BUDAPEST

Hány reptere volt Budapestnek?

Budapesti reptérként ma Ferihegyet tartjuk számon, pedig a fővárosi légikikötők története ennél sokkal gazdagabb.

Link másolása

A múlt században még a város több pontjáról is szálltak fel gépek, na de lássuk is, hogy pontosan hol is voltak ezek.

A József Attila lakótelepen, konkrétan a Dési Huber utca és az Ifjúmunkás utca kereszteződésénél sétálva egy kicsinyített fémből készült repülőre bukkanhatunk. Az emlékművet 2015-ben állították fel, az első budapesti repülő-bemutató tiszteletére. A szenzációszámba menő eseményre 1909 októberében került sor, a pilóta pedig nem más volt, mint Louis Blériot, aki néhány hónappal korábban, 1909 júliusában elsőként repülte át sikeresen a La Manche-csatornát.

A látványosságra 200 000 ember volt kíváncsi, akik hitetlenkedve figyelték, vajon tényleg fel fog-e emelkedni a gép a földtől.

Lakótelepnek természetesen akkor még híre-hamva sem volt, ezen a területen még a kisrákosi katonai gyakorlótér terült el. Ezt alakították át Blériot érkezése alkalmából repülőtérré, úgyhogy bár ideiglenesen és rövid időre, mégiscsak itt volt a város első repülőtere.

A város első állandó reptérét a rákosmezei lovassági gyakorlótéren építették ki.

Itt kezdődtek az első magyar repülési kísérletek, 1910-ben a tér már nemzetközi repülőversenynek adott otthont.

Kép forrása: Fortepan / MAGYAR MŰSZAKI ÉS KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM / ARCHÍVUM / NEGATÍVTÁR / TAS GYULA GYŰJTEMÉNYE

A rákosi repülőteret 1921-ig használták, helyén ma lakótelep van. A terület reptéri múltjára a közeli Őrs vezér téren található emlékmű, illetve a Gyakorló és a Gépmadár nevű utcák emlékeztetnek. Rákosmező lényegében még a kísérletező pilóták terepe volt, az első, már szállítmánnyal közlekedő repülőgépjárat Mátyásföldről indult 1918. július 4-én, igaz, még csak postát szállított. Érdekessége azonban hogy ehhez nem polgári, hanem katonai repülőgépet alkalmaztak.

A Mátyásföldi repülőteret 1916-ban alakították ki a Magyar Állami Gépgyár (MÁG) részeként. 1923-ban már a főváros központi repülőtereként működött, ebben az évben indult meg a polgári légiközlekedés, az első utasok Bécsbe juthattak el. Ezt ugyan még kevesen engedhették meg maguknak, de már az is jelentős eredménynek számított, hogy egyszerű halandók is kipróbálhatták a repülés élményét. Korábban ez ugyanis az aviatikusok és a katonák kiváltsága volt. A polgári repülés is a katonai előzményekből alakult ki: az első utasszállító gépeket katonai repülőkből építették át, pilótáik is katonák voltak.

Kép forrása: Fortepan / MAGYAR MŰSZAKI ÉS KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM / ARCHÍVUM / NEGATÍVTÁR / MAGYAR NEMZETI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYE

Mátyásföld hamarosan szűknek bizonyult, így szerepét az 1937-re elkészül Budaörsi repülőtér vette át. Art deco stílusú épületét Bierbauer (Borbíró) Virgil és Králik László tervezte, ma ipari műemlék. A reptér a két világháború között nemzetközi forgalmat bonyolított le, a második világháborút követően pedig innen indult elsőként újra a polgári repülés. Közvetlenül a háborút követő években nemzetközi járatok még nem indulhattak, a belföldi légi forgalmon volt a hangsúly, Győrbe, Szombathelyre, Debrecenre és Pécsre is el lehetett repülővel jutni. A budaörsi talajról azonban sajnos már az építkezés évében kiderült, hogy nem alkalmas repülőtér céljára, így már három évvel a reptér átadása után megkezdték az új, ferihegyi felszállópálya kiépítését.

A Budaörsi Repülőtér forgalmi épülete. Kép forrása: Fortepan / MAGYAR MŰSZAKI ÉS KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM / ARCHÍVUM / NEGATÍVTÁR / KOLBÁNYI GÉZA GYŰJTEMÉNYE

Mielőtt azonban ennyire előre szaladnánk az időben, még egy érdekesség a két világháború közötti korszakból.

Ekkoriban ugyanis nem csupán hagyományos repteret, de hidroplán kikötőt is lehetett találni a városban. Az Aeroexpress Vállalat 1922 és 1925 között a Szent Gellért téren tartott fenn kikötőt különleges gépei számára. Ebben az időszakban a nagy repülőgépgyárak is saját légikikötőket nyitottak: A Weiss Manfréd Gyár Csepelen, a Magyar Repülőgyár Rt. Albertfalván működtetett repteret.

Ismerd meg Budapest láthatatlan arcát

Ha érdekelnek még ehhez hasonló történetek, hogy miként nézett ki Budapest egykor és hogyan alakult ki a mai városkép, szeretnéd tudni milyen történeteket mesélnek el egyes épületek és hol találsz rejtett kincseket, akkor az ImagineBudapest sétáit neked találták ki. Több tucat séta közül válogathatsz, a barangolások közben pedig feltárul előtted Budapest ismeretlen arca. A sétákról bővebben itt olvashatsz.

A Ferihegyi repülőtér építése meglehetősen szerencsétlen viszonyok között zajlott. Története igazából a renoválásával kezdődik, ugyanis a második világháború alatt súlyos károk érték - akárcsak a város többi repterét. Itt 1950-ben indult újra a forgalom, ekkorra már elkészült a betonpálya is, ami jelentős újítás volt: a korábbi reptereken ugyanis füves felszállópályákról indultak útjukra a gépek. A repteret az 1960-as években tovább modernizálták, tranzitvárót alakítottak ki, bevezető fénysorokkal és radarberendezéssel szerelték fel. Az építkezés második üteme az 1980-as évekre esett, ekkor épült ki Ferihegy 2. A repteret 2011-ben átkeresztelték, azóta viseli Liszt Ferenc nevét. A két “Ferinek” azonban nem sok kapcsolata van egymással: a hegy névadója Mayerffy Xavér Ferenc szőlőbirtokos, borkereskedő volt.

A Ferihegyi repülőtér annak átadásakor. Kép forrása: Fortepan / UVATERV

A repterek mellett természetesen a repülés története is számtalan érdekességet rejt. Ennek megismeréséhez is érdemes kilátogatni Ferihegyre, pontosabban a reptérhez közeli repülőgép múzeumba, ahol az aviatika szerelmesei teljesen elmerülhetnek a különféle repülőgéptípusok világában.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
Látványtervek: ilyen lehet az új Nyugati pályaudvar
Egy háromszintes, részben föld alá süllyesztett, modern pályaudvarként tervezik újjá a Nyugati pályaudvart.

Link másolása

Fürjes Balázs, a Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár posztolta a Facebookra a Nyugati pályaudvar látványterveit. Korábban kiírtak egy pályázatot a Nyugati felújítására, amit a brit Grimshaw Architects építésziroda nyert meg. Terveztek már pályaudvart Londonnak, New Yorknak és Melbourne-nek is, tehát az egész világon elismert cégről van szó.

"Egy 21. századi, háromszintes, részben föld alá süllyesztett, modern pályaudvarként tervezzük újjá a Nyugati pályaudvart.

Az új terv tiszteli a múltat, Budapest építészeti örökségét, és jól illeszkedik a környező városrész szövetébe. Az Eiffel-csarnok mögött a felszínen egy új vasúti csarnok, a föld alatt 6 vágányos mélyállomás épül. Így a pályaudvar jóval több vonatot tud fogadni. A belváros bezöldül: a Nyugati környezetében egy zöld, parkosított, átjárható új városrész születik" - írta Fürjes.

Az államtitkár hét pontban szedte össze, milyen lesz a felújított Nyugati pályaudvar

  • Több vonatot tud majd fogadni,
  • a Nyugati mellett megépül az Eiffel-csarnok, ami Budapest építészeti öröksége előtt is tiszteleg,
  • megépül egy minden irányból könnyen megközelíthető pályaudvar és városi tér,
  • bezöldülnek a vasúti üzemi területek: egy új, hosszú, zöld parkot hoznak létre a Nyugatitól a Városligetig,
  • a Westend elől elköltözik a lerobbant parkoló és a buszpályaudvar, helyükön egy barátságos zöld tér születik,
  • elbontják a felüljárót.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

BUDAPEST
A Rovatból
BKV: száz új busz érkezik a fővárosba, az idősebb buszokat végleg kiváltják
A cég vezérigazgatója számolt be a fejlesztésről, amely igencsak szükséges volt már, hiszen 30 éves buszok is használatban vannak még Budapesten.

Link másolása

Száz új Mercedes-Benz Conecto Next Generation típusú autóbusz érkezik a BKV Zrt. részére bérleti konstrukcióban - közölte a vállalat az MTI-vel.

Bolla Tibor, a BKV Zrt. vezérigazgatója szerdán írta alá azt a szerződést az Omnibus Hungária Kft. és az Inter Tan-Ker City Kft. által alkotott konzorcium képviselőivel, amely keretében az új buszok megérkezhetnek - tudatta a közlekedési cég.

Hozzátették: a várhatóan még idén forgalomba álló buszok több idősebb - akár 30 éves - járművet váltanak ki.

Közölték azt is, várhatóan a negyedik negyedévben további 35 saját tulajdonú új autóbusz is forgalomba állhat majd.

Ezzel egy időben vidéken, a Volánbusz-flotta korszerűsítése is elkezdődik: 7 megyében összesen 32 új, Mercedes-Benz Intouro M típusú autóbuszt adnak majd át.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
A Rovatból
Látványtervek: így néznek ki az M3-as metró felújított állomásai
Májusban adják át a Kálvin tér, a Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák állomásokat.

Link másolása

Karácsony Gergely főpolgármester a Facebook-oldalán közölt látványterveket az M3-as metró felújításáról. Májusban egy újabb szakaszt vehetnek birtokba az utasok: a Kálvin tér, a Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák kerülnek átadásra majd.

„Gőzerővel folytatódik Budapest leghosszabb metró szakaszának felújítása, amelynek középső szakaszát az utasok májusban már használhatják is. A Kálvin tér, a Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák hamarosan elkészülnek.

A látványterveken pedig most megnézhetitek, hogyan fognak kinézni az új, akadálymentesített állomások. Az M3-as metró felújítása nehéz öröksége volt a városvezetésnek, de büszke vagyok rá, hogy hamarosan újabb állomásokat adhatunk át a városlakóknak” - írta Karácsony Gergely bejegyzésében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
Miyawaki-koncepció szerinti erdőket telepítettek Budapesten
A 240 facsemetét őshonos fajokból válogatták össze. A facsemeték legnagyobb része kocsányos tölgy és mezei juhar, de kisebb mennyiségben vénic szil is megtalálható közöttük.
MTI - szmo.hu
2022. március 30.


Link másolása

Három, Miyawaki-koncepció szerinti erdőt ültetett a Főkert a XI. kerületi Andor utca kihasználatlan, fokozottan szennyezett zöld sávjában - tájékoztatott a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. Főkert Kertészeti Divíziója.

A Miyawaki-koncepció egy olyan erdőtelepítési forma, amelynek alapja a facsemeték természetes versengése. A módszert Miyawaki Akira tavaly elhunyt japán növényökológus fejlesztette ki.

A koncepció lényege, hogy a kis erdőfoltok fajösszetétele megegyezik az adott területen őshonosan megtalálható hazai erdők fajösszetételével. A telepítés különlegessége az, hogy az erdészeti facsemetéket igen sűrűn ültetik egymás mellé, véletlenszerű elrendezésben. Ezek a növények gyorsabban növekednek, mert a fényért és a tápanyagokért való versengés erősebben érvényesül, mint egy magában álló díszfa esetén.

A Főkert Budapesten 2021 júniusában, a Tabánban hozta létre az ország első Miyawaki-koncepció szerinti erdőjét. A szakemberek 2022 tavaszán a XI. kerületi Andor utca kihasználatlan, fokozottan szennyezett zöld sávjában folytatták a "minierdősítést", ahol három foltban 240 facsemetét ültettek el.

A 240 facsemetét őshonos fajokból válogatták össze. A facsemeték legnagyobb része kocsányos tölgy és mezei juhar, de kisebb mennyiségben vénic szil is megtalálható közöttük. Az állományalkotó fafajokon kívül kiegészítő cserjék is kerültek a minierdőbe, főként bibircses kecskerágó és közönséges fagyal.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: