BUDAPEST

Körbesétálta Budapest összes kerületét egy fővárosi férfi: „Nem Ironmant akartam, hanem hogy minél több mindent lássak”

Balázs Jenő bő 3 év alatt teljesítette a különleges kihívást, amit rengeteg fotóval is dokumentált. Elmesélte, mik voltak a legnagyobb szélsőségek és mi tetszett neki legkevésbé.

Link másolása

Bár Budapesten közel 2 millióan élnek, ezeknek az embereknek alighanem elenyésző része mondhatja el magáról, hogy teljes egészében ismeri a fővárost, hiszen ahhoz a szorosabban vett belváros mellett hozzátartoznak olyan, egymástól távol eső városrészek is, mint Pesthidegkút, Soroksár, Mátyásföld vagy épp Budafok.

Balázs Jenő 2018-ban határozta el, hogy felfedezi az összes kerületet, mégpedig a határvonaluk mentén haladva. A nem mindennapi projektnek néhány hete ért a végére, tapasztalatairól kérdeztük.

– Hogy jött az ötlet?

– A II. kerületben, ahol lakunk, már bejártam szinte mindent, láttam az összes jelentősebb utcát, műemléket, látnivalót. Ezért azon kezdtem el gondolkodni, merre menjek tovább, ha szeretném megismerni a város többi részét is.

A térképet nézegetve feltűntek a kerülethatárok, és adta magát az ötlet, hogy ezeket végigsétáljam. Emellett az is bennem volt, hogy jó lenne felfedezni a számomra szinte teljesen ismeretlen kerületeket is, például a XXII.-et vagy a XVII.-et. Ezt a két elképzelést gyúrtam össze.

– A határokat mennyire nehéz meghatározni?

– Két módszerem volt rá: egyrészt vettem egy nyomtatott térképet, amelyiken jelölve vannak (mert nem mindegyiken tüntetik fel őket), másrészt pedig találtam egy erre a célra szolgáló honlapot is, ahol szintén ellenőrizni lehet.

Nehézséget okozott, hogy a határvonal nem mindig konkrét utcát jelent, előfordul az is, hogy egy hegyen, egy mezőn vagy akár az M0-son megy keresztül. Soroksáron egy kerítéssel elválasztott vasútvonalon kellett volna átmennünk, így ott például vissza kellett mennünk az első átjáróig.

Amikor el kellett térni a határvonaltól, arra azért vigyáztunk, hogy ilyen esetekben inkább többet menjünk, mint kevesebbet. Kerülni kellett a repülőtérnél is, amit pont kettévág a kerülethatár. A XVIII.-nál sokáig mehettünk a Ferihegyi úton, a XVII. kerületnél viszont a reptér másik oldalán mentünk, ahol még soha nem jártam. Emlékszem, régebben el-elgondolkodtam, amikor egy repülőgép indulására vártam, hogy vajon mi lehet ott a messzeségben. Most kiderült, hogy ez egy nagyon szép és izgalmas rész: szerintem soha nem láttam ekkora nyílt egybefüggő területet Budapesten – mész egy-másfél órát, és még mindig tart.

Csepel

XIX. kerület

Soroksár, Duna-part

XVI. kerület

– Kilométerben mennyit tettetek meg, összesen mennyi idő alatt?

– Pontos adatom nincs erről, mivel az egyes kerületek körvonalának hosszát nehéz pontosan kiszámítani. A XVII.-et csináltuk meg utoljára, ott tudok számot mondani: 42 kilométert tettünk meg, két napra leosztva, 8 óra 22 perc alatt. Persze nagyon feszített tempóban egy nap alatt is sikerült volna, de én nem Ironmant akartam, hanem hogy minél több mindent lássak.

A teljes távot csak becsülni tudom: 4-500 kilométer körül lehetett. A kicsikkel kezdtem, az I.-vel, majd az V.-kel. Utóbbit már elég jól ismertem, ezért sok újdonsággal nem szolgált. Az I.-ben már volt pár emlékezetes pillanat, például az Avar utca a Déli pályaudvar mellett. Ott még soha nem jártam, és nagyon tetszett a „franciás” hangulata.

Időben bő 3 évig tartott, de voltak több hónapos kihagyások is. 2020-ban nem nagyon indultam el, nem is a lezárások miatt, inkább azért, mert nekem is teljesen átalakult az életem, bejött a home office, kevesebbet mozdultam ki. De ezt az időszakot leszámítva is rendszertelenül haladtam, nem volt konkrét elhatározás arra nézve, milyen gyakran kell egy újabb kerületet kipipálnom, illetve hogy mennyi idő alatt teljesítsem a tervet.

– Egyedül mentél, vagy volt társaságod?

– Eredetileg magányos akciónak képzeltem el, nem gondoltam volna, hogy rajtam kívül bárkit is érdekelni fog. De ahogy haladtam és egyre több ismerősnek beszéltem róla, akadtak néhányan, akik azt mondták, szívesen elkísérnének valamelyik kerületben. Nagyobb csapatok azért nem voltak, de egy-egy ember a táv nagyjából felén elkísért.

Különösen jó emlékeim fűződnek Térey Jánoshoz: jóban voltunk, még 2018-ban neki is meséltem a projektről, és azt mondta, hogy két kerületben szívesen csatlakozna hozzám. Csepelre és a XVI.-ra gondolt, mivel ezeket nem nagyon ismerte. Így is történt, eljött velem. Rendkívül színes egyéniség volt (2019-ben sajnos meghalt), nagyon hiányzik az életemből. Érdekesség, hogy zakóban és fehér ingben teljesítette mindkét távot.

Csepel egyébként az egyik legváltozatosabb kerületnek bizonyult, mivel az egyik oldalán szinte végig gyárak, üzemek, raktárak vannak, a másik oldalon viszont közvetlenül a Duna-parton mehettünk. Meglepett bennünket, hogy ez a rész, a Kolonics György sétány mennyire zöld és békés.

IV. kerület

XVII. kerület

XVII. kerület

XXII. kerület, Orsovai utca

– Mik voltak a legnagyobb szélsőségek, és tudsz-e olyat mondani, amire nem szívesen emlékszel vissza?

– Egy dolog volt, ami kimondottan nem tetszett: a természetben lerakott sok szemét, számos helyen találkoztam méretes kupacokkal, de erről nem a táj tehet, hanem az emberek. A II. kerületben Solymártól begyalogolni a Kolosy térig, át a hegyen, elég fárasztó volt, de megérte. A XIX. és a XX. kerület – az egyik oldalon a Wekerletelep, a másikon pedig Pesterzsébet – teljesen más hangulatú. Ez volt egyébként az egyik leghangosabb rész, a Nagykőrösi út olyan zajos volt, hogy zúgott a fejem tőle, nem csodálom, hogy zajvédő falat építettek oda.

– Most, hogy már ismered az összes kerületet, van olyan, ahol szívesen élnél?

– Én nagyon szeretek a II. kerületben élni, nem szívesen költöznék el innen. De nem is azt vártam ettől a projekttől, hogy ehhez adjon ötleteket, inkább csak azt szerettem volt felfedezni, mi van ezeken a részeken, hogy néz ki a valóságban az, ami a térképen 5-10 cm.

Sok helyről azt gondoltam, hogy ott nem lesz semmi látnivaló, ehhez képest még stadionból is volt vagy három-négy (akkor építették a Puskás Arénát, már kész volt az új MTK-stadion, és még a régit láttam Kispesten). A XXII. kerületben sétálva egyszer csak ott volt a Memento Park vagy a Budafoki Víztorony. Valami érdekesség mindig akadt.

– Végig fotóztál is, összesen hány kép jött össze?

– A képek egy része sajnos elveszett egy telefoncsere miatt, vagy nem lett jó minőségű, de így is sok fotóm van. Kerületenként 30-40 képet biztos csináltam, a vége felé talán még ennél is többet, akkor kezdtem rájönni, hogy jó lenne, ha megmaradnának emlékként nekem és az utókornak.

III. kerület, Aranyhegyi út (nem pont a határvonalon van, kis kitérővel készült a kép)

III. kerület, Hármashatárhegy

III. kerület, Hamvas Béla sétány

X. kerület, Felsőrákosi rétek

– Van-e hasonló nagyobb szabású terved most, hogy ezt teljesítetted?

– Ekkora lélegzetűt nem tervezek, de az egyik barátommal, aki több kerületben is elkísért, abban maradtunk, hogy pár kerületnek a belsejét is felkeressük. Budafokra például biztosan vissza fogunk menni, illetve néhány Budapesttel határos településre is, amiket érintettünk, például Gyálra, Vecsésre, Pécelre stb. Szeretnénk végigsétálni a Rákos-patak partján is. Egy másik ismerősöm pedig a napokban írt rám, hogy sétáljunk el a Kakukk-hegytől a Kukukkhegyig.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
Bajban van a BKV, rengetegen mondanak fel, és már a menetrendet sem tudják tartani
Az elmúlt másfél év alatt eltűnt 300 busz- és trolivezető a cég állományából

Link másolása

A buszsofőrök és trolivezetők soha nem látott ütemben mondanak fel a cégnél, gyakorlatilag lehetetlenné vált a menetrendi igények kiszolgálása - értesült a Világgazdaság.

A lap úgy tudja, hogy először idén májusban, aztán rögtön júniusban is rekordot döntött a járművezetői létszám csökkenése: tavasz végén 48, a nyár első hónapjában 55 sofőr hagyta ott a BKV-t. A csökkenés 2021 óta tapasztalható.

Az elmúlt másfél év alatt eltűnt 300 busz- és trolivezető a cég állományából.

A járművezetők száma mostanra a 2017-es szintre zuhant vissza. Miközben 2021 elején a 2700-at közelítette a munkavállalók száma, ma már 2400-an sem dolgoznak a BKV-nál.

A kialakult helyzetet már az utasok is megérezhetik. Az alacsony létszámot valameddig túlórával, illetve a pihenőnapok elvonásával lehetett ellensúlyozni, de a kieső járművezetők miatt az ígért menetrend már nem teljesíthető hiánytalanul.

A Világgazdaság úgy tudja, hogy júliustól jelentősen megszaporodtak a személyzeti okokra visszavezethető kimaradások.

Átlagosan napi 50-60 esetben történt meg, hogy a BKV nem tudott járművezetőt biztosítani. Ezek az autóbuszok értelemszerűen kiestek a menetrendből, és a telephelyeken maradnak.

A lap információi szerint a kilépő BKV-s sofőrök háromnegyede öt éven belül hagyta ott a céget, az összes távozó járművezető negyede pedig már egy éven belül felmondott, ami az alacsony béreknek és a járműpark állapotának is köszönhető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
BUDAPEST
Új Kolodko-szobor Budapesten: Az oroszok már a spájzban vannak
A szobrász videón mutatta meg, hogyan készült az új alkotás, és néhány fotón pedig közelről is megcsodálható az újabb mestermű.

Link másolása

Újabb miniatűr szobrot készített Kolodko Mihály. Ezúttal Budapesten, a Duna partján kell keresni. Annyit elárulunk, hogy a budai oldalon. A pontos helyszín is gyorsan kideríthető a szobrász filmjéből, ha alaposan figyelsz.

Kolodko Mihály egy videón megmutatja azt is, hogyan készült el az újabb miniszobor.

VIDEÓ: Az oroszok már spájzban vannak

És néhány fotón pedig közelről is szemügyre vehető az alkotás, melyhez Kolodko Mihály - ismét csak A Tizedes meg a többiek című filmre utalva - annyit írt:

"Nincs kompót".

A lelkes Kolodko-rajongók pedig megnézhetik azt a pillantot is, amikor a szobrocska elfoglalja helyét:

Bár a fotók és a videók csak nemrégiben kerültek ki a közösségi oldalra, máris többen fotókkal is igazolták, hogy rábukkantak a spájzban keresgélő orosz katonára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST
Tűzfalra került Szinyei Merse Pál Léghajó című festménye Budapesten
Nemcsak a fővárosban, de országosan is egyedülálló, hogy egy híres festmény hiteles reprodukciója kerüljön fel egy tűzfalra. Az alkotók elárulták, hogyan készítették és honnan jött az ötlet.

Link másolása

Az idén 125. tanévét kezdő Szinyei Merse Pál Gimnázium diákjai mostantól a névadó egyik legismertebb alkotásának hatalmas méretű változatát láthatják majd nap, mint nap.

„A léghajó szimbóluma az emberi gondolatok szárnyalásának és a művészi szabadságnak, mely mégsem távolodik el kozmikus magasságokba, hanem az emberiség élettere, a föld közelében marad”

– olvasható Szinyei Merse Anna, a dédnagyapja életét és munkásságát feldolgozó könyvében a művész „talán legeredetibb, hetyke-tréfás”, 1882-ben készült festményéről.

A középiskola vezetősége régóta fontolgatta a belső udvaron lévő óriási tűzfal felület megfestését, dekorálását, amire a kerek évforduló tökéletes alkalmat adott. A VI. kerületi Önkormányzattal folyatott egyeztetések után pedig zöld utat kapott az elképzelés megvalósítása.

A Neopaint csoport festőművészei egyértelmű ajánlása volt a Léghajó megjelenítése. Ezt megelőzően több ötlet is volt arra vonatkozóan, hogy mi kerüljön fel a falra, de végül az iskola vezetősége teljes egyetértésben döntött a Léghajó mellett.

Óriási kihívás volt a 42x39,3 cm-es festmény megjelenítése egy ekkora felületen, mert az amúgy kisméretű kép számtalan apró részletet tartalmaz, amelyek felnagyítva előkerülnek, illetve Szinyei egyedi ecsetvonásait is ábrázolni kellett úgy, hogy az óriás festmény végül visszaadja a Léghajó valódi hangulatát.

Első ránézésre nem tűnik egy bonyolult alkotásnak, de jobban megvizsgálva láthatjuk, hogy egy igen aprólékos és teljesen egyedi ábrázolású képről van szó.

Az 500 m2-es falfestmény 2 hét alatt készült el a legnagyobb kánikula közepette, 5 festőművész közreműködésével.

A Neopaint Works csoport tagjai bíznak benne, hogy ez egy jó példa lehet arra vonatkozóan, hogy még több hasonló jellegű alkotás készülhessen országszerte, hiszen egy-egy ilyen falfestmény nemcsak turisztikai látványossággá, de egyfajta kultúrmisszióvá is válhatna.

„Ha tehetnénk, mi csak ilyen képeket festenénk, mert ennek célja és értelme van. Számunkra a legnagyobb dicséret az lenne, ha Szinyei láthatná, és azt mondaná rá: Ez igen, szép munka!”

– mondta el a Neopaint vezetője, Jankovits Barnabás.

A Neopaint Works csoport:

A festőcsoport 17 éves fennállása óta több 10.000 m2 falfelületre készített dekoratív falfestményeket, megteremtve ezzel hazánkban a tűzfalfestészet, a legális köztéri falfestészet kultúráját.

Az olyan monumentális alkotások, mint a Rubik-kocka, a 6:3 - Az Évszázad mérkőzése, a Sissy, Róth Miksa emlékfal, a Nemzet Színészei vagy a Klauzál téren lévő „zöldséges” mára Budapest nevezetességeivé és turisztikai célpontjaikká váltak, számuk meghaladja a 60 darabot. A grafikák témaköreinek megválasztásánál fontos szempont, hogy a vizuális élmény mellett a festménynek legyen tartalma is, hiszen így lesz teljes egy városdíszítő faldekoráció. Tevékenységük tehát nem sorolható be sem a graffiti sem a street art kategóriákba, mert nem saját stílusukat akarják megjeleníteni falfestményeinken, hanem figyelembe véve a felület környezetét, elhelyezkedését alakítják ki koncepcióikat majd legálisan, engedélyezések után valósítják meg terveiket.

Számtalan felkéréseik közül a Léghajó volt a legnagyobb megtiszteltetés és egyben a legnagyobb kihívás is, mert egy olyan projektet bíztak rájuk, ami nem mindennapi: egy kivételes festőművész alkotását lemásolni, megjeleníteni nagy kihívás, amihez maximális bizalom szükséges a megrendelők részéről.

A sok száz kisebb-nagyobb munka alatt szerzett tudásnak és gyakorlatnak, valamint az egyedi technikának köszönhetően jóformán bármilyen elképzelést, grafikai tervet meg tudnak valósítani.

A festőcsoport elsődleges célja, hogy minél több minőségi falfestmény készülhessen országszerte köztereken, valamint különböző közintézményekben.

VIDEÓ: A Léghajó készítéséről

Még több információ ITT

Íme egy régebbi alkotásuk:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST
A Rovatból
Hétfőtől drágább lesz a parkolás Budapesten
A főváros belső részein hatszáz forintot kell majd fizetni óránként, reggel 8 és 22 óra között.

Link másolása

A Fővárosi Közgyűlés még június 29-én döntött arról, hogy a 27 féle parkolási zóna helyett átlátható, világos, négy zónatípusból álló, egységes parkolási rendszert vezetnek be, és megemelik a parkolási díjakat.

Az A-jelű zónában 600 forintba kerül majd óránként a parkolás, és 8 és 22 óra között kell a díjat fizetni, a B-jelűben 450 forint az óradíj 8 és 20 óra között, a C-zónában 300 forint, 8-18 óra között, a D-zónában pedig 200 forint, 8-18 óra között. Az A-B-C zónákban legfeljebb három órát lehet parkolni, a D-zónában ez nincs korlátozva.

Parkolási zónák a fővárosban szeptember 5-től

Az új parkolási rendszer részeként egységes információs táblák is megjelennek az utcákon, amelyek egyértelművé teszik az egyes parkolási zónák jellemzőit. Emellett körülbelül 10 százalékkal nő a parkolási díjas zónák területe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk