BUDAPEST

Atlétikai stadion helyett közparkot szeretne a Duna-parton egy civil közösség

Valóban a Duna-partján a helye egy új budapesti stadionnak? – teszi fel a kérdést a StadiOFF Csoport. A közösség egyik tagjával, Borbás Gabriellával beszélgettünk erről.

Link másolása

Még el sem kezdték építeni az új atlétikai stadiont a Lágymányosi híd közelében, de már most sokan tiltakoznak ellene.

A környéken élőkből létrejött közösség petíciót is indított az építkezés ellen, ezt cikkünk megírásáig 22 ezren írták alá.

Azt szeretnék, ha megmaradna, és közparkként működhetne a pesti Duna-part egyik utolsó beépítetlen területe.

„Duna nélkül nincs Budapest! A Duna élőhely, a partja zöldet, fákat érdemel. A Duna-parton nem egy világverseny után alig kihasznált, látványt is rontó stadionmonstrumot látunk szívesen. A ferencvárosi Duna-part végre, sokáig tartó bezártság után valódi életet érdemel!” - írják a StadiOFF Facebook-oldalon.

„Azért írtam alá a petíciót, mert a Duna-parton inkább parkra, esetleg sportpályára van szükség. Stadionból bőven van Budapesten" – indokolta ugyanezen az oldalon Falus Ferenc volt országos tiszti főorvos.

"Miért van az, hogy Budapesten az elmúlt tíz évben egyre inkább a zöld rovására jöttek létre betonfelületek? Ezt kellene megállítani. Talán itt még meg tudjuk tenni, és tudjuk követni Bécs példáját, ami a legzöldebb világváros lett, mert ott megvan rá a szándék" – mondja Sarkadi Péter, a Greenfo.hu főszerkesztője egy videóban.

Mi történik? Mit szeretne a helyi közösség? És miért? Borbás Gabriella közgazdásszal, a Stadionoff petíció egyik elindítójával beszélgettünk.

A történet 2017-re nyúlik vissza, amikor a kormány visszalépett az olimpiai pályázattól, ám ez nem érintette a jelenlegi stadion tervét. 2018-ban derült ki, hogy Magyarország nyerte a 2023-as atlétikai vb megrendezésének a jogát – a verseny központi eleme pedig a Soroksári-Duna mellé, az egykori VITUKI-telekre tervezett atlétikai stadion.

A stadion tervpályázatának eredményhirdetése egyébként 2017-ben volt, a NapurArchitect, a Duna Arénát tervező építésziroda nyerte, a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja, amely azóta Budapest Fejlesztési Központ lett, 2018 márciusában kötött szerződést velük az atlétikai stadion és kapcsolódó létesítményei megépítésére. Azóta zajlik az építkezés előkészítése.

Ennek részeként a Fejér B.Á.L. Zrt. bontja a volt VITUKI-telepen az építményeket és elvégzi a rozsdamentesítést.

„Ez egy lepusztult terület volt, leromlott állapotú épületekkel, betonnal, szennyeződéssel” – mondja Borbás Gabriella. „A rendelkezésre álló 4,1 milliárd forintból rozsdamentesítik, tisztítják a területet, amire szükség is van, akár stadion épül oda, akár park. Annak őszintén örülünk, hogy ezen a területen a szükséges rekultivációt az állam elvégzi.”

Jelenleg a stadion felépítésének jogáért folyik a verseny, 3 cégtől várnak árajánlatot július végéig, a Strabag és a Swietelsky helyi „leányai” mellett a Záév Zrt. és a Magyar Építő Zrt. kettőse adhat le ajánlatot, az építkezés a tervek szerint 2020 novemberében kezdődik.

„Az világos, hogy a kormányzat stadiont akar oda építeni” – magyarázza Borbás Gabriella. Ám tavaly az önkormányzati választások előtt egy elég hangos „stadion stop” kampány zajlott ellenzéki oldalon. Ennek az volt a lényege, hogy ha Karácsony Gergely nyeri el a főpolgármesteri pozíciót, és itt, a kerületben Baranyi Krisztina nyer, nem fog a Duna-parton stadion épülni. Annak ellenére, hogy ez volt az egyik kampányüzenetük, 2019 novemberében gyorsan megegyeztek a kormányzattal abban, hogy bizonyos feltételekért cserébe támogatják a stadionépítést.”

Melyek ezek a feltételek? Például az, hogy a stadionért cserébe a budapesti kerületek összesen 50 milliárd forintot kapnak egészségügyi fejlesztésre 5 év alatt, 2024-ig. A IX. kerületi feltételek egy része arra vonatkozik, hogy a stadion mellett sportpark is épüljön, és hogy bővítsék ki a kerületi szakrendelőt a Mester utcában.

„Mi megkérdőjelezzük, hogy ennek a stadionnak valóban a Duna partján van-e a helye. Nagyon kevés a zöldterület Budapesten, úgy érezzük, ezek csökkennek, inkább a növelésükre volna szükség, és erre az optimális hely éppen a Duna-part.”

VIDEÓ: "Stadion helyett PARKOT a Duna-partra. Így látjuk mi!"

Az atlétikai stadion megépítése ellen küzdő helyi közösség 3 fontos szempontot kíván beemelni ebbe a harcba, pontosabban a stadionépítésről szóló vitába.

Nemzetközi példák alapján megvizsgálták, vajon külföldön is folyópartokra épülnek-e a stadionok, és úgy találták: jellemzően nem. Ami oda épült, később azt is elbontották. Elemezték, hogy a Budapest-fejlesztési stratégiák és dokumentumok mit mondanak a Duna-partról, és úgy találták, mindegyik azt mondja: nem szabad beépíteni, ez a legvédendőbb terület, oda rekreációs funkciót kell telepíteni. Szerintük az utóbbi 10 év fejlesztési stratégiái mind ellentmondanak annak, hogy a Duna-partra stadion épüljön.

A különböző pártpolitikai és választási programokat is végigvették, és azokban is az szerepel, hogy hagyják meg rekreációs célra a Duna partját, ültessenek oda fákat. Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet élvező városi erdő trendjéhez is ez illeszkedik.

A fentiekről szóló cikk szinte visszhang nélkül maradt, és továbbra sem került szóba az építkezés leállításának ötlete, sem az, hogy ne a Duna-partra, hanem máshova építsék fel az atlétikai stadiont.

„Amikor jött a koronavírus-járvány, mi, a IX. kerületben és a környéken élők azt éreztük, hogy ez felülírhatná azt a politikai kompromisszumot, hogy feltételekért ugyan, de épüljön meg a stadion” – mondja Borbás Gabriella. „Szerintünk a koronavírus-járvány sok olyan fővárosi gondolkodását megváltoztatta, aki korábban úgy vélte, legyen stadion – vagy csak belenyugodott az építésbe.”

A járvánnyal és a kijárási korlátozásokkal új időszámítás kezdődött, még jobban felértékelődtek a városi zöld területek, többek közt a távolságtartás miatt. Ugyanerről számoltak be a Kiserdővédők is áprilisban. A budapesti parkok, erdők, ligetek, folyóparti részek alkalmasak arra, hogy bármilyen járvány esetén a karanténból oda időnként kimozdulhassanak az emberek.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
Bajban van a BKV, rengetegen mondanak fel, és már a menetrendet sem tudják tartani
Az elmúlt másfél év alatt eltűnt 300 busz- és trolivezető a cég állományából

Link másolása

A buszsofőrök és trolivezetők soha nem látott ütemben mondanak fel a cégnél, gyakorlatilag lehetetlenné vált a menetrendi igények kiszolgálása - értesült a Világgazdaság.

A lap úgy tudja, hogy először idén májusban, aztán rögtön júniusban is rekordot döntött a járművezetői létszám csökkenése: tavasz végén 48, a nyár első hónapjában 55 sofőr hagyta ott a BKV-t. A csökkenés 2021 óta tapasztalható.

Az elmúlt másfél év alatt eltűnt 300 busz- és trolivezető a cég állományából.

A járművezetők száma mostanra a 2017-es szintre zuhant vissza. Miközben 2021 elején a 2700-at közelítette a munkavállalók száma, ma már 2400-an sem dolgoznak a BKV-nál.

A kialakult helyzetet már az utasok is megérezhetik. Az alacsony létszámot valameddig túlórával, illetve a pihenőnapok elvonásával lehetett ellensúlyozni, de a kieső járművezetők miatt az ígért menetrend már nem teljesíthető hiánytalanul.

A Világgazdaság úgy tudja, hogy júliustól jelentősen megszaporodtak a személyzeti okokra visszavezethető kimaradások.

Átlagosan napi 50-60 esetben történt meg, hogy a BKV nem tudott járművezetőt biztosítani. Ezek az autóbuszok értelemszerűen kiestek a menetrendből, és a telephelyeken maradnak.

A lap információi szerint a kilépő BKV-s sofőrök háromnegyede öt éven belül hagyta ott a céget, az összes távozó járművezető negyede pedig már egy éven belül felmondott, ami az alacsony béreknek és a járműpark állapotának is köszönhető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
BUDAPEST
Új Kolodko-szobor Budapesten: Az oroszok már a spájzban vannak
A szobrász videón mutatta meg, hogyan készült az új alkotás, és néhány fotón pedig közelről is megcsodálható az újabb mestermű.

Link másolása

Újabb miniatűr szobrot készített Kolodko Mihály. Ezúttal Budapesten, a Duna partján kell keresni. Annyit elárulunk, hogy a budai oldalon. A pontos helyszín is gyorsan kideríthető a szobrász filmjéből, ha alaposan figyelsz.

Kolodko Mihály egy videón megmutatja azt is, hogyan készült el az újabb miniszobor.

VIDEÓ: Az oroszok már spájzban vannak

És néhány fotón pedig közelről is szemügyre vehető az alkotás, melyhez Kolodko Mihály - ismét csak A Tizedes meg a többiek című filmre utalva - annyit írt:

"Nincs kompót".

A lelkes Kolodko-rajongók pedig megnézhetik azt a pillantot is, amikor a szobrocska elfoglalja helyét:

Bár a fotók és a videók csak nemrégiben kerültek ki a közösségi oldalra, máris többen fotókkal is igazolták, hogy rábukkantak a spájzban keresgélő orosz katonára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST
Tűzfalra került Szinyei Merse Pál Léghajó című festménye Budapesten
Nemcsak a fővárosban, de országosan is egyedülálló, hogy egy híres festmény hiteles reprodukciója kerüljön fel egy tűzfalra. Az alkotók elárulták, hogyan készítették és honnan jött az ötlet.

Link másolása

Az idén 125. tanévét kezdő Szinyei Merse Pál Gimnázium diákjai mostantól a névadó egyik legismertebb alkotásának hatalmas méretű változatát láthatják majd nap, mint nap.

„A léghajó szimbóluma az emberi gondolatok szárnyalásának és a művészi szabadságnak, mely mégsem távolodik el kozmikus magasságokba, hanem az emberiség élettere, a föld közelében marad”

– olvasható Szinyei Merse Anna, a dédnagyapja életét és munkásságát feldolgozó könyvében a művész „talán legeredetibb, hetyke-tréfás”, 1882-ben készült festményéről.

A középiskola vezetősége régóta fontolgatta a belső udvaron lévő óriási tűzfal felület megfestését, dekorálását, amire a kerek évforduló tökéletes alkalmat adott. A VI. kerületi Önkormányzattal folyatott egyeztetések után pedig zöld utat kapott az elképzelés megvalósítása.

A Neopaint csoport festőművészei egyértelmű ajánlása volt a Léghajó megjelenítése. Ezt megelőzően több ötlet is volt arra vonatkozóan, hogy mi kerüljön fel a falra, de végül az iskola vezetősége teljes egyetértésben döntött a Léghajó mellett.

Óriási kihívás volt a 42x39,3 cm-es festmény megjelenítése egy ekkora felületen, mert az amúgy kisméretű kép számtalan apró részletet tartalmaz, amelyek felnagyítva előkerülnek, illetve Szinyei egyedi ecsetvonásait is ábrázolni kellett úgy, hogy az óriás festmény végül visszaadja a Léghajó valódi hangulatát.

Első ránézésre nem tűnik egy bonyolult alkotásnak, de jobban megvizsgálva láthatjuk, hogy egy igen aprólékos és teljesen egyedi ábrázolású képről van szó.

Az 500 m2-es falfestmény 2 hét alatt készült el a legnagyobb kánikula közepette, 5 festőművész közreműködésével.

A Neopaint Works csoport tagjai bíznak benne, hogy ez egy jó példa lehet arra vonatkozóan, hogy még több hasonló jellegű alkotás készülhessen országszerte, hiszen egy-egy ilyen falfestmény nemcsak turisztikai látványossággá, de egyfajta kultúrmisszióvá is válhatna.

„Ha tehetnénk, mi csak ilyen képeket festenénk, mert ennek célja és értelme van. Számunkra a legnagyobb dicséret az lenne, ha Szinyei láthatná, és azt mondaná rá: Ez igen, szép munka!”

– mondta el a Neopaint vezetője, Jankovits Barnabás.

A Neopaint Works csoport:

A festőcsoport 17 éves fennállása óta több 10.000 m2 falfelületre készített dekoratív falfestményeket, megteremtve ezzel hazánkban a tűzfalfestészet, a legális köztéri falfestészet kultúráját.

Az olyan monumentális alkotások, mint a Rubik-kocka, a 6:3 - Az Évszázad mérkőzése, a Sissy, Róth Miksa emlékfal, a Nemzet Színészei vagy a Klauzál téren lévő „zöldséges” mára Budapest nevezetességeivé és turisztikai célpontjaikká váltak, számuk meghaladja a 60 darabot. A grafikák témaköreinek megválasztásánál fontos szempont, hogy a vizuális élmény mellett a festménynek legyen tartalma is, hiszen így lesz teljes egy városdíszítő faldekoráció. Tevékenységük tehát nem sorolható be sem a graffiti sem a street art kategóriákba, mert nem saját stílusukat akarják megjeleníteni falfestményeinken, hanem figyelembe véve a felület környezetét, elhelyezkedését alakítják ki koncepcióikat majd legálisan, engedélyezések után valósítják meg terveiket.

Számtalan felkéréseik közül a Léghajó volt a legnagyobb megtiszteltetés és egyben a legnagyobb kihívás is, mert egy olyan projektet bíztak rájuk, ami nem mindennapi: egy kivételes festőművész alkotását lemásolni, megjeleníteni nagy kihívás, amihez maximális bizalom szükséges a megrendelők részéről.

A sok száz kisebb-nagyobb munka alatt szerzett tudásnak és gyakorlatnak, valamint az egyedi technikának köszönhetően jóformán bármilyen elképzelést, grafikai tervet meg tudnak valósítani.

A festőcsoport elsődleges célja, hogy minél több minőségi falfestmény készülhessen országszerte köztereken, valamint különböző közintézményekben.

VIDEÓ: A Léghajó készítéséről

Még több információ ITT

Íme egy régebbi alkotásuk:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST
A Rovatból
Hétfőtől drágább lesz a parkolás Budapesten
A főváros belső részein hatszáz forintot kell majd fizetni óránként, reggel 8 és 22 óra között.

Link másolása

A Fővárosi Közgyűlés még június 29-én döntött arról, hogy a 27 féle parkolási zóna helyett átlátható, világos, négy zónatípusból álló, egységes parkolási rendszert vezetnek be, és megemelik a parkolási díjakat.

Az A-jelű zónában 600 forintba kerül majd óránként a parkolás, és 8 és 22 óra között kell a díjat fizetni, a B-jelűben 450 forint az óradíj 8 és 20 óra között, a C-zónában 300 forint, 8-18 óra között, a D-zónában pedig 200 forint, 8-18 óra között. Az A-B-C zónákban legfeljebb három órát lehet parkolni, a D-zónában ez nincs korlátozva.

Parkolási zónák a fővárosban szeptember 5-től

Az új parkolási rendszer részeként egységes információs táblák is megjelennek az utcákon, amelyek egyértelművé teszik az egyes parkolási zónák jellemzőit. Emellett körülbelül 10 százalékkal nő a parkolási díjas zónák területe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk