BALATON

Mi okozza a Balaton két legrejtélyesebb jelenségét?

A soha be nem fagyó foltok a jégpáncélban és a szél nélküli viharok évszázadok óta foglalkoztatják a tudósokat.
Forrás: Tó-retró blog, címkép: Fortepan/Nagy Zoltán - szmo.hu
2022. november 21.



A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Noha egy kötetnyi rejtélyt gyűjtöttem már össze a Balatonról, a két talán legismertebb és legtöbbünk által személyesen is megtapasztalt, különös jelenségről még egyetlen szót sem ejtettem. Nem nyomoztam még utána, hogy

mi okozza a szél nélküli viharokat és a soha be nem fagyó foltokat a tavon.

E két furcsaság nem kizárólag a különlegessége folytán érdemel figyelmet, hanem azért is, mert mindkettő kifejezetten veszélyes az emberek testi épségére vagy akár az életére is! Nézzük hát sorjában...

Soha be nem fagyó foltok

Már az 1800-as évek elején is felbukkant egy kifejezés, melyet a Balaton környékén élők biztosan ismernek, ez pedig a „heves” vagy „hevesek”. Ezek tulajdonképpen alattomos csapdák, melyek a tó befagyása után jelennek meg. Olyan foltokat jelölnek, melyek a legnagyobbra hízott jégtakaró esetén is fagymentesek maradnak vagy legfeljebb hártyavékony jég képződik rajtuk.

A heves név a balatoni horgászoknak köszönhető, akik meg voltak győződve róla, hogy a tó fenekén feltörő melegebb források okozzák ezt a jelenséget.

Ez bizonyos fokig logikusnak tűnő magyarázat, hiszen a magyar tenger környékén gyakorta találkozhatunk melegvízű forrásokkal. A tudomány azonban egészen az 1960-as évek elejéig nem adott érdemben választ arra, hogy mi okozza a hevesek kialakulását.

A balatoni jég kiváló forrása a szórakozásnak, de életveszélyes is lehet...Fotó: Fortepan/ Bojár Sándor

1964-ben a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) a „A Balaton vízháztartási egyensúlya” részeként vizsgálta meg az állítólagos források kérdését, mivel a könnyűbúvárkodás ekkoriban vált széleskörben használt eszközévé a kutatásoknak. A vizsgálatokat azokra a területekre koncentrálták, ahol a heveseket a leggyakrabban figyelték meg, ám a tó mélyén ezeken a részeken ugyanúgy nem találtak forrásokat, mint a Balaton többi részén sem. Azonban mégis mutatkozott egy érdekes különbség!

Az érintett szakaszokon (Füred és Csopak környékén) a fenéken tölcsér alakú bemélyedések voltak. Ezekben vízmozgást nem, de felszínre törő buborékokat gyakran megfigyeltek. A feltörő gázból származó mintákat a tihanyi Biológiai intézetben vizsgálták meg, és arra jutottak, hogy a fenékből szén-dioxid emelkedik a felszínre.

Ez a gáz nem ismeretlen a tó kutatói előtt, hiszen az utóvulkanikus feltöréseket a szárazföldön is észlelték már, sőt a füredi savanyúvíz is ezeknek a folyamatoknak köszönheti a létét. A szén-dioxid jelenléte pedig könnyedén megmagyarázza nemcsak a hevesek létrejöttét, de azt is, hogy miért melegebb a víz felszíne a jelenségeknél, mint a környező, befagyott felületeken. A szénsavas víz környékén ugyanis leszáll a fagypont, és ez akadályozza, illetve késlelteti a felszín bizonyos helyein a befagyást, így a mélyebbről feltörő, a jégnél némileg melegebb víz érkezhet a felszínre. Van azonban egy másik jelenség, melynek okai között szintén feltűntek a tó fenekén feltörő vízforrások.

Vajon a széltelen viharok hátterében milyen folyamatok húzódhatnak meg?

Bár a hevesekről szóló feljegyzések régiek, a másik különlegesség dokumentációja még távolabbra nyúlik vissza az időben. A szél nélküli viharokat már az 1700-as években is feljegyezték. Aki gyakran fordul meg a tó környékén, az biztosan maga is találkozott már ezzel a jelenséggel.

Olyan időben jelentkezik, amikor az ég tiszta, szél pedig egyáltalán nem érzékelhető. A régiek által egyszerűen csak „vésznek” nevezett esemény ilyenkor bontakozik ki, tarajos hullámok képében melyek éppen úgy fodrozódnak, mint viharos időben, sőt nem egyszer a partot is elöntik. A jelenségre 1936-ig több magyarázatot is próbáltak adni.

Az első ilyet már meg is cáfoltuk, hiszen az 1800-as években a mélyben dolgozó forrásokkal magyarázták a „vészt”. Ebben az esetben azonban nem melegvízű áramlásokról beszéltek, hanem olyan csatornákról, melyen a tóval összeköttetésben lévő tenger(!) nyomja át a vizet. Ám ez korántsem a legvadabb elképzelés volt!

Akadtak ugyanis olyan tudósok, akik a közeli viharok delejének (elektromosságának) tulajdonították a víz felkorbácsolását. A harmadik elmélet (1910) pedig a víznyomást okolta a „vész” kialakulásáért.

Ebben az elképzelésben úgy okoskodtak, hogy a felül lévő víz súlya tolja ki maga alól az alsóbb rétegeket, melyek tarajos hullámok és villámáradások képében törnek rá a partra. Meglepő módon ez a magyarázat nem is állt olyan messze az igazságtól. A magfejtést – mint oly sok esetben – a Balaton egyik legnevesebb kutatója, Cholnoky Jenő adta meg, 1936-ban. Ő felhívta a figyelmet a tó egyik legfontosabb jellegzetességére, miszerint a magyar tenger mélység/terület aránya jelentősen különbözik a legtöbb természetes tóétól. A Balaton méretével összevethető tavak ugyanis általában több tíz, nemritkán száz méternél is mélyebbek. Ezzel szemben a mi kicsinyített tengerünk legmélyebb pontja, az ún. tihanyi kút csupán 11 méterrel fekszik a felszín alatt. Emiatt a tó távolabbi pontjain feltámadó nagyobb szél könnyedén okozhat „vészt” a közelünkben, miközben a légmozgásból semmit sem érzünk.

A szél egyszerűen kimozdítja a vizet a tó medréből és a szélirányba eső parton megemelkedik, a szél környezetében pedig lecsökken a vízszint. A nyugalmi helyzetből kimozdítást tudományos nyelven denivellációnak nevezzük, s ennek eredménye viharos felszín és a mini áradás. Ha a szél több vizet szállít a szél irányában, mint amennyi a víz mélyén visszaáramlani képes, akkor felduzzad a víz a szélnek kitett parton, mindaddig, amíg olyan erős lesz a denivelláció, hogy az ellenáramlás egyensúlyt tud tartani a szél szállításával.

Az elmélet igazolásaként Az 1930-as években a Balaton keleti és nyugati végén, Kenesén és Keszthelyen egyidejű vízszintméréseket végeztek egy különleges műszerrel. Az eredmények pedig bebizonyították, hogy a denivelláció áll az évszázados rejtély hátterében. Persze a „hevesek” és a „vészek” ettől nem kevésbé veszélyesek, de legalább az okok világossá váltak...

Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni vagy szeretnéd tudni, hogyan nyaraltak a szüleid, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnél visszaemlékezni a 70-es, 80-as évekre, és vannak fotóid, amiket szívesen megosztanál, csatlakozz a Retró Insta-csoporthoz!

Ha szívesen felidézed az előző korszak karácsonyait, szeretnéd tudni, hogy akkoriban a télapót vagy a Jézuskát várták a gyerekek, és milyen játékok kerültek a karácsonyfa alá vagy milyen szaloncukrokkal és égőkkel díszítettük fel a karácsonyfát, és mit viseltünk a jeles ünnepen, olvasd el a Tó-retró blog szerzőjének új könyvét! További részletek és megrendelés itt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


BALATON
Jó hír a nyárra: teljesen körbeért a Balaton körüli bringaút
Immár a teljes 205 kilométeren biztonságosan lehet tekerni. Balatonrendesnél ért véget a fejlesztés, ami vasúti átvezetést is tartalmazott.


Immár teljes szakaszon használható a Balatoni Bringakör. A 205 kilométeres kerékpárút több mint fele pár esztendő alatt megújult, körülbelül bruttó 6,1 milliárd forint értékben. A balatoni térség szempontjából jelentős a kerékpáros turizmus, ezért is támogatja kiemelten a kormány ezeket a fejlesztéseket – közölte az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) az MTI-vel csütörtökön.

A sajtóközleményben hangsúlyozták, hogy a hollandok és a dánok után a magyarok kerékpároznak a legtöbbet Európában az Eurobarometer statisztikája alapján, így kiemelt jelentőségű minden, közlekedést és közlekedésbiztonságot elősegítő infrastruktúrafejlesztés. Hozzátették:

ezért mérföldkő, hogy immár teljes szakaszon, biztonságosan és korszerűen körbe kerékpározható a Balaton.

Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára és Révész Máriusz, a Miniszterelnökség aktív Magyarországért felelős államtitkára a tavaszi időjárás beálltával letesztelte a tavaly elkészült a Balatoni Bringakört összekötő szakaszt Balatonrendesnél – írták. Ez utóbbi összekötőszakasz 2 kilométer hosszú, amelyből 0,3 km vegyes forgalmú, 1,7 kilométer pedig önálló kerékpárút. A forgalomtechnika felújítása is megvalósult, továbbá a kerékpárúton kiépült egy vasúti átkelő is – részletezte a minisztérium.

„Az elmúlt öt évben a 205 kilométeres Balatoni Bringakör több mint a fele megújult, körülbelül bruttó 6,1 milliárd forint értékben. Ezzel a két kilométeres szakasszal kibővült, mondhatjuk úgy, hogy körbe ért a balatoni bringakörút. Ez azért is nagyon fontos a balatoni térségben, mert azt látjuk, hogy egyre népszerűbb a kerékpározás turisztikai szempontból. Azt gondolom, hogy a Balaton térségének túl a nyári szezonon, ez nagyon sokat segít a jövőben” – mondta el Nagy Bálint államtitkár.

Révész Máriusz a közleményben kiemelte: „Végre eljött a pillanat, Balatonrendesnél is kész a kerékpárút. Sokan nem tudják, de ennek a két kilométeres szakasznak az a fontossága, hogy korábban itt megszakadt a kerékpárút, és ezért ki kellett tekerni a főútra a bringásoknak. Itt egy gyönyörű szép erdő is található, két évig tartott a környezetvédelmi hatástanulmány elkészítése, de végül minden rendben van. Sok küzdelem után eljutottunk oda, hogy ez a két kilométeres rész nagyjából 500 millió forint értékben elkészült. Azért ennyi, mert egy fejlett vasúti átvezetést is kapott a terület.”

A bringakör komplex fejlesztése 2019 áprilisában kezdődött a NIF Zrt. beruházásában. Országszerte a teljes kerékpározható hálózat hossza 2030-ra megközelítheti a 15 ezer kilométert, biztonságos és kényelmes alternatívát kínálva az egyéni gépjárműhasználattal szemben.

Továbbra is kiemelt szempont a kerékpárutak fejlesztése, mint a turizmus ösztönzésének egyik fontos eszköze. A kormány ezért támogatja a kerékpáros idegenforgalom fejlesztését, beleértve a kerékpáros szálláshelyek fejlesztését, a kerékpáros útvonalak népszerűsítését, és a kerékpáros turizmusra alkalmas infrastruktúra bővítését. Mindezt bizonyítja, hogy idén 592 kilométer kerékpárút tervezése zárul le – áll a közleményben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
BALATON
Félmilliárd forintból lombkoronasétányt létesítenek Balatonbogláron, nem mindenki örül neki
Az új turisztikai attrakciót a Várdombra, a népszerű gömbkilátó mellé építik, és az ösvénynek egy saját kilátója is lesz.


A Magyar Turisztikai Ügynökség pályázatából valósítják meg az 500 méter hosszúra tervezett lombkoronasétányt a balatonboglári várdombi erdőben. A település polgármestere, Mészáros Miklós az ATV-nek azt mondta, az ösvény a domb keleti és nyugati gerincén fut majd végig. Hozzátette, az egyik részen a fák lombkoronájában, tízméteres magasságban fog húzódni a sétány, míg a keleti részen egy kilátóponton végződik, és a balatoni panorámát lehet megcsodálni, majd egy pallóösvényen lehet visszatérni.

Az új turisztikai attrakció a nyár elejétől már látogatható lesz, és a polgármester várakozásai szerint igazi turistacsalogató építménynek számít majd.

Nincs ilyen jó véleménnyel a beruházásról Szakács László, a Szocialisták és Demokraták párt társalapítója, aki sok időt tölt Balatonbogláron. Szerinte enyhe túlzás ezt az 500 millió forintba kerülő építményt lombkoronaösvénynek nevezni, és ennek az összegnek jobb helye lenne másol.

A helyiek az ATV-nek azt mondták, ők örülnek a leendő lombkoronasétánynak, mert „ennek legalább van értelme”, ellentétben a nyírmártonfalvai, fák nélküli lombkoronaösvénnyel.

Mint ismert, nemrég nagy port kavart a hír, hogy

a Debrecentől 30 kilométerre fekvő Nyírmártonfalván úgy létesítettek lombkoronasétányt, hogy körülötte tarra vágták az erdőt.

Hasonlóan furcsa megoldás volt az is, hogy az alföldi Kunszentmiklós mellett egy teljesen sík területre építettek egy mindössze másfél méter magas kilátót.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BALATON
Zseniális flashmobbal lepték meg a járókelőket Balatonalmádiban
A Bondoró Utcaszínház Fesztivál híres arról, hogy minden év április 1-jén egy kis vidámságot csempésznek az emberek életébe. Ezúttal a fesztivál új helyszínén szereztek boldog perceket az arra járó embereknek.


Már-már hagyománynak mondható, hogy a Bondoró Utcaszínház Fesztivál szórakoztató produkciókkal készül április 1-jén, Bolondok napján. Tavaly Budapesten bukkantak fel itt-ott meglepetésszerűen néhány bemutató erejéig, idén pedig a fesztivál új helyszínén, Balatonalmádiban készültek egy flashmobbal, ahol a fesztivál fellépőinek attrakcióival találkozhattak a járókelők.

Az előzetesen meghirdetett eseményre egyébként bárki csatlakozhatott, és aki elment velük bolondozni, fesztivál jegyet is kaphatott.

VIDEÓ: A helyszínen készült videót nálunk nézhetitek meg először:

Bondoró Nemzetközi Utcaszínház - június 30 - július 2.

A VEB2023 EKF rendhagyó klaszterében kiemelt programnak számító fesztivál tehát ettől az évtől Balatonalmádiban folytatódik és az Öreg-parkban várja régi és új vendégeit, közvetlenül a Balaton partján.

A magyar előadók mellett 10 nemzet összesen 24 nemzetközi produkcióját láthatja itt a közönség június 30. és július 2. között. Az árnyas ligetekkel tűzdelt ősfás területen nem csupán a Bondoró már jól megszokott, kezdetektől velünk lévő helyszínei rendezkednek be, de új színpadok felhozatala közül is válogathatunk majd.

Nemzetközi utcaszínházi attrakciók sokasága, nagykoncertek és nem utolsó sorban egy páratlan, új helyszín várja 2023-ban azokat, akik ellátogatnak az eseményre. További részleteket a fesztiválról hivatalos oldalukon találsz!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BALATON
Drágább lesz a balatoni strandolás, itt vannak az idei árak
Néhány településen nem emeltek, de a legtöbb helyen plusz 100-700 forintot kell fizetni egy belépőért. Egyes strandokon a helyi lakosok ingyenes mehetnek fürdőzni.


Az idei szezonkezdetben mintegy 20-30 százalékkal drágulnak a balatoni strandbelépők - írja a Pénzcentrum. Az infláció a szállásokat és az étkezést is megdrágította.

A portál összesítéséből kiderül, hogy bár továbbra is vannak szabadstrandok, de ahol belépőt szednek, ott általában mélyebben kell majd a pénztárcákba nyúlni. A listájuk folyamatosan bővül, de jónéhány strand árát már közzétették.

Eszerint az idei belépők árai:

• Alsóörs 2000 forint

• Badacsony 1000 forint

• Badacsonytomaj 1100 forint

• Balatonakali 1200 forint

• Balatonakarattya 1300 forint

• Balatonalmádi 1900-2000 forint

• Balatonföldvár 1500 forint

• Balatonfüred 1700-2100 forint

• Balatonfűzfő 1300 forint

• Balatongyörök 1200-1500 forint

• Balatonkenese 1500 forint

• Balatonlelle 1500 forint

• Balatonszárszó 1300 forint

• Balatonszepezd 800 forint

• Balatonvilágos 800 forint

• Fonyód 600 forint

• Gyenesdiás 1100-1500 forint

• Révfülöp 1200 forint

• Siófok 1100-2500

• Szigliget 1500

• Tihany Sajkod 800 forint

• Vonyarcvashegy1200-1500 forint

• Zánka 1500 forint.

Néhány településen nem emeltek, de a legtöbb helyen plusz 100-700 forintot kell fizetni egy belépőért. Egyes strandokon a helyi lakosok ingyenes mehetnek fürdőzni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk