hirdetés

BUDAPEST

Eldugott kis kolostor romját találod a budai hegyek között

Sokan azt sem tudják, hogy létezik. Elmondjuk, hol keresd.
MySecretBudapest - szmo.hu
2018. június 23.

hirdetés

Nem könnyű megtalálni a budakeszi úti kolostorromokat, a tapsztalatlanabb kiránduló lehet, hogy fel is adja. De ha már ott van az ember, egy órát úgy tölt el a helyszínen, hogy észre sem veszi.

Miért ilyen nehéz rábukkanni? Egyrészt a legtöbb forrás nem említi pontosan, hogy hol található, a Budakeszi útról ugyanis egyáltalán nem látni. Másrészt, ahol házszámot írnak, meg utcát, ahol le kell fordulni a romokhoz, egy fontos dolgot elfelejtenek említeni: a fákon és a kerítésen sem házszámot, sem utcanév-táblát nem látni.

Harmadrészt a környéken kóborlókat/bringázókat hiába kérdezed, 10-ből 8 azt fogja mondani, hogy fogalma sincsen mi ez a kolostorrom, és még nem is hallott róla. Negyedrészt a Budakeszi út 91. szám a Pilisi Parkerdő épületeit jelöli, nem a romokat.

Ha meg akarod nézni a kolostor maradványait, akkor menj el busszal vagy autóval a 22-es busz vonalán a Budakeszi úton a Szépjuhászné megállóig – ott van egy parkolóhely, mivel ez a Gyermekvasút egyik megállója is. A 22-es busz megállójától vagy a kavicsos parkolótól sétálj egy kicsit lefelé, mintha indulnál vissza a Széll Kálmán tér felé, és ott ahol barna kerítést látsz (a Jánoshegyi utca torkolatával szemközti oldalon), menj be a susnyásba, és kövesd tovább a barna kerítést, amíg meglátod rajta a kaput. Ott menj tovább, még mindig a fák között,

aztán egyszer csak hopp: egy kis lugast látsz, mögötte pedig A Helyet.

hirdetés

A hajdani épület alapfalait, és az templom helyén a vörös márvány oltárt, mögötte a Szűzanya szobrot és a feszületet.

A Szent Lőrinc kápolna állt elsőként ezen a területen, a román kori templomról először egy 1290-as forrás tesz említést. A Budaszentlőrincnek nevezett helyen, az akkori Nádor falu szélén a kápolnát egy remete őrizte. A pálos kolstort 1301 körül kezdték felhúzni, olasz építőmesterekkel, a kápolna melletti területen.

Hogy miért pont ide települtek a szerzetesek? Akkoriban ez meglehetősen elhagyatott hely volt, a nagyobb településektől – például a tatárjárás után kiépített, várhegyre települt Budától – megfelelő távolságra, ott, ahol a szerzetesek csendben és nyugalomban élhettek.

Ugyanakkor az is fontos volt, hogy a esetleges támadás esetén a környéket beláthassák.

Az építtető pedig az egyetlen magyarországi alapítású, és 1250 óta fennálló szerzetes rend volt, a pálosok. (Kivételt csak az jelentett, amikor erőszakkal feloszlatták a rendet 1950-ben, és csak 1989-ben, a rendszerváltozáskor indulhatott újra.)

Az épület 1308-ban a rend főkolostora lett, és a törökök megérkezéséig az is maradt, fürdőházat is építettek hozzá, majd amikor

Nagy Lajos itáliai hadjárata után, fogadalmát teljesítve 1381-ben a kolostorba hozatták Remete Szent Pál földi maradványait, búcsújáró hely lett.

Az uralkodó egyébként ennek a szentnek az oltalmába ajánlotta Magyarországot, társ-védőszentként. A pálosok kápolnát építettek a szent tiszteletére, és az ország minden részéről jöttek ide zarándokok. Nagy Lajos adományainak segíítségével az épületegyüttes tovább bővült, a munkálatokat 1403-ban fejezték be. A pálosok kolostorát a XVI. században átépítették.

A kolostorról két legenda járja: az egyik az, hogy pazarul díszítették a belső tereket, a másik az, hogy titkos alagút kötötte össze a Bátori-barlanggal. Bár a 19, század közepe óta több feltárást is végeztek a környéken, alagútnak nem volt nyoma.

A virágzásnak az oszmán birodalom terjeszkedése vetett véget. A törökök elől a szerzetesek a Felvidékre menekültek, a kincseket magukkal vitték. Szent Pál ereklyéjét először a Nyitra megyei elefánti kolostorba vitték, majd Trencsén várába, hogy biztonságban legyen. Csakhogy a törökök Trencsénig is eljutottak, és a vár ostromakor Remete Szent Pál földi maradványai elégtek.

A budaszentlőrinci pálos kolostort a törökök feldúlták, felgyújtották.

Az épületeket a törökök kiűzése után sem használták, bár akkor még álltak a falai, sőt, még a következő században is. Azonban a falak köveit lassan széthordták a környékbeli építkezésekhez, a Városkút forrásházába is beépítettek belőle.

A kolostortól nem messze, ha egy kis ösvényen átmentek Remete Szent Pál kápolnájánál, egy kisebb kőépület maradványait láthatjátok. Ez valószínűleg kápolna lehetett egykor.

Ásatást először Henszlmann Imre végzett a budaszentlőrinci kolostornál, 1847-ben. Az 1930-as években Garády Sándor, végül 1961 és 1985 között Zolnay László vezetett feltárást, 1985-től Bencze Zoltán.

A vörös márvány oltár 2001-ben lett ideállítva, az egykori templom főhajójába. Kevesen tudják, de a romok felszentelt templomnak számítnak. Vagyis ha erre jársz, tiszteld a helyet és vigyázz rá.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
BUDAPEST

Kísértetvárosra emlékeztetett Budapest szilveszter éjjelén

Üresen járt a metró és üresek voltak az utcák is. Soha nem volt még ilyen szilveszterünk.
Láng Dávid - szmo.hu
2021. január 01.

hirdetés

Az este nyolc órás kijárási tilalom alól a szilveszter sem volt idén kivétel. Éjszaka bejártuk a máskor legforgalmasabb utcákat, amelyeken az elmúlt években hömpölygött a tömeg.

a taxisokon, rendőrökön és futárokon kívül alig volt valaki odakinn.

Rendőr viszont érezhetően több volt, 6-7 rendőrkocsit is láttunk bő fél órán belül, egyszer igazoltattak is bennünket.

Az ablakokból elég sok helyen szűrődött ki házibuli hangja, de az utcák olyan kihaltak voltak, mintha nem is szilveszter lenne. Az év utolsó éjszakája pont olyan volt, mint 2020 maga.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
BUDAPEST

Megnéztük, mit csinálnak a rendőrök éjszaka az utcán a kijárási tilalom alatt

A Budapesti Rendőr-főkapitányság segítségével az éjszakai rendőri munkát követhettük egyik este a két ünnep között.
Szegedi Éva, Fotó: Markovics Z. Kristóf - szmo.hu
2021. január 05.

hirdetés

„Már mindenkinek elege van ebből a baromságból!” „Nekem aztán senki se mondja meg, hogy hova mehetek és mikor!” „A boltok tele vannak, az nem gond, de én este 8 és reggel 5 között nem mehetek mehetek ki az utcára, na menjetek a büdös francba!”

Részben az ezekhez hasonló kommentek, részben pedig amiatt lettünk kíváncsiak arra, hogy mit és hogyan csinálnak a rendőrök a kijárási tilalom alatt, mert a hatóságok munkáját erőteljesen torzítva állította be egy-két bejegyzés, ami szembejött velünk az üzenőfalon. A közösségi oldalakon megosztott, fegyveres katonákat vagy rendőröket ábrázoló képek egy részét negatív kommentárral látták el.

Úgy látom, bárhol és bármikor megjelenik egy, a kijárási tilalommal foglalkozó hír vagy poszt Facebookon, az alatta megjelenő hozzászólások egy részéből sugárzik a feszültség. Szinte tapintani lehet.

A csúcs talán az volt, amikor olyan kommentbe botlottam, ami azt taglalta, hogy a kijárási tilalom alkotmánysértő, mert nincs is semmiféle vészhelyzet, nincs is semmiféle járvány, koronavírus nem létezik, ezért sem a korlátozásra, sem a rendőri jelenlétre nincsen szükség.

Ezek után még inkább érdekelt bennünket, mit csinálnak az utcán a rendőrök este 8 után? Milyen eseteknél intézkednek? Mennyire jellemző a szabályok megszegése a Budapesten élőkre? November 11-én, a kijárási tilalom elrendelése után már végigkövettük fotós kollégámmal, Markovics Z. Kristóffal, hogyan ürülnek ki a város utcái. Arról is készítettünk riportot, hogyan befolyásolja a korlátozás a hajléktalanok jelenlétét. Most a Budapesti Rendőr-főkapitányság és Csécsi Soma, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivőjének segítségével az éjszakai rendőri munkát követhettük egyik este a két ünnep között.

Az Erzsébet térről indultunk, először a Vörösmarty tér felé fordulunk. Csodaszép a karácsonyi díszvilágítás fényeiben pompázó tér a Gerbeaud épületével és a századfordulós bérpalotákkal. De kérdés, hogy kinek ilyen gyönyörű, amikor rajtunk kívül egy teremtett lélek nem jár, nem is járhat erre.

hirdetés

Egyébként az, hogy télen milyen szép a Vörösmarty tér, eddig fel sem tűnhetett. Első pillantásra nem tudtam megfogalmazni, mi ilyen furcsa ebben az egészben, és miért ennyire szokatlan a csend, a nyugalom.

Nincsen adventi vásár. Máskor egész decemberben itt állnak a bódék, a tömegben lépni sem lehet.

Nem mintha hiányozna a sokféle étel szaga és a (túlárazott) forralt bor illata; inkább azért szomorú, mert a járvány miatt nincsenek turisták, sem belföldiek, sem külföldiek, szinte minden zárva van, és akaratlanul is átgondolja az ember, hogy ez az egész milyen gazdasági következményekkel jár.

Ugyanez az érzés kerít hatalmába a Deák Ferenc utcán gyalogolva. Csak az zökkent ki, amikor a hátam mögött nyílik egy ház kapuja. Hátrafordulok, mire a férfi a rendőröket megpillantva már húzódik is vissza a kapualjba, és csak kapu hangos csattanását hallom.

Még néhány ehhez hasonló jelenet tanúja lehetek az éjszaka során. A Király utcán, amíg egy ittas férfivel szemben intézkednek a rendőrök, a szemközti járdán egy fiatal pár tűnik fel, csupán a szemem sarkából látom őket. Ahogy meglátják, mi történik, elbújnak egy oszlop mögött.

Kisvártatva taxi áll meg a közelben, fiatal lány száll ki belőle vihorászva, maszk nélkül, puha nyuszis papucsban, rövid kabátkában, legginsben, kezében nagyobb papírzacskóval.

Mintha étterembe ugrott volna el ezzel a fuvarral a kijárási tilalom alatt. Villámgyorsan üti be a kapukódot és már el is nyeli alakját a sötét lépcsőház.

Sétánk alatt csak néhány alkalommal kellett intézkedniük a rendőröknek.

Rögtön az első ember, akit megállítottak, három szabálysértést is elkövetett: maszk nélkül volt az utcán, olyan időpontban, amikor nem tartózkodhatott volna kint, és közterületen, a tiltás ellenére, alkoholt fogyasztott.

Egy pár teljesen szabályosan sétáltatott kutyát, az irataik rendben voltak, esetükben mindössze rutinellenőrzés folyt.

Ugyancsak maszk nélkül sétált engedély nélkül egy férfi, az ő adatait is felírták a rendőrök, ő is szabálysértés miatt felel.

A következő szabálysértő pedig erősen ittas állapotban volt, karjaival hadonászva próbálta megfenyegetni a rendőröket (sikertelenül), esetében még a holmiját is átvizsgálták, mint megtudtuk, amiatt, hogy esetleg van-e nála bármilyen veszélyes tárgy.

Ám nem ez a jellemző jelenet. Ennek az estének a nagy részében legtöbbször kutyasétáltatókat, taxisokat és pizzafutárokat, valamint üresen vagy majdnem üresen futó buszokat, trolikat, villamosokat látunk. Az Erzsébet téren zárjuk a kört.

Amikor hazametrózom, eszembe jut, hogy beigazolódott, amit előzőleg gondoltam: azok, akik a hozzászólásaikban kikérik maguknak a kijárási tilalmat, és azon háborognak, hogy nekik senki ne mondja meg mit csináljanak, zömében otthon ülnek. Különben nem lennének éjjelente ennyire kihaltak Budapest utcái.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BUDAPEST

A budai rakparton a Rákóczi-hídig fog járni a villamos

Már alá is írták: bővül a budapesti villamoshálózat. Hét új megálló épülhet a Szent Gellért tértől a Kopaszi gátig a budai fonódó projekt II. ütemében.
Forrás:Indóház közlekedési portál - szmo.hu
2020. december 31.

hirdetés

Vitézy Dávid Facebook-oldalán tették közzé csütörtök délelőtt az örömhírt: az Európai Unió hivatalos lapjában megjelent a közbeszerzési felhívás a Budai Fonódó villamoshálózat következő ütemének teljes körű engedélyes és kiviteli terveinek elkészítésére, miután Karácsony Gergely főpolgármester és Vitézy Dávid a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója aláírta a projekt fővárostól való átvételét a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa októberi javaslata alapján.

A BFK-nál a fák és az akadálymentes kerékpárutak és járdák érdekében finomhangolták az eredeti terveket. Az átépülő Déli összekötő vasúti híd új hídfője jóval tágasabb lesz, így az új terveket már ezt figyelembe véve készítették el.

A 2010-ben elkezdett fonódó projekt most dél felé folytatódhat: a Szent Gellért térről a Műegyetem rakparton át éri el a Pázmány Péter sétányt, onnan pedig a Kopaszi gátat és az épülő új lakó- és irodai negyedet tárja fel az új villamos, hogy végül a Budafoki útnál, fontos belvárosi járatokhoz kapcsolódva érkezzen meg a végállomásra. A villamosvonalat részben füvesítik majd: a 2,8 kilométeres új pályából legalább 1,2 kilométer lesz füves.

Hét pár akadálymentes megálló létesül:

Szent Gellért téren

hirdetés

Műegyetem rakparton, a Bertalan Lajos utcánál

Petőfi híd budai hídfőjében

Pázmány Péter sétányon, az ELTE déli tömb vonalában

Rákóczi híd budai hídfőjében

Nádorkert vasútállomásnál

Budafoki/Dombóvári út végállomás

A budai fonódó villamos új szakaszáról kapcsolat nyílik északra a 19-es, 41-es és 56-os vonalak felé, illetve Pestre a 47-es és 49-es vonalak irányába. A viszonylatok megszervezése a BKK feladata lesz, de az előzetes elképzelések szerint a Szent Gellért tértől mind Budán, a rakparton, mind a Szabadság hídon át Pestre, a Deák Ferenc tér felé érdemes lesz járatokat indítani, így az érintett lágymányosi egyetemi, irodai és lakónegyedekből az összes metróvonal elérhető lesz villamossal – írja Vitézy.

Hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik, kövesd az INDÓHÁZ oldalát!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BUDAPEST

Lebontják a Wichmann kocsma épületét

Budapest belvárosának egyik ikonikus épülete helyén hotelt építenek.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 06.

hirdetés

Meg vannak számlálva a Kazinczy utca 55. alatt található épület napjai, amely többek közt arról nevezetes, hogy a földszinten kapott helyet a két és fél éve bezárt legendás hírű kocsma, a Wichmann - írja a Falanszter Blog.

2018 júniusa szomorú hírt hozott a budapesti éjszakai élet történetébe: 32 év után bezárt a városrész egyik ikonikus helye, Wittman Tamás olimpiai ezüstérmes kenus kocsmája. Ezt követően pizzéria nyílt a helyen, ám mivel nem ment úgy az üzlet, ahogy azt az új tulajdonos várta, túladott az ingatlanon. A blog értesülései szerint már megvan, mi lesz az épület sorsa:

lebontják, és egy ötemeletes szállodát építenek a helyére.

Ahogy írják, a környéken nem ez az egyetlen régi épület, aminek mennie kell.

A Kazinczy utca 55. mellett a Király utca 23, 25, 27 és 29 számon elterülő műemléknek számító bérházak helyén lesz az új épület.

Azaz egy játszótér, a műemléknek számító Dirnbacher-Fluck-bérház, a korábban Magyarország első mozijaként funkcionáló – korlátkerítésén még korabeli, az itt működő szállóhoz címzett német szöveget (Zur Stadt Pest) is felvonultató – Hugmayer-Michalovits-bérház és a Puphka-Hohlfeld-bérház helyén fog megépülni a gigaszálloda.

Az épületnek a kocsma előtt is komoly múltja volt: a kerület mai napig legkisebb alapterületű házában mindig történt valami izgalmas.

hirdetés
1836-ban például Schneider József kártyafestő itt álmodta meg kártyafestő műhelyében a 36 lapos magyar kártyacsomagot

- ezért helyeztek el egy piros nyolcast az ajtó mellett. Az épületben később bordélyház működött, ahol – többek között – Ady Endre, Krúdy Gyula vagy Jókai Mór is gyakran megfordult. Ezt követően a Magyar Teozófiai Társaság székhelye volt, a 20. században pedig 50 évig tejcsarnok is működött a házban. 1986-ban Wichmann Tamás magyar kenus legenda vette meg, és az addig étkezdeként is működő ház alsó szintjét kocsmává alakította. A hely nagyon hamar a budapesti élet fontos helyszínévé vált, amely elsősorban a sportoló alakjáról, két barátságos németjuhászáról és természetesen a hely specialitásáról, a rántott húsos szendvicsről lett ismert a budapestiek körében. A szocializmus alatt a kocsma fölötti lakásban ráadásul kalózrádió és egy szamizdat szerkesztőség is működött a sportoló tudomásával és anyagi támogatásával.

Egy ideig még arról is szó volt, hogy a kocsma falára az azóta elhunyt Wichmann Tamás sportolói és politikai ellenzéki munkája tiszteletére dombormű kerül majd, ám úgy fest, hogy ez nem fog megvalósulni.

 

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: