BALATON

Elsüllyedt falu harangja, vízből kiálló vártorony – rejtélyes épületek a Balaton fenekén

A halászok is kerülték azt a két helyet, ahol gyakran tornyokat láttak és harangkongást hallottak a helyiek.
Forrás: Tó-retró blog, Címkép: Balaton. 1950. Fortepan - szmo.hu
2019. október 15.


Link másolása

A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Szóbeszéd. Vagy nem.

A Balaton partján több, mint két évszázada makacsan tartja magát a szóbeszéd néhány rejtélyes víz alatti építményről. Időről-időre felröppen a hír, miszerint valaki talált valamit a tó fenekén Tihanynál vagy Örvényesnél.

Egyesek a csendes esetéken még az elsüllyedt falu harangjának, hullámzás okozta kongatását is hallani vélték. Vannak olyanok, akik a nagy aszállyal sújtott években látni vélték egy vár vízből kiálló tornyát.

Ezekre az elbeszélésekre pedig a régi halászok elbeszélései csak ráerősítettek.

Tihany. 1906. Fortepan/Magyar Földrajzi Múzeum

Szintén olaj a tűzre egy 1700-as években készült

katonai térkép, mely Örvényesnél az említett helyen egy azóta nem létező szigetet jelölnek ott, ahol most csak a tó vize hullámzik.

Bár a folyamatos hálószakadások miatt a halászok általában elkerülték a két említett helyet (mind Tihanynál, mind Örvényesnél), egyikük 1919-ben mégis utóbbinál látott munkához. Amikor hálója elakadt, lemerült a víz alá és saját szemével is látta a romokat. Elmondása szerint egy négyszögletes, kastélyszerű udvaron járt és saját szemével látta a sokat emlegetett tornyot is.

A római korsó titka

Az eset után hamar elült a szóbeszéd, de 1935-ben újabb meglepő eset történt. Újra halászok kerültek a történet középpontjába, akik

egy csodás és szinte teljesen ép, római korsót adományoztak az egyik tóparti múzeumnak.

Az ő hálójuk is Örvényesnél akadt fenn egy kőfalban, majd, amikor kiszabadították, akkor megtalálták benne a csodás, ókori leletet. Az eset itt újra nyugvópontra jutott, hiszen az 1950-es évek második feléig Magyarországon szinte ismeretlen volt a könnyűbúvárkodás, így senki sem volt képes érdemben megvizsgálni, hogy mit is rejt a Balaton vize az említett két helyen. A titok megfejtéséhez végül 1957-59-ben kerültek a legközelebb.

Balaton. Halászok Tihany közelében. 1953. Fortepan/Barbjerik Ferenc

Ekkor két muzeológus, Tóth Lajos és Szentléleky Tihamér kezdett behatóbban foglalkozni a rómaiak 2-4. század közötti tevékenységével a tó környékén. Ők a rendelkezésre álló adatok alapján

arra a következtetésre jutottak, hogy a Balaton mélyén valószínűleg több, római korban épült villa romjai is heverhetnek.

Ugyanis abban az időszakban, amikor rómaiak a tó környékén a legaktívabbak voltakm, komoly és hosszan tartó aszály sújtotta a vidéket. Ennek következtében a partvonal mintegy 500-1000 méterrel beljebb húzódott a meder irányába.

Az aszály-dagály változása a tó természetes folyamata volt a szabályozás előtti időszakban, ám aki ezzel nem volt tisztában, azt könnyen megtréfálhatta a jelenség. Ahhoz azonban, hogy az elméletet igazolni tudják, a partokon is ásatásokat kellett kezdeni, hogy a feltételezett villák társait a mai szárazföldön is megtalálják. Az 1957-ben zajlott ásatások pedig eredményt hoztak, a parton mindkét helyen római település nyomaira bukkantak!

A térképvázlat a Természettudományi Közlöny 1959 novemberi számában jelent meg. Az örvényesi romok helyzetét mutatja (római számokkal a parton, kisbetűkkel a vízben).



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


BALATON
Videón, ahogy a viharos szél szétszedi a Balaton jegét
A vékony jégréteg egyre kisebb darabokra esett szét, amelyek aztán a déli part felé tolódtak, és közben tovább morzsolódtak.

Link másolása

Nem kímélte a Balatont részben beborító vékony jégréteget a pénteki szélvihar - írja az Időkép.

A viharos északnyugati szél egyre inkább feldarabolta, majd a déli part felé tolta a jégtáblákat, amelyek még kisebb darabokra törtek szét.

A Balatonnál a legerősebb széllökések a 70-80 km/órát is meghaladták pénteken. Az Időkép Fonyód, Várhegyen lévő magassági szélmérője 97 km/h-t mért kora délután.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

BALATON
A Csobáncról, 200 kilométer távolságról fényképezte le az Alpok csúcsait egy amatőr fotós
A magasban erős szél fújt, így szokatlanul messze el lehetett látni a Balaton északi partjának hegyeiről.

Link másolása

A Balaton északi partjáról sikerült lefotóznia az Alpok havas csúcsait egy amatőr fotósnak, vagyis csaknem 200 kilométerre látott el.

Vanatka Martin négy éve fényképezi a Balaton-felvidéki tanúhegyeket, ezúttal is erre készült, mert onnan az Alpok vonalát még soha nem látta.

„Amire nem számítottam, hogy Sümeg felé tekintve, a tejköd és a sümegi vár mögött meglátom a Raab-hegységet és a Schneeberget, ezeknek a havas csúcsait. Ezek már mind az Alpok részeit képezik”

– mesélte a fotós.

Vaszkó András meteorológus az RTL Híradójának elmondta: „Az, hogy a köd, illetve a rétegfelhőzet teteje fölött nagy volt a látótávolság, annak köszönhető, hogy a nagyobb magasságokban erős szél fújt, így a szokásosnál lényegesen tisztább volt a levegő.”

A Föld görbülete miatt azonos magasságból körülbelül öt kilométerre lehet ellátni. A Csobánc 376, a Schneeberg több mint 2000 méter magas hegy. Így, ami különlegessé teszi a felvételt, az a távolság: a Schneeberg például 160 kilométerre van légvonalban a Csobánctól.

Az RTL Híradó teljes riportja

Link másolása
KÖVESS MINKET:


BALATON
7 látványosság a Balatonnál, amiért érdemes egy kicsit távolabb sétálni a parttól
A tó környékén áll hazánk egyik legromantikusabb épületmaradványa. De a parthoz közel van az egyik legszebb panorámát nyújtó templom és az egyik leglátogatottabb várunk is.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2022. január 15.


Link másolása

A Balaton partja hatalmas vonzerő, a csillogó víztükör, a fenséges látvány rabul ejti látogatóját. Ám érdemes egy kicsit eltávolodni a vízparttól és kisebb-nagyobb sétát, kirándulást tenni a környékén is. Sok olyan szépséget rejt a táj, amit a nyári főszezonon kívül is szívesen ajánlunk.

1. A Káli-medence

Igazi természeti csoda a békés, romantikus, szinte idillikus táj, a Káli-medence, amely a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. Különös érdekessége, hogy az itt húzódó hegyek egy része fekete homokkőből van, de többet bazalttakaró borít. A felszínt az évmilliók során a szél is alakította, így jöttek létre a látványos kőtengerek is. A szél által lecsiszolt hatalmas kövek rendkívüli látványt nyújtanak. A vidék egyik fő nevezetessége a félbevágott, kúp alakú Hegyestű, a medence keleti szélén.

2. Balatonalmádi

Ez a település évközben is remek kirándulóhely. A gyönyörű környezet mellett a szoborparkot és több nevezetességet is érdemes felkeresni.

A város egyik fő látványossága a 2013-ban átadott Kézfogás – Európa szoborpark, amely egy kulturális és turisztikai attrakció a Szent Erzsébet ligetben. Több mint 50 szobor és térplasztika látható itt, köztük külföldi művészek alkotásai. Jó részüknek ez az állandó helye, de vannak, amiket csak ideiglenes jelleggel mutatnak be a parkban.

3. A fonyódi Nagyboldogasszony templom

Úgy tartják, hogy a Balatonnál az egyik legszebb panorámát a fonyódi Nagyboldogasszony templomnál találjuk. A román stílusban épült plébániatemplomot Gyalus László tervezte, és 1902-ben szentelték fel. A templomot később, 1920-ban átépítették, majd többször is felújították és tovább díszítették.

4. Szamárkő

Kevés olyan látványosság van a Balaton környékén, melyhez annyi szóbeszéd vagy legenda fűződik, mint a Zamárdiban található Szamárkőhöz. Ráadásul ezt az óriási követ, mely a vasútállomástól 8-10 percnyi sétára fekszik, csak 1943-ban „fedezte fel” egy amatőr régész.

5. A szigligeti vár

Különleges helyen áll a Balaton-felvidék híres vára, a szigligeti vár. Az épület a tó egykori szigetét képező vulkanikus hegy kúpján vigyázza a vidéket. Múltja a 13. századig nyúlik vissza. A sokat látott épület végzetét azonban egy villámcsapás okozta, ami felrobbantotta az egyik toronyban lévő puskaport, a tűztől pedig leégett a vár. A gyönyörű vidéken álló vár Magyarország egyik leglátogatottabb vára.

6. A somogyvámosi romtemplom

Somogyvámos határában áll egy romtemplom, amelyet sokan úgy emlegetnek, mint a Balaton vidékének, sőt hazánknak is egyik legromantikusabb épületmaradványát. A mezőség közepén magasodó építmény valóban lenyűgöző. Egy korábbi régészeti kutatás azt igazolta, hogy a templom egy korábbi, 12. századi kisebb kápolna helyére épült. A kora gótikus stílusú középkori Pusztatemplomnak ma a romjai láthatók a somogyi lankák, dűnék és szántóföldek között. A – manapság – Ihász-dűlőnek nevezett részen áll már 800 éve. Mivel a természet veszi körül, így minden évszakban érdekes és szép látványt nyújt a kövekből, téglákból álló torony.

7. A balatoni napfelkelte

A napkeltében van az a bizonyos pár pillanat, mikor az első napsugár áttör a sötét égbolton. Még csak ígéri, hogy hamarosan teljes pompájában előbukkan, még nem melegít, még ő is készülődik. De jelzi: állj meg, várj! Ilyenkor tényleg megáll minden arra a pillanatra. A víz elsimul, a csónak nem ring, a madár elhalkul a fészekben. Az ember pedig ül, a lélegzetét visszafojtja, és átadja magát a természetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BALATON
Jégkása lett a Balatonból Siófoknál
A fagypont alatti hőmérséklet és a szél okozza a jelenséget.
Fotó: Facebook/Időkép - szmo.hu
2022. január 12.


Link másolása

Az Időkép új videót közölt Facebook-oldalán, amelyen jól látszik a zord időjárás hatása.

Az élő kamerák rögzítették, ahogyan a Balaton, Hotel Lidó előtti szakaszán folyamatosan jégkása képződött.

„A szél és a -6 fokos fagy fodros jégtakarót húzott a siófoki partszakaszra.”
- írták a videóhoz.

Egy tegnap készült fotót is csatoltak mellé, ahol jól látszik, hogy még nyoma sem volt a jégtakarónak.

A teljes videó felvétel itt tekinthető meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET: