BUDAPEST

Csodaszép lett a felújítás után az egykori Postapalota

Látványos belső terekkel és az eredeti állapotot tükröző külső homlokzattal nyerte vissza eredeti funkcióját Budapest első irodaháza.

Link másolása

Emlékeztek? Még a felújítási munkák alatt, 2020 nyarán jártunk a Széll Kálmán téren álló egykori Postapalotában, hogy megmutassuk nektek, hogyan újul meg Budapest egyik ikonikus épülete. A külső homlokzat helyreállítása akkor már megtörtént, a szakemberek a belső terek átépítésén dolgoztak.

A gyönyörű, szecesszió és art deco stílusjegyeit idéző épület 2021-ben készült el, ma a Magyar Nemzeti Bank Felügyeleti Központjaként működik, és március 15-től a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont is itt nyitotta meg a kapuit.

Még a nyitás előtt újra bejárhattuk az épületet, hogy megmutassuk nektek, hogyan kapott látványos belső tereket és miként kaptak egyes helyiségek új funkciókat.

A Postapalota története

A palotát egy, a Városmajor közvetlen szomszédságában fekvő telekre tervezték az 1920-as években. A mai Várfok utca, Sándy Gyula köz (Csaba utca), Városmajor utca, Krisztina körút által határolt területen korábban mezőgazdasági munka folyt. A telek a Magyar Királyi Postához került, és 1923-ban nyilvános tervpályázatot hirdettek a terület beépítésére.

A tervezési irányelveket a posta- és távírda vezérigazgatóság fogalmazta meg. Ezek között szerepelt, hogy a szabadon álló épülettel a lehető a leggazdaságosabban építsék be a telket, hogy az őt körülvevő négy utcára külön bejárat nyíljon, a főbejárat azonban a Krisztina körúton legyen. Az eredeti funkciók közt volt a postahivatal, az értékcikk-raktár, a kapcsolóterem és egy 150-200 fős ülésterem is. Azt is előírták, hogy a homlokzaton kerüljék a felesleges díszítéseket.

A 25 benyújtott pályamű közül a bírálóbizottság Sándy Gyula munkáját fogadta el győztesnek a „helyiségtömeg” gazdaságos és praktikus elrendezése, valamint az épülettömb művészi és harmonikus megjelenése miatt.

Az 1924 és 1926 között épült palotát a szaksajtó méltató szavakkal illette, kiemelték, hogy egy hajszálrepedés sem található az épületen, hogy nem vizesedhet, mivel "hat méter mélyen a föld alatt fekvő épület kitűnő vízhatlan aszfaltteknőben pihen". Sándy Gyula tervezőt azért is dicsérték, mert bár az építésügyi szabályzat szerint a homlokzat magassága nem haladhatta meg a 25 métert, neki sikerült tíz emeletes épületet terveznie, 3 méteres belmagassággal, megfelelő megvilágítással, a helyiségek kitűnő elosztásával, mindezt modern technológiával, vasbeton pillérrendszer alkalmazásával. Zsenialitását és praktikus gondolkodásmódját tükrözi, hogy a világítás áramköreit nem horizontálisan, hanem vertikálisan vitte, hogy bármilyen probléma lépjen is fel, emeletenként csak egy szoba maradjon sötétben.

A szaksajtó a palotát “kétarcú titokzatos tündéri várkastélyként” emlegette, és ebben van is valami, mivel a torony láttán bennünk is a felvidéki reneszánsz kastélyok képe villant fel. Sándy Gyula munkájának erénye az is, hogy a hagyományos vonalakat, formákat és mintázatokat a modern, az amerikai nagyvárosok art deco felhőkarcolóinak stílusával ötvözte.A Postapalota Sándy Gyula terveinA Postapalota Budapesten 1941-benA budapesti Postapalota 1975-ben

Az épület műemléki helyreállítása

Érdekes, hogy mindezek ellenére a 2000-es évekig nem kapott az épület műemléki védelmet. A védetté nyilvánítási javaslat elkészítése 2007-ben kezdődött, az indoklásban pedig az állt, hogy „védetté nyilvánítása a környezet történeti arculatának megóvása érdekében elengedhetetlen fontosságú, a Moszkva tér arculatát meghatározó kilencszintes, belső udvaros Postapalota az egyik legnagyobb szabású postaépület, mely a szűkös költségvetés ellenére mind homlokzatai kialakításában, mind a részletformák alkalmazásában egyedi”.

A tanulmány az épület értékei közül kiemelte az észak-magyarországi pártázatos reneszánsz hatását tükröző mozgalmas attika falazatokat, a magyaros sgrafitto díszítést, a főlépcsőház páternoszterének liftházát, a lépcsőházak korlátait, a növényi ornamentikával és kovácsoltvas kilincsekkel díszített míves tölgyfa kapukat. A Postapalota 2008. február 1-től ideiglenes műemléki védelmet kapott, és 2009 márciusa óta műemlék.Postapalota Budapest 2022

Teljes körű felújítása is szükségessé vált. A postai funkciók kiköltözését követően az akkori építtető megbízásából Szalay Tihamér építész, a felújítás tervezője készített tanulmánytervet az épület hasznosítására. Ekkor készült tanulmány a Széll Kálmán térrel való szintbeli összekötésre a Várfok utca alatt a villamos felől, és/vagy a Csaba utca felől. Készült tanulmány mélygarázsra is a Várfok utca alatt.

Az elkészült tanulmánytervek alapján az akkori építtető elkészítette azt a tervet, amely az akkori gazdasági körülmények között leginkább megfelelt az üzleti elképzeléseinek. Vagyis biztosította a maximális bérbeadható felületet a legkisebb ráfordítással. Emellett elkészültek a szükséges műemléki kutatási munkák, a műemlékvédelmi szakvélemény, kő-, fa-, festő-, fém- restaurátori szakvélemény, valamit tartószerkezeti és talajmechanikai szakvélemény. A tervezés későbbi ütemében 2017-ben elkészültek az asztalos, a kő, a sgrafitto és a kovácsoltvas restaurátori tervek.

Látványos fal a földszinti aulában

Az épület külső és belső díszítőelemei közt visszatérő motívum a csigavonal

A felújítás magában foglalta az épület szerkezeti átalakítását, a három szintes mélygarázs, a homlokzatok első emelet feletti teljes szakaszának restaurálását sgrafitto díszítésekkel, kőfaragó munkákkal, lakatos munkákkal, valamint a belső felújítást és átalakítást.

Fontos, hogy a felújítás során az egykori Postapalota külső tömege és körvonala nem változhatott, a homlokzatokat az eredeti, 1925-ös állapotnak megfelelően kellett helyreállítani. A belső helyiségek beosztásában és a belsőépítészeti munkákban azonban szabad kezet kaptak a szakemberek.

A konferenciaterem és a hozzá kapcsolódó tárgyalóhelyiségek az art deco szépségét és geometrikus vonalait idézik, a fémet és üveget finom, puha textúrájú anyagokkal ötvözve. A legfelső emeleti nagy tárgyalóterem pedig tradicionálisabb vonalat képvisel.Postapalota My Secret Budapest


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
Bajban van a BKV, rengetegen mondanak fel, és már a menetrendet sem tudják tartani
Az elmúlt másfél év alatt eltűnt 300 busz- és trolivezető a cég állományából

Link másolása

A buszsofőrök és trolivezetők soha nem látott ütemben mondanak fel a cégnél, gyakorlatilag lehetetlenné vált a menetrendi igények kiszolgálása - értesült a Világgazdaság.

A lap úgy tudja, hogy először idén májusban, aztán rögtön júniusban is rekordot döntött a járművezetői létszám csökkenése: tavasz végén 48, a nyár első hónapjában 55 sofőr hagyta ott a BKV-t. A csökkenés 2021 óta tapasztalható.

Az elmúlt másfél év alatt eltűnt 300 busz- és trolivezető a cég állományából.

A járművezetők száma mostanra a 2017-es szintre zuhant vissza. Miközben 2021 elején a 2700-at közelítette a munkavállalók száma, ma már 2400-an sem dolgoznak a BKV-nál.

A kialakult helyzetet már az utasok is megérezhetik. Az alacsony létszámot valameddig túlórával, illetve a pihenőnapok elvonásával lehetett ellensúlyozni, de a kieső járművezetők miatt az ígért menetrend már nem teljesíthető hiánytalanul.

A Világgazdaság úgy tudja, hogy júliustól jelentősen megszaporodtak a személyzeti okokra visszavezethető kimaradások.

Átlagosan napi 50-60 esetben történt meg, hogy a BKV nem tudott járművezetőt biztosítani. Ezek az autóbuszok értelemszerűen kiestek a menetrendből, és a telephelyeken maradnak.

A lap információi szerint a kilépő BKV-s sofőrök háromnegyede öt éven belül hagyta ott a céget, az összes távozó járművezető negyede pedig már egy éven belül felmondott, ami az alacsony béreknek és a járműpark állapotának is köszönhető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
BUDAPEST
Új Kolodko-szobor Budapesten: Az oroszok már a spájzban vannak
A szobrász videón mutatta meg, hogyan készült az új alkotás, és néhány fotón pedig közelről is megcsodálható az újabb mestermű.

Link másolása

Újabb miniatűr szobrot készített Kolodko Mihály. Ezúttal Budapesten, a Duna partján kell keresni. Annyit elárulunk, hogy a budai oldalon. A pontos helyszín is gyorsan kideríthető a szobrász filmjéből, ha alaposan figyelsz.

Kolodko Mihály egy videón megmutatja azt is, hogyan készült el az újabb miniszobor.

VIDEÓ: Az oroszok már spájzban vannak

És néhány fotón pedig közelről is szemügyre vehető az alkotás, melyhez Kolodko Mihály - ismét csak A Tizedes meg a többiek című filmre utalva - annyit írt:

"Nincs kompót".

A lelkes Kolodko-rajongók pedig megnézhetik azt a pillantot is, amikor a szobrocska elfoglalja helyét:

Bár a fotók és a videók csak nemrégiben kerültek ki a közösségi oldalra, máris többen fotókkal is igazolták, hogy rábukkantak a spájzban keresgélő orosz katonára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST
Tűzfalra került Szinyei Merse Pál Léghajó című festménye Budapesten
Nemcsak a fővárosban, de országosan is egyedülálló, hogy egy híres festmény hiteles reprodukciója kerüljön fel egy tűzfalra. Az alkotók elárulták, hogyan készítették és honnan jött az ötlet.

Link másolása

Az idén 125. tanévét kezdő Szinyei Merse Pál Gimnázium diákjai mostantól a névadó egyik legismertebb alkotásának hatalmas méretű változatát láthatják majd nap, mint nap.

„A léghajó szimbóluma az emberi gondolatok szárnyalásának és a művészi szabadságnak, mely mégsem távolodik el kozmikus magasságokba, hanem az emberiség élettere, a föld közelében marad”

– olvasható Szinyei Merse Anna, a dédnagyapja életét és munkásságát feldolgozó könyvében a művész „talán legeredetibb, hetyke-tréfás”, 1882-ben készült festményéről.

A középiskola vezetősége régóta fontolgatta a belső udvaron lévő óriási tűzfal felület megfestését, dekorálását, amire a kerek évforduló tökéletes alkalmat adott. A VI. kerületi Önkormányzattal folyatott egyeztetések után pedig zöld utat kapott az elképzelés megvalósítása.

A Neopaint csoport festőművészei egyértelmű ajánlása volt a Léghajó megjelenítése. Ezt megelőzően több ötlet is volt arra vonatkozóan, hogy mi kerüljön fel a falra, de végül az iskola vezetősége teljes egyetértésben döntött a Léghajó mellett.

Óriási kihívás volt a 42x39,3 cm-es festmény megjelenítése egy ekkora felületen, mert az amúgy kisméretű kép számtalan apró részletet tartalmaz, amelyek felnagyítva előkerülnek, illetve Szinyei egyedi ecsetvonásait is ábrázolni kellett úgy, hogy az óriás festmény végül visszaadja a Léghajó valódi hangulatát.

Első ránézésre nem tűnik egy bonyolult alkotásnak, de jobban megvizsgálva láthatjuk, hogy egy igen aprólékos és teljesen egyedi ábrázolású képről van szó.

Az 500 m2-es falfestmény 2 hét alatt készült el a legnagyobb kánikula közepette, 5 festőművész közreműködésével.

A Neopaint Works csoport tagjai bíznak benne, hogy ez egy jó példa lehet arra vonatkozóan, hogy még több hasonló jellegű alkotás készülhessen országszerte, hiszen egy-egy ilyen falfestmény nemcsak turisztikai látványossággá, de egyfajta kultúrmisszióvá is válhatna.

„Ha tehetnénk, mi csak ilyen képeket festenénk, mert ennek célja és értelme van. Számunkra a legnagyobb dicséret az lenne, ha Szinyei láthatná, és azt mondaná rá: Ez igen, szép munka!”

– mondta el a Neopaint vezetője, Jankovits Barnabás.

A Neopaint Works csoport:

A festőcsoport 17 éves fennállása óta több 10.000 m2 falfelületre készített dekoratív falfestményeket, megteremtve ezzel hazánkban a tűzfalfestészet, a legális köztéri falfestészet kultúráját.

Az olyan monumentális alkotások, mint a Rubik-kocka, a 6:3 - Az Évszázad mérkőzése, a Sissy, Róth Miksa emlékfal, a Nemzet Színészei vagy a Klauzál téren lévő „zöldséges” mára Budapest nevezetességeivé és turisztikai célpontjaikká váltak, számuk meghaladja a 60 darabot. A grafikák témaköreinek megválasztásánál fontos szempont, hogy a vizuális élmény mellett a festménynek legyen tartalma is, hiszen így lesz teljes egy városdíszítő faldekoráció. Tevékenységük tehát nem sorolható be sem a graffiti sem a street art kategóriákba, mert nem saját stílusukat akarják megjeleníteni falfestményeinken, hanem figyelembe véve a felület környezetét, elhelyezkedését alakítják ki koncepcióikat majd legálisan, engedélyezések után valósítják meg terveiket.

Számtalan felkéréseik közül a Léghajó volt a legnagyobb megtiszteltetés és egyben a legnagyobb kihívás is, mert egy olyan projektet bíztak rájuk, ami nem mindennapi: egy kivételes festőművész alkotását lemásolni, megjeleníteni nagy kihívás, amihez maximális bizalom szükséges a megrendelők részéről.

A sok száz kisebb-nagyobb munka alatt szerzett tudásnak és gyakorlatnak, valamint az egyedi technikának köszönhetően jóformán bármilyen elképzelést, grafikai tervet meg tudnak valósítani.

A festőcsoport elsődleges célja, hogy minél több minőségi falfestmény készülhessen országszerte köztereken, valamint különböző közintézményekben.

VIDEÓ: A Léghajó készítéséről

Még több információ ITT

Íme egy régebbi alkotásuk:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST
A Rovatból
Hétfőtől drágább lesz a parkolás Budapesten
A főváros belső részein hatszáz forintot kell majd fizetni óránként, reggel 8 és 22 óra között.

Link másolása

A Fővárosi Közgyűlés még június 29-én döntött arról, hogy a 27 féle parkolási zóna helyett átlátható, világos, négy zónatípusból álló, egységes parkolási rendszert vezetnek be, és megemelik a parkolási díjakat.

Az A-jelű zónában 600 forintba kerül majd óránként a parkolás, és 8 és 22 óra között kell a díjat fizetni, a B-jelűben 450 forint az óradíj 8 és 20 óra között, a C-zónában 300 forint, 8-18 óra között, a D-zónában pedig 200 forint, 8-18 óra között. Az A-B-C zónákban legfeljebb három órát lehet parkolni, a D-zónában ez nincs korlátozva.

Parkolási zónák a fővárosban szeptember 5-től

Az új parkolási rendszer részeként egységes információs táblák is megjelennek az utcákon, amelyek egyértelművé teszik az egyes parkolási zónák jellemzőit. Emellett körülbelül 10 százalékkal nő a parkolási díjas zónák területe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk