BUDAPEST

Csodaszép lett a felújítás után az egykori Postapalota

Látványos belső terekkel és az eredeti állapotot tükröző külső homlokzattal nyerte vissza eredeti funkcióját Budapest első irodaháza.

Link másolása

Emlékeztek? Még a felújítási munkák alatt, 2020 nyarán jártunk a Széll Kálmán téren álló egykori Postapalotában, hogy megmutassuk nektek, hogyan újul meg Budapest egyik ikonikus épülete. A külső homlokzat helyreállítása akkor már megtörtént, a szakemberek a belső terek átépítésén dolgoztak.

A gyönyörű, szecesszió és art deco stílusjegyeit idéző épület 2021-ben készült el, ma a Magyar Nemzeti Bank Felügyeleti Központjaként működik, és március 15-től a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont is itt nyitotta meg a kapuit.

Még a nyitás előtt újra bejárhattuk az épületet, hogy megmutassuk nektek, hogyan kapott látványos belső tereket és miként kaptak egyes helyiségek új funkciókat.

A Postapalota története

A palotát egy, a Városmajor közvetlen szomszédságában fekvő telekre tervezték az 1920-as években. A mai Várfok utca, Sándy Gyula köz (Csaba utca), Városmajor utca, Krisztina körút által határolt területen korábban mezőgazdasági munka folyt. A telek a Magyar Királyi Postához került, és 1923-ban nyilvános tervpályázatot hirdettek a terület beépítésére.

A tervezési irányelveket a posta- és távírda vezérigazgatóság fogalmazta meg. Ezek között szerepelt, hogy a szabadon álló épülettel a lehető a leggazdaságosabban építsék be a telket, hogy az őt körülvevő négy utcára külön bejárat nyíljon, a főbejárat azonban a Krisztina körúton legyen. Az eredeti funkciók közt volt a postahivatal, az értékcikk-raktár, a kapcsolóterem és egy 150-200 fős ülésterem is. Azt is előírták, hogy a homlokzaton kerüljék a felesleges díszítéseket.

A 25 benyújtott pályamű közül a bírálóbizottság Sándy Gyula munkáját fogadta el győztesnek a „helyiségtömeg” gazdaságos és praktikus elrendezése, valamint az épülettömb művészi és harmonikus megjelenése miatt.

Az 1924 és 1926 között épült palotát a szaksajtó méltató szavakkal illette, kiemelték, hogy egy hajszálrepedés sem található az épületen, hogy nem vizesedhet, mivel "hat méter mélyen a föld alatt fekvő épület kitűnő vízhatlan aszfaltteknőben pihen". Sándy Gyula tervezőt azért is dicsérték, mert bár az építésügyi szabályzat szerint a homlokzat magassága nem haladhatta meg a 25 métert, neki sikerült tíz emeletes épületet terveznie, 3 méteres belmagassággal, megfelelő megvilágítással, a helyiségek kitűnő elosztásával, mindezt modern technológiával, vasbeton pillérrendszer alkalmazásával. Zsenialitását és praktikus gondolkodásmódját tükrözi, hogy a világítás áramköreit nem horizontálisan, hanem vertikálisan vitte, hogy bármilyen probléma lépjen is fel, emeletenként csak egy szoba maradjon sötétben.

A szaksajtó a palotát “kétarcú titokzatos tündéri várkastélyként” emlegette, és ebben van is valami, mivel a torony láttán bennünk is a felvidéki reneszánsz kastélyok képe villant fel. Sándy Gyula munkájának erénye az is, hogy a hagyományos vonalakat, formákat és mintázatokat a modern, az amerikai nagyvárosok art deco felhőkarcolóinak stílusával ötvözte.A Postapalota Sándy Gyula terveinA Postapalota Budapesten 1941-benA budapesti Postapalota 1975-ben

Az épület műemléki helyreállítása

Érdekes, hogy mindezek ellenére a 2000-es évekig nem kapott az épület műemléki védelmet. A védetté nyilvánítási javaslat elkészítése 2007-ben kezdődött, az indoklásban pedig az állt, hogy „védetté nyilvánítása a környezet történeti arculatának megóvása érdekében elengedhetetlen fontosságú, a Moszkva tér arculatát meghatározó kilencszintes, belső udvaros Postapalota az egyik legnagyobb szabású postaépület, mely a szűkös költségvetés ellenére mind homlokzatai kialakításában, mind a részletformák alkalmazásában egyedi”.

A tanulmány az épület értékei közül kiemelte az észak-magyarországi pártázatos reneszánsz hatását tükröző mozgalmas attika falazatokat, a magyaros sgrafitto díszítést, a főlépcsőház páternoszterének liftházát, a lépcsőházak korlátait, a növényi ornamentikával és kovácsoltvas kilincsekkel díszített míves tölgyfa kapukat. A Postapalota 2008. február 1-től ideiglenes műemléki védelmet kapott, és 2009 márciusa óta műemlék.Postapalota Budapest 2022

Teljes körű felújítása is szükségessé vált. A postai funkciók kiköltözését követően az akkori építtető megbízásából Szalay Tihamér építész, a felújítás tervezője készített tanulmánytervet az épület hasznosítására. Ekkor készült tanulmány a Széll Kálmán térrel való szintbeli összekötésre a Várfok utca alatt a villamos felől, és/vagy a Csaba utca felől. Készült tanulmány mélygarázsra is a Várfok utca alatt.

Az elkészült tanulmánytervek alapján az akkori építtető elkészítette azt a tervet, amely az akkori gazdasági körülmények között leginkább megfelelt az üzleti elképzeléseinek. Vagyis biztosította a maximális bérbeadható felületet a legkisebb ráfordítással. Emellett elkészültek a szükséges műemléki kutatási munkák, a műemlékvédelmi szakvélemény, kő-, fa-, festő-, fém- restaurátori szakvélemény, valamit tartószerkezeti és talajmechanikai szakvélemény. A tervezés későbbi ütemében 2017-ben elkészültek az asztalos, a kő, a sgrafitto és a kovácsoltvas restaurátori tervek.

Látványos fal a földszinti aulában

Az épület külső és belső díszítőelemei közt visszatérő motívum a csigavonal

A felújítás magában foglalta az épület szerkezeti átalakítását, a három szintes mélygarázs, a homlokzatok első emelet feletti teljes szakaszának restaurálását sgrafitto díszítésekkel, kőfaragó munkákkal, lakatos munkákkal, valamint a belső felújítást és átalakítást.

Fontos, hogy a felújítás során az egykori Postapalota külső tömege és körvonala nem változhatott, a homlokzatokat az eredeti, 1925-ös állapotnak megfelelően kellett helyreállítani. A belső helyiségek beosztásában és a belsőépítészeti munkákban azonban szabad kezet kaptak a szakemberek.

A konferenciaterem és a hozzá kapcsolódó tárgyalóhelyiségek az art deco szépségét és geometrikus vonalait idézik, a fémet és üveget finom, puha textúrájú anyagokkal ötvözve. A legfelső emeleti nagy tárgyalóterem pedig tradicionálisabb vonalat képvisel.Postapalota My Secret Budapest


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
Látványtervek: ilyen lehet az új Nyugati pályaudvar
Egy háromszintes, részben föld alá süllyesztett, modern pályaudvarként tervezik újjá a Nyugati pályaudvart.

Link másolása

Fürjes Balázs, a Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár posztolta a Facebookra a Nyugati pályaudvar látványterveit. Korábban kiírtak egy pályázatot a Nyugati felújítására, amit a brit Grimshaw Architects építésziroda nyert meg. Terveztek már pályaudvart Londonnak, New Yorknak és Melbourne-nek is, tehát az egész világon elismert cégről van szó.

"Egy 21. századi, háromszintes, részben föld alá süllyesztett, modern pályaudvarként tervezzük újjá a Nyugati pályaudvart.

Az új terv tiszteli a múltat, Budapest építészeti örökségét, és jól illeszkedik a környező városrész szövetébe. Az Eiffel-csarnok mögött a felszínen egy új vasúti csarnok, a föld alatt 6 vágányos mélyállomás épül. Így a pályaudvar jóval több vonatot tud fogadni. A belváros bezöldül: a Nyugati környezetében egy zöld, parkosított, átjárható új városrész születik" - írta Fürjes.

Az államtitkár hét pontban szedte össze, milyen lesz a felújított Nyugati pályaudvar

  • Több vonatot tud majd fogadni,
  • a Nyugati mellett megépül az Eiffel-csarnok, ami Budapest építészeti öröksége előtt is tiszteleg,
  • megépül egy minden irányból könnyen megközelíthető pályaudvar és városi tér,
  • bezöldülnek a vasúti üzemi területek: egy új, hosszú, zöld parkot hoznak létre a Nyugatitól a Városligetig,
  • a Westend elől elköltözik a lerobbant parkoló és a buszpályaudvar, helyükön egy barátságos zöld tér születik,
  • elbontják a felüljárót.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

BUDAPEST
A Rovatból
BKV: száz új busz érkezik a fővárosba, az idősebb buszokat végleg kiváltják
A cég vezérigazgatója számolt be a fejlesztésről, amely igencsak szükséges volt már, hiszen 30 éves buszok is használatban vannak még Budapesten.

Link másolása

Száz új Mercedes-Benz Conecto Next Generation típusú autóbusz érkezik a BKV Zrt. részére bérleti konstrukcióban - közölte a vállalat az MTI-vel.

Bolla Tibor, a BKV Zrt. vezérigazgatója szerdán írta alá azt a szerződést az Omnibus Hungária Kft. és az Inter Tan-Ker City Kft. által alkotott konzorcium képviselőivel, amely keretében az új buszok megérkezhetnek - tudatta a közlekedési cég.

Hozzátették: a várhatóan még idén forgalomba álló buszok több idősebb - akár 30 éves - járművet váltanak ki.

Közölték azt is, várhatóan a negyedik negyedévben további 35 saját tulajdonú új autóbusz is forgalomba állhat majd.

Ezzel egy időben vidéken, a Volánbusz-flotta korszerűsítése is elkezdődik: 7 megyében összesen 32 új, Mercedes-Benz Intouro M típusú autóbuszt adnak majd át.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
A Rovatból
Látványtervek: így néznek ki az M3-as metró felújított állomásai
Májusban adják át a Kálvin tér, a Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák állomásokat.

Link másolása

Karácsony Gergely főpolgármester a Facebook-oldalán közölt látványterveket az M3-as metró felújításáról. Májusban egy újabb szakaszt vehetnek birtokba az utasok: a Kálvin tér, a Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák kerülnek átadásra majd.

„Gőzerővel folytatódik Budapest leghosszabb metró szakaszának felújítása, amelynek középső szakaszát az utasok májusban már használhatják is. A Kálvin tér, a Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák hamarosan elkészülnek.

A látványterveken pedig most megnézhetitek, hogyan fognak kinézni az új, akadálymentesített állomások. Az M3-as metró felújítása nehéz öröksége volt a városvezetésnek, de büszke vagyok rá, hogy hamarosan újabb állomásokat adhatunk át a városlakóknak” - írta Karácsony Gergely bejegyzésében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
Miyawaki-koncepció szerinti erdőket telepítettek Budapesten
A 240 facsemetét őshonos fajokból válogatták össze. A facsemeték legnagyobb része kocsányos tölgy és mezei juhar, de kisebb mennyiségben vénic szil is megtalálható közöttük.
MTI - szmo.hu
2022. március 30.


Link másolása

Három, Miyawaki-koncepció szerinti erdőt ültetett a Főkert a XI. kerületi Andor utca kihasználatlan, fokozottan szennyezett zöld sávjában - tájékoztatott a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. Főkert Kertészeti Divíziója.

A Miyawaki-koncepció egy olyan erdőtelepítési forma, amelynek alapja a facsemeték természetes versengése. A módszert Miyawaki Akira tavaly elhunyt japán növényökológus fejlesztette ki.

A koncepció lényege, hogy a kis erdőfoltok fajösszetétele megegyezik az adott területen őshonosan megtalálható hazai erdők fajösszetételével. A telepítés különlegessége az, hogy az erdészeti facsemetéket igen sűrűn ültetik egymás mellé, véletlenszerű elrendezésben. Ezek a növények gyorsabban növekednek, mert a fényért és a tápanyagokért való versengés erősebben érvényesül, mint egy magában álló díszfa esetén.

A Főkert Budapesten 2021 júniusában, a Tabánban hozta létre az ország első Miyawaki-koncepció szerinti erdőjét. A szakemberek 2022 tavaszán a XI. kerületi Andor utca kihasználatlan, fokozottan szennyezett zöld sávjában folytatták a "minierdősítést", ahol három foltban 240 facsemetét ültettek el.

A 240 facsemetét őshonos fajokból válogatták össze. A facsemeték legnagyobb része kocsányos tölgy és mezei juhar, de kisebb mennyiségben vénic szil is megtalálható közöttük. Az állományalkotó fafajokon kívül kiegészítő cserjék is kerültek a minierdőbe, főként bibircses kecskerágó és közönséges fagyal.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: