hirdetés

BALATON

Kiderült, mi okozta két éve a kékalgák elszaporodását a Balatonban – idén egyelőre kiváló a vízminőség

2019-ben foszfor szabadult fel a tó alján lerakódott üledékből – mondja Somogyi Boglárka, az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet algológusa.

Link másolása

hirdetés

Sok tévhit kering a Balatonról, mint például, hogy a balatoni strandokon feltátalt sült hekk a tó vizében nőtt fel, holott a hekk egy tengeri ragadozóhal. Ilyen tévhit az is, hogy ha algát vélünk felfedezni édesvizeinkben, akkor azt gondoljuk, hogy az a rossz vízminőség jele, pedig algából is többféle van, és nem mind okoz vízminőség-problémát.

A vízi élet alapját az algák adják, nélkülözhetetlenek a vízi táplálékláncban. Az algákat ugyanis megeszik a kisrákok (zooplankton), a kisrákokat a kis halak, őket pedig a nagyobb halak. Gyakorlatilag minden, a tóban található élőlény alapvetően függ az algáktól is.

Nem mindegy azonban, hogy milyen alga szaporodik el egy tóban. Édesvizeinkben elsősorban a cianobaktériumokkal, más néven kékalgákkal lehet gond, amelyek méreganyagokat termelhetnek.

"Amikor nagymértékben elszaporodnak, akkor beszélhetünk vízminőség-problémáról, elsősorban azért, mert a kékalgáknak vannak olyan törzseik, amelyek valóban képesek toxinokat, méreganyagokat termelni. Ezek a méreganyagok mindenekelőtt a környező vízi világra veszélyesek, de problémákat okozhatnak, ha nagyobb mennyiségben bekerülnek az ivóvízbe, illetve egyes formáik akár fürdés során is, például bőrirritáció válthatnak ki." - magyarázza Somogyi Boglárka, az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet algológusa.

A Balaton vízminőségét havonta egyszer mérik a tó hossztengelye mentén, öt pontról véve mintát. Nyaranta, amikor a kékalgák jellemzően elszaporodhatnak a Batalonban is, még sűrűbben, kéthetente vesznek mintát. Emellett az alga-biomassza mennyiségét a tóban műholdfelvételek segítségével is nyomon követik.

Amikor jelentősebb vízminőség probléma volt legnagyobb tavunkban a 1980-as, 90-es években, akkor a kékalgák szaporodtak el nagy mennyiségben.

"Később, a 90-es évek közepétől nagymértékben csökkent a nyáron domináns kékalgák mennyisége a tóban, és valamikor a 2010-es évek elején fordulópontot figyeltünk meg, amikortól a kékalgák mellett a fecskemoszatok is vezető szerephez jutottak. Azóta év- és nyárfüggő, hogy e két csoport között melyik jut domináns szerephez, de nyaranta többnyire mindkét csoport jelen van."

hirdetés

Cianobaktériumok a Balaton planktonjában (fénymikroszkópos felvétel, 2019 nyár)

A legújabb eredmények alapján úgy tűnik, hogy az időjárás is nagy mértékben befolyásolhatja, hogy mikor van probléma a tó vízminőségével.

A 80-as, 90-es években az algásodás oka az volt, hogy a vízgyűjtő területről rengeteg foszfor érkezett a tóba. Ez az emberi tevékenység hatása volt, a foszfor ugyanis szennyvízből, mosószerekből, műtrágyából került a befolyókba.

"A foszfor-túlkínálat tette lehetővé a kékalgák nagymértékű elszaporodását, így az algásodás visszafordításához a foszforterhelés csökkentésére volt szükség. Ebben az időszakban szerencsére több ezzel kapcsolatos beruházás is megvalósult, például korszerűsítették a szennyvíztisztítást, és megépítették a szennyvíz-körcsatornát a tó körül. Ennek eredményeképpen lecsökkent a tó külső foszforterhelése, ami az algák biomasszájának csökkenését eredményezte, viszont ehhez körülbelül tíz év kellett." - mondja Somogyi Boglárka.

Az üledékben felhalmozódott belső foszforkészlet ugyanis egy jó időre még elegendő foszforral látta el az algákat a vízben.

Később jelentősen javult a tó vízminősége és gyakorlatilag mindenkit meglepett, amikor 2019-ben elszaporodtak az algák a tó nyugati területein, a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencében.

"Most már kijelenthetjük, hogy az algák elszaporodásához szükséges foszfortöbbletért nem okolhatjuk a külső terhelést, tehát más helyzettel nézünk szembe, mint az 1980-as években. A foszfor 2019 nyarán a tó üledékéből szabadulhatott fel. A kulcskérdés, hogy mi tette azt lehetővé, és úgy tűnik, hogy itt van fontos szerepe az időjárásnak."

A 2019-es évben nagyon meleg nyár volt. Szélcsendes időszakokban ki tudott alakulni egy erős hőmérsékleti rétegzettség, ami oda vezetett, hogy az üledékfelszín közelében elfogyott az oxigén, és az így létrejött anaerob körülmények között foszfor szabadulhatott fel az üledékből.

"A fizikai környezet szempontjából a 2019-es év egy anomália volt a Keszthelyi-medence történetében, magas vízhőmérséklettel, magas vízállással és rossz fényellátottsággal. A vízalatti fényviszonyok részletes vizsgálata azt mutatta, hogy 2019-ben az üledékfelszínen gyakorlatilag sötétség honolt, az ott lakó algák életterét megszűntetve. Algák hiányában az üledékfelszínen leállt az oxigéntermelés, és ennek, valamint egy erős hőmérsékleti rétegződésnek köszönhetően az üledék vizéből származó foszfor kijutott a vízoszlopba.”

A kékalgák jelentős része képes a légköri nitrogén megkötésére egy speciális sejtjük segítségével. Erre a többi alga nem képes. A nitrogénkötő kékalgák számára ezért elsősorban foszfor szükséges, hiszen nitrogént tudnak szerezni maguknak a levegőből. Így ha jelentős foszforterhelés ér egy tavat, akkor többnyire a kékalgák kezdenek gyors szaporodásba.

"A zöldalgák között nincsenek olyan fajok, amelyek képesek lennének méreganyagok, toxinok termelésére, tehát ha például zöldalgák szaporodnak el egy tóban, akkor fürdést tekintve igazából nem okoznak vízminőség-problémát."

A Balaton vízminősége jelenleg kiváló, de ez változhat még a nyáron.

A szakemberek a közeljövőben is folyamatosan nyomon követik majd, hogy hogyan alakul a tóban az algák tömege. Sőt, nemcsak a tó vizében, de az üledékfelszínen élő algák tömegét és elterjedését is monitorozzák majd. "Szeretnénk megtalálni azokat a helyeket, ahol vastagabb algagyep alakulhat ki az üledékfelszínen és tisztázni, hogy pontosan milyen körülmények vezetnek ehhez." - mondja Somogyi Boglárka.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
BALATON

A Káli-medence egyik fő nevezetessége a félbevágott, kúp alakú Hegyestű

A kilátóból elképesztő látvány tárul a szemünk elé, kedvcsinálónak megmutatjuk, mit láthatsz, ha te is útrakelsz és felfedezed ezt a valaha tenger borította, majd vulkánok által átalakított vidéket.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2021. november 13.


Link másolása

hirdetés

A nyári szezonon kívül is tartogat felfedeznivaló látványosságokat a Balaton és környéke. Ilyen természeti csoda a békés, romantikus, szinte idillikus táj, a Káli-medence, amely a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része.

Különös érdekessége, hogy az itt húzódó hegyek egy része fekete homokkőből van, de többet bazalttakaró borít. A felszínt az évmilliók szelei is alakították, így alakultak ki a látványos kőtengerek is.

A szél által lecsiszolt hatalmas kövek rendkívüli látványt nyújtanak.
Az egyik legszebb kilátás a Fekete-hegy tetején lévő kilátóból élvezhető, innen ellátni az egész Káli-medencére, de szép a látvány Tapolca és Tihany felé is. A medencében folyik a Burnót-patak, ami végül a távolból felvillanó Balatonba ömlik.

A vidék egyik fő nevezetessége a félbevágott, kúp alakú Hegyestű, a medence keleti szélén.

A kőzetek mozgalmas múltról mesélnek. 10 millió éve még a Pannon-tenger hullámzott itt, majd vulkáni centrumok alakultak ki 6-3 millió éve, melyek kisebb kitöréseket is produkáltak. A leírások szerint a "kis" vulkánokból először gőzök és gázok jelentek meg, majd törmelékek és kőzetpor hullott a vízbe. Ebből jött létre a tufit, majd a tufa. Végül erre ömlött rá a láva, ami szabályos lefolyásokban szilárdult meg.

hirdetés

Az időjárás is megváltozott, a szél és a víz munkája nyomán lassanként lekoptak a felszínek, csak a bazalt állt ellent a viszontagságoknak. Legvégül már csak a vulkáni kúpok, a tanúhegyek őrizték meg a régi természeti katasztrófák emlékét. A látványos hegybelső Magyarországon egyedülálló, de Európában is ritkaságnak számít.

A Balaton medencéje pedig még később, csak 15-20 ezer éve alakult ki és töltődött fel édesvízzel.

A 337 méter magas Hegyestű is egy tanúhegy, Zánka és Monoszló között.

Az eredeti formáját a bazaltbányászat alakította át. A kúp formát elveszítette, viszont a kitermelés miatt láthatóvá vált a hegy belseje,

belső szerkezete, a vulkáni kürtőben oszlopokká szilárdult bazalt. A kitermelés 1930-ban kezdődött, majd a védelemnek köszönhetően 1970-ben befejezték a kitermelést, így a hegy fele végül megmenekült.

A régi bánya természetvédelem alá került, a területet rendezték és az egykori bazaltbánya épületében egy kiállítást is készítettek, amely a hely természeti értékeit, a valaha volt bányászatot, a földtörténeti érdekességeket mutatja be.

A mai növényzetére jellemző a karsztbokorerdő és a cserszömörce, valamint a cseres-kocsánytalan tölgyesek. A táj adottságai pedig kiválóak szőlőtermesztésre.

A vidéket már őseink is felfedezték és lakták. Ásatások során Árpád-kori cserepeket és egy falgyűrűt is találtak.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
BALATON

Videó: megbillentette a Balaton vizét a viharos szél

Csütörtökön délben 76 centis volt a vízszintkülönbség Keszthely és Balatonfűzfő között.
Fotó: Időkép - szmo.hu
2021. október 21.


Link másolása

hirdetés

Közeledik a hidegfront – ezt jelzi az is, hogy viharos szél fúj a Dunántúlon. A legerősebb széllökések a 70-80 km/h-t is meghaladják, de néhol már a 90 km/h-t meghaladó lökések is voltak. A viharos szél a Balaton vizét is alaposan felkorbácsolja, sőt meg is billenti azt.

A vízügyi mérések szerint Keszthelynél reggel 7 óra 15 perckor még 62 centis volt a vízállás, ami kora délutánra 47 centire csökkent. Balatonaligánál ugyanezen időszak alatt 99-ről 116 centire változott a vízállás. Az emelkedés a balantonfűzfői mérőponton is egyértelműen megfigyelhető: háromnegyed 8 és 12 között, 4 óra leforgása alatt 20 centit emelkedett a vízszint, 11 óra 45 perckor 123 centis volt a vízállás – írja az Időkép.

Ez azt jelenti, hogy Keszthely és Balatonfűzfő vízállása között ugyanabban az időpontban 76 centi volt a különbség.

Ez jelentős, ám meg sem közelíti a tavaly februárban mért 97, illetve az eddigi legnagyobb, 101 centis kilengést.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BALATON

Az egyik legszebb kilátóhely a Fonyódon álló Nagyboldogasszony templom

A szépen felújított épület és környéke megér egy sétát.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2021. október 16.


Link másolása

hirdetés

Úgy tartják, hogy az egyik legszebb panorámát a fonyódi Nagyboldogasszony templomnál találjuk. A román stílusban épült plébániatemplomot Gyalus László tervezte, és 1902-ben szentelték fel. A templomot később, 1920-ban átépítették majd többször is felújították és tovább díszítették.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BALATON

Egy nap alatt tizenegy embert kellett kimenteni a Balatonból

Mozgalmas napon vannak túl a balatoni vízimentők.

Link másolása

hirdetés

Október 9-én három esethez is riasztották a balatoni vízirendőröket, amelyek során 11 embert mentettek meg – írja a police.hu.

A bajba jutottak mind vitorlázók voltak. Köztük volt, aki műszaki hiba, volt, aki kifogyó üzemanyag, sőt olyan is volt, aki homokpadra futás miatt nem tudott volna a mentők segítsége nélkül kijutni a partra. A siófoki, balatonföldvári és balatonfüredi egységek három hajó tizenegy bajba jutott utasát segítették ki szorult helyzetükből.

A dömping miatt a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság felhívta a figyelmet, hogy amennyiben a Balaton vízfelületén bajba kerülnek vagy bajba jutott személyt, személyeket észlelnek, tegyenek bejelentést az ingyenesen hívható 1817-es segélyhívó telefonszámon!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: