BUDAPEST

A budai Vár lassan visszakapja régi fényét, amelyben egykor tündökölt

A Nemzeti Hauszmann Program során a Budavári Palotanegyed felébred Csipkerózsika-álmából.
My Secret Budapest, Fotó: Markovics Z. Kristóf - szmo.hu
2022. augusztus 04.


Link másolása

„Te emlékszel rá, mi volt itt ezelőtt?” – kérdeztem nemrég egy ismerősömet a Csikós udvarban állva. „Miért, mi volt itt ezelőtt? Volt itt egyáltalán bármi?” – kérdezett vissza.

Egyikünk sem emlékszik arra, hogy akár csak néhány éve a Nemzeti Galéria épületén túl, a Mátyás kútja környékén, a Várhegy nyugati felén lett volna bármilyen érdemleges látnivaló. Vagy akár egy kávézó. Csak falak és kockakövek.

Mivel már a szüleink is a II. világháború után születtek, nekik sem lehettek emlékeik arról, hogyan festett a királyi palota és környéke az ostrom előtt. A háború utáni helyreállítás nem volt teljes, elég csak megnézni a palota ostrom előtti és mondjuk az 1970-es években készült fotóit. Sőt, olyan épületeket is lebontottak háborús károkra hivatkozva – például a Lovardát –, amelyet meg lehetett volna menteni. Az pedig, hogy az ostrom alatt megsemmisült gyönyörű Stöckl-lépcsőt nem építették vissza, óriási hiba volt, hiszen így évtizedekre elvágták a közvetlen gyalogosforgalom elől a Vár nyugati részét.

A Budavári Palota rekonstrukciója, a Honvéd Főparancsnokság, a Főőrség, a Lovarda, és a József főhercegi palota újjáépítése már régóta váratott magára. A feladat, hogy Csipkerózsika-álmából felébressze a Budavári Palotanegyedet, a Nemzeti Hauszmann Programra vár.

Nemrég bejártuk azokat a területeket, ahol az újjáépítés már befejeződött, hogy megmutassuk nektek a Vár megújult helyszíneit.

Lovarda Főőrség Stöckl lépcső Királyi Palota Budai Vár

A Lovarda, a főőrségi épület és a Királyi Palota (Budavári Palota), a Gellérthegy utca felől nézve 1933-ban. Fotó: Fortepan/Magyar Bálint

A Királyi Palota és környékének rövid története

Már sokan leírták, hogy a budai Vár története gyakorlatilag építések és rombolások sorozata évszázadok óta.

A XIII. századtól kezdődött az első építési időszak, ezután nagyobb pusztítást a törökök végeztek, majd Buda 1686-os visszavétele során sérült jelentős mértékben a budai Vár, amikor alig maradt ép ház a Várnegyedben. Az újjáépítést az 1723-as tűzvész, és később járvány is lassította. A XVIII. században, Mária Terézia idejében a romos gótikus palota helyén barokk palotát emeltek, de uralkodói székhellyé nem vált.

Miután 1867-ben Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázták, egyre fontosabbá vált, hogy a Királyi Palotát kibővítsék és valódi uralkodói rezidenciává fejlesszék. A Budavári Palota századfordulós átépítésének és kibővítésének vezetését Ybl Miklósra bízták, majd halála után a kor másik elismert építésze, Hauszmann Alajos vette át. Ezt a korszakot tekinti referenciának a Nemzeti Hauszmann Program, hogy helyrehozza a második világháború utáni pusztítás sebeit.

Mit vállalt a Nemzeti Hauszmann Program?

  • A Budavári Palota déli összekötő szárnyának és a Szent István-terem rekonstrukciója.
  • A Budavári Palotaegyüttes századfordulós helyreállítása.
  • A Csikós udvar, a Lovarda és a Főőrség rekonstrukciója.
  • A budai Vár díszkútjainak felújítása.
  • A Magyar Nemzeti Levéltár főépületének helyreállítása.
  • A Karmelita épületegyüttes felújítása.
  • Az egykori Vöröskereszt székház újjáépítése.
  • A volt Honvéd Főparancsnokság épületének rekonstrukciója.
  • A József főhercegi palota újjáépítése.
  • A Fehérvári rondella és a nyugati kertek rendbetétele.
  • Várkertek, zöldfelületek és közösségi terek kialakítása.
  • Értékmentés a fejlesztési helyszíneken.
  • A palota körbejárhatóságának biztosítása.

    A célkitűzés tehát a Budavári Palota és közvetlen környezetének, épületek, történelmi kertek, parkok, sétányok helyreállítása, az egykor ott álló, ám elpusztult és/vagy lebontott épületek visszaépítésével.

  • Mi történt a Várban a XX. században?

    A XX. század elejére a Budavári Palota Európa egyik legrangosabb épületegyüttesévé vált, az egymásba nyíló termekkel összesen 250 méteres térsor jött létre a dunai oldalon, ami a Krisztinavárosi szárny irányába is folytatódott összesen mintegy 300 méter hosszan. Ez a versailles-i kastély után a második leghosszabb volt a kontinensen.

    A palota századfordulós átépítése és bővítése 1905-re készült el, és olyan híres helyszínei voltak, mint a hatalmas, 724 négyzetméteres bálterem, a Buffet-csarnok, Habsburg-terem a kupola alatt, az Ybl-lépcsőház a krisztinavárosi szárnyban, a Szent Jobb kápolna, a Szent Zsigmond-palotakápolna, a Szent István-terem a déli összekötő szárnyban, vagy a Hunyadi-terem a krisztinavárosi szárnyban.

    Az 1944-45-ös ostrom hatalmas pusztítást végzett a Budavári Palotanegyedben, több épület találatot kapott, a Szent István-terem megsemmisült, súlyosan megsérült többek közt a Lovarda épülete és a Vöröskereszt székháza is.

    A világháború után helyreállítás nélküli átépítés következett. Az egykori Királyi Palotánál sem a külső, sem a belső nem tükrözi Ybl és Hauszmann szellemiségét, de az átépítés minősége sem volt megfelelő. Egyes tereket elfalaztak, másokat gipszkartonnal választottak le, a díszítőelemeket eltávolították, vagy egyszerűbbekre cserélték, az emeleteket és a termeket másképp osztották be.

    A Szent György téri főkapu, mögötte a Királyi Palota az ostrom után - mindenki maga döntse el a fotó alapján, hogy muszáj volt-e lebontani

    A Szent György téri főkapu, mögötte a Királyi Palota az ostrom után - mindenki maga döntse el a fotó alapján, hogy muszáj volt-e lebontani. Fotó: Fortepan

    Már megvalósult fejlesztések a Nemzeti Hauszmann Programban

    Mátyás kútja

    2020-ban újították fel Strobl Alajos csodaszép alkotását a Hunyadi udvarban, amelyet a magyar Trevi-kútként is emlegetnek. A szobrokat megtisztították és kijavították, a kút szerkezetét felújították, és új díszkivilágítást is kapott.

    A Budavári Palota déli összekötő szárnya

    Ez a palotaszárny az 1944-45-ös ostrom alatt súlyos sérüléseket szenvedett, a benne lévő Szent István-terem teljesen megsemmisült. A Gellért-hegyre néző homlokzatot átépítették, és évtizedekig csupán az Oroszlános udvari nézete emlékeztetett az eredeti állapotokra. Az egyik legszebb történelmi díszterem helyén dolgozószobát és tárolóhelyiséget alakítottak ki.

    A Budavári Palota rekonstrukciója során nem csupán az épületrész külső megjelenését állították helyre korhűen, hanem a Szent István-termet is újjáépítették az eredetivel megegyezően.

    A Szent István-terem helyreállításának története azért különösen izgalmas és megható, mert a környéken élő időseknek még emlékeik kapcsolódnak a teremhez, és az újjáépítés előtt például egy évtizedekig otthon őrizgetett, a régi kandallóból megmaradt, eredeti Zsolnay-csempe alapján sikerült megalkotni a kandallót borító új csempéket.

    Az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert, vagyis a nemzetközi zsűri elismerését vívta ki a terem kialakítása, ami a kor magyar iparművészetének csúcsteljesítményét képviselte. A Szent István terem elrendezése, díszítése és bútorzata mindenben az eredetit követi. Az ország legnagyobb Zsolnay-kandallóját, Szent István-mellszobrát, az Árpád-házi királyokat és szenteket bemutató képeket, a csillárokat, a gyönyörű padlót és a kazettás mennyezetet is a legkiválóbb mesterek készítették. A helyreállítás értékét növeli, hogy mára eltűnőben lévő mesterségek képviselői vettek részt az újraalkotásban. A Budavári Palota újjászületett csodája 2021. augusztus 20-a óta ismét látogatható és már az első évben több mint nyolcvanezer látogatója volt a világ minden tájáról.

    A tapasztalatokról és élményekről Kiss Henrietta, a Várkapitányság tartalomfejlesztési vezető szakértője, tárlatvezető számolt be nekünk. Mint mondta, itt gyakran csordulnak ki az öröm, a meghatottság, a tisztelet és büszkeség könnyei a látogatók szeméből, különösen, ha valakinek személyes kötődése is van a helyszínhez, esetleg az egykori vagy a mai mesterekhez.

    „Életre szóló élmények érik itt az embert. Előfordult például, hogy egy fiatalokból álló csoport lekucorodott a padlóra, és megsimogatták az intarziás parketta művészi mintáit, miközben megilletődve hallgatták a vezetést. Az idősek gyakran osztják meg személyes, sokszor szomorú, az ostromhoz kapcsolódó történetüket velünk. Számukra egyfajta elégtétel a termet újra régi szépségében látni, hiszen ők szemtanúi voltak a palota pusztulásának. Ők még az 1940-es évek elején, gyermekként léphettek be azon az ajtón, melyen most, életük alkonyán talán utoljára.

    Volt már olyan csoportunk is, melynek tagjai a vezetés végén úgy érezték, itt és most közösen el kell énekelniük a himnuszt. Ezek fontos, emberi és szakmai szempontból is elgondolkodtató, megindító és inspiráló élmények számunkra. Ahogyan az is, amikor az egykori mesterek leszármazottjainak vagy a mai alkotók családjának, barátainak mutathatjuk meg a termet.”

    Főőrség

    A Hunyadi udvar nyugati oldalán közel ötven év után ismét teljes pompájában áll az egykori

    Főőrség, amelyben most étterem, illetve rendezvény- és kiállítótér kínál kellemes időtöltést a Várban élőknek és a látogatóknak. A Hauszmann Alajos tervei alapján a 19. és 20. század fordulóján elkészült impozáns épületen a II. világháború jelentős, de nem végzetes sebeket kapott, egy ideig irodákat alakítottak ki benne, végül 1971-ben elbontották.

    Az épület 2020-ra az eredeti terveket követve, az eredetivel megegyező külső homlokzattal, de a 21. század technológiai kihívásainak megfelelően készült el. Az emeleten kiállítótér, a földszinten egy elegáns étterem-kávézó kapott helyet, a belső tereket több mint ötszáz festményről készült fotó, litográfia és archív fénykép díszíti, amelyek a magyar testőrségek 260 éves történetét idézik fel.

    Lovarda és a Csikós udvar

    A Királyi Lovarda eredetileg Hauszmann Alajos tervei alapján épült 1899–1902 között, a kor legnevesebb mesterei dolgoztak rajta: faburkolata Neuschloss Károly, üvegablakai Róth Miksa műhelyében készültek. A második világháborús sérülések után az épület helyreállítható lett volna, ennek ellenére 1950-ben lebontották.

    A megmaradt tervezési dokumentumoknak köszönhetően a korhűen visszaállított homlokzat mellett a belső terekben is visszatérnek az eredeti anyagok, színek és motívumok. Az eredetivel megegyezően alakították ki a nyitott fedélszéket, a gerendázatot és a páholyokat, a színes nagy ablakokat. A falak alsó része visszakapta lambrin faburkolatát. Jelenleg rendezvényhelyszínként működik.

    A Hunyadi udvar és a Csikós udvar összeköttetésének megteremtése is Hauszmann Alajos nevéhez fűződik. A Várba való feljutás megkönnyítésére 1900 körül alakították ki a Palota útról a Csikós udvarba és innen a palotaudvarra felvezető rámparendszert. Önálló, ugyanakkor a palotával kapcsolatban álló gazdag épületegyüttes jött létre: a Stöckl lépcső, a Csikós udvaron álló Lovarda, illetve a Főőrség épülete.

    A háborús és ideológiai rombolás után közel hetven év elteltével most újra állnak ezek a történelmi épületek, újra elérhető a Vár a Tabán felől, ráadásul két, nagy kapacitású lift is elősegíti az akadálymentes közlekedést.

     

    A bejegyzés megtekintése az Instagramon

     

    MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés

    A Csikós udvar szélén, a Lovarda épülete mellett a Vár egyik legromantikusabb helyszíne készült el, a Török-kert.

     

    A bejegyzés megtekintése az Instagramon

     

    MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés

    Az elnevezés arra a városrészre utal, amely az oszmán hódoltság idején ezen a területen állt. A Várhegy nyugati oldalán elnyúló, az alsó és a felső várfal közötti falszorosban kialakult települést Jeni mahalle-nek, azaz Újnegyednek nevezték a hódoltság idejében. Korabeli leírások szerint a Karakas pasa tornyától a Buzogánytoronyig elnyúló városrésznek még dzsámija is volt.

    1686-ban, Buda visszafoglalásakor az utcák megsemmisültek, a lakóházak helyére pedig később fákat ültettek. A területet Újvilág-kertnek hívták, és egészen a palota krisztinavárosi szárnyépületének megépítéséig, vagyis a 19. század végéig létezett. Az újonnan kialakított kertben gazdag növényvilág várja a látogatókat. A keleties hangulatot az öt színben pompázó rózsabokrok, fügefák, illetve a mór mintákat idéző díszszökőkút biztosítja. A látogatók kényelmét modern utcabútorok és közvilágítás is szolgálja.

    A fotók ugyan megidézik a terület hangulatát, de igazán csak akkor fogod érezni, ha te magad sétálsz végig a helyszíneken.

    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Népszerű
    Ajánljuk
    Címlapról ajánljuk


    BUDAPEST
    A Rovatból
    Kiakadtak a kommentelők a rezsicsökkentett „fényvillamoson” – mi is megnéztük magunknak
    Kicsit fakóbb, kicsit kevésbé díszes – nyilván akaratán kívül, de valamelyest visszatükrözi az ország jelenlegi hangulatát.

    Link másolása

    Az emberek át lettek verve – nagyjából ez érződik a legtöbb kommenten, amit idén a BKV a szokásos adventi karácsonyi villamosok képei alá kapott. A szokásosan csak "fényvillamosnak" hívott, feldíszített járműveket idén is ezzel a névvel hirdették meg több helyen, de ez az elnevezés csalóka.

    A több vonalon is közlekedő járműveket idén takarékosság okokból nem díszítették fel fényfüzérrel, csak a belső teret alakították át.

    Az így kapott terméket végül a táblákon már "Adventi villamosnak" keresztelték el, de a közösségi média népe érezhetően csalódott volt. Egyesek szerint a belső díszítés veszélyben lehet egy-egy zsúfolt időszakban, míg más azt veti a város szemére, hogy a fényvillamosok a korábbi években némi melegséget csempészhettek azok szívébe is, akik messziről látták elsuhanni, míg most csak azok tudják igazán élvezni, akik fel is szállnak rá.

    A legtöbben mégis azt jegyzik meg, hogy a spórolás értelmetlennek tűnik, tekintve azt, hogy mennyit lehet megtakarítani egy LED-es fényfüzérrel.

    „Saccolva is a villamos vontatómotorjához képest ezred nagyságrendű lehet a díszkivilágítás energiaigénye!” – írja az egyik kommentelő, míg egy másik megjegyzi: „Látom annyi esze senkinek sem volt, hogy kiszámolja annak a pár nyamvadt LED-nek a fogyasztását, ami elárulom, hogy fillérekben lenne mérhető.”

    De szinte minden hozzászólás arról, szól, hogy az utazóközönség nagyon szomorú a fényvillamosok hiánya miatt, sokan külön kiemelik a gyerekeket, akik nagyon várták a különleges járműveket.

    A Szeretlek Magyarország fotósa a helyszínen járva hasonló gondolatokat fogalmazott meg az "Adventi villamossal" kapcsolatban. A fények hiánya, és a gyér külső díszítés mintha kissé visszatükrözné az ország jelenlegi pesszimista állapotát és nehéz helyzetét. Ottjártakor az emberek sem voltak felhőtlenül boldogok, a korábbi években a fényvillamosokon szinte minden kattintásra jutott egy boldog vagy csodálkozó arc.

    Valószínűleg túl erős lenne a "gagyi" szót használni, de az a kicsik és nagyobbak arcán és a kommentekben is tükröződik, hogy a rezsiválság, az energiakrach, az infláció, a bezárások idején és általában a sötét novemberi-decemberi napokon ennél többnek örült volna igazán Budapest utazóközönsége. Apróságnak tűnhet, mégis beszédes: a villamoson az adventi járatot reklámozó plakáton található QR-kód segítségével az Oltalom Egyesület hajléktalanóvodáját lehet támogatni...

    Különösen beszédes a villamos "szegényessége", ha a gyakorlatilag teljes pompában világító Parlament előtt húz el, vagy ha a Dunapartról feltekintve az emberek a sokmilliárból felújított Vár épületeit nézik.

    A Facebookon rengetegen szinte követelik vissza a korábbi évek díszes fényvillamosát, így még bízhatunk benne, hogy összeül a városháza kiszámítani, hogy vajon nem éri-e meg kissé felvidítani az utazókat. De a jelenlegi helyzetet figyelembe véve könnyen lehet, hogy idén ez van, ezt kell – megpróbálni – szeretni.

    Az Adventi villamosról további információt EZEN A LINKEN találsz.

    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk
    BUDAPEST
    Több fa, több wc, új utcabútorok – ilyen lett a felújított Blaha Lujza tér
    Több mint egy évig tartó felújítás után a hétvégén átadták a felújított a teret, ahol végre egy nyilvános vécé is helyet kapott.

    Link másolása

    Tizenhét hónapig tartó felújítás után szombaton átadták a megújult Blaha Lujza teret. A pesti belváros egyik legfontosabb csomópontjában több lett a zöldfelület és a gyalogátkelőhely, és egy nyilvános vécé is helyett kapott végre.

    A Blaha Lujza tér felújítása még tavaly júliusban indult, a beruházás összesen 505 napig tartott és 3,6 milliárd forintba került. Karácsony Gergely főpolgármester a szombati átadón azt mondta, hogy „adósságot jöttek törleszteni”, illetve hogy az elmúlt bő ötven évben nem volt olyan városvezetés, amely ne ígérte volna meg a Blaha felújítását.

    A főpolgármester szerint a felújítással

    „a Blaha most már találkozási hely, nem pedig parkoló és közlekedési csomópont”.

    A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szombati közleményében azt írta, hogy a megújult téren 1000 négyzetméter új zöldfelületet alakítottak ki, és 80 új fát ültettek. Az új fák egyik részét egybefüggő zöldfelületbe, a másik részét pedig a burkolatba ültették, teljes talajcserével és talajszint alatti öntözőrendszerrel.

    Mesterséges váztalajt is bevetettek, hogy a fák gyorsabban nőhessenek, és a korábbi fák is megmaradtak, köztük az a két koros tölgy, amelyet 1969-ben ültettek át a térre a Tabánból, már akkor is koros állapotukban.

    Emellett a felújítás során

    • 4474 négyzetméternyi burkolat újult meg,
    • 12 új asztal került térre,
    • 2 új MOL Bubi gyűjtőállomást és 29 új kerékpártámaszt telepítettek,
    • megújult a közvilágítási rendszer,
    • 3 új gyalogátkelőt alakítottak ki,
    • 11 új, kisméretű szoborkompozíció helyeztek el
    • és végre helyett kapott egy új akadálymentes illemhely is.

      A téren álló egykori Népszínházra utalva felújították a Színházi emlékkövet. Ugyancsak

      megújult a tér emblematikus eleme, a 60-as évek óta működő „gomba szökőkút” is, amely kissé megváltozott formában, a buszmegállóhoz közelebb helyezkedik már el.

      A tér átépítésével megváltozott a forgalmi rend is: a Rákóczi útról közvetlenül jobbra lehet kanyarodni a teljes hosszában kétirányú Márkus Emília utcába, a Somogyi Béla utca pedig egyirányú lett a Gutenberg tér felől a Stáhly utca felé.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    BUDAPEST
    Rejtett utalást is beépítettek a felújított Blaha Lujza térre
    „Ha a lábunk elé nézünk a hetes busz megállójában, vagy a metró kijárata közelében, akkor végigkövethetjük a kontúrt a burkolatban” – írta Bardóczi Sándor , Budapest főtájépítésze.
    Fotó: BKK - szmo.hu
    2022. december 14.


    Link másolása

    »Tényleg nem hiányzik a Blaháról semmi, csak a Népszínház« – írta ma reggel egy kommentben N. Kósa Judit, aki egy fantasztikus könyvet írt nemrég a Nagykörútról. Sejtelmesen csak annyit írtam neki, hogy az sem hiányzik róla

    – ezt írta Bardóczi Sándor a Facebook-oldalán.

    Budapest főtájépítésze el is mondta, mit ért a sejtelmes mondat alatt:

    „A Nemzetit ugyan a metróépítés miatt lebontották 1965-ben, de a tér mostani rendezésekor a tervezők kiszerkesztették az egykori kontúrját, s a tér anyagával azonos, vékony burkolati vonallal visszarakták az alaprajzát a térre.”

    Utalt arra is, hol van pontosan, és egy fotót is mellékelt:

    "Ha a lábunk elé nézünk a hetes busz megállójában, vagy a Metró kijárata közelében, akkor végigkövethetjük a kontúrt a burkolatban. Mivel a kontúr a mai Rákóczi út aszfaltsávjába is belóg, ott ez a vonal megszakad"

    „A téren egyébként a janus arcú rekonstruált szobor, az ülőtámfalba rögzített kisplasztikák, és a forgószékek színe és formája is a Nemzetit idézik meg. De ez a kontúr a legrejtettebb utalás arra, hol állt pontosan a Népszínház, a hazai színjátszás egyik legfontosabb korai temploma" - fogalmazott a posztban.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    BUDAPEST
    December 10-én adják át a megújult Blaha Lujza teret
    A tér új burkolatot, rengeteg növényt és számos, a korábbi Nemzeti Színházra emlékeztető utcabútort kapott.
    Fotó: BKK - szmo.hu
    2022. december 03.


    Link másolása

    2022. december 10-én, szombaton újra megnyitják Budapest egyik legforgalmasabb közterületét, a Blaha Lujza teret – közölte Facebook-oldalán Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke.

    A Facebook-eseményhez azt írják:

    „Találkozzunk december 10-én a Blaha Lujza téren, és fedezzük fel együtt a megújult teret! Forró tea, zene és sok újdonság vár.”

    Néhány napja már bejelentették, hogy lezajlott a tér műszaki átvételi eljárása. A megújult Blahán

    • lerakták a térburkolatot;
    • elültették az összes fát, így a már meglévőkkel és az újakkal együtt 89 fa áll a téren;
    • befejezték a növénytelepítést a növénykazettákba ültetett fák környezetében, valamint
    • helyére tették az akadálymentes nyilvános illemhelyet.

    Emellett tizenegy kis méretű, úgynevezett mikroszobrot helyeztek el a megújuló Blaha Lujza téren, a növénykazetták ülőfelületén. A különleges alkotások az egykori Népszínház, majd Nemzeti Színház színészlegendáit mutatják be egy-egy ikonikus szerepükben. Nem csak a szobrok emlékeztetnek a színházra: a tér az egykori Nemzeti székeire utaló bordó színű köztéri ülőalkalmatosságokkal és asztalokkal várja majd a megpihenni vágyókat, valamint a burkolatban megjelenik a lebontott épület körvonala.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk