A szomorú sorsú Erzsébet királyné budapesti szobra
Forgalmas helyen áll az a szobor, amit a szomorú sorsú magyar királyné, Erzsébet emlékére készítettek.
Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach, becenevén Sisi hallatlanul népszerű volt már életében. Apropó, becenév. A királyné a leveleit Sisiként írta alá, de az elmúlt évtizedekben a beceneve Sissi és Sissy változatban is használatos.
(A név használata ma is ingadozik. Ennek oka az, hogy a múlt században, mivel a Habsburg-család által le volt védetve a Sisi név, ebben a formában még az életéről szóló, az 1950-es években forgatott filmek címében sem használhatták az engedélyük nélkül. A Sissi - A magyarok királynéja, a Sissi, az ifjú császárné és a Sissi – Sorsdöntő évek című filmekben emiatt a 2 s-es változat jelent meg. Hogy a helyzet még bonyolultabb legyen, elsősorban angol nyelvterületen Sissy-nek is írják...)
Miért vált ennyire népszerű Ferenc József felesége?
Azé a Ferenc Józsefé, akinek a nevéhez fűződik az 1848-49-es forradalom és szabadságharc véres leverése? Az egyik ok az, hogy megtanult magyarul. Miután eljegyezte Ferenc József, a házasságkötésig felkészítették az uralkodó feleségének szerepére; házi tanítója Majláth János gróf volt (egyébként az osztrákok támogatója és híve), tőle hallhatott először magyar szót.
Az 1860-as években a szintén magyar Ferenczy Ida lett az udvarnál a felolvasónője, majd titkára, így Erzsébet figyelme még erősebben fordult Magyarország és a magyar kultúra felé. Később barátságot kötött gróf Andrássy Gyulával, de a magyarokkal való kapcsolata azután erősödött meg igazán, hogy 1867. június 8-án a budai Nagyboldogasszony templomban (a Mátyás-templomban) Ferenc Józsefet és Erzsébetet Magyarország királyává, illetve királynéjává koronázták.
Az ország - régi hagyomány szerint - ajándékot adott a királynak, a gödöllői Grassalkovich kastélyt, amely Erzsébet igazi otthonává vált.
Rudolf trónörökös 1889-es öngyilkossága lesújtotta Sisit. Feketében járt, és életének további éveiben álnéven utazott. 1898. szeptember 9-én Hohenembs grófnőként jelentkezett be egy genfi szállodában; másnap udvarhölgyével az utcán ment, amikor egy olasz anarchista, Luigi Lucheni Sisi mellkasába döfött egy tűhegyes reszelőt. A császárné másfél óra múlva meghalt.
A genfi halálos merénylet után Budapesten Sisi tiszteletére emlékművet szerettek volna állítani - a magyar országgyűlés törvénybe iktatta az emlékét, és szobrának felavatásáról már halálának évében döntött.
1900-ban írták ki rá az első tervpályázatot, ám az elbukott. Később más pályázatok sem jártak sikerrel, csupán az ötödik, 1919-ben, ráadásul az emlékmű elhelyezésére is többféle javaslatot dolgoztak ki.
Miután évtizedekig folyt a huzavona, végül 1932-ben elkészült az emlékmű. Az Eskü – vagyis a mai Március 15-e – téren állt.
Az emlékmű 1939-ben. Forrás: Fortepan.hu
Az eredeti kompozíció nem csupán szobor volt, hanem egy teljes emlékmű. Zala György szobrászművész és Hikisch Rezső műépítész munkájában boltíves, kupolás épületet, egyfajta tempiettóban volt látható a királyné ülő figurája. Hatalmas avatási ünnepséget rendeztek 1932. szeptember 25-én: díszruhás testőrök és koronaőrök, valamint népviseletbe öltöztetett fiatalok és cserkészek álltak az emlékmű körül, a kományzó és egy sor előkelőség koszorúzta meg a szobrot, megkondították Budapest összes templomának harangját és 33 díszlövést adtak le a Dunáról az avatás tiszteletére.
De az emlékművel nem mindenki volt elégedett, többen is kritizálták a szobor fölötti építményt, meg a helyszínt is: azon vitatkoztak, miért pont ott állították fel – korábban ugyanis a budai vár és a Városliget is felmerült lehetséges helyként.
Forrás: Lajta Béla Virtuális Archívum
Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény
Nem sokáig lehetett itt az imádott Erzsébet királyné szobra. Bár Budapest ostromakor nem szenvedett jóvátehetetlenül súlyos károkat, az 1950-es években az emlékművet lebontották, és a szobrot raktárba dugták. Évtizedekig porosodott szinte elfeledve, amikor Ráday Mihály meglátta egy sülysápi raktárban, és kezdeményezte a szobor újbóli felállítását.
Mint azt a Szoborsorsok című könyvben Prohászka László leírta, az új helyen, az Erzsébet híd budai hídfője alatt helyezték el 1986 telén, de pénzhiányra hivatkozva az eredeti kupolás építmény nélkül. "Sokan kifogásolták a felirat hiányát, amit hamarosan orvosoltak. Az Erzsébet királyné szöveg alá a születési és halálozási évszámot vésték a talapzatra, melyet az emlékmű újraállítása óta szinte mindig díszít virágcsokor vagy koszorú."
Úgy gondolom, jobban érvényesül a szobor bármiféle építmény nélkül. Körbe lehet járni, jobban meg lehet csodálni a szép alkotást, amely annyira bánatosnak és gyönyörűnek ábrázolja a királynét.