BUDAPEST

A Tilos az Á-tól az Aranykéz utcán át az első Fidesz-irodáig – Új séta mutatja be a 90-es évek Budapestjét

A belvárost átszelő sétán megidézik Fenyő Jánost, Vizoviczki Lászlót és a korszak más emblematikus figuráit. De kiderül az is, mi okozta az első hajléktalankrízist, és miért volt óriási kultusza Zámbó Jimmynek.

Link másolása

„Felvesszük a legelegánsabb padlizsán zakónkat, felcsatoljuk a Tiko Time karóránkat és visszautazunk a ‘90-es évekbe, hogy megértsük, mi történt velünk a berlini fal leomlásától a World Trade Center ledőléséig tartó évtizedben. Utolértük-e végül Ausztriát, miért lett ciki gazdagnak lenni, miért dekoráltak színes vasakkal minden új épületet, hogyan lettünk pornónagyhatalom, német popzenei gyarmat, és a Szomszédok vagy a Bokros-csomag volt-e nagyobb csapás?”

A fenti sorokkal hirdetik a Hosszúlépés legújabb sétáját, amely az Álmainkban Ausztria visszainteget nevet kapta, és stílszerűen a rendszerváltás éveinek legendás szórakozóhelye, az egykori Tilos az Á (mai nevén Tilos a Tilos) elől indult.

Itt virágzott leginkább a rendszerváltás eufóriája, és itt tartották 1991. június 30-án azt a bulit, amivel gyakorlatilag révbe ért a ‘80-as évek undergroundja: a Budapesti Búcsú díszvendége Frank Zappa volt, aki már súlyos betegen, alig két és fél évvel a halála előtt érkezett a magyar fővárosba.

Aznap délután még fellépett a Tabánban, itt azonban színpadra sem állt. Ettől függetlenül rengetegen fel voltak háborodva, mivel az este zárt körű volt, csak a kiváltságos meghívottak vehettek részt rajta. Összességében ezért rossz szájízt hagyott maga után.

Az aranykor nem tartott sokáig: az évtized közepére hanyatlásnak indult, majd bezárt a Tilos az Á, valamint a hasonlóan emblematikus Fekete Lyuk is. Ugyanakkor ebből a közegből nőtte ki magát az Est műsorújság, amely egészen a 2010-es évekig a fővárosi éjszakai élet első számú információforrása volt.

Szembejön a valóság

A kezdeti eufória után nem kellett sokat várni az első kijózanító pofonra: 1989 telén kitört a hajléktalankrízis, egyik pillanatról a másikra lepték el az utcákat a fedél nélkül maradt emberek.

A lakosság itt szembesült először közvetlenül azzal, hogy a demokrácia és a szabadság mellett nemcsak pozitív dolgokat hozott magával a rendszerváltás. Addig sokakat csak a rendszer különféle sajátosságai tartottak a víz fölött, és aztán egyik pillanatról a másikra kipukkadt a lufi.

A helyzetet nehezítette, hogy mivel ekkor még nem létezett semmiféle ellátórendszer, az érintettek elindultak a pályaudvarokra. A MÁV válasza erre az volt, hogy éjszakára bezáratta a pályaudvarokat, így lehetetlenítve el, hogy ott húzzák meg magukat.

A bejelentést tömeges tiltakozás fogadta, erre válaszul jött létre például a Menhely Alapítvány, az Oltalom Karitatív Egyesület és még több másik, azóta is aktív szervezet. De utólag már világos, hogy ez csak az első sokk volt, ami a társadalmat érte.

Az első 2-3 évben 1 millióval nőtt a munkanélküliek száma, az évtized közepéig folyamatos volt a gazdasági romlás. Ekkor jött a Bokros csomag, ami újabb óriási csapást mért a társadalomra, de cserébe visszahozta a nemzetközi piacok bizalmát Magyarországgal szemben.

A fentiek következtében folyamatosan mélyült a szakadék a szegények és a gazdagok között, fokozódott az ellenséges légkör. Egyre többen gyűlölték a „rendszerváltás győzteseit, akik bunkofonnal és bálnamercivel” hivalkodtak. Emiatt lett nagyon népszerű a Szomszédok is, amely a kisemberek problémáit hangosította fel, így rengetegen azonosulni tudtak vele.

Beszédes adat, hogy míg a ‘90-es évek elején az osztrák életszínvonal 58 százalékán álltunk, mára, tehát 30 év elteltével ezt a számot egyetlen százalékponttal 59-re sikerült feltornázni. Persze épp a napokban hangzott el egy újabb ígéret, miszerint 2030-ra utolérjük Ausztriát.

Ekkoriban kezdődött a Vizoviczki-birodalom első nagy korszaka is: bár a ma már börtönbüntetését töltő vállalkozót főként a Hajógyári-szigeti hírhedt szórakozóhelyek tették ismertté, korábban a belvárosban is terjeszkedett. A Váci utcai és környékbeli night clubok, a turistákat tízezrekkel lehúzó éttermek nagy része az övé volt.

Módszerei közé tartozott már az elejétől fogva, hogy lefizette a hatóságokat, majd a legnagyobb forgalmú estéken ráküldte őket a konkurenciára, így véve el a vendégek kedvét, hogy bárhol máshol szórakozzanak.

Szintén ezekben az években vált Budapest pornófővárossá, vagy ahogy emlegették, „Európa Bangkokjává”, mivel a megengedő szabályozás miatt rengeteg felnőttfilmet forgattak nálunk. Ez a kétes hírű dominancia egészen a 2000-es évekig eltartott, az is segítette, hogy a romló életkörülmények miatt rengeteg magyar nő könnyen kapható volt az ilyen munkákra.

Sokan ráadásul az egészet annak a jelének tartották, hogy végre hozzánk is megérkezett a nyugati szabadság egy újabb vívmánya, miközben a nők megbecsüléséről és védelméről természetesen szó sem esett.

Kezdődik a politikai hidegháború

A rendszerváltással egy időben számos új párt alakult, amelyek közül ma jóformán már csak a Fidesz maradt tényező. Akkoriban viszont még egészen más pályán játszottak, első irodájuk például egy nem túl nagy ház alsó szintjét foglalta el a Molnár utcában.

Hozzájuk kötődik ugyanakkor a ‘90-es évek elejének egyik legnagyobb botránya is. Az MSZMP ingatlanvagyonából minden párt kapott egy saját székházat, de mivel a Fidesz és az MDF azzal érvelt, hogy ők a többiekhez képest kisebbet kaptak, végül kiutaltak nekik egy másikat is közös tulajdonként.

Ez volt az egykori Tiszti Kaszinó épülete a Váci utca és a Kossuth Lajos utca találkozásánál. A székházat aztán a két párt nem sokkal később titokban eladta az MKB Banknak (ma is ők használják), de az ügy néhány hónappal később kiszivárgott, és rengeteg embert kiábrándított: a Fideszt addig lelkes és ambiciózus, tiszta kezű fiataloknak tartották, itt azonban kiderült, hogy ők is gátlástalanul bizniszelnek, ha azt kívánja a gazdasági érdekük.

Ez az esemény, amellett, hogy óriási népszerűségvesztést okozott a pártnak, kirobbantotta a politikai hidegháborút is. 1993 nyarán ugyanis a Farkasházy Tivadar által szervezett szárszói találkozón György Péter esztéta éles hangon számon kérte a témát a Fidesz jelenlévő tagjain, aminek a vége óriási összeveszés lett. Sokan ezt tartják a máig tartó törésvonalak kezdetének.

A sétán szó esett még az első McDonald’s étterem megnyitásáról, az Aranykéz utcai robbantásról, a hazai könnyűzene rendszerváltás utáni átalakulásáról, illetve a Michael Jackson és Zámbó Jimmy által fémjelzett sztárkultuszról is.

A végállomás az Erzsébet téri Akvárium Klubban volt, ahová eredetileg a Nemzeti Színházat tervezték, de végül Gödör Klub néven 10 évig annak a közegnek az otthona lett, akik annak idején a Tilos az Á-t is életben tartották. Így ért körbe a történet bő két óra alatt.

Az Álmainkban Ausztria visszainteget séta következő időpontjait IDE KATTINTVA nézheted meg.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
Bajban van a BKV, rengetegen mondanak fel, és már a menetrendet sem tudják tartani
Az elmúlt másfél év alatt eltűnt 300 busz- és trolivezető a cég állományából

Link másolása

A buszsofőrök és trolivezetők soha nem látott ütemben mondanak fel a cégnél, gyakorlatilag lehetetlenné vált a menetrendi igények kiszolgálása - értesült a Világgazdaság.

A lap úgy tudja, hogy először idén májusban, aztán rögtön júniusban is rekordot döntött a járművezetői létszám csökkenése: tavasz végén 48, a nyár első hónapjában 55 sofőr hagyta ott a BKV-t. A csökkenés 2021 óta tapasztalható.

Az elmúlt másfél év alatt eltűnt 300 busz- és trolivezető a cég állományából.

A járművezetők száma mostanra a 2017-es szintre zuhant vissza. Miközben 2021 elején a 2700-at közelítette a munkavállalók száma, ma már 2400-an sem dolgoznak a BKV-nál.

A kialakult helyzetet már az utasok is megérezhetik. Az alacsony létszámot valameddig túlórával, illetve a pihenőnapok elvonásával lehetett ellensúlyozni, de a kieső járművezetők miatt az ígért menetrend már nem teljesíthető hiánytalanul.

A Világgazdaság úgy tudja, hogy júliustól jelentősen megszaporodtak a személyzeti okokra visszavezethető kimaradások.

Átlagosan napi 50-60 esetben történt meg, hogy a BKV nem tudott járművezetőt biztosítani. Ezek az autóbuszok értelemszerűen kiestek a menetrendből, és a telephelyeken maradnak.

A lap információi szerint a kilépő BKV-s sofőrök háromnegyede öt éven belül hagyta ott a céget, az összes távozó járművezető negyede pedig már egy éven belül felmondott, ami az alacsony béreknek és a járműpark állapotának is köszönhető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
BUDAPEST
Új Kolodko-szobor Budapesten: Az oroszok már a spájzban vannak
A szobrász videón mutatta meg, hogyan készült az új alkotás, és néhány fotón pedig közelről is megcsodálható az újabb mestermű.

Link másolása

Újabb miniatűr szobrot készített Kolodko Mihály. Ezúttal Budapesten, a Duna partján kell keresni. Annyit elárulunk, hogy a budai oldalon. A pontos helyszín is gyorsan kideríthető a szobrász filmjéből, ha alaposan figyelsz.

Kolodko Mihály egy videón megmutatja azt is, hogyan készült el az újabb miniszobor.

VIDEÓ: Az oroszok már spájzban vannak

És néhány fotón pedig közelről is szemügyre vehető az alkotás, melyhez Kolodko Mihály - ismét csak A Tizedes meg a többiek című filmre utalva - annyit írt:

"Nincs kompót".

A lelkes Kolodko-rajongók pedig megnézhetik azt a pillantot is, amikor a szobrocska elfoglalja helyét:

Bár a fotók és a videók csak nemrégiben kerültek ki a közösségi oldalra, máris többen fotókkal is igazolták, hogy rábukkantak a spájzban keresgélő orosz katonára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST
Tűzfalra került Szinyei Merse Pál Léghajó című festménye Budapesten
Nemcsak a fővárosban, de országosan is egyedülálló, hogy egy híres festmény hiteles reprodukciója kerüljön fel egy tűzfalra. Az alkotók elárulták, hogyan készítették és honnan jött az ötlet.

Link másolása

Az idén 125. tanévét kezdő Szinyei Merse Pál Gimnázium diákjai mostantól a névadó egyik legismertebb alkotásának hatalmas méretű változatát láthatják majd nap, mint nap.

„A léghajó szimbóluma az emberi gondolatok szárnyalásának és a művészi szabadságnak, mely mégsem távolodik el kozmikus magasságokba, hanem az emberiség élettere, a föld közelében marad”

– olvasható Szinyei Merse Anna, a dédnagyapja életét és munkásságát feldolgozó könyvében a művész „talán legeredetibb, hetyke-tréfás”, 1882-ben készült festményéről.

A középiskola vezetősége régóta fontolgatta a belső udvaron lévő óriási tűzfal felület megfestését, dekorálását, amire a kerek évforduló tökéletes alkalmat adott. A VI. kerületi Önkormányzattal folyatott egyeztetések után pedig zöld utat kapott az elképzelés megvalósítása.

A Neopaint csoport festőművészei egyértelmű ajánlása volt a Léghajó megjelenítése. Ezt megelőzően több ötlet is volt arra vonatkozóan, hogy mi kerüljön fel a falra, de végül az iskola vezetősége teljes egyetértésben döntött a Léghajó mellett.

Óriási kihívás volt a 42x39,3 cm-es festmény megjelenítése egy ekkora felületen, mert az amúgy kisméretű kép számtalan apró részletet tartalmaz, amelyek felnagyítva előkerülnek, illetve Szinyei egyedi ecsetvonásait is ábrázolni kellett úgy, hogy az óriás festmény végül visszaadja a Léghajó valódi hangulatát.

Első ránézésre nem tűnik egy bonyolult alkotásnak, de jobban megvizsgálva láthatjuk, hogy egy igen aprólékos és teljesen egyedi ábrázolású képről van szó.

Az 500 m2-es falfestmény 2 hét alatt készült el a legnagyobb kánikula közepette, 5 festőművész közreműködésével.

A Neopaint Works csoport tagjai bíznak benne, hogy ez egy jó példa lehet arra vonatkozóan, hogy még több hasonló jellegű alkotás készülhessen országszerte, hiszen egy-egy ilyen falfestmény nemcsak turisztikai látványossággá, de egyfajta kultúrmisszióvá is válhatna.

„Ha tehetnénk, mi csak ilyen képeket festenénk, mert ennek célja és értelme van. Számunkra a legnagyobb dicséret az lenne, ha Szinyei láthatná, és azt mondaná rá: Ez igen, szép munka!”

– mondta el a Neopaint vezetője, Jankovits Barnabás.

A Neopaint Works csoport:

A festőcsoport 17 éves fennállása óta több 10.000 m2 falfelületre készített dekoratív falfestményeket, megteremtve ezzel hazánkban a tűzfalfestészet, a legális köztéri falfestészet kultúráját.

Az olyan monumentális alkotások, mint a Rubik-kocka, a 6:3 - Az Évszázad mérkőzése, a Sissy, Róth Miksa emlékfal, a Nemzet Színészei vagy a Klauzál téren lévő „zöldséges” mára Budapest nevezetességeivé és turisztikai célpontjaikká váltak, számuk meghaladja a 60 darabot. A grafikák témaköreinek megválasztásánál fontos szempont, hogy a vizuális élmény mellett a festménynek legyen tartalma is, hiszen így lesz teljes egy városdíszítő faldekoráció. Tevékenységük tehát nem sorolható be sem a graffiti sem a street art kategóriákba, mert nem saját stílusukat akarják megjeleníteni falfestményeinken, hanem figyelembe véve a felület környezetét, elhelyezkedését alakítják ki koncepcióikat majd legálisan, engedélyezések után valósítják meg terveiket.

Számtalan felkéréseik közül a Léghajó volt a legnagyobb megtiszteltetés és egyben a legnagyobb kihívás is, mert egy olyan projektet bíztak rájuk, ami nem mindennapi: egy kivételes festőművész alkotását lemásolni, megjeleníteni nagy kihívás, amihez maximális bizalom szükséges a megrendelők részéről.

A sok száz kisebb-nagyobb munka alatt szerzett tudásnak és gyakorlatnak, valamint az egyedi technikának köszönhetően jóformán bármilyen elképzelést, grafikai tervet meg tudnak valósítani.

A festőcsoport elsődleges célja, hogy minél több minőségi falfestmény készülhessen országszerte köztereken, valamint különböző közintézményekben.

VIDEÓ: A Léghajó készítéséről

Még több információ ITT

Íme egy régebbi alkotásuk:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST
A Rovatból
Hétfőtől drágább lesz a parkolás Budapesten
A főváros belső részein hatszáz forintot kell majd fizetni óránként, reggel 8 és 22 óra között.

Link másolása

A Fővárosi Közgyűlés még június 29-én döntött arról, hogy a 27 féle parkolási zóna helyett átlátható, világos, négy zónatípusból álló, egységes parkolási rendszert vezetnek be, és megemelik a parkolási díjakat.

Az A-jelű zónában 600 forintba kerül majd óránként a parkolás, és 8 és 22 óra között kell a díjat fizetni, a B-jelűben 450 forint az óradíj 8 és 20 óra között, a C-zónában 300 forint, 8-18 óra között, a D-zónában pedig 200 forint, 8-18 óra között. Az A-B-C zónákban legfeljebb három órát lehet parkolni, a D-zónában ez nincs korlátozva.

Parkolási zónák a fővárosban szeptember 5-től

Az új parkolási rendszer részeként egységes információs táblák is megjelennek az utcákon, amelyek egyértelművé teszik az egyes parkolási zónák jellemzőit. Emellett körülbelül 10 százalékkal nő a parkolási díjas zónák területe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk