BUDAPEST

A budapesti Királyi Palota titkai

Tudtátok, hogy eredetileg katonai parancsnokságnak szánták a várat?

Link másolása

„A kiállítás azért született, hogy valami fogalmat adjon a témáról, hiszen a palota története nem nagyon ismert sem a magyar, sem a külföldi látogatók előtt. Csekély morzsák, amiket itt bemutatunk, de mégis lesz a látogatónak fogalma, milyen volt régen.” Farbaky Péter, a kiállítás egyik kurátora jellemezte ilyen szerényen a legújabb állandó tárlatot, amely egy valóban hiánypótló kezdeményezés. „A múzeumban sokan keresték is, mondván, ha ez volt anno a királyi palota, hol lehet ebből valamit látni?”

A kiállítás nyitánya az 1686-os év tárgyi emlékei; a keresztény seregek ekkor foglalták vissza a budai királyi palotát. A korabeli – bár nem az ostrom ideje alatt készült –, kissé idealizált metszetek mutatják, hogy az ágyúzások közepette a torony és egyes épületrészek leomlottak, mások tető nélkül, csonkán bár, de megmaradtak. A barokk periódusban az első épület emelése az 1720-as években kezdődött, ám ekkor még szó sem volt királyi rezidenciáról: katonai parancsnokságnak szánták.

kiralyipalota9316NagyAnita

kiralyipalota9304NagyAnita

kiralyipalota9291NagyANita

A magyar rendek azonban ragaszkodtak egy új királyi palota gondolatához, mire Mária Terézia engedélyezte, hogy országos gyűjtést szervezzenek és közadakozásból jöhessen létre az épület. Akkoriban, a barokk idején épült ki a mai palota három déli épületrésze (a bécsi Albertinából homlokzati tervek), azaz az oroszlános udvar keleti szárnya. A palotától északra fegyvertár, az északi palotatömbben pedig a Szent Zsigmond kápolna kapott helyet.

Maga a királyi rezidencia az 1760-as évek végén készült el, de az uralkodónő sosem költözött be. Rangos és nagyhírű császári főépítészek tervezték, először egy lotaringiai mester, Jean-Nicolas Jadot dolgozott rajta, aki Mária Terézia férjének, Lotaringiai Ferencnek a szolgálatában állt. Miután ő visszatért Franciaországba, a helyét Nikolaus Pacassi, az uralkodónő udvari építésze vette át és fejezte be a megkezdett munkát.

Mária Terézia, miután kijelentette, hogy nem hajlandó a palotában élni, úgy határozott: a Sankt Pölten-i angolkisasszonyok rendjének megfelelő lakhelyet nyújt majd – habár a fényűző épület a legkevésbé sem emlékeztetett kolostorra. Majd utasítása szerint a nagyszombati egyetem rendezkedhetett be a várba; a megnyitóra ünnepélyes keretek között került sor a trónteremben, 1780-ban. Ez az intézmény sem maradhatott itt tartósan, hiszen három év után, anyja halála után fia, II. József áttelepítette Pestre.

A magyarok számára azonban bőséges kárpótlásnak bizonyult a Szent Jobb hazahozatala, amely idegen földön, Raguzában (ma Dubrovnik) vészelte át a török hódoltságot. Az északi tömb udvarán felépült egy ovális alaprajzú kápolna, egészen 1945-ig itt volt az ereklye, sőt a Szent Jobb körmenetek is innen indultak évről évre.

kiralyipalota9242NagyAnita

kiralyipalota9239NagyAnita

Ha ti is megnéznétek a kiállítást:

Helyszín: Budapesti Történeti Múzeum, Vármúzeum

1014 Budapest, Szent György tér 2., Budavári Palota E épület

Nyitva tartás:

november 1-től február 29-ig:

minden nap: 10 - 16 óráig - hétfőn zárva

március 1-től október 31-ig:

minden nap 10 - 18 óráig - hétfőn zárva

kiralyipalota9243NagyAnita

kiralyipalota9264NagyAnita

A kiállításra elkészült a kis trónterem egyik falának rekonstrukciója, amely eredeti tervek és a bécsi analógiák alapján lettek kifaragva. Ugyanitt látható az úgynevezett „ananászdamaszt”, az 1850-es években közkedvelt kárpitanyag (jelenleg a schönbrunni kastély termeit is ilyenekkel újítják fel), amellyel nemrég újrakárpitoztak két aranyozott fotelt is. Az enteriőrt ábrázoló festmények alapján – például amelyik a királynői audienciatermet ábrázolja – képzeletben könnyedén kiegészíthetjük a barokk berendezés megmaradt részeit.

A palota a 18. század végére tölthette be először eredeti funkcióját: főúri méltóságok költöztek a falai közé. A „nádori korszak” Sándor Lipót beköltözésével kezdődött, aki sajnos – önhibájából – nem élvezhette sokáig a rezidencia luxusát: saját, házi készítésű tűzijátékától felrobbant. Utódja, József nádor azonban kerek ötven évig lehetett tisztségben. A nádor első felesége, Alekszandra Pavlovna orosz nagyhercegnő étkészletéből néhány darab látható is a vitrinek mögött.

kiralyipalota9330NagyAnita

kiralyipalota9198NagyAnita

Az évek azonban nem mindig múltak kegyesen a palota felett, bár ez a későbbi századokban látszott csak igazán. A klasszicizmus idején egy villámcsapás után leégett a palota tetőzete; miután helyrehozták és átépítették, jóval letisztultabb képet mutatott. 1849-ben, a szabadságharc ostroma során kigyulladt az épület, a tűz súlyos károkat okozott. Ferenc József állíttatta helyre, az ő időszaka alatt több melléképülettel gyarapodott a palota: udvari istállóval, új őrségépülettel, kerti üvegházzal, pavilonokkal. Ezt az összképet, az 1890-es években elindult nagy historizáló bővítések előtti állapotokat már fotókon is megörökítették.

kiralyipalota9268NagyAnita

kiralyipalota9265NagyAnita

kiralyipalota9224NagyAnita

A krisztinavárosi szárny építése 1890-től kezdődött meg Ybl Miklós tervei alapján. 1891-es halála után Hauszmann Alajos lett a főépítész, aki végig is vitte az egész bővítést. Ebben a szárnyban alakították ki a neoromán stílusú Szent István-termet is, amely a tárlaton csodás kárpittal és függönyrészlettel, Árpád-házi királyok pirogránit arcképeivel szerepel. Ugyanitt, a krisztinavárosi szárny főtengelyében képezték ki egykor a Hunyadi Mátyás-termet is, amelynek egy részletét egy gyönyörű falburkolat-rekonstrukció mutatja meg a mai kor látogatójának.

A teremnek kifejezetten Habsburg-ellenes éle volt, hiszen Mátyás meghódította Bécset – így az épületnek ez a része volt a „nemzeti oldal”. A dunai oldalon, az új főkupola alatt volt a „Habsburg-oldal”, amelyet a Habsburg-terem és –lépcső képviselt. A vendégek mindig innen sétáltak le a palotakertben lebonyolított fogadásokra. Az egyik legfényűzőbb kerti fogadást egyébként III. Viktor Emánuel olasz király tiszteletére rendezték 1937-ben, erről maradt fenn a legtöbb fotó.

Farbaky Péter elmondta: sok tárgyat, amely az egykori palotából való volt, fotók vagy festmények alapján sikerült azonosítani. Jó példa erre a Nemzeti Múzeum raktárában porosodó párnázott szék, amelyet Rostás Péter, a kiállítás másik kurátora ismert fel egy fényképről – kiderült, hogy a bálterem garnitúrájához tartozott. Az ezüst-fehér bálterem Magyarország legnagyobb terme volt, grandiózus fogadások és bálok színhelye; szintén Ybl-és Hauszmann-tervek nyomán, a Hauszmann-féle bővítéskor valósult meg. Ekkor újabb két épülettömbbel növekedett a palota.

Kormányzósága idején Horthy Miklós is lakott a palotában, bár nem a királyi lakrészben, inkább a krisztinavárosi szárnyat választotta. A Horthy-korszakban egy könyvtárszobát is nyitottak egyébként, az onnan származó kandallórácsot szintén Rostás Péter találta meg az Iparművészeti Múzeum raktárában.

A palota végnapjai a második világháborúval jöttek el. Egyrészt súlyos, bár közel sem helyreállíthatatlan károsodásokat szenvedett – csakhogy a háború utáni években ezzel vajmi keveset törődtek. A berendezés szinte teljesen szétszóródott: volt, amit nyugatra vittek, volt, amit a szovjet katonák vagy a személyzet „vett kölcsön”, de magánembereknél is felbukkannak értékes darabok időről időre. „A lengyeleknél, a németeknél sok mindent helyreállítottak a háború után, szinte a semmiből, de itthon majdnem minden elpusztult az egykor palotából.” – mondta Farbaky Péter.

Az ’50-es években a szocreál jegyében kezdték áttervezni a palotát, ahol a tervek szerint először párt- és állami központ létesült volna. Arról, hogy Rákosi beköltözzön-e az egyik lakosztályba vagy sem, az 1956-os történések után tettek le. Az új koncepció már egy kulturális intézménycsoport létrehozását sürgette. 1967-ben a Budapesti Történeti Múzeum és a Munkásmozgalmi Múzeum nyílt meg, majd 1975-ben a Magyar Nemzeti Galéria, végül 1985-ben az Országos Széchényi Könyvtár.

A kor építészei megvetették a historizmust és a szecessziót, Hauszmannt legszívesebben félresöpörték volna. A ’70-es években restaurálták volna a tróntermet, de a kezdeményezés a hamvába halt, mert a kivitelező „elspórolta”. Nem úgy a középkori erődítések visszaállítását, ami miatt azonban a Hauszmann-féle kert pusztulásra ítéltetett. Végeredményben helyreállítottak néhány középkori momentumot, de a meglévő barokk és a historizmus-kori részek sorra az enyészeté lettek.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
Látványtervek: ilyen lehet az új Nyugati pályaudvar
Egy háromszintes, részben föld alá süllyesztett, modern pályaudvarként tervezik újjá a Nyugati pályaudvart.

Link másolása

Fürjes Balázs, a Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár posztolta a Facebookra a Nyugati pályaudvar látványterveit. Korábban kiírtak egy pályázatot a Nyugati felújítására, amit a brit Grimshaw Architects építésziroda nyert meg. Terveztek már pályaudvart Londonnak, New Yorknak és Melbourne-nek is, tehát az egész világon elismert cégről van szó.

"Egy 21. századi, háromszintes, részben föld alá süllyesztett, modern pályaudvarként tervezzük újjá a Nyugati pályaudvart.

Az új terv tiszteli a múltat, Budapest építészeti örökségét, és jól illeszkedik a környező városrész szövetébe. Az Eiffel-csarnok mögött a felszínen egy új vasúti csarnok, a föld alatt 6 vágányos mélyállomás épül. Így a pályaudvar jóval több vonatot tud fogadni. A belváros bezöldül: a Nyugati környezetében egy zöld, parkosított, átjárható új városrész születik" - írta Fürjes.

Az államtitkár hét pontban szedte össze, milyen lesz a felújított Nyugati pályaudvar

  • Több vonatot tud majd fogadni,
  • a Nyugati mellett megépül az Eiffel-csarnok, ami Budapest építészeti öröksége előtt is tiszteleg,
  • megépül egy minden irányból könnyen megközelíthető pályaudvar és városi tér,
  • bezöldülnek a vasúti üzemi területek: egy új, hosszú, zöld parkot hoznak létre a Nyugatitól a Városligetig,
  • a Westend elől elköltözik a lerobbant parkoló és a buszpályaudvar, helyükön egy barátságos zöld tér születik,
  • elbontják a felüljárót.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

BUDAPEST
A Rovatból
BKV: száz új busz érkezik a fővárosba, az idősebb buszokat végleg kiváltják
A cég vezérigazgatója számolt be a fejlesztésről, amely igencsak szükséges volt már, hiszen 30 éves buszok is használatban vannak még Budapesten.

Link másolása

Száz új Mercedes-Benz Conecto Next Generation típusú autóbusz érkezik a BKV Zrt. részére bérleti konstrukcióban - közölte a vállalat az MTI-vel.

Bolla Tibor, a BKV Zrt. vezérigazgatója szerdán írta alá azt a szerződést az Omnibus Hungária Kft. és az Inter Tan-Ker City Kft. által alkotott konzorcium képviselőivel, amely keretében az új buszok megérkezhetnek - tudatta a közlekedési cég.

Hozzátették: a várhatóan még idén forgalomba álló buszok több idősebb - akár 30 éves - járművet váltanak ki.

Közölték azt is, várhatóan a negyedik negyedévben további 35 saját tulajdonú új autóbusz is forgalomba állhat majd.

Ezzel egy időben vidéken, a Volánbusz-flotta korszerűsítése is elkezdődik: 7 megyében összesen 32 új, Mercedes-Benz Intouro M típusú autóbuszt adnak majd át.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
A Rovatból
Látványtervek: így néznek ki az M3-as metró felújított állomásai
Májusban adják át a Kálvin tér, a Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák állomásokat.

Link másolása

Karácsony Gergely főpolgármester a Facebook-oldalán közölt látványterveket az M3-as metró felújításáról. Májusban egy újabb szakaszt vehetnek birtokba az utasok: a Kálvin tér, a Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák kerülnek átadásra majd.

„Gőzerővel folytatódik Budapest leghosszabb metró szakaszának felújítása, amelynek középső szakaszát az utasok májusban már használhatják is. A Kálvin tér, a Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák hamarosan elkészülnek.

A látványterveken pedig most megnézhetitek, hogyan fognak kinézni az új, akadálymentesített állomások. Az M3-as metró felújítása nehéz öröksége volt a városvezetésnek, de büszke vagyok rá, hogy hamarosan újabb állomásokat adhatunk át a városlakóknak” - írta Karácsony Gergely bejegyzésében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
Miyawaki-koncepció szerinti erdőket telepítettek Budapesten
A 240 facsemetét őshonos fajokból válogatták össze. A facsemeték legnagyobb része kocsányos tölgy és mezei juhar, de kisebb mennyiségben vénic szil is megtalálható közöttük.
MTI - szmo.hu
2022. március 30.


Link másolása

Három, Miyawaki-koncepció szerinti erdőt ültetett a Főkert a XI. kerületi Andor utca kihasználatlan, fokozottan szennyezett zöld sávjában - tájékoztatott a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. Főkert Kertészeti Divíziója.

A Miyawaki-koncepció egy olyan erdőtelepítési forma, amelynek alapja a facsemeték természetes versengése. A módszert Miyawaki Akira tavaly elhunyt japán növényökológus fejlesztette ki.

A koncepció lényege, hogy a kis erdőfoltok fajösszetétele megegyezik az adott területen őshonosan megtalálható hazai erdők fajösszetételével. A telepítés különlegessége az, hogy az erdészeti facsemetéket igen sűrűn ültetik egymás mellé, véletlenszerű elrendezésben. Ezek a növények gyorsabban növekednek, mert a fényért és a tápanyagokért való versengés erősebben érvényesül, mint egy magában álló díszfa esetén.

A Főkert Budapesten 2021 júniusában, a Tabánban hozta létre az ország első Miyawaki-koncepció szerinti erdőjét. A szakemberek 2022 tavaszán a XI. kerületi Andor utca kihasználatlan, fokozottan szennyezett zöld sávjában folytatták a "minierdősítést", ahol három foltban 240 facsemetét ültettek el.

A 240 facsemetét őshonos fajokból válogatták össze. A facsemeték legnagyobb része kocsányos tölgy és mezei juhar, de kisebb mennyiségben vénic szil is megtalálható közöttük. Az állományalkotó fafajokon kívül kiegészítő cserjék is kerültek a minierdőbe, főként bibircses kecskerágó és közönséges fagyal.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: