BALATON

Máig látható egy több száz éves majorság Szántódpusztán, az egykori apátsági birtokon


Link másolása

Itt van a Balaton egyetlen akváriuma

A majorság épületeiben képzőművészeti, kultúrtörténeti és néprajzi kiállítások láthatók. Itt van a Balaton egyetlen akváriuma, amely a tó élővilágát mutatja be, szezonnyitáskor töltik fel a bemutatóhelyet, ahol a jellegzetes halfajokkal lehet találkozni.

Ezen kívül helytörténeti kiállítások, festménygaléria, lovascentrum és kőgyűjtemény is látható az épületekben.

A gyerekeknek, csoportoknak kézműves-, íjász-, lovas programokat szerveznek, de vannak lovas bemutatók, kocsikázás, pónizás is, sőt kedvelt esküvői helyszín is a kis kápolna.

A puszta legértékesebb épülete a kastély, amely 1716-ban már állt, és benne a tihanyi apátság jószágkormányzója és gazdatisztjei, erdőmérnökei laktak.

1880-as években, amikor a puszta újra virágzásnak indult, az épületet klasszicizáló stílusban átépítették. Manapság irodák és kiállítások vannak benne.

Az egyik érdekes kiállítás

a szántódi révhajózás történetén vezet végig.

A tihanyi apátságnak az alapításkor mindkét vízparton voltak birtokai, sőt a középkorban a rév birtokjoga is a monostoré volt. A révészek árut, terményeket és személyeket is szállíthattak Tihany és Szántód között. A révet először II. András 1211-es birtok-összeíró levelében említik. Az átkeléshez évszázadokon át fából készült dereglyéket használtak. Egy későbbi, 1820. évi feljegyzés szerint a komp egyszerre 35 személyt, 5 parasztszekeret, 1 hintót, 12 lovat tudott átvinni. Az első motoros komp 1928-ban indult útnak és a hatvanas évek közepéig működött. Ezt követően álltak forgalomba a ma is látható nagy befogadóképességű komphajók.

A hajózás és a halászat is fontos tevékenység volt a tó mellett, így ebből is kapunk ízelítőt a kiállításon.

A halászok jellegzetes bödönhajói a Balaton legkorábbi vízi járművei voltak.

Az egyetlen tölgyfatörzsből faragott ladikban két ember fért csak el. A tömeges szállítást később, az első gőzhajó oldotta meg, amely 1846-ban indult útjára a Balatonon.

A halászat is igen jelentős volt, a tóban sokféle halfaj élt. 1942-ben 40 féle halat jegyeztek fel, de a lista később tovább bővült. Egyik legismertebb hala a süllő (fogas), de van ponty, harcsa és csuka is. A legnagyobb számban a dévérkeszeget fogták ki. A múlt század hatvanas éveiben telepítettek a tóba angolnát és a busát.

A Szántódpusztától 7 km-re élő asszonyok egyik híres termékével, a balatonendrédi vert csipkével is megismerkedhetünk. A vert csipke az itáliai Velencéből származik, és a 17. században lett népszerű, és hozzánk az olasz és német csipkekészítőkön keresztül jutott el.

Az endrédi csipke jellegzetessége, hogy rendkívül vékony cérnából készül,

mintáit pedig az oktatók hozták magukkal, majd az alkotó kedvű asszonyok találtak ki újabb mintákat. Balatonendréden a 20. század elején kezdték a vert csipkét készíteni. Külön érdekesség, hogy Kájel Endre református lelkész volt az, aki 1908-ban megszervezte az első csipkeverő tanfolyamot, és a csipkekészítést tanító iskolája, műhelye, majd később telephelye a paplaknak az egyik szobájában volt.

A Kárpát-medence ásványait bemutató kiállítás egy 1740-ben épült régi gazdasági irodaépületben látható. Kövecses-Varga Lajos magángyűjteménye Magyarország legnagyobb és legszebb ilyen kollekciója, és a nagyobbik része 1986 óta látogatható Siófokon. Az államilag védett gyűjtemény közel 3000 ásványból áll, Szántódpusztán ebből 1000–nél több látható. A múzeumi kollekció folyamatosan gyarapodik a mai napig is.

A szépen felújított Szent Kristóf kápolna az épületek feletti dombon áll.

A török pusztítás után elődjét 1735-ben fazsindellyel és fatoronnyal építették újjá, majd 1820-ban felújították, átépítették. 1821-ben avatták fel újra. Szent Kristóf a zarándokok, utazók, és újabban az autósok védőszentje. Azt tartják róla, hogy megóv a váratlan haláltól és a balesettől. A kápolna oltárképe ezért azt a jelenetet mutatja be, amikor a szent a gyermek Jézust a vállán viszi át a megáradt folyón. A freskót az 1930-as években Miklósi Gábor festette. Az elmúlt évek hagyománya, hogy a július utolsó vasárnapján, Kristóf napján a szentmise a járművek megáldásával fejeződik be.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


BALATON
Videón, ahogy a viharos szél szétszedi a Balaton jegét
A vékony jégréteg egyre kisebb darabokra esett szét, amelyek aztán a déli part felé tolódtak, és közben tovább morzsolódtak.

Link másolása

Nem kímélte a Balatont részben beborító vékony jégréteget a pénteki szélvihar - írja az Időkép.

A viharos északnyugati szél egyre inkább feldarabolta, majd a déli part felé tolta a jégtáblákat, amelyek még kisebb darabokra törtek szét.

A Balatonnál a legerősebb széllökések a 70-80 km/órát is meghaladták pénteken. Az Időkép Fonyód, Várhegyen lévő magassági szélmérője 97 km/h-t mért kora délután.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

BALATON
A Csobáncról, 200 kilométer távolságról fényképezte le az Alpok csúcsait egy amatőr fotós
A magasban erős szél fújt, így szokatlanul messze el lehetett látni a Balaton északi partjának hegyeiről.

Link másolása

A Balaton északi partjáról sikerült lefotóznia az Alpok havas csúcsait egy amatőr fotósnak, vagyis csaknem 200 kilométerre látott el.

Vanatka Martin négy éve fényképezi a Balaton-felvidéki tanúhegyeket, ezúttal is erre készült, mert onnan az Alpok vonalát még soha nem látta.

„Amire nem számítottam, hogy Sümeg felé tekintve, a tejköd és a sümegi vár mögött meglátom a Raab-hegységet és a Schneeberget, ezeknek a havas csúcsait. Ezek már mind az Alpok részeit képezik”

– mesélte a fotós.

Vaszkó András meteorológus az RTL Híradójának elmondta: „Az, hogy a köd, illetve a rétegfelhőzet teteje fölött nagy volt a látótávolság, annak köszönhető, hogy a nagyobb magasságokban erős szél fújt, így a szokásosnál lényegesen tisztább volt a levegő.”

A Föld görbülete miatt azonos magasságból körülbelül öt kilométerre lehet ellátni. A Csobánc 376, a Schneeberg több mint 2000 méter magas hegy. Így, ami különlegessé teszi a felvételt, az a távolság: a Schneeberg például 160 kilométerre van légvonalban a Csobánctól.

Az RTL Híradó teljes riportja

Link másolása
KÖVESS MINKET:


BALATON
7 látványosság a Balatonnál, amiért érdemes egy kicsit távolabb sétálni a parttól
A tó környékén áll hazánk egyik legromantikusabb épületmaradványa. De a parthoz közel van az egyik legszebb panorámát nyújtó templom és az egyik leglátogatottabb várunk is.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2022. január 15.


Link másolása

A Balaton partja hatalmas vonzerő, a csillogó víztükör, a fenséges látvány rabul ejti látogatóját. Ám érdemes egy kicsit eltávolodni a vízparttól és kisebb-nagyobb sétát, kirándulást tenni a környékén is. Sok olyan szépséget rejt a táj, amit a nyári főszezonon kívül is szívesen ajánlunk.

1. A Káli-medence

Igazi természeti csoda a békés, romantikus, szinte idillikus táj, a Káli-medence, amely a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. Különös érdekessége, hogy az itt húzódó hegyek egy része fekete homokkőből van, de többet bazalttakaró borít. A felszínt az évmilliók során a szél is alakította, így jöttek létre a látványos kőtengerek is. A szél által lecsiszolt hatalmas kövek rendkívüli látványt nyújtanak. A vidék egyik fő nevezetessége a félbevágott, kúp alakú Hegyestű, a medence keleti szélén.

2. Balatonalmádi

Ez a település évközben is remek kirándulóhely. A gyönyörű környezet mellett a szoborparkot és több nevezetességet is érdemes felkeresni.

A város egyik fő látványossága a 2013-ban átadott Kézfogás – Európa szoborpark, amely egy kulturális és turisztikai attrakció a Szent Erzsébet ligetben. Több mint 50 szobor és térplasztika látható itt, köztük külföldi művészek alkotásai. Jó részüknek ez az állandó helye, de vannak, amiket csak ideiglenes jelleggel mutatnak be a parkban.

3. A fonyódi Nagyboldogasszony templom

Úgy tartják, hogy a Balatonnál az egyik legszebb panorámát a fonyódi Nagyboldogasszony templomnál találjuk. A román stílusban épült plébániatemplomot Gyalus László tervezte, és 1902-ben szentelték fel. A templomot később, 1920-ban átépítették, majd többször is felújították és tovább díszítették.

4. Szamárkő

Kevés olyan látványosság van a Balaton környékén, melyhez annyi szóbeszéd vagy legenda fűződik, mint a Zamárdiban található Szamárkőhöz. Ráadásul ezt az óriási követ, mely a vasútállomástól 8-10 percnyi sétára fekszik, csak 1943-ban „fedezte fel” egy amatőr régész.

5. A szigligeti vár

Különleges helyen áll a Balaton-felvidék híres vára, a szigligeti vár. Az épület a tó egykori szigetét képező vulkanikus hegy kúpján vigyázza a vidéket. Múltja a 13. századig nyúlik vissza. A sokat látott épület végzetét azonban egy villámcsapás okozta, ami felrobbantotta az egyik toronyban lévő puskaport, a tűztől pedig leégett a vár. A gyönyörű vidéken álló vár Magyarország egyik leglátogatottabb vára.

6. A somogyvámosi romtemplom

Somogyvámos határában áll egy romtemplom, amelyet sokan úgy emlegetnek, mint a Balaton vidékének, sőt hazánknak is egyik legromantikusabb épületmaradványát. A mezőség közepén magasodó építmény valóban lenyűgöző. Egy korábbi régészeti kutatás azt igazolta, hogy a templom egy korábbi, 12. századi kisebb kápolna helyére épült. A kora gótikus stílusú középkori Pusztatemplomnak ma a romjai láthatók a somogyi lankák, dűnék és szántóföldek között. A – manapság – Ihász-dűlőnek nevezett részen áll már 800 éve. Mivel a természet veszi körül, így minden évszakban érdekes és szép látványt nyújt a kövekből, téglákból álló torony.

7. A balatoni napfelkelte

A napkeltében van az a bizonyos pár pillanat, mikor az első napsugár áttör a sötét égbolton. Még csak ígéri, hogy hamarosan teljes pompájában előbukkan, még nem melegít, még ő is készülődik. De jelzi: állj meg, várj! Ilyenkor tényleg megáll minden arra a pillanatra. A víz elsimul, a csónak nem ring, a madár elhalkul a fészekben. Az ember pedig ül, a lélegzetét visszafojtja, és átadja magát a természetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BALATON
Jégkása lett a Balatonból Siófoknál
A fagypont alatti hőmérséklet és a szél okozza a jelenséget.
Fotó: Facebook/Időkép - szmo.hu
2022. január 12.


Link másolása

Az Időkép új videót közölt Facebook-oldalán, amelyen jól látszik a zord időjárás hatása.

Az élő kamerák rögzítették, ahogyan a Balaton, Hotel Lidó előtti szakaszán folyamatosan jégkása képződött.

„A szél és a -6 fokos fagy fodros jégtakarót húzott a siófoki partszakaszra.”
- írták a videóhoz.

Egy tegnap készült fotót is csatoltak mellé, ahol jól látszik, hogy még nyoma sem volt a jégtakarónak.

A teljes videó felvétel itt tekinthető meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET: