BUDAPEST

Budapest idén végleg leszámolt a vegyszeres gyomirtással

De a glifozátmentes technológia bevezetése csak egyetlen eleme annak az új szemléletnek, amivel zöldebbé válhat a főváros. Zakar Andrással, a Főkert vezérigazgatójával beszélgettünk.

Link másolása

„Jó hírünk van! Végleg leszámoltunk a káros glifozát tartalmú gyomirtószerekkel” – ez állt a Főkert szeptember elsején közzétett Facebook-bejegyzésében. „Ezentúl kizárólag környezetbarát megoldást alkalmazunk a főváros zöldfelületeinek gyomirtására.”

Mi a baj a glifozáttal? A gyomirtók és növényvédőszerek alapanyag számtalan káros tulajdonsággal bír, és ha belekerül az ivóvízbe, a talajba, egészségkárosodást okozhat. 2015-ben az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége a „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében” besorolással látta el. A központi idegrendszer genetikai elváltozásait, a koponyát formáló sejtek pusztulását, az ízületek porcainak deformálódását okozhatja, felelős lehet születési rendellenességekért és a meddőségért is.

„Számos tanulmány készült a glifozát lehetséges hatásairól, nem véletlenül tiltották be több európai és Európán kívüli országban” – mondja Zakar András, a Főkert vezérigazgatója. „Már van egy céldátum a végleges betiltására, ezért mi itt, a Főkertnél megléptük, megszüntettük a használatát és átálltunk egy természetbarát technológiára.”

Mi a Főkertnél használt új technológia lényege?

A termikus gyomirtás egy forró habos eljárás: cukorból, növényi olajból és keményítőből álló habképző anyagot kevernek a vízhez, ezt egy speciális berendezésben 80 fokosra hevítik. Ez a forró gőz, illetve a hab néhány másodpercig a növényen van, így a gyom gyakorlatilag „megsül”.

Pár centi mélyen a gyökerét is képes elpusztítani. Nem csak a gyomnövény pusztul el, a vegyszermentes eljárás a magját is képes sterilizálni.

„Ezen kívül nem sok kíméletes technológia ismert a gyommentesítésre” – magyarázza Zakar András. „A másik a pelargonium savas eljárás, az egy drágább megoldás.” (A pelargonium sav vagy pelargon sav egy olyan zsírsav, amely növényekben és állatokban is előfordul; ez az anyag hatékonyan képes megbirkózni a nagy útifűvel és az apró ujjasmuharral is – a szerk.)

„Arra törekedtünk a Főkertnél, hogy gyorsak legyünk, és nagyobb felületeket is kezelni tudjunk. Ez a forró habos technológia elősegíti, hogy ne csak egyszerű kis permetezővel menjünk "gyomirtózni”, hanem nagyobb géppel tudjuk fertőtleníteni, a területeket.” A gépet az eljáráshoz egy osztrák cégen keresztül bérlik, ám szeretnék, ha a Főkertnek lenne egy saját forró habos berendezése. Sőt: azt is célul tűzték ki, hogy más fővárosi vállalat, például az FKF is beruházzon a gépre, amivel az útburkolatoknál, járdáknál a gyomokat a jelenlegi vegyszeres megoldás helyett vegyszer nélkül tudják irtani. Jó lenne ugyanis, ha ők is kivezetnék a glifozáttartalmú gyomirtószerek használatát, és átállnának a környezetbarát technológiára.

„Eddig csak pozitív tapasztalatokat szereztünk a vegyszermentes eljárásról”

– mondja Zakar András.

„Olcsóbb is ez a megoldás, elég, ha egy ember járja végig a kezelendő területeket, ráadásul gyorsabb és hatékonyabb, mint az eddigi módszer. Először a Városházánál kezdtük a használatát, és úgy haladunk tovább a Margitszigetre, a Városligetbe, a Kosztolányi Dezső térre. 3-5 nap alatt kezdenek elszáradni a gyomnövények, így nem lassabb a folyamat, mintha vegyszereket használnánk. A budapestiek is örültek az új eljárásnak, abszolút pozitív volt az fogadtatása. Vidéki városokból is megkerestek bennünket azzal, hogy ők is szeretnének átállni a környezetbarát gyomirtásra. Folytatjuk ezzel kapcsolatban a tájékoztatást, úgy vélem, fontos, hogy minél többen tudjanak róla, és minél több emberhez jusson el a híre.”

Amikor arról kérdezem Zakar Andrást, hogy akadnak-e határai az idén bevezetett vegyszermentes eljárásnak, azt válaszolja, hogy csupán az csökkenti a hatékonyságot, ha szűkebb helyekre vagy a berendezéstől több mint 20 méteres távolságra kell bejutni – ez a „gyomirtó géphez” tartozó pótkocsi méreteiből adódik. Más korlátozó tényező azonban nincsen. Azt viszont nem árt tudni, hogy a termikus megoldás nem egyszikű, nem kétszikű technológia, tehát amelyik növényt forró gőz éri, az elpusztul. Ezért elsősorban gyöngykaviccsal felszórt helyeken, burkolatoknál, réseknél, padok alatt, lépcsőknél tudják alkalmazni. Idén ősszel már befejeződött ez a munka, április végétől-május elejétől kezdik újra, amikor már 10 fok fölött lesz az átlaghőmérséklet, megérkeznek a tavaszi esők, és elkezdenek kicsírázni a gyomnövények.

Amikor a környezetbarát technológiával kapcsolatos edukációról érdeklődöm, Zakar András elmondja, hogy bármi történik a Főkertnél, akár egy fa kivágása is, alapvető, hogy erről a budapestieket tájékoztatják, és természetesen a belső, céges edukáció és információátadás is lényeges, mivel az új irány másképp nem is tudna átmenni egy ekkora rendszeren.

Beszélgetésünk során ennél a pontnál az is kiderül, hogy a glifozátmentes gyomirtás csak egy részlete, egyetlen alkotóeleme egy ennél sokkal nagyobb és összetettebb képnek. A Főkert olyan új szemlélettel tervez és dolgozik, amelynek célja az élhetőbb, zöldebb, természetközelibb város, ahol még az apróbb élőlényekre is odafigyelnek.

Idén ősszel például, szakítva a 150 éves rutinnal, otthagyták a parkokban a faleveleket. A Tabánban ehhez kapcsolódva elkezdték a közösségi komposztálást is – ilyen program korábban nem volt a Főkertnél. A következő közösségi komposztáló, ha minden jól alakul, a Szent István Parkban létesül.

Halmos Gergő az MME ügyvezető igazgatója és Zakar András a FŐKERT vezérigazgatója - Fotó: FŐKERT/Bajor Zoltán

Az új szemlélet része az is, hogy a fakivágások alkalmával 5 nappal előtte kiteszik erről az adatlapot a környéken lakók számára, kivágás után pedig a fák helyére kerül adatlap. A rovarhotelekről is közzétettek információkat arról, hogy miért jók, mi a szerepük, miért kell kihelyezni őket. De említhetnénk az öntözőzsákokat is, amelyekkel a fákat védik, és amelyekkel arra ösztönzik a budapestieket, hogy ők is vegyenek részt a növények gondozásában.

„A madárodú kihelyezése is elkezdődött a héten, karácsonyig 1000 darabot tesznek ki a kollégáink. Elmondjuk majd, hogy azért készülnek, hogy ki tudjanak telelni a madarak.

Budapest zöldítésében is próbáltunk új utakat mutatni, például az egynyári ágyások 10 százalékát váltottuk le évelő növényekre, jövőre a 20 százalékukat. Az egynyáriakat, amelyeknek elsősorban díszítő funkciójuk van, tudatosan cseréljük le az ökoszisztéma fenntartásában használható növényekre. Többek közt annak érdekében, hogy a talajerózió ne lépjen fel, amikor ősztől tavaszig szabadon áll az egynyáriaknak fenntartott terület. Ahol évelő növények vannak, ott át tudnak telelni az apró állatok is: a rovarok vagy a gyíkok.

A fásítás kényes és nehéz kérdés. Mi látjuk, hogy sok az üres fahely, és tévhit, hogy nincsen Budapesten elegendő üres fahely. A tuskókkal száraz fákkal is folyamatosan dolgoznak a kollégák - kivágják őket és a következő évben pótolják. 7-8 éve nem volt olyan faápolási munka a parkokban, mint idén a Népligetben, a Hajógyári szigeten, a Vérmezőn, a Városmajorban, a Margitszigeten. Ezzel a beteg és idősödő fákat próbáljuk megmenteni.

Társaságunk nagy létszámmal rendelkezik, de még ez is kevés. Az 1990-es években 2700-an dolgoztak a Főkertnél, most 460-an, az általuk gondozott terület pedig növekszik. Kevesen tudják, hogy természetvédelmi területeket is gondozunk, ennek a mértéke nagyobb, mint amit aktívan vagy intenzíven karban tartunk, a 861 hektáros terület karban tartását 5 kolléga végzi.

Sok kis lépéssel haladunk előre azért, hogy Budapest zöldebb legyen.”

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
Bajban van a BKV, rengetegen mondanak fel, és már a menetrendet sem tudják tartani
Az elmúlt másfél év alatt eltűnt 300 busz- és trolivezető a cég állományából

Link másolása

A buszsofőrök és trolivezetők soha nem látott ütemben mondanak fel a cégnél, gyakorlatilag lehetetlenné vált a menetrendi igények kiszolgálása - értesült a Világgazdaság.

A lap úgy tudja, hogy először idén májusban, aztán rögtön júniusban is rekordot döntött a járművezetői létszám csökkenése: tavasz végén 48, a nyár első hónapjában 55 sofőr hagyta ott a BKV-t. A csökkenés 2021 óta tapasztalható.

Az elmúlt másfél év alatt eltűnt 300 busz- és trolivezető a cég állományából.

A járművezetők száma mostanra a 2017-es szintre zuhant vissza. Miközben 2021 elején a 2700-at közelítette a munkavállalók száma, ma már 2400-an sem dolgoznak a BKV-nál.

A kialakult helyzetet már az utasok is megérezhetik. Az alacsony létszámot valameddig túlórával, illetve a pihenőnapok elvonásával lehetett ellensúlyozni, de a kieső járművezetők miatt az ígért menetrend már nem teljesíthető hiánytalanul.

A Világgazdaság úgy tudja, hogy júliustól jelentősen megszaporodtak a személyzeti okokra visszavezethető kimaradások.

Átlagosan napi 50-60 esetben történt meg, hogy a BKV nem tudott járművezetőt biztosítani. Ezek az autóbuszok értelemszerűen kiestek a menetrendből, és a telephelyeken maradnak.

A lap információi szerint a kilépő BKV-s sofőrök háromnegyede öt éven belül hagyta ott a céget, az összes távozó járművezető negyede pedig már egy éven belül felmondott, ami az alacsony béreknek és a járműpark állapotának is köszönhető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
BUDAPEST
Új Kolodko-szobor Budapesten: Az oroszok már a spájzban vannak
A szobrász videón mutatta meg, hogyan készült az új alkotás, és néhány fotón pedig közelről is megcsodálható az újabb mestermű.

Link másolása

Újabb miniatűr szobrot készített Kolodko Mihály. Ezúttal Budapesten, a Duna partján kell keresni. Annyit elárulunk, hogy a budai oldalon. A pontos helyszín is gyorsan kideríthető a szobrász filmjéből, ha alaposan figyelsz.

Kolodko Mihály egy videón megmutatja azt is, hogyan készült el az újabb miniszobor.

VIDEÓ: Az oroszok már spájzban vannak

És néhány fotón pedig közelről is szemügyre vehető az alkotás, melyhez Kolodko Mihály - ismét csak A Tizedes meg a többiek című filmre utalva - annyit írt:

"Nincs kompót".

A lelkes Kolodko-rajongók pedig megnézhetik azt a pillantot is, amikor a szobrocska elfoglalja helyét:

Bár a fotók és a videók csak nemrégiben kerültek ki a közösségi oldalra, máris többen fotókkal is igazolták, hogy rábukkantak a spájzban keresgélő orosz katonára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST
Tűzfalra került Szinyei Merse Pál Léghajó című festménye Budapesten
Nemcsak a fővárosban, de országosan is egyedülálló, hogy egy híres festmény hiteles reprodukciója kerüljön fel egy tűzfalra. Az alkotók elárulták, hogyan készítették és honnan jött az ötlet.

Link másolása

Az idén 125. tanévét kezdő Szinyei Merse Pál Gimnázium diákjai mostantól a névadó egyik legismertebb alkotásának hatalmas méretű változatát láthatják majd nap, mint nap.

„A léghajó szimbóluma az emberi gondolatok szárnyalásának és a művészi szabadságnak, mely mégsem távolodik el kozmikus magasságokba, hanem az emberiség élettere, a föld közelében marad”

– olvasható Szinyei Merse Anna, a dédnagyapja életét és munkásságát feldolgozó könyvében a művész „talán legeredetibb, hetyke-tréfás”, 1882-ben készült festményéről.

A középiskola vezetősége régóta fontolgatta a belső udvaron lévő óriási tűzfal felület megfestését, dekorálását, amire a kerek évforduló tökéletes alkalmat adott. A VI. kerületi Önkormányzattal folyatott egyeztetések után pedig zöld utat kapott az elképzelés megvalósítása.

A Neopaint csoport festőművészei egyértelmű ajánlása volt a Léghajó megjelenítése. Ezt megelőzően több ötlet is volt arra vonatkozóan, hogy mi kerüljön fel a falra, de végül az iskola vezetősége teljes egyetértésben döntött a Léghajó mellett.

Óriási kihívás volt a 42x39,3 cm-es festmény megjelenítése egy ekkora felületen, mert az amúgy kisméretű kép számtalan apró részletet tartalmaz, amelyek felnagyítva előkerülnek, illetve Szinyei egyedi ecsetvonásait is ábrázolni kellett úgy, hogy az óriás festmény végül visszaadja a Léghajó valódi hangulatát.

Első ránézésre nem tűnik egy bonyolult alkotásnak, de jobban megvizsgálva láthatjuk, hogy egy igen aprólékos és teljesen egyedi ábrázolású képről van szó.

Az 500 m2-es falfestmény 2 hét alatt készült el a legnagyobb kánikula közepette, 5 festőművész közreműködésével.

A Neopaint Works csoport tagjai bíznak benne, hogy ez egy jó példa lehet arra vonatkozóan, hogy még több hasonló jellegű alkotás készülhessen országszerte, hiszen egy-egy ilyen falfestmény nemcsak turisztikai látványossággá, de egyfajta kultúrmisszióvá is válhatna.

„Ha tehetnénk, mi csak ilyen képeket festenénk, mert ennek célja és értelme van. Számunkra a legnagyobb dicséret az lenne, ha Szinyei láthatná, és azt mondaná rá: Ez igen, szép munka!”

– mondta el a Neopaint vezetője, Jankovits Barnabás.

A Neopaint Works csoport:

A festőcsoport 17 éves fennállása óta több 10.000 m2 falfelületre készített dekoratív falfestményeket, megteremtve ezzel hazánkban a tűzfalfestészet, a legális köztéri falfestészet kultúráját.

Az olyan monumentális alkotások, mint a Rubik-kocka, a 6:3 - Az Évszázad mérkőzése, a Sissy, Róth Miksa emlékfal, a Nemzet Színészei vagy a Klauzál téren lévő „zöldséges” mára Budapest nevezetességeivé és turisztikai célpontjaikká váltak, számuk meghaladja a 60 darabot. A grafikák témaköreinek megválasztásánál fontos szempont, hogy a vizuális élmény mellett a festménynek legyen tartalma is, hiszen így lesz teljes egy városdíszítő faldekoráció. Tevékenységük tehát nem sorolható be sem a graffiti sem a street art kategóriákba, mert nem saját stílusukat akarják megjeleníteni falfestményeinken, hanem figyelembe véve a felület környezetét, elhelyezkedését alakítják ki koncepcióikat majd legálisan, engedélyezések után valósítják meg terveiket.

Számtalan felkéréseik közül a Léghajó volt a legnagyobb megtiszteltetés és egyben a legnagyobb kihívás is, mert egy olyan projektet bíztak rájuk, ami nem mindennapi: egy kivételes festőművész alkotását lemásolni, megjeleníteni nagy kihívás, amihez maximális bizalom szükséges a megrendelők részéről.

A sok száz kisebb-nagyobb munka alatt szerzett tudásnak és gyakorlatnak, valamint az egyedi technikának köszönhetően jóformán bármilyen elképzelést, grafikai tervet meg tudnak valósítani.

A festőcsoport elsődleges célja, hogy minél több minőségi falfestmény készülhessen országszerte köztereken, valamint különböző közintézményekben.

VIDEÓ: A Léghajó készítéséről

Még több információ ITT

Íme egy régebbi alkotásuk:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST
A Rovatból
Hétfőtől drágább lesz a parkolás Budapesten
A főváros belső részein hatszáz forintot kell majd fizetni óránként, reggel 8 és 22 óra között.

Link másolása

A Fővárosi Közgyűlés még június 29-én döntött arról, hogy a 27 féle parkolási zóna helyett átlátható, világos, négy zónatípusból álló, egységes parkolási rendszert vezetnek be, és megemelik a parkolási díjakat.

Az A-jelű zónában 600 forintba kerül majd óránként a parkolás, és 8 és 22 óra között kell a díjat fizetni, a B-jelűben 450 forint az óradíj 8 és 20 óra között, a C-zónában 300 forint, 8-18 óra között, a D-zónában pedig 200 forint, 8-18 óra között. Az A-B-C zónákban legfeljebb három órát lehet parkolni, a D-zónában ez nincs korlátozva.

Parkolási zónák a fővárosban szeptember 5-től

Az új parkolási rendszer részeként egységes információs táblák is megjelennek az utcákon, amelyek egyértelművé teszik az egyes parkolási zónák jellemzőit. Emellett körülbelül 10 százalékkal nő a parkolási díjas zónák területe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk