BUDAPEST

5 budapesti tér, amelynek kevesen tudják, honnan jött a neve

Bosnyák tér, Harminckettesek tere, Kálvin tér, Széll Kálmán tér vagy Lövölde tér - honnan kapták a nevüket?

Link másolása

Gyakran járunk s kelünk rajtuk, de arról fogalmunk sincs, hogy honnan ered az elnevezésük. Nem olyan tereket gyűjtöttem, amelyek valakiről kapták a nevet, inkább olyanokat, amelyek valamiről. Egy életrajznál ugyanis izgalmasabbnak tűnik, hogy vajon miért neveznek el egy teret például egy nemzetről.

Következzen 5 ilyen példa!

1. Bosnyák tér

Szokás mondani, hogy a Bosnyák tér a világ vége, de legalábbis Budapesté. XVII. kerületi lakosként mondom, közel sem az! De vajon miért kapta a Bosnyák tér egy balkáni országról avagy annak népéről?

kep 1

Forrás: villamosok.hu

A válaszért 1901-ig kell visszamenni, a nevet pedig Ferenc József adta a térnek. Az Osztrák-Magyar Monarchia császára és királya Bosznia okkupációja majd annektálása után (előbbi 1878-ban történt, utóbbi 1908-ban azaz tulajdonképp a kettő között) a Budai Királyi Palota testőrségébe bosnyák katonákat soroztatott be, akiknek gyakorlóteréül a mai Bosnyák tér helyén lévő területet jelölték ki. Külön pikantériája a történetnek, hogy később éppen Boszniában próbálkoztak ellene gyilkossági kísérlettel.

2. Harminckettesek tere

Többeket megkérdeztem arról, hogy szerintük kik voltak a Harminckettesek. Többen a második világháborúhoz kötötték (tévesen), akadt, aki a Corvin-köz közelsége miatt keverte az ’56-os eseményekbe (szintén tévesen), de legtöbben egy egyszerű "fogalmam sincs" választ adtak.

Nos, itt az idő tiszta vizet önteni a pohárba: a tér az 1741-ben, Mária Terézia által alapított 32-es honvéd gyalogezredről kapta a nevét.

De akkor miért egy olyan katona szobra áll a téren, aki gránátot dob?

kep 2

Harminckettesek tere a József körútról nézve, háttérben a szoborral. Forrás: Fortepan

Azért, mert a gyalogezred az 1740-1748-ig tartó osztrák örökösödési háború után megmaradt és a toborzókerülete Budapestre került. 1890-ben Ferenc József elrendelte, hogy az osztag Mária Terézia nevét viselje. Az osztag óriási veszteségeket szenvedett az I. világháborúban, a trianoni békeszerződés értelmében pedig feloszlatták. A téren található szobrot 1933. május 14-én, közadakozásból állították fel, a József körút és a Baross utca sarkánál. Az ezred egy rohamsisakos katonáját ábrázolja, amint éppen egy nyeles gránátot dob jobb kezével, baljában pedig szuronyt tart, de a 3 méteres talapzat oldalán olyan domborművet találunk, amin magyar főurak életüket és vérüket ajánlják Mária Teréziának. A második világháborúban egyébként a 32-eseket újraszervezték, és egészen 2007-ig egy létező osztag volt. A tér 1933 óta viseli a nevet.

3. Lövölde tér

Vajon mi állt a Lövölde téren egykor? Hát, ha hiszed, ha nem: Lövölde. Ugyan a névválasztást egyszerű emberi logikával könnyen kikövetkeztethetted, azt nem biztos, hogy tudod, hogy kinek és miért állt Lövöldéje a Lövölde téren.

kep 3

Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára

Ennek a térnek is köze van Mária Teréziához: Egy 1701-ből származó rendeletben I. Lipót király kötelezte a céheket, hogy mestereik minden vasár- és ünnepnapon lövészetre járjanak, a távol maradókat pedig pénzbírság fenyegette. Mária Terézia 1740-ben elrendelte, hogy minden felnőtt férfipolgár egy éven át lövészeteken vegyen részt. Mivel Budán már 1696 óta (a Széna téren) állt lőház, kellett egyet Pestre is építeni. Így esett a választás az Astoriára, ám mivel a város rohamosan terjeszkedett, új helyet kellett keresni a lövöldének. Előbb a Fővám tér, majd a Kálvin tér környékén is volt egy, utóbbit az 1838-as árvíz pusztította el, ezért 1840-ben József nádor avatása mellett megtalálta végleges helyét a Lövölde téren. A teret 1874-ben nevezték el így, de 16 évvel később lebontották, és bérházakat építettek a lövölde helyére.

4. Kálvin tér

A sok háború, hadsereg és hódítás inspirálta név után egy sokkal békésebb következik.

- Tudtad, hogy a Széna tér régen a Kálvin téren volt?

- Hogy mivan?!

kep 4

Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára

Pedig ez a teljesen értelmetlennek tűnő kérdés abszolút releváns, mert a ma Budán, a Víziváros és Országút városrészek találkozásánál található tér egykor János tér volt (Johannes Platz), akkoriban pedig a Kálvin teret Széna térnek hívták. Érdekes költözés... Bár a teret hívták a 18. századtól Ketschkemeterplatznak (Kecskeméti tér), majd Heu- und Borstenviehhändler Platznak (Széna- és sertéskereskedők tere), a 19. századtól Heumarktnak (Széna piac), végül 1874-től Calvin tér a neve, 1953-tól pedig újabb írásmóddal Kálvin tér.

És ki az a Kálvin?

Jean Calvin francia származású svájci reformátor, keresztény tudós volt, aki megteremtette Genfben az "istenfélő város tökéletesen működő prototípusát." Bármit is jelentsen ez, az ő neve onnan kapcsolódik a térhez, hogy még ma is az egyik legjelentősebb református templom a Kálvin téri. 1801-ben kérvényezte az egyház, hogy építhessen egy templomot, és az akkori Széna téri piac területét kapták meg, a templom pedig 1816 és 1830 között épült fel. A környező utcákat is a református egyház nagy alakjairól nevezték el, mint Ráday Pál, Ráday Gedeon vagy Török Pál. Ez egyébként csak a tér elnevezésére ad magyarázatot, a Kálvin tér története korán sem itt kezdődött, és nem is itt ér véget. Érdekes olvasmány, talán egyszer külön cikkben megírom.

5. Széll Kálmán tér

Ez a tér két dolog miatt sokakat idegesít. Egyrészt, mert véget nem érő felújításon esik át, megrengetve annak a több ezer embernek a közlekedésbe vetett hitét, akik nap mint nap arra haladnak. Másrészt akad egy generáció (mit egy, három-négy), akik egyszerűen nem hajlandóak leszokni a Moszkva tér elnevezésről (ezt a nevet viselte a tér 1951 és 2011 között). Mi nagyon szeretjük ezt a teret, gyakran megyünk el arra felé munkába menet, de azért mi is várjuk a felépülését.

kep 5

Forrás: Fortepan

És ki az a Széll Kálmán, akiről a tér egykoron és ma újonnan a nevét kapta?

Széll Kálmán politikus, miniszterelnök, pénzügyminiszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt, 1843-tól 1915-ig élt, így nem érte meg, hogy 1929-ben teret nevezzenek el róla. Például Vörösmarty Mihály lányának, Vörösmarty Ilonának volt a férje. És Deák Ferenc barátja. A családja III. Ferdinánd magyar királytól kapott címeres levelet, apja országgyűlési képviselő volt. Ő hozta létre az Osztrák-Magyar Bankot. Széll Kálmánnak köszönhetjük, hogy az 1870-es években rendbe jött az ország finanszírozása, hiszen 63 millió forintos éves deficittel vette át a költségvetést és évi 23 milliós plusszal zárt. Nagy szerepe volt abban, hogy a ’70-es évek válságát (ami a kiegyezést követő túlzott optimizmus eredménye volt) az állam meg tudta fékezni. Rengeteg kitüntetést kapott, például megkapta a királytól a király a Szent István-rend nagykeresztjét. Nekem jobban tetszik, mint a Moszkva...

Ha érdekes volt az összeállítás, nyomj egy lájkot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
Bajban van a BKV, rengetegen mondanak fel, és már a menetrendet sem tudják tartani
Az elmúlt másfél év alatt eltűnt 300 busz- és trolivezető a cég állományából

Link másolása

A buszsofőrök és trolivezetők soha nem látott ütemben mondanak fel a cégnél, gyakorlatilag lehetetlenné vált a menetrendi igények kiszolgálása - értesült a Világgazdaság.

A lap úgy tudja, hogy először idén májusban, aztán rögtön júniusban is rekordot döntött a járművezetői létszám csökkenése: tavasz végén 48, a nyár első hónapjában 55 sofőr hagyta ott a BKV-t. A csökkenés 2021 óta tapasztalható.

Az elmúlt másfél év alatt eltűnt 300 busz- és trolivezető a cég állományából.

A járművezetők száma mostanra a 2017-es szintre zuhant vissza. Miközben 2021 elején a 2700-at közelítette a munkavállalók száma, ma már 2400-an sem dolgoznak a BKV-nál.

A kialakult helyzetet már az utasok is megérezhetik. Az alacsony létszámot valameddig túlórával, illetve a pihenőnapok elvonásával lehetett ellensúlyozni, de a kieső járművezetők miatt az ígért menetrend már nem teljesíthető hiánytalanul.

A Világgazdaság úgy tudja, hogy júliustól jelentősen megszaporodtak a személyzeti okokra visszavezethető kimaradások.

Átlagosan napi 50-60 esetben történt meg, hogy a BKV nem tudott járművezetőt biztosítani. Ezek az autóbuszok értelemszerűen kiestek a menetrendből, és a telephelyeken maradnak.

A lap információi szerint a kilépő BKV-s sofőrök háromnegyede öt éven belül hagyta ott a céget, az összes távozó járművezető negyede pedig már egy éven belül felmondott, ami az alacsony béreknek és a járműpark állapotának is köszönhető.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

BUDAPEST
Új Kolodko-szobor Budapesten: Az oroszok már a spájzban vannak
A szobrász videón mutatta meg, hogyan készült az új alkotás, és néhány fotón pedig közelről is megcsodálható az újabb mestermű.

Link másolása

Újabb miniatűr szobrot készített Kolodko Mihály. Ezúttal Budapesten, a Duna partján kell keresni. Annyit elárulunk, hogy a budai oldalon. A pontos helyszín is gyorsan kideríthető a szobrász filmjéből, ha alaposan figyelsz.

Kolodko Mihály egy videón megmutatja azt is, hogyan készült el az újabb miniszobor.

VIDEÓ: Az oroszok már spájzban vannak

És néhány fotón pedig közelről is szemügyre vehető az alkotás, melyhez Kolodko Mihály - ismét csak A Tizedes meg a többiek című filmre utalva - annyit írt:

"Nincs kompót".

A lelkes Kolodko-rajongók pedig megnézhetik azt a pillantot is, amikor a szobrocska elfoglalja helyét:

Bár a fotók és a videók csak nemrégiben kerültek ki a közösségi oldalra, máris többen fotókkal is igazolták, hogy rábukkantak a spájzban keresgélő orosz katonára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
Tűzfalra került Szinyei Merse Pál Léghajó című festménye Budapesten
Nemcsak a fővárosban, de országosan is egyedülálló, hogy egy híres festmény hiteles reprodukciója kerüljön fel egy tűzfalra. Az alkotók elárulták, hogyan készítették és honnan jött az ötlet.

Link másolása

Az idén 125. tanévét kezdő Szinyei Merse Pál Gimnázium diákjai mostantól a névadó egyik legismertebb alkotásának hatalmas méretű változatát láthatják majd nap, mint nap.

„A léghajó szimbóluma az emberi gondolatok szárnyalásának és a művészi szabadságnak, mely mégsem távolodik el kozmikus magasságokba, hanem az emberiség élettere, a föld közelében marad”

– olvasható Szinyei Merse Anna, a dédnagyapja életét és munkásságát feldolgozó könyvében a művész „talán legeredetibb, hetyke-tréfás”, 1882-ben készült festményéről.

A középiskola vezetősége régóta fontolgatta a belső udvaron lévő óriási tűzfal felület megfestését, dekorálását, amire a kerek évforduló tökéletes alkalmat adott. A VI. kerületi Önkormányzattal folyatott egyeztetések után pedig zöld utat kapott az elképzelés megvalósítása.

A Neopaint csoport festőművészei egyértelmű ajánlása volt a Léghajó megjelenítése. Ezt megelőzően több ötlet is volt arra vonatkozóan, hogy mi kerüljön fel a falra, de végül az iskola vezetősége teljes egyetértésben döntött a Léghajó mellett.

Óriási kihívás volt a 42x39,3 cm-es festmény megjelenítése egy ekkora felületen, mert az amúgy kisméretű kép számtalan apró részletet tartalmaz, amelyek felnagyítva előkerülnek, illetve Szinyei egyedi ecsetvonásait is ábrázolni kellett úgy, hogy az óriás festmény végül visszaadja a Léghajó valódi hangulatát.

Első ránézésre nem tűnik egy bonyolult alkotásnak, de jobban megvizsgálva láthatjuk, hogy egy igen aprólékos és teljesen egyedi ábrázolású képről van szó.

Az 500 m2-es falfestmény 2 hét alatt készült el a legnagyobb kánikula közepette, 5 festőművész közreműködésével.

A Neopaint Works csoport tagjai bíznak benne, hogy ez egy jó példa lehet arra vonatkozóan, hogy még több hasonló jellegű alkotás készülhessen országszerte, hiszen egy-egy ilyen falfestmény nemcsak turisztikai látványossággá, de egyfajta kultúrmisszióvá is válhatna.

„Ha tehetnénk, mi csak ilyen képeket festenénk, mert ennek célja és értelme van. Számunkra a legnagyobb dicséret az lenne, ha Szinyei láthatná, és azt mondaná rá: Ez igen, szép munka!”

– mondta el a Neopaint vezetője, Jankovits Barnabás.

A Neopaint Works csoport:

A festőcsoport 17 éves fennállása óta több 10.000 m2 falfelületre készített dekoratív falfestményeket, megteremtve ezzel hazánkban a tűzfalfestészet, a legális köztéri falfestészet kultúráját.

Az olyan monumentális alkotások, mint a Rubik-kocka, a 6:3 - Az Évszázad mérkőzése, a Sissy, Róth Miksa emlékfal, a Nemzet Színészei vagy a Klauzál téren lévő „zöldséges” mára Budapest nevezetességeivé és turisztikai célpontjaikká váltak, számuk meghaladja a 60 darabot. A grafikák témaköreinek megválasztásánál fontos szempont, hogy a vizuális élmény mellett a festménynek legyen tartalma is, hiszen így lesz teljes egy városdíszítő faldekoráció. Tevékenységük tehát nem sorolható be sem a graffiti sem a street art kategóriákba, mert nem saját stílusukat akarják megjeleníteni falfestményeinken, hanem figyelembe véve a felület környezetét, elhelyezkedését alakítják ki koncepcióikat majd legálisan, engedélyezések után valósítják meg terveiket.

Számtalan felkéréseik közül a Léghajó volt a legnagyobb megtiszteltetés és egyben a legnagyobb kihívás is, mert egy olyan projektet bíztak rájuk, ami nem mindennapi: egy kivételes festőművész alkotását lemásolni, megjeleníteni nagy kihívás, amihez maximális bizalom szükséges a megrendelők részéről.

A sok száz kisebb-nagyobb munka alatt szerzett tudásnak és gyakorlatnak, valamint az egyedi technikának köszönhetően jóformán bármilyen elképzelést, grafikai tervet meg tudnak valósítani.

A festőcsoport elsődleges célja, hogy minél több minőségi falfestmény készülhessen országszerte köztereken, valamint különböző közintézményekben.

VIDEÓ: A Léghajó készítéséről

Még több információ ITT

Íme egy régebbi alkotásuk:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
A Rovatból
Hétfőtől drágább lesz a parkolás Budapesten
A főváros belső részein hatszáz forintot kell majd fizetni óránként, reggel 8 és 22 óra között.

Link másolása

A Fővárosi Közgyűlés még június 29-én döntött arról, hogy a 27 féle parkolási zóna helyett átlátható, világos, négy zónatípusból álló, egységes parkolási rendszert vezetnek be, és megemelik a parkolási díjakat.

Az A-jelű zónában 600 forintba kerül majd óránként a parkolás, és 8 és 22 óra között kell a díjat fizetni, a B-jelűben 450 forint az óradíj 8 és 20 óra között, a C-zónában 300 forint, 8-18 óra között, a D-zónában pedig 200 forint, 8-18 óra között. Az A-B-C zónákban legfeljebb három órát lehet parkolni, a D-zónában ez nincs korlátozva.

Parkolási zónák a fővárosban szeptember 5-től

Az új parkolási rendszer részeként egységes információs táblák is megjelennek az utcákon, amelyek egyértelművé teszik az egyes parkolási zónák jellemzőit. Emellett körülbelül 10 százalékkal nő a parkolási díjas zónák területe.

Link másolása
KÖVESS MINKET: