Ezeken a balatoni helyeken garantált a hideglelés
> Két ház és egy domb, ahol a régi halálesetek szelleme kísért a mai napig. Éjszaka válasszunk inkább más kirándulóhelyet.
Sötét ablakok, omladozó falak és dudvával benőtt padló várja a balatonedericsi Fekete-kastély esetleges látogatóit, mivel nincs olyan új tulajdonos vagy vállalkozó, aki fantáziát látna a szerencsétlen múltú épület felújításában. A helyiek szerint egyébként nemcsak a kastély neve fekete, de a históriája is, sokak szerint inkább lebontani kellene, mint restaurálni.
A ragadványnév azonban megtette hatását, mivel pár év múltán az első tulajdonosnak az adósságai miatt túl kellett adnia a család otthonán. A Fekete-kastélyt rokona, Nedeczky Jenő vásárolta meg, de nem sok öröme telt benne. 1883-ban ugyanis igen fiatalon, alig 29 évesen tüdősorvadás következtében itt hunyt el szeretett felesége, Emma, akit az ország csak Deák Ferenc unokahúgaként ismert meg korábban. Nem csoda, hogy Nedeczky Jenő felesége halála után nem is töltött itt több időt. Emma halála után pár évvel, 1889-ben újabb szerencsétlenség történt a kastélyban, akkor öt kisgyermeket temetett maga alá a leszakadó mennyezet, és a kicsinyek közül egy az életét vesztette.
A századforduló után üresen állt a kastély, bár személyzet gondozta és olykor-olykor kiadták nyaralóknak is. 1912-ben az épület szakácsnőjét ölte meg egy helybéli gulyás féltékenységből, majd 1914-ben a Nedeczky család egyik tagja, István lett öngyilkos a falak között. Az idő múltával aztán az épület többször gazdát cserélt, mígnem 1928-ban Vág Jenő pesti ügyvéd költözött ide a feleségével. Ez a korszak sem végződött azonban fényesen, mivel az ügyvéd rajtakapta az asszonyt egy kútfúróval, és emiatt öngyilkos lett. Ám az özvegy nem tartott ki a kútfúró szerető mellett sem, így – bánatában – a szerencsétlen szakember is végzett magával, amikor rájött, hogy a kastély úrnője már nem őt szereti. Az asszony újabb szeretője üdülőként üzemeltette a kastélyt, amelynek neve az 1920-as, 30-as években rendre felbukkan a balatoni apróhirdetések között, kivehető szállásként. Az özvegy végül eladta a balatonedericsi ingatlant egy nyugalmazott miniszteri főtanácsosnak, aki a II. világháború idején arra használta, hogy itt állítsa össze jelentéseit német kémként a náciknak. 1945 februárjában, az oroszok megérkezése előtt azonban ő is öngyilkos lett a Fekete-kastélyban. Bár egy időben a kastély üdülőként és építőtáborok szállásaként üzemelt, most már évtizedek óta üresen áll, a kérdés csak az, hogy Németországban élő új gazdája felvállalja-e a kockázatot, és felújítja-e az elátkozott épületet...
Jóval fényesebb sors jutott az idegenforgalmi látványosságként újjászületett fonyódi Kripta-villának, amelynek megépítését szintén egy szomorú tragédia alapozta meg. Történt ugyanis, hogy Abrudbányai Ödön pécsi biológus professzor beleszeretett egy erdélyi leányba, Magduskába, aki azonban közvetlenül az esküvő előtt szerencsétlenül elhunyt. Az ara nélkül maradt férj nem tudta szomorúságát mivel enyhíteni, így egy kriptát építtetett fonyódi kastélyának alagsorába, amelyen ő és meghalt menyasszonya látható egy márvány ágyban.
Bár a kriptában nem nyugszik senki, a különös szerelmi történet máig érdekli az erre járókat, már csak amiatt is, mert Abrudbányai Ödön később több versben is megénekelte a tragikus szerelmet. A Kripta-villát egyébként 1925-28 között építették fel, és később a Pécsett népszerű gyógyszerésszé váló Abdrudbányai Ödön jóváhagyásával a turisták is meglátogathatták. Még az 1960-as években, a Kádár-korban is népszerű látványosságnak számított Fonyódon a különös márvány hitvesi ágy. Manapság pedig senkit nem tántorít el a különös história a Kripta-villa meglátogatásától, így az önkormányzat felújíttatta és múzeumként nyitotta újra az épületet.
Végül emlékezzünk meg Tihany egyik legnépszerűbb látványosságáról, az Akasztódombról is, amelynek híre a nevéhez hasonlóan nem volt túl fényes az elmúlt évszázadokban. Az Akasztódomb elnevezése onnan ered, hogy a Tihanyi Apátság elöljárói itt végeztették ki az általuk elfogott és elítélt gonosztevőket.
A budai akasztódomb. "Fénykorában" a tihanyi is hasonló lehetett...
A török vész idején állítólag itt került kötél azoknak a törököknek a nyakába is, akik szerencsétlenségükre pont Tihanyból kívántak keresztény leányt rabolni maguknak. Később a XX. század elején a domb gejzírkúpjai kerültek be a köztudatba, amelyekből szívesen építkezett a tihanyi lakosság majdnem eltüntetve azokat, csak a XX. század közepén jutottak el odáig a magyar geodéziai szakemberek, hogy védettséget kérjenek a különös természeti látványosságnak. Akkoriban az Akasztódombon egy hatalmas amfiteátrumot is létre kívántak hozni, amelynek tervei Wadder Gyula műegyetemi tanár fejéből pattantak ki. Egy nagyméretű szabadtéri színpadot álmodtak ide magas orgonaházzal, de a grandiózus elképzelésből semmi sem lett, talán a baljós elnevezéssel bíró helyszínnek köszönhetően. Nem jártak jobban a gardák sem, amelyek évszázadokig a magyar tenger őshonos halfajának számítottak. Ősszel tömeges vándorlásukat pedig pont innen az Akasztódombról figyelték az úgynevezett látók, akik azonnal jelentették a halak vonulási irányát a balatoni halászoknak. A gardák pusztulását persze nem az Akasztódomb okozta, hanem a hamisgyöngy biznisz és az angolnák tömeges betelepítése. Mindenesetre az megállapítható, hogy aki kapcsolatba kerül az Akasztódombbal, szerencsére nem igazán számíthat...
Ha szívesen olvasnál további meglepő tényeket, izgalmas, rejtélyes sztorikat a Balatonról, nézd meg a Tó-retró blog szerzőjének új könyvét! További részletek és megrendelés itt.
Immár teljes szakaszon használható a Balatoni Bringakör. A 205 kilométeres kerékpárút több mint fele pár esztendő alatt megújult, körülbelül bruttó 6,1 milliárd forint értékben. A balatoni térség szempontjából jelentős a kerékpáros turizmus, ezért is támogatja kiemelten a kormány ezeket a fejlesztéseket – közölte az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) az MTI-vel csütörtökön.
A sajtóközleményben hangsúlyozták, hogy a hollandok és a dánok után a magyarok kerékpároznak a legtöbbet Európában az Eurobarometer statisztikája alapján, így kiemelt jelentőségű minden, közlekedést és közlekedésbiztonságot elősegítő infrastruktúrafejlesztés. Hozzátették:
Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára és Révész Máriusz, a Miniszterelnökség aktív Magyarországért felelős államtitkára a tavaszi időjárás beálltával letesztelte a tavaly elkészült a Balatoni Bringakört összekötő szakaszt Balatonrendesnél – írták. Ez utóbbi összekötőszakasz 2 kilométer hosszú, amelyből 0,3 km vegyes forgalmú, 1,7 kilométer pedig önálló kerékpárút. A forgalomtechnika felújítása is megvalósult, továbbá a kerékpárúton kiépült egy vasúti átkelő is – részletezte a minisztérium.
„Az elmúlt öt évben a 205 kilométeres Balatoni Bringakör több mint a fele megújult, körülbelül bruttó 6,1 milliárd forint értékben. Ezzel a két kilométeres szakasszal kibővült, mondhatjuk úgy, hogy körbe ért a balatoni bringakörút. Ez azért is nagyon fontos a balatoni térségben, mert azt látjuk, hogy egyre népszerűbb a kerékpározás turisztikai szempontból. Azt gondolom, hogy a Balaton térségének túl a nyári szezonon, ez nagyon sokat segít a jövőben” – mondta el Nagy Bálint államtitkár.
Révész Máriusz a közleményben kiemelte: „Végre eljött a pillanat, Balatonrendesnél is kész a kerékpárút. Sokan nem tudják, de ennek a két kilométeres szakasznak az a fontossága, hogy korábban itt megszakadt a kerékpárút, és ezért ki kellett tekerni a főútra a bringásoknak. Itt egy gyönyörű szép erdő is található, két évig tartott a környezetvédelmi hatástanulmány elkészítése, de végül minden rendben van. Sok küzdelem után eljutottunk oda, hogy ez a két kilométeres rész nagyjából 500 millió forint értékben elkészült. Azért ennyi, mert egy fejlett vasúti átvezetést is kapott a terület.”
A bringakör komplex fejlesztése 2019 áprilisában kezdődött a NIF Zrt. beruházásában. Országszerte a teljes kerékpározható hálózat hossza 2030-ra megközelítheti a 15 ezer kilométert, biztonságos és kényelmes alternatívát kínálva az egyéni gépjárműhasználattal szemben.
Továbbra is kiemelt szempont a kerékpárutak fejlesztése, mint a turizmus ösztönzésének egyik fontos eszköze. A kormány ezért támogatja a kerékpáros idegenforgalom fejlesztését, beleértve a kerékpáros szálláshelyek fejlesztését, a kerékpáros útvonalak népszerűsítését, és a kerékpáros turizmusra alkalmas infrastruktúra bővítését. Mindezt bizonyítja, hogy idén 592 kilométer kerékpárút tervezése zárul le – áll a közleményben.
A Magyar Turisztikai Ügynökség pályázatából valósítják meg az 500 méter hosszúra tervezett lombkoronasétányt a balatonboglári várdombi erdőben. A település polgármestere, Mészáros Miklós az ATV-nek azt mondta, az ösvény a domb keleti és nyugati gerincén fut majd végig. Hozzátette, az egyik részen a fák lombkoronájában, tízméteres magasságban fog húzódni a sétány, míg a keleti részen egy kilátóponton végződik, és a balatoni panorámát lehet megcsodálni, majd egy pallóösvényen lehet visszatérni.
Nincs ilyen jó véleménnyel a beruházásról Szakács László, a Szocialisták és Demokraták párt társalapítója, aki sok időt tölt Balatonbogláron. Szerinte enyhe túlzás ezt az 500 millió forintba kerülő építményt lombkoronaösvénynek nevezni, és ennek az összegnek jobb helye lenne másol.
A helyiek az ATV-nek azt mondták, ők örülnek a leendő lombkoronasétánynak, mert „ennek legalább van értelme”, ellentétben a nyírmártonfalvai, fák nélküli lombkoronaösvénnyel.
Mint ismert, nemrég nagy port kavart a hír, hogy
Hasonlóan furcsa megoldás volt az is, hogy az alföldi Kunszentmiklós mellett egy teljesen sík területre építettek egy mindössze másfél méter magas kilátót.
Már-már hagyománynak mondható, hogy a Bondoró Utcaszínház Fesztivál szórakoztató produkciókkal készül április 1-jén, Bolondok napján. Tavaly Budapesten bukkantak fel itt-ott meglepetésszerűen néhány bemutató erejéig, idén pedig a fesztivál új helyszínén, Balatonalmádiban készültek egy flashmobbal, ahol a fesztivál fellépőinek attrakcióival találkozhattak a járókelők.
Az előzetesen meghirdetett eseményre egyébként bárki csatlakozhatott, és aki elment velük bolondozni, fesztivál jegyet is kaphatott.
VIDEÓ: A helyszínen készült videót nálunk nézhetitek meg először:
Bondoró Nemzetközi Utcaszínház - június 30 - július 2.
A VEB2023 EKF rendhagyó klaszterében kiemelt programnak számító fesztivál tehát ettől az évtől Balatonalmádiban folytatódik és az Öreg-parkban várja régi és új vendégeit, közvetlenül a Balaton partján.
A magyar előadók mellett 10 nemzet összesen 24 nemzetközi produkcióját láthatja itt a közönség június 30. és július 2. között. Az árnyas ligetekkel tűzdelt ősfás területen nem csupán a Bondoró már jól megszokott, kezdetektől velünk lévő helyszínei rendezkednek be, de új színpadok felhozatala közül is válogathatunk majd.
Nemzetközi utcaszínházi attrakciók sokasága, nagykoncertek és nem utolsó sorban egy páratlan, új helyszín várja 2023-ban azokat, akik ellátogatnak az eseményre. További részleteket a fesztiválról hivatalos oldalukon találsz!
Az idei szezonkezdetben mintegy 20-30 százalékkal drágulnak a balatoni strandbelépők - írja a Pénzcentrum. Az infláció a szállásokat és az étkezést is megdrágította.
A portál összesítéséből kiderül, hogy bár továbbra is vannak szabadstrandok, de ahol belépőt szednek, ott általában mélyebben kell majd a pénztárcákba nyúlni. A listájuk folyamatosan bővül, de jónéhány strand árát már közzétették.
Eszerint az idei belépők árai:
• Alsóörs 2000 forint
• Badacsony 1000 forint
• Badacsonytomaj 1100 forint
• Balatonakali 1200 forint
• Balatonakarattya 1300 forint
• Balatonalmádi 1900-2000 forint
• Balatonföldvár 1500 forint
• Balatonfüred 1700-2100 forint
• Balatonfűzfő 1300 forint
• Balatongyörök 1200-1500 forint
• Balatonkenese 1500 forint
• Balatonlelle 1500 forint
• Balatonszárszó 1300 forint
• Balatonszepezd 800 forint
• Balatonvilágos 800 forint
• Fonyód 600 forint
• Gyenesdiás 1100-1500 forint
• Révfülöp 1200 forint
• Siófok 1100-2500
• Szigliget 1500
• Tihany Sajkod 800 forint
• Vonyarcvashegy1200-1500 forint
• Zánka 1500 forint.
Néhány településen nem emeltek, de a legtöbb helyen plusz 100-700 forintot kell fizetni egy belépőért. Egyes strandokon a helyi lakosok ingyenes mehetnek fürdőzni.