/budapest/a-budapesti-kiralyi-palota-titkai/
NULL
hirdetés

BUDAPEST

A budapesti Királyi Palota titkai

Tudtátok, hogy eredetileg katonai parancsnokságnak szánták a várat?
Dömötör Nikolett cikke, fotók: Nagy Anita - szmo.hu
2014. január 25.

hirdetés

„A kiállítás azért született, hogy valami fogalmat adjon a témáról, hiszen a palota története nem nagyon ismert sem a magyar, sem a külföldi látogatók előtt. Csekély morzsák, amiket itt bemutatunk, de mégis lesz a látogatónak fogalma, milyen volt régen.” Farbaky Péter, a kiállítás egyik kurátora jellemezte ilyen szerényen a legújabb állandó tárlatot, amely egy valóban hiánypótló kezdeményezés. „A múzeumban sokan keresték is, mondván, ha ez volt anno a királyi palota, hol lehet ebből valamit látni?”

A kiállítás nyitánya az 1686-os év tárgyi emlékei; a keresztény seregek ekkor foglalták vissza a budai királyi palotát. A korabeli – bár nem az ostrom ideje alatt készült –, kissé idealizált metszetek mutatják, hogy az ágyúzások közepette a torony és egyes épületrészek leomlottak, mások tető nélkül, csonkán bár, de megmaradtak. A barokk periódusban az első épület emelése az 1720-as években kezdődött, ám ekkor még szó sem volt királyi rezidenciáról: katonai parancsnokságnak szánták.

kiralyipalota9316NagyAnita

kiralyipalota9304NagyAnita

hirdetés

kiralyipalota9291NagyANita

A magyar rendek azonban ragaszkodtak egy új királyi palota gondolatához, mire Mária Terézia engedélyezte, hogy országos gyűjtést szervezzenek és közadakozásból jöhessen létre az épület. Akkoriban, a barokk idején épült ki a mai palota három déli épületrésze (a bécsi Albertinából homlokzati tervek), azaz az oroszlános udvar keleti szárnya. A palotától északra fegyvertár, az északi palotatömbben pedig a Szent Zsigmond kápolna kapott helyet.

Maga a királyi rezidencia az 1760-as évek végén készült el, de az uralkodónő sosem költözött be. Rangos és nagyhírű császári főépítészek tervezték, először egy lotaringiai mester, Jean-Nicolas Jadot dolgozott rajta, aki Mária Terézia férjének, Lotaringiai Ferencnek a szolgálatában állt. Miután ő visszatért Franciaországba, a helyét Nikolaus Pacassi, az uralkodónő udvari építésze vette át és fejezte be a megkezdett munkát.

Mária Terézia, miután kijelentette, hogy nem hajlandó a palotában élni, úgy határozott: a Sankt Pölten-i angolkisasszonyok rendjének megfelelő lakhelyet nyújt majd – habár a fényűző épület a legkevésbé sem emlékeztetett kolostorra. Majd utasítása szerint a nagyszombati egyetem rendezkedhetett be a várba; a megnyitóra ünnepélyes keretek között került sor a trónteremben, 1780-ban. Ez az intézmény sem maradhatott itt tartósan, hiszen három év után, anyja halála után fia, II. József áttelepítette Pestre.

A magyarok számára azonban bőséges kárpótlásnak bizonyult a Szent Jobb hazahozatala, amely idegen földön, Raguzában (ma Dubrovnik) vészelte át a török hódoltságot. Az északi tömb udvarán felépült egy ovális alaprajzú kápolna, egészen 1945-ig itt volt az ereklye, sőt a Szent Jobb körmenetek is innen indultak évről évre.

kiralyipalota9242NagyAnita

kiralyipalota9239NagyAnita

Ha ti is megnéznétek a kiállítást:

Helyszín: Budapesti Történeti Múzeum, Vármúzeum

1014 Budapest, Szent György tér 2., Budavári Palota E épület

Nyitva tartás:

november 1-től február 29-ig:

minden nap: 10 - 16 óráig - hétfőn zárva

március 1-től október 31-ig:

minden nap 10 - 18 óráig - hétfőn zárva

kiralyipalota9243NagyAnita

kiralyipalota9264NagyAnita

A kiállításra elkészült a kis trónterem egyik falának rekonstrukciója, amely eredeti tervek és a bécsi analógiák alapján lettek kifaragva. Ugyanitt látható az úgynevezett „ananászdamaszt”, az 1850-es években közkedvelt kárpitanyag (jelenleg a schönbrunni kastély termeit is ilyenekkel újítják fel), amellyel nemrég újrakárpitoztak két aranyozott fotelt is. Az enteriőrt ábrázoló festmények alapján – például amelyik a királynői audienciatermet ábrázolja – képzeletben könnyedén kiegészíthetjük a barokk berendezés megmaradt részeit.

A palota a 18. század végére tölthette be először eredeti funkcióját: főúri méltóságok költöztek a falai közé. A „nádori korszak” Sándor Lipót beköltözésével kezdődött, aki sajnos – önhibájából – nem élvezhette sokáig a rezidencia luxusát: saját, házi készítésű tűzijátékától felrobbant. Utódja, József nádor azonban kerek ötven évig lehetett tisztségben. A nádor első felesége, Alekszandra Pavlovna orosz nagyhercegnő étkészletéből néhány darab látható is a vitrinek mögött.

kiralyipalota9330NagyAnita

kiralyipalota9198NagyAnita

Az évek azonban nem mindig múltak kegyesen a palota felett, bár ez a későbbi századokban látszott csak igazán. A klasszicizmus idején egy villámcsapás után leégett a palota tetőzete; miután helyrehozták és átépítették, jóval letisztultabb képet mutatott. 1849-ben, a szabadságharc ostroma során kigyulladt az épület, a tűz súlyos károkat okozott. Ferenc József állíttatta helyre, az ő időszaka alatt több melléképülettel gyarapodott a palota: udvari istállóval, új őrségépülettel, kerti üvegházzal, pavilonokkal. Ezt az összképet, az 1890-es években elindult nagy historizáló bővítések előtti állapotokat már fotókon is megörökítették.

kiralyipalota9268NagyAnita

kiralyipalota9265NagyAnita

kiralyipalota9224NagyAnita

A krisztinavárosi szárny építése 1890-től kezdődött meg Ybl Miklós tervei alapján. 1891-es halála után Hauszmann Alajos lett a főépítész, aki végig is vitte az egész bővítést. Ebben a szárnyban alakították ki a neoromán stílusú Szent István-termet is, amely a tárlaton csodás kárpittal és függönyrészlettel, Árpád-házi királyok pirogránit arcképeivel szerepel. Ugyanitt, a krisztinavárosi szárny főtengelyében képezték ki egykor a Hunyadi Mátyás-termet is, amelynek egy részletét egy gyönyörű falburkolat-rekonstrukció mutatja meg a mai kor látogatójának.

A teremnek kifejezetten Habsburg-ellenes éle volt, hiszen Mátyás meghódította Bécset – így az épületnek ez a része volt a „nemzeti oldal”. A dunai oldalon, az új főkupola alatt volt a „Habsburg-oldal”, amelyet a Habsburg-terem és –lépcső képviselt. A vendégek mindig innen sétáltak le a palotakertben lebonyolított fogadásokra. Az egyik legfényűzőbb kerti fogadást egyébként III. Viktor Emánuel olasz király tiszteletére rendezték 1937-ben, erről maradt fenn a legtöbb fotó.

Farbaky Péter elmondta: sok tárgyat, amely az egykori palotából való volt, fotók vagy festmények alapján sikerült azonosítani. Jó példa erre a Nemzeti Múzeum raktárában porosodó párnázott szék, amelyet Rostás Péter, a kiállítás másik kurátora ismert fel egy fényképről – kiderült, hogy a bálterem garnitúrájához tartozott. Az ezüst-fehér bálterem Magyarország legnagyobb terme volt, grandiózus fogadások és bálok színhelye; szintén Ybl-és Hauszmann-tervek nyomán, a Hauszmann-féle bővítéskor valósult meg. Ekkor újabb két épülettömbbel növekedett a palota.

Kormányzósága idején Horthy Miklós is lakott a palotában, bár nem a királyi lakrészben, inkább a krisztinavárosi szárnyat választotta. A Horthy-korszakban egy könyvtárszobát is nyitottak egyébként, az onnan származó kandallórácsot szintén Rostás Péter találta meg az Iparművészeti Múzeum raktárában.

A palota végnapjai a második világháborúval jöttek el. Egyrészt súlyos, bár közel sem helyreállíthatatlan károsodásokat szenvedett – csakhogy a háború utáni években ezzel vajmi keveset törődtek. A berendezés szinte teljesen szétszóródott: volt, amit nyugatra vittek, volt, amit a szovjet katonák vagy a személyzet „vett kölcsön”, de magánembereknél is felbukkannak értékes darabok időről időre. „A lengyeleknél, a németeknél sok mindent helyreállítottak a háború után, szinte a semmiből, de itthon majdnem minden elpusztult az egykor palotából.” – mondta Farbaky Péter.

Az ’50-es években a szocreál jegyében kezdték áttervezni a palotát, ahol a tervek szerint először párt- és állami központ létesült volna. Arról, hogy Rákosi beköltözzön-e az egyik lakosztályba vagy sem, az 1956-os történések után tettek le. Az új koncepció már egy kulturális intézménycsoport létrehozását sürgette. 1967-ben a Budapesti Történeti Múzeum és a Munkásmozgalmi Múzeum nyílt meg, majd 1975-ben a Magyar Nemzeti Galéria, végül 1985-ben az Országos Széchényi Könyvtár.

A kor építészei megvetették a historizmust és a szecessziót, Hauszmannt legszívesebben félresöpörték volna. A ’70-es években restaurálták volna a tróntermet, de a kezdeményezés a hamvába halt, mert a kivitelező „elspórolta”. Nem úgy a középkori erődítések visszaállítását, ami miatt azonban a Hauszmann-féle kert pusztulásra ítéltetett. Végeredményben helyreállítottak néhány középkori momentumot, de a meglévő barokk és a historizmus-kori részek sorra az enyészeté lettek.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


NULL
hirdetés
BUDAPEST

Kísértetvárosra emlékeztetett Budapest szilveszter éjjelén

Üresen járt a metró és üresek voltak az utcák is. Soha nem volt még ilyen szilveszterünk.
Láng Dávid - szmo.hu
2021. január 01.

hirdetés

Az este nyolc órás kijárási tilalom alól a szilveszter sem volt idén kivétel. Éjszaka bejártuk a máskor legforgalmasabb utcákat, amelyeken az elmúlt években hömpölygött a tömeg.

a taxisokon, rendőrökön és futárokon kívül alig volt valaki odakinn.

Rendőr viszont érezhetően több volt, 6-7 rendőrkocsit is láttunk bő fél órán belül, egyszer igazoltattak is bennünket.

Az ablakokból elég sok helyen szűrődött ki házibuli hangja, de az utcák olyan kihaltak voltak, mintha nem is szilveszter lenne. Az év utolsó éjszakája pont olyan volt, mint 2020 maga.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

NULL
hirdetés
BUDAPEST

Megnéztük, mit csinálnak a rendőrök éjszaka az utcán a kijárási tilalom alatt

A Budapesti Rendőr-főkapitányság segítségével az éjszakai rendőri munkát követhettük egyik este a két ünnep között.
Szegedi Éva, Fotó: Markovics Z. Kristóf - szmo.hu
2021. január 05.

hirdetés

„Már mindenkinek elege van ebből a baromságból!” „Nekem aztán senki se mondja meg, hogy hova mehetek és mikor!” „A boltok tele vannak, az nem gond, de én este 8 és reggel 5 között nem mehetek mehetek ki az utcára, na menjetek a büdös francba!”

Részben az ezekhez hasonló kommentek, részben pedig amiatt lettünk kíváncsiak arra, hogy mit és hogyan csinálnak a rendőrök a kijárási tilalom alatt, mert a hatóságok munkáját erőteljesen torzítva állította be egy-két bejegyzés, ami szembejött velünk az üzenőfalon. A közösségi oldalakon megosztott, fegyveres katonákat vagy rendőröket ábrázoló képek egy részét negatív kommentárral látták el.

Úgy látom, bárhol és bármikor megjelenik egy, a kijárási tilalommal foglalkozó hír vagy poszt Facebookon, az alatta megjelenő hozzászólások egy részéből sugárzik a feszültség. Szinte tapintani lehet.

A csúcs talán az volt, amikor olyan kommentbe botlottam, ami azt taglalta, hogy a kijárási tilalom alkotmánysértő, mert nincs is semmiféle vészhelyzet, nincs is semmiféle járvány, koronavírus nem létezik, ezért sem a korlátozásra, sem a rendőri jelenlétre nincsen szükség.

Ezek után még inkább érdekelt bennünket, mit csinálnak az utcán a rendőrök este 8 után? Milyen eseteknél intézkednek? Mennyire jellemző a szabályok megszegése a Budapesten élőkre? November 11-én, a kijárási tilalom elrendelése után már végigkövettük fotós kollégámmal, Markovics Z. Kristóffal, hogyan ürülnek ki a város utcái. Arról is készítettünk riportot, hogyan befolyásolja a korlátozás a hajléktalanok jelenlétét. Most a Budapesti Rendőr-főkapitányság és Csécsi Soma, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivőjének segítségével az éjszakai rendőri munkát követhettük egyik este a két ünnep között.

Az Erzsébet térről indultunk, először a Vörösmarty tér felé fordulunk. Csodaszép a karácsonyi díszvilágítás fényeiben pompázó tér a Gerbeaud épületével és a századfordulós bérpalotákkal. De kérdés, hogy kinek ilyen gyönyörű, amikor rajtunk kívül egy teremtett lélek nem jár, nem is járhat erre.

hirdetés

Egyébként az, hogy télen milyen szép a Vörösmarty tér, eddig fel sem tűnhetett. Első pillantásra nem tudtam megfogalmazni, mi ilyen furcsa ebben az egészben, és miért ennyire szokatlan a csend, a nyugalom.

Nincsen adventi vásár. Máskor egész decemberben itt állnak a bódék, a tömegben lépni sem lehet.

Nem mintha hiányozna a sokféle étel szaga és a (túlárazott) forralt bor illata; inkább azért szomorú, mert a járvány miatt nincsenek turisták, sem belföldiek, sem külföldiek, szinte minden zárva van, és akaratlanul is átgondolja az ember, hogy ez az egész milyen gazdasági következményekkel jár.

Ugyanez az érzés kerít hatalmába a Deák Ferenc utcán gyalogolva. Csak az zökkent ki, amikor a hátam mögött nyílik egy ház kapuja. Hátrafordulok, mire a férfi a rendőröket megpillantva már húzódik is vissza a kapualjba, és csak kapu hangos csattanását hallom.

Még néhány ehhez hasonló jelenet tanúja lehetek az éjszaka során. A Király utcán, amíg egy ittas férfivel szemben intézkednek a rendőrök, a szemközti járdán egy fiatal pár tűnik fel, csupán a szemem sarkából látom őket. Ahogy meglátják, mi történik, elbújnak egy oszlop mögött.

Kisvártatva taxi áll meg a közelben, fiatal lány száll ki belőle vihorászva, maszk nélkül, puha nyuszis papucsban, rövid kabátkában, legginsben, kezében nagyobb papírzacskóval.

Mintha étterembe ugrott volna el ezzel a fuvarral a kijárási tilalom alatt. Villámgyorsan üti be a kapukódot és már el is nyeli alakját a sötét lépcsőház.

Sétánk alatt csak néhány alkalommal kellett intézkedniük a rendőröknek.

Rögtön az első ember, akit megállítottak, három szabálysértést is elkövetett: maszk nélkül volt az utcán, olyan időpontban, amikor nem tartózkodhatott volna kint, és közterületen, a tiltás ellenére, alkoholt fogyasztott.

Egy pár teljesen szabályosan sétáltatott kutyát, az irataik rendben voltak, esetükben mindössze rutinellenőrzés folyt.

Ugyancsak maszk nélkül sétált engedély nélkül egy férfi, az ő adatait is felírták a rendőrök, ő is szabálysértés miatt felel.

A következő szabálysértő pedig erősen ittas állapotban volt, karjaival hadonászva próbálta megfenyegetni a rendőröket (sikertelenül), esetében még a holmiját is átvizsgálták, mint megtudtuk, amiatt, hogy esetleg van-e nála bármilyen veszélyes tárgy.

Ám nem ez a jellemző jelenet. Ennek az estének a nagy részében legtöbbször kutyasétáltatókat, taxisokat és pizzafutárokat, valamint üresen vagy majdnem üresen futó buszokat, trolikat, villamosokat látunk. Az Erzsébet téren zárjuk a kört.

Amikor hazametrózom, eszembe jut, hogy beigazolódott, amit előzőleg gondoltam: azok, akik a hozzászólásaikban kikérik maguknak a kijárási tilalmat, és azon háborognak, hogy nekik senki ne mondja meg mit csináljanak, zömében otthon ülnek. Különben nem lennének éjjelente ennyire kihaltak Budapest utcái.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


NULL
hirdetés
BUDAPEST

A budai rakparton a Rákóczi-hídig fog járni a villamos

Már alá is írták: bővül a budapesti villamoshálózat. Hét új megálló épülhet a Szent Gellért tértől a Kopaszi gátig a budai fonódó projekt II. ütemében.
Forrás:Indóház közlekedési portál - szmo.hu
2020. december 31.

hirdetés

Vitézy Dávid Facebook-oldalán tették közzé csütörtök délelőtt az örömhírt: az Európai Unió hivatalos lapjában megjelent a közbeszerzési felhívás a Budai Fonódó villamoshálózat következő ütemének teljes körű engedélyes és kiviteli terveinek elkészítésére, miután Karácsony Gergely főpolgármester és Vitézy Dávid a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója aláírta a projekt fővárostól való átvételét a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa októberi javaslata alapján.

A BFK-nál a fák és az akadálymentes kerékpárutak és járdák érdekében finomhangolták az eredeti terveket. Az átépülő Déli összekötő vasúti híd új hídfője jóval tágasabb lesz, így az új terveket már ezt figyelembe véve készítették el.

A 2010-ben elkezdett fonódó projekt most dél felé folytatódhat: a Szent Gellért térről a Műegyetem rakparton át éri el a Pázmány Péter sétányt, onnan pedig a Kopaszi gátat és az épülő új lakó- és irodai negyedet tárja fel az új villamos, hogy végül a Budafoki útnál, fontos belvárosi járatokhoz kapcsolódva érkezzen meg a végállomásra. A villamosvonalat részben füvesítik majd: a 2,8 kilométeres új pályából legalább 1,2 kilométer lesz füves.

Hét pár akadálymentes megálló létesül:

Szent Gellért téren

hirdetés

Műegyetem rakparton, a Bertalan Lajos utcánál

Petőfi híd budai hídfőjében

Pázmány Péter sétányon, az ELTE déli tömb vonalában

Rákóczi híd budai hídfőjében

Nádorkert vasútállomásnál

Budafoki/Dombóvári út végállomás

A budai fonódó villamos új szakaszáról kapcsolat nyílik északra a 19-es, 41-es és 56-os vonalak felé, illetve Pestre a 47-es és 49-es vonalak irányába. A viszonylatok megszervezése a BKK feladata lesz, de az előzetes elképzelések szerint a Szent Gellért tértől mind Budán, a rakparton, mind a Szabadság hídon át Pestre, a Deák Ferenc tér felé érdemes lesz járatokat indítani, így az érintett lágymányosi egyetemi, irodai és lakónegyedekből az összes metróvonal elérhető lesz villamossal – írja Vitézy.

Hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik, kövesd az INDÓHÁZ oldalát!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


NULL
hirdetés
BUDAPEST

Lebontják a Wichmann kocsma épületét

Budapest belvárosának egyik ikonikus épülete helyén hotelt építenek.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 06.

hirdetés

Meg vannak számlálva a Kazinczy utca 55. alatt található épület napjai, amely többek közt arról nevezetes, hogy a földszinten kapott helyet a két és fél éve bezárt legendás hírű kocsma, a Wichmann - írja a Falanszter Blog.

2018 júniusa szomorú hírt hozott a budapesti éjszakai élet történetébe: 32 év után bezárt a városrész egyik ikonikus helye, Wittman Tamás olimpiai ezüstérmes kenus kocsmája. Ezt követően pizzéria nyílt a helyen, ám mivel nem ment úgy az üzlet, ahogy azt az új tulajdonos várta, túladott az ingatlanon. A blog értesülései szerint már megvan, mi lesz az épület sorsa:

lebontják, és egy ötemeletes szállodát építenek a helyére.

Ahogy írják, a környéken nem ez az egyetlen régi épület, aminek mennie kell.

A Kazinczy utca 55. mellett a Király utca 23, 25, 27 és 29 számon elterülő műemléknek számító bérházak helyén lesz az új épület.

Azaz egy játszótér, a műemléknek számító Dirnbacher-Fluck-bérház, a korábban Magyarország első mozijaként funkcionáló – korlátkerítésén még korabeli, az itt működő szállóhoz címzett német szöveget (Zur Stadt Pest) is felvonultató – Hugmayer-Michalovits-bérház és a Puphka-Hohlfeld-bérház helyén fog megépülni a gigaszálloda.

Az épületnek a kocsma előtt is komoly múltja volt: a kerület mai napig legkisebb alapterületű házában mindig történt valami izgalmas.

hirdetés
1836-ban például Schneider József kártyafestő itt álmodta meg kártyafestő műhelyében a 36 lapos magyar kártyacsomagot

- ezért helyeztek el egy piros nyolcast az ajtó mellett. Az épületben később bordélyház működött, ahol – többek között – Ady Endre, Krúdy Gyula vagy Jókai Mór is gyakran megfordult. Ezt követően a Magyar Teozófiai Társaság székhelye volt, a 20. században pedig 50 évig tejcsarnok is működött a házban. 1986-ban Wichmann Tamás magyar kenus legenda vette meg, és az addig étkezdeként is működő ház alsó szintjét kocsmává alakította. A hely nagyon hamar a budapesti élet fontos helyszínévé vált, amely elsősorban a sportoló alakjáról, két barátságos németjuhászáról és természetesen a hely specialitásáról, a rántott húsos szendvicsről lett ismert a budapestiek körében. A szocializmus alatt a kocsma fölötti lakásban ráadásul kalózrádió és egy szamizdat szerkesztőség is működött a sportoló tudomásával és anyagi támogatásával.

Egy ideig még arról is szó volt, hogy a kocsma falára az azóta elhunyt Wichmann Tamás sportolói és politikai ellenzéki munkája tiszteletére dombormű kerül majd, ám úgy fest, hogy ez nem fog megvalósulni.

 

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: