BALATON

Kékszalag legendák: Amikor megdőlt a több mint fél évszázados rekord

Talán nem túlzás, hogy ezzel a rekorddal kezdődött meg a 21. század a balatoni vitorlázásban.

Link másolása

A Kékszalag 1934 óta íródó története bővelkedik olyan eseményekben, amelyek a résztvevő hajókhoz, vitorlázókhoz kapcsolódva együttesen alkotják azt a hihetetlenül gazdag legendáriumot, amely a magyar vitorlázás egyik legértékesebb része, s amelynek a verseny alatt a Vitorlás téren az Erste World egy fotókiállítást is szentel. A 49. Kékszalag Erste World Nagydíj rajtjáig rendszeresen felidézünk néhányat a legérdekesebb történetekből.

Noha a kilencvenes évek elejétől hihetetlen fejlődésnek indult a balatoni hajóépítés és vitorlázás, az egyre gyorsabb és modernebb hajóknak sem sikerült megdönteni egy egészen régi rekordot, a Nemere II. 75-ös cirkáló 1955-ben elért csúcsidejét. Ez a „mumus” egészen addig telepedett rá a Kékszalagokra, amíg 2012-ben vízre nem került egy futurisztikus, a 21. század technológiáját megtestesítő hajó, a Fifty-Fifty, amely

első kísérletre fantasztikus időt futott, és 57 év elteltével megdöntötte a korábbi rekordot.

fifty

A Fifty-Fifty és Józsa Márton (Fotó: Kollmann András)

De mi történt 1954-ben?

Egy szerencsés meteorológiai helyzetben a Nemere II. 75-ös cirkáló végigrohanta a Balatont oda-vissza. Erős szél fújt, méghozzá keresztbe a Balatonon, és ez lehetővé tette, hogy a Nemere II. végig a maximális sebességgel haladjon. Így a feljegyzések szerint

10 óra 40 perc alatt teljesítették a távot.

A Nemere II. csúcsideje 57 évig élt, pedig már a kilencvenes években is vitorláztak a Balatonon a klasszikus cirkálónál sokkal gyorsabb hajók. Ám rekordot csak a Kékszalag napján lehet futni, és míg 1955-ben ideális erejű és irányú szél fújt az egész versenyen és az egész tavon, addig ez a következő években nem történt meg.

A Balaton a széljárások alapján lényegében három részre osztható: a keleti medence, a nyugati medence nagyobb része, és a Keszthelyi-öböl. Gyakran előfordul, hogy az egyes részeken teljesen eltérő szél fúj, így nagyon sok mindennek kell „együtt állnia”, hogy összejöhessen a rekord.

Persze később sokan vitatták a rekord érvényességét.

A dokumentáció nem volt tökéletes, és voltak a rekordidőtől eltérő adatok is. Ráadásul abban az időben a cirkálók kisebb vitorlákat használtak, viszont később, felújítva, nagyobb vitorlákkal még a közelébe sem értek a rekordidőnek. De amíg nem kerül elő megdönthetetlen bizonyíték arra, hogy a rekord körül valami nem stimmelt, addig el kell fogadnunk, hogy a Nemere II. 1954-ben vitorlás történelmet írt.

_SZL8456 2

A mai Nemere II (Fotó: Szekeres László)

A Liberák nagy korszakában, a kétezres évek első évtizedében valahogy nem jött össze, hogy ezek a gyönyörű és gyors hajók 10 óra 40 percnél rövidebb időt vitorlázzanak. 2003-ban a Lisa, Litkey Farkas kormányzásával 9 óra 25 perc 30 másodperc alatt teljesítette ugyan a távot, ám ez nem lett hitelesített rekord, mert az alacsony vízállás miatt a keszthelyi bója keletebbre volt a szokottnál, így a pálya összesen akár nyolc kilométerrel is rövidebb lehetett az 1955-ös távnál.

De térjünk vissza 2012-höz. Egy kreatív magyar hajótervező, Paulovits Dénes fejében megszületett egy gondolat, amelyet aztán tervezés és részletes számítások követtek. Tervrajz szinten megszületett a Fifty-Fifty, egy olyan ötven láb hosszú katamarán terve, amely teljesen karbonból készült, és a két testen, egymás „mellett” két árboc található, két egymástól független vitorlázattal. „Dini” megtervezte azt a stágolási rendszert is, amely stabilan megtartja ezt a két árbocot.

Józsa Mártonnak, a Wild Joe nevű, tengeri versenyvitorlás tulajdonosának megtetszett a terv. Meglátta benne a lehetőséget a Kékszalag-győzelemre, és vállalta, hogy biztosítsa az építéshez szükséges anyagi hátteret. A legénységet a Wild Joe tapasztalt vitorlázói közül válogatták.

A Fifty-Fifty végül nem sokkal a Kékszalag előtt készült csak el, tesztelésre nem sok idő maradt. Talán egy kis szerencséjük is volt, hiszen 2012-ben nem fújt túl erős szél, valószínűleg a még nem teljesen kipróbált műszaki megoldások azt nem bírták volna ki. Ám a hajó így is megmutatta, hogy mire képes.

A 2012-es tudósítás így szólt: „A Keszthelyi-öblöt elhagyva kiváló vitorlázással élre állt Józsa Márton a Fifty-Fiftyvel. A hajó a megélénkülő szélben egyre gyorsabb lett, átvette a vezetést, és a Tihanyi-szorosig növelte az előnyét. A szél kissé megerősödött, és látni lehetett, hogy akár az 57 éves rekord is megdőlhet. Végül Józsa Mártonék 19 óra 34 perc 15 másodperckor, remek vitorlázással értek célba. «A hajó nagyon gyors volt, a 10 csomós szélben elértük vele a 24 csomós sebességet is. A győzelmet egy kiváló tervező és hajóépítő, Paulovits Dénes és remek csapatunk együttműködésének köszönhetjük. Nagyon boldog vagyok» – mondta a befutó után a fedélzeten rögtönzött ünneplés során Józsa Márton, a hajó kormányosa.”

5050_foto_Joka_Gemesi

A mai Fifty-Fifty (Fotó: Gémesi Jóka)

A krónikához még az is hozzátartozik, hogy a régi rekorder, a Nemere II. hajnali 3 óra 47 perckor, több mint nyolc órával később ért célba. Kicsit fellengzősen talán azt mondhatjuk, hogy ekkor kezdődött meg a 21. század a balatoni vitorlázásban.

Ha többet akarsz tudni a 49. Kékszalag Erste World Nagydíjról, kattints IDE!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


BALATON
Jó hír a nyárra: teljesen körbeért a Balaton körüli bringaút
Immár a teljes 205 kilométeren biztonságosan lehet tekerni. Balatonrendesnél ért véget a fejlesztés, ami vasúti átvezetést is tartalmazott.

Link másolása

Immár teljes szakaszon használható a Balatoni Bringakör. A 205 kilométeres kerékpárút több mint fele pár esztendő alatt megújult, körülbelül bruttó 6,1 milliárd forint értékben. A balatoni térség szempontjából jelentős a kerékpáros turizmus, ezért is támogatja kiemelten a kormány ezeket a fejlesztéseket – közölte az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) az MTI-vel csütörtökön.

A sajtóközleményben hangsúlyozták, hogy a hollandok és a dánok után a magyarok kerékpároznak a legtöbbet Európában az Eurobarometer statisztikája alapján, így kiemelt jelentőségű minden, közlekedést és közlekedésbiztonságot elősegítő infrastruktúrafejlesztés. Hozzátették:

ezért mérföldkő, hogy immár teljes szakaszon, biztonságosan és korszerűen körbe kerékpározható a Balaton.

Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára és Révész Máriusz, a Miniszterelnökség aktív Magyarországért felelős államtitkára a tavaszi időjárás beálltával letesztelte a tavaly elkészült a Balatoni Bringakört összekötő szakaszt Balatonrendesnél – írták. Ez utóbbi összekötőszakasz 2 kilométer hosszú, amelyből 0,3 km vegyes forgalmú, 1,7 kilométer pedig önálló kerékpárút. A forgalomtechnika felújítása is megvalósult, továbbá a kerékpárúton kiépült egy vasúti átkelő is – részletezte a minisztérium.

„Az elmúlt öt évben a 205 kilométeres Balatoni Bringakör több mint a fele megújult, körülbelül bruttó 6,1 milliárd forint értékben. Ezzel a két kilométeres szakasszal kibővült, mondhatjuk úgy, hogy körbe ért a balatoni bringakörút. Ez azért is nagyon fontos a balatoni térségben, mert azt látjuk, hogy egyre népszerűbb a kerékpározás turisztikai szempontból. Azt gondolom, hogy a Balaton térségének túl a nyári szezonon, ez nagyon sokat segít a jövőben” – mondta el Nagy Bálint államtitkár.

Révész Máriusz a közleményben kiemelte: „Végre eljött a pillanat, Balatonrendesnél is kész a kerékpárút. Sokan nem tudják, de ennek a két kilométeres szakasznak az a fontossága, hogy korábban itt megszakadt a kerékpárút, és ezért ki kellett tekerni a főútra a bringásoknak. Itt egy gyönyörű szép erdő is található, két évig tartott a környezetvédelmi hatástanulmány elkészítése, de végül minden rendben van. Sok küzdelem után eljutottunk oda, hogy ez a két kilométeres rész nagyjából 500 millió forint értékben elkészült. Azért ennyi, mert egy fejlett vasúti átvezetést is kapott a terület.”

A bringakör komplex fejlesztése 2019 áprilisában kezdődött a NIF Zrt. beruházásában. Országszerte a teljes kerékpározható hálózat hossza 2030-ra megközelítheti a 15 ezer kilométert, biztonságos és kényelmes alternatívát kínálva az egyéni gépjárműhasználattal szemben.

Továbbra is kiemelt szempont a kerékpárutak fejlesztése, mint a turizmus ösztönzésének egyik fontos eszköze. A kormány ezért támogatja a kerékpáros idegenforgalom fejlesztését, beleértve a kerékpáros szálláshelyek fejlesztését, a kerékpáros útvonalak népszerűsítését, és a kerékpáros turizmusra alkalmas infrastruktúra bővítését. Mindezt bizonyítja, hogy idén 592 kilométer kerékpárút tervezése zárul le – áll a közleményben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
BALATON
Félmilliárd forintból lombkoronasétányt létesítenek Balatonbogláron, nem mindenki örül neki
Az új turisztikai attrakciót a Várdombra, a népszerű gömbkilátó mellé építik, és az ösvénynek egy saját kilátója is lesz.

Link másolása

A Magyar Turisztikai Ügynökség pályázatából valósítják meg az 500 méter hosszúra tervezett lombkoronasétányt a balatonboglári várdombi erdőben. A település polgármestere, Mészáros Miklós az ATV-nek azt mondta, az ösvény a domb keleti és nyugati gerincén fut majd végig. Hozzátette, az egyik részen a fák lombkoronájában, tízméteres magasságban fog húzódni a sétány, míg a keleti részen egy kilátóponton végződik, és a balatoni panorámát lehet megcsodálni, majd egy pallóösvényen lehet visszatérni.

Az új turisztikai attrakció a nyár elejétől már látogatható lesz, és a polgármester várakozásai szerint igazi turistacsalogató építménynek számít majd.

Nincs ilyen jó véleménnyel a beruházásról Szakács László, a Szocialisták és Demokraták párt társalapítója, aki sok időt tölt Balatonbogláron. Szerinte enyhe túlzás ezt az 500 millió forintba kerülő építményt lombkoronaösvénynek nevezni, és ennek az összegnek jobb helye lenne másol.

A helyiek az ATV-nek azt mondták, ők örülnek a leendő lombkoronasétánynak, mert „ennek legalább van értelme”, ellentétben a nyírmártonfalvai, fák nélküli lombkoronaösvénnyel.

Mint ismert, nemrég nagy port kavart a hír, hogy

a Debrecentől 30 kilométerre fekvő Nyírmártonfalván úgy létesítettek lombkoronasétányt, hogy körülötte tarra vágták az erdőt.

Hasonlóan furcsa megoldás volt az is, hogy az alföldi Kunszentmiklós mellett egy teljesen sík területre építettek egy mindössze másfél méter magas kilátót.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BALATON
Zseniális flashmobbal lepték meg a járókelőket Balatonalmádiban
A Bondoró Utcaszínház Fesztivál híres arról, hogy minden év április 1-jén egy kis vidámságot csempésznek az emberek életébe. Ezúttal a fesztivál új helyszínén szereztek boldog perceket az arra járó embereknek.

Link másolása

Már-már hagyománynak mondható, hogy a Bondoró Utcaszínház Fesztivál szórakoztató produkciókkal készül április 1-jén, Bolondok napján. Tavaly Budapesten bukkantak fel itt-ott meglepetésszerűen néhány bemutató erejéig, idén pedig a fesztivál új helyszínén, Balatonalmádiban készültek egy flashmobbal, ahol a fesztivál fellépőinek attrakcióival találkozhattak a járókelők.

Az előzetesen meghirdetett eseményre egyébként bárki csatlakozhatott, és aki elment velük bolondozni, fesztivál jegyet is kaphatott.

VIDEÓ: A helyszínen készült videót nálunk nézhetitek meg először:

Bondoró Nemzetközi Utcaszínház - június 30 - július 2.

A VEB2023 EKF rendhagyó klaszterében kiemelt programnak számító fesztivál tehát ettől az évtől Balatonalmádiban folytatódik és az Öreg-parkban várja régi és új vendégeit, közvetlenül a Balaton partján.

A magyar előadók mellett 10 nemzet összesen 24 nemzetközi produkcióját láthatja itt a közönség június 30. és július 2. között. Az árnyas ligetekkel tűzdelt ősfás területen nem csupán a Bondoró már jól megszokott, kezdetektől velünk lévő helyszínei rendezkednek be, de új színpadok felhozatala közül is válogathatunk majd.

Nemzetközi utcaszínházi attrakciók sokasága, nagykoncertek és nem utolsó sorban egy páratlan, új helyszín várja 2023-ban azokat, akik ellátogatnak az eseményre. További részleteket a fesztiválról hivatalos oldalukon találsz!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BALATON
Drágább lesz a balatoni strandolás, itt vannak az idei árak
Néhány településen nem emeltek, de a legtöbb helyen plusz 100-700 forintot kell fizetni egy belépőért. Egyes strandokon a helyi lakosok ingyenes mehetnek fürdőzni.

Link másolása

Az idei szezonkezdetben mintegy 20-30 százalékkal drágulnak a balatoni strandbelépők - írja a Pénzcentrum. Az infláció a szállásokat és az étkezést is megdrágította.

A portál összesítéséből kiderül, hogy bár továbbra is vannak szabadstrandok, de ahol belépőt szednek, ott általában mélyebben kell majd a pénztárcákba nyúlni. A listájuk folyamatosan bővül, de jónéhány strand árát már közzétették.

Eszerint az idei belépők árai:

• Alsóörs 2000 forint

• Badacsony 1000 forint

• Badacsonytomaj 1100 forint

• Balatonakali 1200 forint

• Balatonakarattya 1300 forint

• Balatonalmádi 1900-2000 forint

• Balatonföldvár 1500 forint

• Balatonfüred 1700-2100 forint

• Balatonfűzfő 1300 forint

• Balatongyörök 1200-1500 forint

• Balatonkenese 1500 forint

• Balatonlelle 1500 forint

• Balatonszárszó 1300 forint

• Balatonszepezd 800 forint

• Balatonvilágos 800 forint

• Fonyód 600 forint

• Gyenesdiás 1100-1500 forint

• Révfülöp 1200 forint

• Siófok 1100-2500

• Szigliget 1500

• Tihany Sajkod 800 forint

• Vonyarcvashegy1200-1500 forint

• Zánka 1500 forint.

Néhány településen nem emeltek, de a legtöbb helyen plusz 100-700 forintot kell fizetni egy belépőért. Egyes strandokon a helyi lakosok ingyenes mehetnek fürdőzni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk