/budapest/a-legszexibb-noi-szobrok-budapesten/
hirdetés

BUDAPEST
A Rovatból
hirdetés

A legszexibb női szobrok Budapesten

Az első körben 8 szobrot mutatunk be, két órás sétával ti is megkereshetitek mindegyiket.

Link másolása

hirdetés

Ha alaposabban körülnézünk Budapesten, sok szép, szexi nőt láthatunk az utcán. De ne a járókelők között keressétek őket, hanem kőből faragott vagy fémből öntött talapzatokon. A köztéri szobrok között találjátok ezeket a bámulatos hölgyeket, akik a rohanás közben talán fel sem tűnnek. Budapest titkainak és szépségeinek kutatása közben gyűjtöttem alapanyagot az összeállításhoz.

A sétáim alkalmával vált világossá, hogy mi magyarok valószínűleg az élen járunk a szobrok áthelyezésében és átnevezésében. A bemutatott hölgyek között több is van, akik korábban máshol álltak. Az is kiderült, hogy a 19-20. századi szobrászművészek szívesen nyúlnak antik témákhoz, a görög mitológia számos hazai alkotáshoz szolgáltatott témát. A harmadik felfedezés pedig az volt, hogy a 19. század derekától lassan, fokozatosan lazult a szoborlányok egész testet elfedő ruhája, és a 20. század elejére dobták le őket. (Gondoljunk csak a 19. század végén készült Danubius-kút félmeztelen alakjaira.) A meztelenség persze nem kötelező, ám a szobrászok gyakran élnek a lehetőséggel, hogy megmutassák az emberi test szépségét.

Lássuk a hölgyeket! Ezúttal nyolcat mutatok be nektek. Körülbelül két órás órás sétával ti is meglátogathatjátok őket. A Budai Várban kezdjük.

1. A Kazinczy-kút dísze a Várban

hirdetés

Impozáns méretű, kifejezetten csinos nőalakkal állított emléket a főváros Kazinczy Ferenc halálának századik évfordulójára. A Bécsi kapu téren látható, Pásztor János alkotása 1936-ban készült el; az alap haraszti mészkő, a mécsest tartó hölgy bronzból van. A mécses a világosság: a lélek és az értelem világosságának jelképe.

1kazinczy

2. Artemisz-kút

Ókori görög művész Artemisz-szobráról készült antik római másolat magyar utánzata, öntött vasból. Ilyen egyszerű. (Na jó, hosszabban: az i.e 4. században élt Praxitelész alkotásai csupán a róluk készült római másolatok formájában maradtak fenn. Az egyik a Polükleitosz által lemásolt Gabies-i Artemisz vagy Gabies-i Diána néven ismert nőalak. Na, erről a hölgyről mintázta ismeretlen művész a kúton álló lányt.)

Artemis_Gabii_Louvre_Ma529_n2

Gabies-i Artemisz a Louvre-ban

A kút eredetileg Hébe nevét viselte, és a Nádor téren állt a 19. század közepén. Az 1920-as években a mai Hess András térre került, majd Nagytétényre, a múzeumba, végül az 1960-as években helyezték el itt, a templomrom mellett. Az eredeti, oroszlánfejekkel ékített talapzat sajnos nem maradt ránk, mészkőből kapott újat. A 20. századi kutatások derítették ki, hogy a Gabies-i Artemisz lehetett a minta. Artemisz a nők, a hajósok és az erdő vadállatainak pártfogója a görög mitológiában. A görög lányt az Úri utca Bécsi kapu felőli végén láthatjátok, a Magdolna-torony mellett.

2artemisz1

2artemisz2

Budapesti Artemisz a Várban

3. Léda, avagy Kilus

Az 1980-as évek végén készült a következő nőalak, Léda, akit alkotója, Melocco Miklós a hattyúval ábrázolt. (A görög mitológiában ugyanis Zeusz hattyúvá változva csábította el Lédát, s a nászukból származott Szép Heléna.) Az ivókútra helyezett mészkő szobor 140 cm magas, talapzata 1,5 méter. A szobrász kívánságára nevezik Kilus-kútnak a művet. Ezt hölgyet az I. kerületben, a Pálya utca és a Mészáros utca sarkán láthatjátok.

Kilus

Fotó: Budavári önkormányzat

4. Tavasz díszkút

Van, aki évekig megy el mellette rendszeresen a Deák téren, anélkül, hogy észrevenné: a közelben egy finom, kecses, mezítelen lány áll kinyújtott karral. Amikor erről kérdeztem az ismerőseimet, a többségük egyáltalán nem emlékezett sem a medencére, sem a Tavaszra.

Pedig a bronzszobornak nem csak az alakja, hanem a története is lenyűgöző. Az eredetit a fiatalon elhunyt Csikász Imre készítette, a Margit-szigeten látható Ülő lány eredetijével egy időben, az 1910-es években. (A Wikipédia álló leányakt néven említi.) A Tavasz kalandos utat járt be: 1961-től a XII, kerületben, a Jagelló úton állt, majd miután 1966-ban megsérült, másolat készült róla. Mi ebben a második műben gyönyörködhetünk. 1977-től látható a Deák téren.

3tavasz1

3tavasz2

5. A Táncosnő a Madách Imre téren, a színház előtt bűvöli el közönségét

Titokzatos mosolyával és határozottan nőies alakjával hódít. Nem fogjátok elhinni: ennek a szépségnek sem ez az első helye. Az 1950-es években ugyanis az Izabella téren táncolt, az 1970-es években már a Kálvin téren, majd 1982-ben állították fel a Madách téren. Medgyessy Ferenc, a gömbölyded női formákat kedvelő szobrász egy ehhez megtévesztésig hasonló alkotást is készített – az Székesfehérváron látható.

4tancos1

4tancos2

6. A Danaidák kútja kifejezetten erotikusra sikerült kétalakos kompozíció

Figyeljék csak meg a magasabbik nőalak kéztartását, amit csuklója a fejét az ő mellére hajtó lány keble fölött helyezkedik el. (Ha messziről figyeli az ember a szobrokat, akkor első pillantásra nem is tűnik fel, hogy a magasabb, erőteljesebb testalkatú figura egy nő.) Sidló Ferenc 1933-ban készült (és a Szomory Dezső téren látható) alkotását egy hátborzongató, ókori görög mítosz ihlette.

5danaida1

Danaosz király ötven leánya az őket szerelmükkel üldöző ötven Aigüptosz-fiú elől menekültek, apjukkal együtt. Amikor a fiúk utolérték őket, a király a nyomásnak engedve beleegyezett a házasságba, ám arra kérte lányait, hogy a nászéjszakán öljék meg alvó férjeiket. Egyedül Hüpermnésztra nem ölte meg a férjét, a többi lány igen. Hüpermnésztra férje bosszút állt, és megölte a danaidákat, apjukkal egyetemben. A danaidáknak a gyilkosságért az alvilágban bűnődniük kell: örökké vizet kell hordaniuk egy lyukas hordóba.

5danaida2

7. Halárus lány a Kristóf téren

Kedves, kerek arcú lány mosolyog a mészkő talapzatról több mint százötven éve. A kútra helyezett tábla tanúsága szerint Dunaiszky László alkotása olyan népszerű volt, hogy a pestiek nevet adtak neki és Fischer Réziként emlegették. Rézi a ma már nem létező Hal téren állt (hol is lenne a helye egy halárusnak, kezében halakkal), ám az Erzsébet híd építésekor megbolygatott és átrendezett területről a Népligetbe került. A helyreállítás után jelölték ki Rézi számára a Kristóf teret. Harminc éve figyeli a belvárosi nyüzsgést.

6rezi1

DSC00828

8. A Béke alakja az Egyetértés kútján

Amikor 1805-ben a Terézvárosi plébániatemplom elé kutat állítottak, a tetején még egy egyszerű kőváza volt, és a vízköpők formája miatt Oroszlános kútnak nevezték. Az 1840-es évek derekán alakították át a kutat, ekkor került rá egy klasszikus szobor másolata, amely Canova Béke című kompozíciója alapján készült.

7egyetertes1

Fischer Rézihez hasonlóan a Béke is a Népligetbe került a 19. század végén, ráadásul a talapzatáról levéve, attól külön. (A kútra visszatették a kővázát.) Végül a szobrot az 1980-as években újra elkészítették, a kővázát ismét leszedték a kútról, és a Béke elfoglalhatta korábbi helyét a talapzaton, immár a templom mögött, a Király utca és a Hegedű utca találkozásánál.

7egytertes7

Ha tetszett az összeállítás, ajánld másoknak is!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk