatódik Budapest leghosszabb metró szakaszának felújítása, amelynek középső szakaszát az utasok májusban már használhatják is. A Kálvin tér, a Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák hamarosan elkészülnek.

A látványterveken pedig most megnézhetitek, hogyan fognak kinézni az új, akadálymentesített állomások. Az M3-as metró felújítása nehéz öröksége volt a városvezetésnek, de büszke vagyok rá, hogy hamarosan újabb állomásokat adhatunk át a városlakóknak” - írta Karácsony Gergely bejegyzésében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
Miyawaki-koncepció szerinti erdőket telepítettek Budapesten
A 240 facsemetét őshonos fajokból válogatták össze. A facsemeték legnagyobb része kocsányos tölgy és mezei juhar, de kisebb mennyiségben vénic szil is megtalálható közöttük.
MTI - szmo.hu
2022. március 30.


Link másolása

Három, Miyawaki-koncepció szerinti erdőt ültetett a Főkert a XI. kerületi Andor utca kihasználatlan, fokozottan szennyezett zöld sávjában - tájékoztatott a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. Főkert Kertészeti Divíziója.

A Miyawaki-koncepció egy olyan erdőtelepítési forma, amelynek alapja a facsemeték természetes versengése. A módszert Miyawaki Akira tavaly elhunyt japán növényökológus fejlesztette ki.

A koncepció lényege, hogy a kis erdőfoltok fajösszetétele megegyezik az adott területen őshonosan megtalálható hazai erdők fajösszetételével. A telepítés különlegessége az, hogy az erdészeti facsemetéket igen sűrűn ültetik egymás mellé, véletlenszerű elrendezésben. Ezek a növények gyorsabban növekednek, mert a fényért és a tápanyagokért való versengés erősebben érvényesül, mint egy magában álló díszfa esetén.

A Főkert Budapesten 2021 júniusában, a Tabánban hozta létre az ország első Miyawaki-koncepció szerinti erdőjét. A szakemberek 2022 tavaszán a XI. kerületi Andor utca kihasználatlan, fokozottan szennyezett zöld sávjában folytatták a "minierdősítést", ahol három foltban 240 facsemetét ültettek el.

A 240 facsemetét őshonos fajokból válogatták össze. A facsemeték legnagyobb része kocsányos tölgy és mezei juhar, de kisebb mennyiségben vénic szil is megtalálható közöttük. Az állományalkotó fafajokon kívül kiegészítő cserjék is kerültek a minierdőbe, főként bibircses kecskerágó és közönséges fagyal.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: