Erre képes 10 évnyi beerdősítés: 152 millió mangrovét ültettek a szenegáli lakosság segítségével
Haidar el Ali arra tette fel az életét, hogy az általa vezetett program segítségével mondhatni egy második esélyt, új életet adjon a dél-szenegáli Casamance Delta területnek, ezzel pedig nemcsak a nyugat-afrikai országnak tesz jót, hanem a bolygónak is. Egy inspiráló történet a brazil erdőtüzek katasztrófájának idején.
Az Oceanium nevezetű egyesület élén álló férfi az elmúlt évtizedben 152 millió mangrovét ültetett a helyi lakosság bevonásával, ebből született az a kulcsfontosságú mangrove mocsárerdő, amit a BBC videójában bemutat.
A projekt 2009-ben indult, és mostanra az egyik legnagyobb ilyen típusú akcióvá vált.
"Az 1980-as, 90-es években rengeteg utat építettünk, ami elvágta a folyó természetes áramlását"
- magyarázza a szakértő.
Abban az időben ugyanis még nem voltak környezeti hatásokkal kapcsolatos tanulmányok.
Beindult a fakitermelés, a favágás, ugyanakkor senki nem ültetett új növényeket.
Ennek az lett a következménye, hogy a vízből származó só tönkretette a rizsföldeket, ezért elkezdtek ültetni, hogy visszanyerjék, amit elvesztettek.
A fehér vagy szürke mangrovénak hívott Acicennia például ki tudja választani a sót, így ezek a fák tudják szabályozni a delta vizének sótartalmát.
"És mivel a rizsföldek közel vannak, ha a mangrove egészséges, és képes arra, hogy szabályozza, rendbe hozza ezt a környezetet, akkor a földek is termékenyek"
- magyarázza Haidar, aki arra is rávilágít, hogy a mangrovék miért jók a tengeri világ számára.
A mangrove mocsárerdőkben élő rákok, osztrigák és kagylók és az itt kialakult ökoszisztéma a tengeri élet kiindulási pontjai.
Az osztrigákat a nők összegyűjtik, a rákok a kis halak táplálékául szolgálnak, amiket pedig elkaphatnak a nagy halak. Ez egy mangroveerdő élete.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló Facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!