BUDAPEST

Budapest idén végleg leszámolt a vegyszeres gyomirtással

De a glifozátmentes technológia bevezetése csak egyetlen eleme annak az új szemléletnek, amivel zöldebbé válhat a főváros. Zakar Andrással, a Főkert vezérigazgatójával beszélgettünk.

Link másolása

„Jó hírünk van! Végleg leszámoltunk a káros glifozát tartalmú gyomirtószerekkel” – ez állt a Főkert szeptember elsején közzétett Facebook-bejegyzésében. „Ezentúl kizárólag környezetbarát megoldást alkalmazunk a főváros zöldfelületeinek gyomirtására.”

Mi a baj a glifozáttal? A gyomirtók és növényvédőszerek alapanyag számtalan káros tulajdonsággal bír, és ha belekerül az ivóvízbe, a talajba, egészségkárosodást okozhat. 2015-ben az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége a „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében” besorolással látta el. A központi idegrendszer genetikai elváltozásait, a koponyát formáló sejtek pusztulását, az ízületek porcainak deformálódását okozhatja, felelős lehet születési rendellenességekért és a meddőségért is.

„Számos tanulmány készült a glifozát lehetséges hatásairól, nem véletlenül tiltották be több európai és Európán kívüli országban” – mondja Zakar András, a Főkert vezérigazgatója. „Már van egy céldátum a végleges betiltására, ezért mi itt, a Főkertnél megléptük, megszüntettük a használatát és átálltunk egy természetbarát technológiára.”

Mi a Főkertnél használt új technológia lényege?

A termikus gyomirtás egy forró habos eljárás: cukorból, növényi olajból és keményítőből álló habképző anyagot kevernek a vízhez, ezt egy speciális berendezésben 80 fokosra hevítik. Ez a forró gőz, illetve a hab néhány másodpercig a növényen van, így a gyom gyakorlatilag „megsül”.

Pár centi mélyen a gyökerét is képes elpusztítani. Nem csak a gyomnövény pusztul el, a vegyszermentes eljárás a magját is képes sterilizálni.

„Ezen kívül nem sok kíméletes technológia ismert a gyommentesítésre” – magyarázza Zakar András. „A másik a pelargonium savas eljárás, az egy drágább megoldás.” (A pelargonium sav vagy pelargon sav egy olyan zsírsav, amely növényekben és állatokban is előfordul; ez az anyag hatékonyan képes megbirkózni a nagy útifűvel és az apró ujjasmuharral is – a szerk.)

„Arra törekedtünk a Főkertnél, hogy gyorsak legyünk, és nagyobb felületeket is kezelni tudjunk. Ez a forró habos technológia elősegíti, hogy ne csak egyszerű kis permetezővel menjünk "gyomirtózni”, hanem nagyobb géppel tudjuk fertőtleníteni, a területeket.” A gépet az eljáráshoz egy osztrák cégen keresztül bérlik, ám szeretnék, ha a Főkertnek lenne egy saját forró habos berendezése. Sőt: azt is célul tűzték ki, hogy más fővárosi vállalat, például az FKF is beruházzon a gépre, amivel az útburkolatoknál, járdáknál a gyomokat a jelenlegi vegyszeres megoldás helyett vegyszer nélkül tudják irtani. Jó lenne ugyanis, ha ők is kivezetnék a glifozáttartalmú gyomirtószerek használatát, és átállnának a környezetbarát technológiára.

„Eddig csak pozitív tapasztalatokat szereztünk a vegyszermentes eljárásról”

– mondja Zakar András.

„Olcsóbb is ez a megoldás, elég, ha egy ember járja végig a kezelendő területeket, ráadásul gyorsabb és hatékonyabb, mint az eddigi módszer. Először a Városházánál kezdtük a használatát, és úgy haladunk tovább a Margitszigetre, a Városligetbe, a Kosztolányi Dezső térre. 3-5 nap alatt kezdenek elszáradni a gyomnövények, így nem lassabb a folyamat, mintha vegyszereket használnánk. A budapestiek is örültek az új eljárásnak, abszolút pozitív volt az fogadtatása. Vidéki városokból is megkerestek bennünket azzal, hogy ők is szeretnének átállni a környezetbarát gyomirtásra. Folytatjuk ezzel kapcsolatban a tájékoztatást, úgy vélem, fontos, hogy minél többen tudjanak róla, és minél több emberhez jusson el a híre.”

Amikor arról kérdezem Zakar Andrást, hogy akadnak-e határai az idén bevezetett vegyszermentes eljárásnak, azt válaszolja, hogy csupán az csökkenti a hatékonyságot, ha szűkebb helyekre vagy a berendezéstől több mint 20 méteres távolságra kell bejutni – ez a „gyomirtó géphez” tartozó pótkocsi méreteiből adódik. Más korlátozó tényező azonban nincsen. Azt viszont nem árt tudni, hogy a termikus megoldás nem egyszikű, nem kétszikű technológia, tehát amelyik növényt forró gőz éri, az elpusztul. Ezért elsősorban gyöngykaviccsal felszórt helyeken, burkolatoknál, réseknél, padok alatt, lépcsőknél tudják alkalmazni. Idén ősszel már befejeződött ez a munka, április végétől-május elejétől kezdik újra, amikor már 10 fok fölött lesz az átlaghőmérséklet, megérkeznek a tavaszi esők, és elkezdenek kicsírázni a gyomnövények.

Amikor a környezetbarát technológiával kapcsolatos edukációról érdeklődöm, Zakar András elmondja, hogy bármi történik a Főkertnél, akár egy fa kivágása is, alapvető, hogy erről a budapestieket tájékoztatják, és természetesen a belső, céges edukáció és információátadás is lényeges, mivel az új irány másképp nem is tudna átmenni egy ekkora rendszeren.

Beszélgetésünk során ennél a pontnál az is kiderül, hogy a glifozátmentes gyomirtás csak egy részlete, egyetlen alkotóeleme egy ennél sokkal nagyobb és összetettebb képnek. A Főkert olyan új szemlélettel tervez és dolgozik, amelynek célja az élhetőbb, zöldebb, természetközelibb város, ahol még az apróbb élőlényekre is odafigyelnek.

Idén ősszel például, szakítva a 150 éves rutinnal, otthagyták a parkokban a faleveleket. A Tabánban ehhez kapcsolódva elkezdték a közösségi komposztálást is – ilyen program korábban nem volt a Főkertnél. A következő közösségi komposztáló, ha minden jól alakul, a Szent István Parkban létesül.

Halmos Gergő az MME ügyvezető igazgatója és Zakar András a FŐKERT vezérigazgatója - Fotó: FŐKERT/Bajor Zoltán

Az új szemlélet része az is, hogy a fakivágások alkalmával 5 nappal előtte kiteszik erről az adatlapot a környéken lakók számára, kivágás után pedig a fák helyére kerül adatlap. A rovarhotelekről is közzétettek információkat arról, hogy miért jók, mi a szerepük, miért kell kihelyezni őket. De említhetnénk az öntözőzsákokat is, amelyekkel a fákat védik, és amelyekkel arra ösztönzik a budapestieket, hogy ők is vegyenek részt a növények gondozásában.

„A madárodú kihelyezése is elkezdődött a héten, karácsonyig 1000 darabot tesznek ki a kollégáink. Elmondjuk majd, hogy azért készülnek, hogy ki tudjanak telelni a madarak.

Budapest zöldítésében is próbáltunk új utakat mutatni, például az egynyári ágyások 10 százalékát váltottuk le évelő növényekre, jövőre a 20 százalékukat. Az egynyáriakat, amelyeknek elsősorban díszítő funkciójuk van, tudatosan cseréljük le az ökoszisztéma fenntartásában használható növényekre. Többek közt annak érdekében, hogy a talajerózió ne lépjen fel, amikor ősztől tavaszig szabadon áll az egynyáriaknak fenntartott terület. Ahol évelő növények vannak, ott át tudnak telelni az apró állatok is: a rovarok vagy a gyíkok.

A fásítás kényes és nehéz kérdés. Mi látjuk, hogy sok az üres fahely, és tévhit, hogy nincsen Budapesten elegendő üres fahely. A tuskókkal száraz fákkal is folyamatosan dolgoznak a kollégák - kivágják őket és a következő évben pótolják. 7-8 éve nem volt olyan faápolási munka a parkokban, mint idén a Népligetben, a Hajógyári szigeten, a Vérmezőn, a Városmajorban, a Margitszigeten. Ezzel a beteg és idősödő fákat próbáljuk megmenteni.

Társaságunk nagy létszámmal rendelkezik, de még ez is kevés. Az 1990-es években 2700-an dolgoztak a Főkertnél, most 460-an, az általuk gondozott terület pedig növekszik. Kevesen tudják, hogy természetvédelmi területeket is gondozunk, ennek a mértéke nagyobb, mint amit aktívan vagy intenzíven karban tartunk, a 861 hektáros terület karban tartását 5 kolléga végzi.

Sok kis lépéssel haladunk előre azért, hogy Budapest zöldebb legyen.”

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
Látványtervek: ilyen lehet az új Nyugati pályaudvar
Egy háromszintes, részben föld alá süllyesztett, modern pályaudvarként tervezik újjá a Nyugati pályaudvart.

Link másolása

Fürjes Balázs, a Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár posztolta a Facebookra a Nyugati pályaudvar látványterveit. Korábban kiírtak egy pályázatot a Nyugati felújítására, amit a brit Grimshaw Architects építésziroda nyert meg. Terveztek már pályaudvart Londonnak, New Yorknak és Melbourne-nek is, tehát az egész világon elismert cégről van szó.

"Egy 21. századi, háromszintes, részben föld alá süllyesztett, modern pályaudvarként tervezzük újjá a Nyugati pályaudvart.

Az új terv tiszteli a múltat, Budapest építészeti örökségét, és jól illeszkedik a környező városrész szövetébe. Az Eiffel-csarnok mögött a felszínen egy új vasúti csarnok, a föld alatt 6 vágányos mélyállomás épül. Így a pályaudvar jóval több vonatot tud fogadni. A belváros bezöldül: a Nyugati környezetében egy zöld, parkosított, átjárható új városrész születik" - írta Fürjes.

Az államtitkár hét pontban szedte össze, milyen lesz a felújított Nyugati pályaudvar

  • Több vonatot tud majd fogadni,
  • a Nyugati mellett megépül az Eiffel-csarnok, ami Budapest építészeti öröksége előtt is tiszteleg,
  • megépül egy minden irányból könnyen megközelíthető pályaudvar és városi tér,
  • bezöldülnek a vasúti üzemi területek: egy új, hosszú, zöld parkot hoznak létre a Nyugatitól a Városligetig,
  • a Westend elől elköltözik a lerobbant parkoló és a buszpályaudvar, helyükön egy barátságos zöld tér születik,
  • elbontják a felüljárót.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

BUDAPEST
A Rovatból
BKV: száz új busz érkezik a fővárosba, az idősebb buszokat végleg kiváltják
A cég vezérigazgatója számolt be a fejlesztésről, amely igencsak szükséges volt már, hiszen 30 éves buszok is használatban vannak még Budapesten.

Link másolása

Száz új Mercedes-Benz Conecto Next Generation típusú autóbusz érkezik a BKV Zrt. részére bérleti konstrukcióban - közölte a vállalat az MTI-vel.

Bolla Tibor, a BKV Zrt. vezérigazgatója szerdán írta alá azt a szerződést az Omnibus Hungária Kft. és az Inter Tan-Ker City Kft. által alkotott konzorcium képviselőivel, amely keretében az új buszok megérkezhetnek - tudatta a közlekedési cég.

Hozzátették: a várhatóan még idén forgalomba álló buszok több idősebb - akár 30 éves - járművet váltanak ki.

Közölték azt is, várhatóan a negyedik negyedévben további 35 saját tulajdonú új autóbusz is forgalomba állhat majd.

Ezzel egy időben vidéken, a Volánbusz-flotta korszerűsítése is elkezdődik: 7 megyében összesen 32 új, Mercedes-Benz Intouro M típusú autóbuszt adnak majd át.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
A Rovatból
Látványtervek: így néznek ki az M3-as metró felújított állomásai
Májusban adják át a Kálvin tér, a Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák állomásokat.

Link másolása

Karácsony Gergely főpolgármester a Facebook-oldalán közölt látványterveket az M3-as metró felújításáról. Májusban egy újabb szakaszt vehetnek birtokba az utasok: a Kálvin tér, a Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák kerülnek átadásra majd.

„Gőzerővel folytatódik Budapest leghosszabb metró szakaszának felújítása, amelynek középső szakaszát az utasok májusban már használhatják is. A Kálvin tér, a Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák hamarosan elkészülnek.

A látványterveken pedig most megnézhetitek, hogyan fognak kinézni az új, akadálymentesített állomások. Az M3-as metró felújítása nehéz öröksége volt a városvezetésnek, de büszke vagyok rá, hogy hamarosan újabb állomásokat adhatunk át a városlakóknak” - írta Karácsony Gergely bejegyzésében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
Miyawaki-koncepció szerinti erdőket telepítettek Budapesten
A 240 facsemetét őshonos fajokból válogatták össze. A facsemeték legnagyobb része kocsányos tölgy és mezei juhar, de kisebb mennyiségben vénic szil is megtalálható közöttük.
MTI - szmo.hu
2022. március 30.


Link másolása

Három, Miyawaki-koncepció szerinti erdőt ültetett a Főkert a XI. kerületi Andor utca kihasználatlan, fokozottan szennyezett zöld sávjában - tájékoztatott a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. Főkert Kertészeti Divíziója.

A Miyawaki-koncepció egy olyan erdőtelepítési forma, amelynek alapja a facsemeték természetes versengése. A módszert Miyawaki Akira tavaly elhunyt japán növényökológus fejlesztette ki.

A koncepció lényege, hogy a kis erdőfoltok fajösszetétele megegyezik az adott területen őshonosan megtalálható hazai erdők fajösszetételével. A telepítés különlegessége az, hogy az erdészeti facsemetéket igen sűrűn ültetik egymás mellé, véletlenszerű elrendezésben. Ezek a növények gyorsabban növekednek, mert a fényért és a tápanyagokért való versengés erősebben érvényesül, mint egy magában álló díszfa esetén.

A Főkert Budapesten 2021 júniusában, a Tabánban hozta létre az ország első Miyawaki-koncepció szerinti erdőjét. A szakemberek 2022 tavaszán a XI. kerületi Andor utca kihasználatlan, fokozottan szennyezett zöld sávjában folytatták a "minierdősítést", ahol három foltban 240 facsemetét ültettek el.

A 240 facsemetét őshonos fajokból válogatták össze. A facsemeték legnagyobb része kocsányos tölgy és mezei juhar, de kisebb mennyiségben vénic szil is megtalálható közöttük. Az állományalkotó fafajokon kívül kiegészítő cserjék is kerültek a minierdőbe, főként bibircses kecskerágó és közönséges fagyal.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: