Ez volt Ady és Csinszka első és utolsó közös lakása – nem sokáig élvezhették a kényelmét
Ízléses, szépen berendezett, mai szemmel is kényelmesnek tűnő otthon. Kifinomult ízlésről árulkodó bútorok és kiegészítők. Nem hivalkodó, csak elegáns. Ez az első benyomása az embernek, ha végignéz Ady és Csinszka lakásán.
„Ősszel Pestre jövünk. Hungáriában lakunk, később a Vadászkürtben, s én teljesen kiélem magamat a lakásrendezésben. Bandinak csak készen szabad látni - írta Csinszka, miután megörökölte apjától a Veres Pálné utcai lakást. „Nem lesz nagy, de kényelmes, meleg és a miénk“ .
Boncza Berta és Ady Endre 1917 novembere és 1919 januárja között élt a belvárosi lakásban. Bár a nő mindent megtett annak érdekében, hogy a költő a lehető legjobban érezze itt magát, nem sokáig élvezhették a saját otthon melegét. Innen vitték el a már nagybeteg Adyt a Liget Szanatóriumba, ahonnan nem tért vissza.
Az 1847-ben született Boncza Miklós anyagilag támogatta özvegyen maradt nővérét, aki egyedül nevelte lányát, Bertát és fiát, Károlyt. Az unokahúgát később ő taníttatta Pesten Zirzen Janka három évfolyamos tanítóképzőjében – ekkor szeretett bele. Nővére tiltakozása ellenére feleségül akarta venni a lányt, és a királyi engedély (mivel közeli rokonokról volt szó) megszerzése után 1893 júliusában házasságot kötött vele. 1894. június 7-én született lányuk, Berta.
Boncza Miklós felesége szülés után 10 nappal meghalt. A férfi árvaházba akarta adni a kisbabát, de Törökné, a nővére (egyben a kicsi nagymamája) nem engedte, magához vette, és ő nevelte fel Boncza Bertát.
Boncza Miklós 1917. január 5-én meghalt, és a Veres Pálné utcai lakását, valamint csucsai kastélyát a lánya örökölte.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Csinszka nekilátott, hogy berendezze a lakást. „Rajzolok egy tervet – és összeegyeztetem a tervemet azzal, hogy mi van meg nekem otthon – s csak a hiányzó bútorokat veszem meg hozzá. – Bandi jól viseli magát – lelkes és olyan energikusan lép fel Némethyék sok apró svinglijében, hogy ezek egyik szédületből a másikba esnek. – Apám régi csúnya és elpoloskásodott bútorainak használható részét haza küldöm, a többit eladom, s felszólítom a másik két szobában levő szerkesztőséget, nézzenek mielőbb lakás után. Apám kiürült hálószobáját használom vásárolt dolgaim raktárának” - írta a naplójában.
Csakhogy a lakásban a Boncza Miklós által alapított Magyar Közigazgatás szerkesztősége működött. Még csak szándékot sem mutattak arra, hogy elhagyják a fiatal nő jogos örökségét.
Miután Boncza Berta kérése és Ady Endre Ruffy Pálnak ez ügyben írt levele is süket fülekre talált, Csinszka egyszerűen ráhívta a lakásfelújítást végző mestereket a szerkesztőségre. Egyszer csak megjelentek a festők és a bútorszállítók, hogy elvigyék a szerkesztőség holmijait – na ez végre hatott. A huzavonából Boncza Berta került ki győztesen.
A fiatal nő mindent szerelme és ideálja, Ady Endre kényelmének rendelt alá.
Az első emeleti, modern, lakás saját fürdőszobával és gázfűtéssel rendelkezett. Csinszka úgy és azzal a válogatta össze a bútorokat, hogy a nappaliból, vagyis a szalonból egyfajta irodalmi-művészeti szalon váljon, ahol művész barátaik megfordulhatnak. Az itt látható ülőgarnitúrát Csucsáról hozatta. Az ajtókat kivetette és függönyökkel helyettesítette.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Az ablak felé állva balra Ady Endre, jobbra Boncza Berta hálószobája volt. Előbbi egyszerűbb, utóbbi díszesebb.
A lakás egyik érdekessége az volt, hogy Boncza Berta a falra akasztatta Léda portréját – bár ezen volt, aki megbotránkozott.
Ady Endre élete utolsó évében sokat betegeskedett, Tüdőgyulladása volt, 1918 novemberében szélütést kapott, majd elkapta a spanyolnáthát. Szervezetét sokak szerint az is legyengítette, hogy szó szerint belebetegedett a világháborúba. Előre érezte, hogy csak rossz végkimenetele lehet.
1919 januárjában a Liget Szanatóriumba került, ahol január 27-én meghalt.
Boncza Berta másfél évvel Ady halála után újra házasságot kötött. Férje, Márffy Ödön így emlékezett erre vissza 1934-ben: "Egyszer, sokkal azután, hogy Bandit eltemették, mentem a Váci utcán. És hátulról valaki megrángatta a kabátomat. Csinszka volt. 'Szép barát maga! Felém se néz!' Felmentem hozzá. Aztán felmentem másodszor is, mindig többször, és tizennégy évvel ezelőtt a feleségem lett."
Csinszka 1934-ben, negyven évesen agyvérzésben meghalt. Márffyt nagyon megrázta az elvesztése, egy ideig nem festett. És sokáig nem nősült újra. 1948-ban, hetven évesen ismerkedett meg a 32 éves Hacker Franciskával, akit feleségül vett. Márffy Ödön 1959-es halála után ő gondozta mindazt, ami Csinszka és Ady után maradt, neki is köszönhető, hogy most is látható a lakás a berendezésével együtt. Ma a Petőfi Irodalmi Múzeumhoz tartozó Ady Emlékmúzeum működik benne.