BALATON

Mi okozza a Balaton két legrejtélyesebb jelenségét?

A soha be nem fagyó foltok a jégpáncélban és a szél nélküli viharok évszázadok óta foglalkoztatják a tudósokat.
Forrás: Tó-retró blog, címkép: Fortepan/Nagy Zoltán - szmo.hu
2022. november 21.


Link másolása

A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Noha egy kötetnyi rejtélyt gyűjtöttem már össze a Balatonról, a két talán legismertebb és legtöbbünk által személyesen is megtapasztalt, különös jelenségről még egyetlen szót sem ejtettem. Nem nyomoztam még utána, hogy

mi okozza a szél nélküli viharokat és a soha be nem fagyó foltokat a tavon.

E két furcsaság nem kizárólag a különlegessége folytán érdemel figyelmet, hanem azért is, mert mindkettő kifejezetten veszélyes az emberek testi épségére vagy akár az életére is! Nézzük hát sorjában...

Soha be nem fagyó foltok

Már az 1800-as évek elején is felbukkant egy kifejezés, melyet a Balaton környékén élők biztosan ismernek, ez pedig a „heves” vagy „hevesek”. Ezek tulajdonképpen alattomos csapdák, melyek a tó befagyása után jelennek meg. Olyan foltokat jelölnek, melyek a legnagyobbra hízott jégtakaró esetén is fagymentesek maradnak vagy legfeljebb hártyavékony jég képződik rajtuk.

A heves név a balatoni horgászoknak köszönhető, akik meg voltak győződve róla, hogy a tó fenekén feltörő melegebb források okozzák ezt a jelenséget.

Ez bizonyos fokig logikusnak tűnő magyarázat, hiszen a magyar tenger környékén gyakorta találkozhatunk melegvízű forrásokkal. A tudomány azonban egészen az 1960-as évek elejéig nem adott érdemben választ arra, hogy mi okozza a hevesek kialakulását.

A balatoni jég kiváló forrása a szórakozásnak, de életveszélyes is lehet...Fotó: Fortepan/ Bojár Sándor

1964-ben a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) a „A Balaton vízháztartási egyensúlya” részeként vizsgálta meg az állítólagos források kérdését, mivel a könnyűbúvárkodás ekkoriban vált széleskörben használt eszközévé a kutatásoknak. A vizsgálatokat azokra a területekre koncentrálták, ahol a heveseket a leggyakrabban figyelték meg, ám a tó mélyén ezeken a részeken ugyanúgy nem találtak forrásokat, mint a Balaton többi részén sem. Azonban mégis mutatkozott egy érdekes különbség!

Az érintett szakaszokon (Füred és Csopak környékén) a fenéken tölcsér alakú bemélyedések voltak. Ezekben vízmozgást nem, de felszínre törő buborékokat gyakran megfigyeltek. A feltörő gázból származó mintákat a tihanyi Biológiai intézetben vizsgálták meg, és arra jutottak, hogy a fenékből szén-dioxid emelkedik a felszínre.

Ez a gáz nem ismeretlen a tó kutatói előtt, hiszen az utóvulkanikus feltöréseket a szárazföldön is észlelték már, sőt a füredi savanyúvíz is ezeknek a folyamatoknak köszönheti a létét. A szén-dioxid jelenléte pedig könnyedén megmagyarázza nemcsak a hevesek létrejöttét, de azt is, hogy miért melegebb a víz felszíne a jelenségeknél, mint a környező, befagyott felületeken. A szénsavas víz környékén ugyanis leszáll a fagypont, és ez akadályozza, illetve késlelteti a felszín bizonyos helyein a befagyást, így a mélyebbről feltörő, a jégnél némileg melegebb víz érkezhet a felszínre. Van azonban egy másik jelenség, melynek okai között szintén feltűntek a tó fenekén feltörő vízforrások.

Vajon a széltelen viharok hátterében milyen folyamatok húzódhatnak meg?

Bár a hevesekről szóló feljegyzések régiek, a másik különlegesség dokumentációja még távolabbra nyúlik vissza az időben. A szél nélküli viharokat már az 1700-as években is feljegyezték. Aki gyakran fordul meg a tó környékén, az biztosan maga is találkozott már ezzel a jelenséggel.

Olyan időben jelentkezik, amikor az ég tiszta, szél pedig egyáltalán nem érzékelhető. A régiek által egyszerűen csak „vésznek” nevezett esemény ilyenkor bontakozik ki, tarajos hullámok képében melyek éppen úgy fodrozódnak, mint viharos időben, sőt nem egyszer a partot is elöntik. A jelenségre 1936-ig több magyarázatot is próbáltak adni.

Az első ilyet már meg is cáfoltuk, hiszen az 1800-as években a mélyben dolgozó forrásokkal magyarázták a „vészt”. Ebben az esetben azonban nem melegvízű áramlásokról beszéltek, hanem olyan csatornákról, melyen a tóval összeköttetésben lévő tenger(!) nyomja át a vizet. Ám ez korántsem a legvadabb elképzelés volt!

Akadtak ugyanis olyan tudósok, akik a közeli viharok delejének (elektromosságának) tulajdonították a víz felkorbácsolását. A harmadik elmélet (1910) pedig a víznyomást okolta a „vész” kialakulásáért.

Ebben az elképzelésben úgy okoskodtak, hogy a felül lévő víz súlya tolja ki maga alól az alsóbb rétegeket, melyek tarajos hullámok és villámáradások képében törnek rá a partra. Meglepő módon ez a magyarázat nem is állt olyan messze az igazságtól. A magfejtést – mint oly sok esetben – a Balaton egyik legnevesebb kutatója, Cholnoky Jenő adta meg, 1936-ban. Ő felhívta a figyelmet a tó egyik legfontosabb jellegzetességére, miszerint a magyar tenger mélység/terület aránya jelentősen különbözik a legtöbb természetes tóétól. A Balaton méretével összevethető tavak ugyanis általában több tíz, nemritkán száz méternél is mélyebbek. Ezzel szemben a mi kicsinyített tengerünk legmélyebb pontja, az ún. tihanyi kút csupán 11 méterrel fekszik a felszín alatt. Emiatt a tó távolabbi pontjain feltámadó nagyobb szél könnyedén okozhat „vészt” a közelünkben, miközben a légmozgásból semmit sem érzünk.

A szél egyszerűen kimozdítja a vizet a tó medréből és a szélirányba eső parton megemelkedik, a szél környezetében pedig lecsökken a vízszint. A nyugalmi helyzetből kimozdítást tudományos nyelven denivellációnak nevezzük, s ennek eredménye viharos felszín és a mini áradás. Ha a szél több vizet szállít a szél irányában, mint amennyi a víz mélyén visszaáramlani képes, akkor felduzzad a víz a szélnek kitett parton, mindaddig, amíg olyan erős lesz a denivelláció, hogy az ellenáramlás egyensúlyt tud tartani a szél szállításával.

Az elmélet igazolásaként Az 1930-as években a Balaton keleti és nyugati végén, Kenesén és Keszthelyen egyidejű vízszintméréseket végeztek egy különleges műszerrel. Az eredmények pedig bebizonyították, hogy a denivelláció áll az évszázados rejtély hátterében. Persze a „hevesek” és a „vészek” ettől nem kevésbé veszélyesek, de legalább az okok világossá váltak...

Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni vagy szeretnéd tudni, hogyan nyaraltak a szüleid, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnél visszaemlékezni a 70-es, 80-as évekre, és vannak fotóid, amiket szívesen megosztanál, csatlakozz a Retró Insta-csoporthoz!

Ha szívesen felidézed az előző korszak karácsonyait, szeretnéd tudni, hogy akkoriban a télapót vagy a Jézuskát várták a gyerekek, és milyen játékok kerültek a karácsonyfa alá vagy milyen szaloncukrokkal és égőkkel díszítettük fel a karácsonyfát, és mit viseltünk a jeles ünnepen, olvasd el a Tó-retró blog szerzőjének új könyvét! További részletek és megrendelés itt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


BALATON
Lazul Azur dalban meséli el, hogy mit is jelent számára a Balaton
Van egy csodálatos tavunk, ami télen is összefog tízezreket, és tényleg mindenkinek van egy sztorija a Balatonról. Az enyém a dalokban van – vallja Kövecses-Varga Dani.

Link másolása

Lazul Azur egy igazi balatoni életérzést közvetítő dallal jelentkezett. A Balatonizálj! című dalról Kövecses-Varga Dani, a zenéért felelős énekes-dalszerző a Helló Siofóknak mesélt a Balatonnal való kapcsolatáról, a zenélésről, a zeneszerzésről, ötletekről, tervekről…

Kövecses-Varga Dani elmondta: "Siófoki születésű, balatoni gyerek vagyok. Itt nőttem fel, és a Balatonon is élek. Nyolc éves korom óta éneklek, tizenkét éves korom óta írok dalokat és zenéket. Korábban a zenei stúdiózás vonzott, de áttértem az élő zenére, majd autodidaktaként tanultam dobolni, gitározni, zongorázni és felvételeket készíteni. Aztán jött pár év zenei kihagyás az egyetemi és külföldi munkaévek alatt, viszont a balatoni lokálpatrióta érzés visszahozott, így 25 évesen végleg hazaköltöztem a Balatonhoz.

Jelenleg ásványgyűjtéssel és zenéléssel foglalkozom - ha úgy nézzük, mindkettő a vibe-okról szól. Az augusztusban megjelent „Balatonizálj!” című dalomat több másik, eleinte balatoni témájú dal követi majd. Az azonban mindegyiknél cél, hogy saját legyen a szöveg, az ének és a háttérvokál, az összes hangszerjáték és a stúdiófelvétel is. Szeretném ezt a sajátosságot megtartani a következő számokban és albumokban is.

- Mi inspirált, hogy jött az ötlet, hogy készítesz egy dalt a Balatonról?

- Alapvetően tenni szeretnék a Balatonért, ezért indítottam pár éve Tihanyban a kecskeköröm- és ásványboltot is, mert autentikus és helyi. Emellett balatoni dalokat írok és szerintem fontos az, hogy helyiként is megfogalmazzuk a balatoni életérzést.

Aztán egyszer csak jött ez az ötlet: Balatonizálj! - Ebben minden benne van. Szeretném a zenén keresztül helyi szemszögből átadni a balatoni életérzést és azt a nyugodt egységet, amit a Balaton áraszt. Ezt éreztem gyerekként a siófoki Ezüstparton, és ugyanezt érzem most az északi parton is.

- Miért pont a Lazul Azur névre esett a választásod?

- Legyenek benne a balatoni színek, a tóparti életérzés, a könnyedség és az ásványok. A családban az éneklés anyai, az ásványok apai ágról jönnek (Kövecses-Varga Lajos - a siófoki Ásványmúzeum tulajdonosa). A nevet a lapis lazuli és az azurit ásványok szójátéka inspirálta - így lett a Lazul Azur. Innentől pedig mindegy, hogy hogyan értelmezzük: ásványok, lazaság vagy az égszínkék Balaton.

- Mit jelent számodra a Balaton, a balatoni életérzés?

- Azt, hogy Balatonizálj! Bővebben: hallottunk már erre sok embertől sok választ – és pont ez az: nekem a változatosság. Ha engem a Balatonról kérdezel, nem szeretnék csak a magam nevében beszélni. A „Balatonizálj!” számom a helyi közösséget és összefogást tükrözi és ebből merít ihletet. Szerintem a balatoni lét is ettől erős. Van egy csodálatos tavunk, ami télen is összefog tízezreket, és tényleg mindenkinek van egy sztorija a Balatonról. Az enyém a dalokban van.

- Mik a további terveid a Balatonizálj dallal, miért augusztus elején adtál ki egy ilyen nyári számot?

- A Balatonnál most abban bízunk, hogy az idei szezon kitolódik. Ezért volt az eltolt számkiadás. Innentől pedig a megosztásokon múlik minden, vagy akár azon, mikor kapja fel a dalt egy országos rádió. A nagy zenemegosztókra már felkerült a dal (https://www.youtube.com/watch?v=Vz9a4XLdWls). Az a jó, hogy ez a szám még szezonon kívül is fogyasztható. Ez egy közösségi dal, szerettem volna helyi emberekkel kooperálni és nemcsak egyedül szerepelni a klipben. Egyfajta #Balatonizálj mozgalmat indítani. A Balatoni Kör helyszíneitől már érkeztek fellépési megkeresések, a premier napja pedig pont a Balatonfüredi Borhetek kezdőnapjára esik, ahol felcsendül a dal. Szeretném még idén körbe énekelni a Balatont. A lényeg, hogy Balatonizálj!

- Van mögötted kiadó vagy menedzsment?

- Nincsen. Saját kiadásban jelent meg a Balatonizálj. Szerettem volna úgy „becsomagolni” ezt a projektet, ahogy én megálmodtam. Fontos megemlítenem, hogy a klip forgatásához is egy balatoni kötődésű, szintén siófoki operatőrt választottam. Helényi Tamással egyből megvolt az összhang, hiszen ő is ismeri az életérzést, neki is a Balaton az otthona, és úgy érzem, hogy a kész videó is önmagáért beszél, sikerült megvalósítanunk az elképzeléseket.

- Jönnek a következő számok?

- A visszajelzések szerencsére a „Balatonizálj!” klipforgatása alatt ígéretesek voltak. Többen odajöttek, hogy tetszik nekik a dal. Ha a megjelenés után is ilyen lesz a dal fogadtatása, még idén jövök új dalokkal.

VIDEÓ: Lazul Azur - BALATONIZÁLJ

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk


Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk


Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk