BALATON

Kiderült, mi okozta két éve a kékalgák elszaporodását a Balatonban – idén egyelőre kiváló a vízminőség

2019-ben foszfor szabadult fel a tó alján lerakódott üledékből – mondja Somogyi Boglárka, az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet algológusa.

Link másolása

Sok tévhit kering a Balatonról, mint például, hogy a balatoni strandokon feltátalt sült hekk a tó vizében nőtt fel, holott a hekk egy tengeri ragadozóhal. Ilyen tévhit az is, hogy ha algát vélünk felfedezni édesvizeinkben, akkor azt gondoljuk, hogy az a rossz vízminőség jele, pedig algából is többféle van, és nem mind okoz vízminőség-problémát.

A vízi élet alapját az algák adják, nélkülözhetetlenek a vízi táplálékláncban. Az algákat ugyanis megeszik a kisrákok (zooplankton), a kisrákokat a kis halak, őket pedig a nagyobb halak. Gyakorlatilag minden, a tóban található élőlény alapvetően függ az algáktól is.

Nem mindegy azonban, hogy milyen alga szaporodik el egy tóban. Édesvizeinkben elsősorban a cianobaktériumokkal, más néven kékalgákkal lehet gond, amelyek méreganyagokat termelhetnek.

"Amikor nagymértékben elszaporodnak, akkor beszélhetünk vízminőség-problémáról, elsősorban azért, mert a kékalgáknak vannak olyan törzseik, amelyek valóban képesek toxinokat, méreganyagokat termelni. Ezek a méreganyagok mindenekelőtt a környező vízi világra veszélyesek, de problémákat okozhatnak, ha nagyobb mennyiségben bekerülnek az ivóvízbe, illetve egyes formáik akár fürdés során is, például bőrirritáció válthatnak ki." - magyarázza Somogyi Boglárka, az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet algológusa.

A Balaton vízminőségét havonta egyszer mérik a tó hossztengelye mentén, öt pontról véve mintát. Nyaranta, amikor a kékalgák jellemzően elszaporodhatnak a Batalonban is, még sűrűbben, kéthetente vesznek mintát. Emellett az alga-biomassza mennyiségét a tóban műholdfelvételek segítségével is nyomon követik.

Amikor jelentősebb vízminőség probléma volt legnagyobb tavunkban a 1980-as, 90-es években, akkor a kékalgák szaporodtak el nagy mennyiségben.

"Később, a 90-es évek közepétől nagymértékben csökkent a nyáron domináns kékalgák mennyisége a tóban, és valamikor a 2010-es évek elején fordulópontot figyeltünk meg, amikortól a kékalgák mellett a fecskemoszatok is vezető szerephez jutottak. Azóta év- és nyárfüggő, hogy e két csoport között melyik jut domináns szerephez, de nyaranta többnyire mindkét csoport jelen van."

Cianobaktériumok a Balaton planktonjában (fénymikroszkópos felvétel, 2019 nyár)

A legújabb eredmények alapján úgy tűnik, hogy az időjárás is nagy mértékben befolyásolhatja, hogy mikor van probléma a tó vízminőségével.

A 80-as, 90-es években az algásodás oka az volt, hogy a vízgyűjtő területről rengeteg foszfor érkezett a tóba. Ez az emberi tevékenység hatása volt, a foszfor ugyanis szennyvízből, mosószerekből, műtrágyából került a befolyókba.

"A foszfor-túlkínálat tette lehetővé a kékalgák nagymértékű elszaporodását, így az algásodás visszafordításához a foszforterhelés csökkentésére volt szükség. Ebben az időszakban szerencsére több ezzel kapcsolatos beruházás is megvalósult, például korszerűsítették a szennyvíztisztítást, és megépítették a szennyvíz-körcsatornát a tó körül. Ennek eredményeképpen lecsökkent a tó külső foszforterhelése, ami az algák biomasszájának csökkenését eredményezte, viszont ehhez körülbelül tíz év kellett." - mondja Somogyi Boglárka.

Az üledékben felhalmozódott belső foszforkészlet ugyanis egy jó időre még elegendő foszforral látta el az algákat a vízben.

Később jelentősen javult a tó vízminősége és gyakorlatilag mindenkit meglepett, amikor 2019-ben elszaporodtak az algák a tó nyugati területein, a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencében.

"Most már kijelenthetjük, hogy az algák elszaporodásához szükséges foszfortöbbletért nem okolhatjuk a külső terhelést, tehát más helyzettel nézünk szembe, mint az 1980-as években. A foszfor 2019 nyarán a tó üledékéből szabadulhatott fel. A kulcskérdés, hogy mi tette azt lehetővé, és úgy tűnik, hogy itt van fontos szerepe az időjárásnak."

A 2019-es évben nagyon meleg nyár volt. Szélcsendes időszakokban ki tudott alakulni egy erős hőmérsékleti rétegzettség, ami oda vezetett, hogy az üledékfelszín közelében elfogyott az oxigén, és az így létrejött anaerob körülmények között foszfor szabadulhatott fel az üledékből.

"A fizikai környezet szempontjából a 2019-es év egy anomália volt a Keszthelyi-medence történetében, magas vízhőmérséklettel, magas vízállással és rossz fényellátottsággal. A vízalatti fényviszonyok részletes vizsgálata azt mutatta, hogy 2019-ben az üledékfelszínen gyakorlatilag sötétség honolt, az ott lakó algák életterét megszűntetve. Algák hiányában az üledékfelszínen leállt az oxigéntermelés, és ennek, valamint egy erős hőmérsékleti rétegződésnek köszönhetően az üledék vizéből származó foszfor kijutott a vízoszlopba.”

A kékalgák jelentős része képes a légköri nitrogén megkötésére egy speciális sejtjük segítségével. Erre a többi alga nem képes. A nitrogénkötő kékalgák számára ezért elsősorban foszfor szükséges, hiszen nitrogént tudnak szerezni maguknak a levegőből. Így ha jelentős foszforterhelés ér egy tavat, akkor többnyire a kékalgák kezdenek gyors szaporodásba.

"A zöldalgák között nincsenek olyan fajok, amelyek képesek lennének méreganyagok, toxinok termelésére, tehát ha például zöldalgák szaporodnak el egy tóban, akkor fürdést tekintve igazából nem okoznak vízminőség-problémát."

A Balaton vízminősége jelenleg kiváló, de ez változhat még a nyáron.

A szakemberek a közeljövőben is folyamatosan nyomon követik majd, hogy hogyan alakul a tóban az algák tömege. Sőt, nemcsak a tó vizében, de az üledékfelszínen élő algák tömegét és elterjedését is monitorozzák majd. "Szeretnénk megtalálni azokat a helyeket, ahol vastagabb algagyep alakulhat ki az üledékfelszínen és tisztázni, hogy pontosan milyen körülmények vezetnek ehhez." - mondja Somogyi Boglárka.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


BALATON
Jó hír a nyárra: teljesen körbeért a Balaton körüli bringaút
Immár a teljes 205 kilométeren biztonságosan lehet tekerni. Balatonrendesnél ért véget a fejlesztés, ami vasúti átvezetést is tartalmazott.

Link másolása

Immár teljes szakaszon használható a Balatoni Bringakör. A 205 kilométeres kerékpárút több mint fele pár esztendő alatt megújult, körülbelül bruttó 6,1 milliárd forint értékben. A balatoni térség szempontjából jelentős a kerékpáros turizmus, ezért is támogatja kiemelten a kormány ezeket a fejlesztéseket – közölte az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) az MTI-vel csütörtökön.

A sajtóközleményben hangsúlyozták, hogy a hollandok és a dánok után a magyarok kerékpároznak a legtöbbet Európában az Eurobarometer statisztikája alapján, így kiemelt jelentőségű minden, közlekedést és közlekedésbiztonságot elősegítő infrastruktúrafejlesztés. Hozzátették:

ezért mérföldkő, hogy immár teljes szakaszon, biztonságosan és korszerűen körbe kerékpározható a Balaton.

Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára és Révész Máriusz, a Miniszterelnökség aktív Magyarországért felelős államtitkára a tavaszi időjárás beálltával letesztelte a tavaly elkészült a Balatoni Bringakört összekötő szakaszt Balatonrendesnél – írták. Ez utóbbi összekötőszakasz 2 kilométer hosszú, amelyből 0,3 km vegyes forgalmú, 1,7 kilométer pedig önálló kerékpárút. A forgalomtechnika felújítása is megvalósult, továbbá a kerékpárúton kiépült egy vasúti átkelő is – részletezte a minisztérium.

„Az elmúlt öt évben a 205 kilométeres Balatoni Bringakör több mint a fele megújult, körülbelül bruttó 6,1 milliárd forint értékben. Ezzel a két kilométeres szakasszal kibővült, mondhatjuk úgy, hogy körbe ért a balatoni bringakörút. Ez azért is nagyon fontos a balatoni térségben, mert azt látjuk, hogy egyre népszerűbb a kerékpározás turisztikai szempontból. Azt gondolom, hogy a Balaton térségének túl a nyári szezonon, ez nagyon sokat segít a jövőben” – mondta el Nagy Bálint államtitkár.

Révész Máriusz a közleményben kiemelte: „Végre eljött a pillanat, Balatonrendesnél is kész a kerékpárút. Sokan nem tudják, de ennek a két kilométeres szakasznak az a fontossága, hogy korábban itt megszakadt a kerékpárút, és ezért ki kellett tekerni a főútra a bringásoknak. Itt egy gyönyörű szép erdő is található, két évig tartott a környezetvédelmi hatástanulmány elkészítése, de végül minden rendben van. Sok küzdelem után eljutottunk oda, hogy ez a két kilométeres rész nagyjából 500 millió forint értékben elkészült. Azért ennyi, mert egy fejlett vasúti átvezetést is kapott a terület.”

A bringakör komplex fejlesztése 2019 áprilisában kezdődött a NIF Zrt. beruházásában. Országszerte a teljes kerékpározható hálózat hossza 2030-ra megközelítheti a 15 ezer kilométert, biztonságos és kényelmes alternatívát kínálva az egyéni gépjárműhasználattal szemben.

Továbbra is kiemelt szempont a kerékpárutak fejlesztése, mint a turizmus ösztönzésének egyik fontos eszköze. A kormány ezért támogatja a kerékpáros idegenforgalom fejlesztését, beleértve a kerékpáros szálláshelyek fejlesztését, a kerékpáros útvonalak népszerűsítését, és a kerékpáros turizmusra alkalmas infrastruktúra bővítését. Mindezt bizonyítja, hogy idén 592 kilométer kerékpárút tervezése zárul le – áll a közleményben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
BALATON
Félmilliárd forintból lombkoronasétányt létesítenek Balatonbogláron, nem mindenki örül neki
Az új turisztikai attrakciót a Várdombra, a népszerű gömbkilátó mellé építik, és az ösvénynek egy saját kilátója is lesz.

Link másolása

A Magyar Turisztikai Ügynökség pályázatából valósítják meg az 500 méter hosszúra tervezett lombkoronasétányt a balatonboglári várdombi erdőben. A település polgármestere, Mészáros Miklós az ATV-nek azt mondta, az ösvény a domb keleti és nyugati gerincén fut majd végig. Hozzátette, az egyik részen a fák lombkoronájában, tízméteres magasságban fog húzódni a sétány, míg a keleti részen egy kilátóponton végződik, és a balatoni panorámát lehet megcsodálni, majd egy pallóösvényen lehet visszatérni.

Az új turisztikai attrakció a nyár elejétől már látogatható lesz, és a polgármester várakozásai szerint igazi turistacsalogató építménynek számít majd.

Nincs ilyen jó véleménnyel a beruházásról Szakács László, a Szocialisták és Demokraták párt társalapítója, aki sok időt tölt Balatonbogláron. Szerinte enyhe túlzás ezt az 500 millió forintba kerülő építményt lombkoronaösvénynek nevezni, és ennek az összegnek jobb helye lenne másol.

A helyiek az ATV-nek azt mondták, ők örülnek a leendő lombkoronasétánynak, mert „ennek legalább van értelme”, ellentétben a nyírmártonfalvai, fák nélküli lombkoronaösvénnyel.

Mint ismert, nemrég nagy port kavart a hír, hogy

a Debrecentől 30 kilométerre fekvő Nyírmártonfalván úgy létesítettek lombkoronasétányt, hogy körülötte tarra vágták az erdőt.

Hasonlóan furcsa megoldás volt az is, hogy az alföldi Kunszentmiklós mellett egy teljesen sík területre építettek egy mindössze másfél méter magas kilátót.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BALATON
Zseniális flashmobbal lepték meg a járókelőket Balatonalmádiban
A Bondoró Utcaszínház Fesztivál híres arról, hogy minden év április 1-jén egy kis vidámságot csempésznek az emberek életébe. Ezúttal a fesztivál új helyszínén szereztek boldog perceket az arra járó embereknek.

Link másolása

Már-már hagyománynak mondható, hogy a Bondoró Utcaszínház Fesztivál szórakoztató produkciókkal készül április 1-jén, Bolondok napján. Tavaly Budapesten bukkantak fel itt-ott meglepetésszerűen néhány bemutató erejéig, idén pedig a fesztivál új helyszínén, Balatonalmádiban készültek egy flashmobbal, ahol a fesztivál fellépőinek attrakcióival találkozhattak a járókelők.

Az előzetesen meghirdetett eseményre egyébként bárki csatlakozhatott, és aki elment velük bolondozni, fesztivál jegyet is kaphatott.

VIDEÓ: A helyszínen készült videót nálunk nézhetitek meg először:

Bondoró Nemzetközi Utcaszínház - június 30 - július 2.

A VEB2023 EKF rendhagyó klaszterében kiemelt programnak számító fesztivál tehát ettől az évtől Balatonalmádiban folytatódik és az Öreg-parkban várja régi és új vendégeit, közvetlenül a Balaton partján.

A magyar előadók mellett 10 nemzet összesen 24 nemzetközi produkcióját láthatja itt a közönség június 30. és július 2. között. Az árnyas ligetekkel tűzdelt ősfás területen nem csupán a Bondoró már jól megszokott, kezdetektől velünk lévő helyszínei rendezkednek be, de új színpadok felhozatala közül is válogathatunk majd.

Nemzetközi utcaszínházi attrakciók sokasága, nagykoncertek és nem utolsó sorban egy páratlan, új helyszín várja 2023-ban azokat, akik ellátogatnak az eseményre. További részleteket a fesztiválról hivatalos oldalukon találsz!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BALATON
Drágább lesz a balatoni strandolás, itt vannak az idei árak
Néhány településen nem emeltek, de a legtöbb helyen plusz 100-700 forintot kell fizetni egy belépőért. Egyes strandokon a helyi lakosok ingyenes mehetnek fürdőzni.

Link másolása

Az idei szezonkezdetben mintegy 20-30 százalékkal drágulnak a balatoni strandbelépők - írja a Pénzcentrum. Az infláció a szállásokat és az étkezést is megdrágította.

A portál összesítéséből kiderül, hogy bár továbbra is vannak szabadstrandok, de ahol belépőt szednek, ott általában mélyebben kell majd a pénztárcákba nyúlni. A listájuk folyamatosan bővül, de jónéhány strand árát már közzétették.

Eszerint az idei belépők árai:

• Alsóörs 2000 forint

• Badacsony 1000 forint

• Badacsonytomaj 1100 forint

• Balatonakali 1200 forint

• Balatonakarattya 1300 forint

• Balatonalmádi 1900-2000 forint

• Balatonföldvár 1500 forint

• Balatonfüred 1700-2100 forint

• Balatonfűzfő 1300 forint

• Balatongyörök 1200-1500 forint

• Balatonkenese 1500 forint

• Balatonlelle 1500 forint

• Balatonszárszó 1300 forint

• Balatonszepezd 800 forint

• Balatonvilágos 800 forint

• Fonyód 600 forint

• Gyenesdiás 1100-1500 forint

• Révfülöp 1200 forint

• Siófok 1100-2500

• Szigliget 1500

• Tihany Sajkod 800 forint

• Vonyarcvashegy1200-1500 forint

• Zánka 1500 forint.

Néhány településen nem emeltek, de a legtöbb helyen plusz 100-700 forintot kell fizetni egy belépőért. Egyes strandokon a helyi lakosok ingyenes mehetnek fürdőzni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk