Egyre népszerűbbek az elektromos hajók a Balatonon
> Megnéztük, milyen jogosítvány kell hozzájuk, milyen gyorsan merülnek le, és mennyire környezetbarát a működésük.
A világon a kedvtelésből tartott hajók 80%-át motor hajtja, nem pedig vitorla. Ennek fő oka, hogy ezeket kényelmesebb vezetni. A Balatonon azonban ez épp fordítva van, a hajóállomány több mint a 80%-a vitorlás, és mindösszesen a hajók 10-20%-át hajtja elektromos motor. Ez az arány nem meglepő, hiszen a vitorlások sok évtizedes múltra tekintenek vissza a magyar tengeren, de meglehet, hogy ez a jövőben változni fog.
"A kedvelési célú hajózás összetétele nálunk is eltolódhat az 50-50% felé a vitorlások és az elektromos hajtású motoros hajók között. Az, hogy itt ilyen sok a vitorlás, annak a sajátos helyzetnek volt betudható, hogy itt, Európa majdnem legnagyobb taván sokáig semmilyen más módon nem lehetett hajózni, csak vitorlással." - magyarázza Viszkei András, a WIA Elektromos Yachtok alapítója.
Vitorlást kezelni kétségkívül nehezebb, mint egy elektromos hajót, így a vitorlázás Viszkei András szerint sokkal inkább tekinthető sportnak, mint kikapcsolódásnak.
"Vitorlást vezetni, pláne magas szinten, az jószerével művészet, de mindenképpen nagyon komoly szakmai tudást igényel. Nem elég egy tanfolyamon megtanulni, hogyan állítsuk a vitorlákat, vagy használjuk ki a szeleket, hosszú évek munkájával és tapasztalatával kell tökéletesíteni a tudásunkat" - mondja.
"Motoros hajót vezetni mindig könnyebb. Könnyebben elsajátítható. Ez nem azt jelenti, hogy nem kell hozzá tapasztalat, de mindenképpen könnyebb egy kezdőnek. Ez egy sokkal kényelmesebb fedélzeti terep, mert az elsődleges funkciója, hogy jókedvűen töltsük el az időt a családdal vagy a barátainkkal."
Az elektromos hajózás 10-15 éve jelent meg, és Viszkei András szerint ma már egyre többen cserélik le vitorlásukat elektromos hajóra, az aktív pihenést kényelmes, passzív kikapcsolódással váltva fel.
A jelenleg hatályos jogszabályok szerint, ha egy hajónak a hossza meghaladja a hét métert, vagy a motorja a 7.5 kW-ot ( ez körülbelül 10 lóerőnek felel meg), abban az esetben már úgynevezett kisgéphajó vezetői igazolvány kell vezetéséhez. Az ennél rövidebb vagy kisebb motorteljesítményű elektromos hajókhoz nem kell hajóvezetői igazolvány.
Az engedélyre azért van szükség, mert egy ilyen nagy hajón akár 10-12 ember is tartózkodhat a fedélzeten. "Mindenkire figyelni kell, tudni kell, hogy az utasok hogyan ugorjanak vízbe, hogyan ússzanak a hajó körül, hogy a szembejövő hajókkal vagy a kikötőben hogyan viselkedjünk. Egy egyhetes tanfolyam mindenképp indokolt" - véli Viszkei András.
Bizonyos dolgokat a hét méternél kisebb, vagyis a csónak kategóriába tartozó hajók vezetőinek is érdemes megtanulniuk, hiszen a vízen sokszor akár fél óra alatt is hatalmas változás állhat be az időjárásban.
"A Balaton, - mint minden más víz - nagyon kiszámíthatatlan tud lenni, és akár nagyon veszélyes is. A gyönyörű napsütéses időből fél óra alatt olyan idő lehet, amikor jég zuhog az égből és száz kilométeres szél fúj. A jogosítvány nélkül vezethető hajókra is úgy praktikus felülni, hogy tudatában vagyunk a felelősségünknek. Nem véletlenül hívják a vezetőt kapitánynak. Saját magunkért és a velünk lévő emberekért is felelünk a vízen" - mondja Viszkei András.
Az akkumulátor az egyedüli, ami gátat szabhat utazásunknak. Az időjárás, az akkumulátortelepek nagysága, valamint a hajó testformája is befolyásolja azt, hogy a töltöttség mennyi ideig elég. Ami azonban különösen fontos az elektromos hajók esetében, az a sebesség, amit választunk a haladáshoz. Sebességkorlátozás jelenleg a Balatonon nincs, csakhogy minél gyorsabban akarunk haladni, annál több energiára van szükségünk.
"Akár 8-10 órán át haladhatunk vele folyamatosan, átszelhetjük a Balatont teljes hosszában, ehhez azonban az kell, hogy a sebességünk ne haladja meg a 8-9 km/órát, ami gyakorlatilag egy kényelmes vitorláshajó sebessége. Ha sokkal gyorsabbak szeretnénk lenni, akkor olyan sok energiára van szükségünk, hogy egyes hajók akár egy óra alatt is el tudják használni az akksi az energiáját" - mondja Viszkei András.
Fontos szempont lehet a jogszabályi háttér is, aminek megalkotását környezetvédelmi elvek vezérelték. Hosszú évtizedek óta ugyanis tilos robbanómotoros, vagyis belső égésű vízi járműveket használni a Balatonon. Még a vitorláshajók segédmotorjait is csak nagyon szigorú feltételek mellett lenne szabad haszálni. Az elektromos hajó viszont működőképes alternatíva.
Az első évben ugyan csak három versenyzővel rajtolt el, de tavaly már több mint ötvenen indultak. "Évről évre nő a szám, ahogy egyre több és több elektromos hajó van a Balatonon, és ahogy egyre népszerűbb lesz ez a fajta időtöltés, egyre többen neveznek."
Notice: Undefined variable: badgeOn in /var/www/clients/client1/web1/web/wp-content/themes/szmo_2020/classes/views/RenderSinglePage.php on line 241
Immár teljes szakaszon használható a Balatoni Bringakör. A 205 kilométeres kerékpárút több mint fele pár esztendő alatt megújult, körülbelül bruttó 6,1 milliárd forint értékben. A balatoni térség szempontjából jelentős a kerékpáros turizmus, ezért is támogatja kiemelten a kormány ezeket a fejlesztéseket – közölte az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) az MTI-vel csütörtökön.
A sajtóközleményben hangsúlyozták, hogy a hollandok és a dánok után a magyarok kerékpároznak a legtöbbet Európában az Eurobarometer statisztikája alapján, így kiemelt jelentőségű minden, közlekedést és közlekedésbiztonságot elősegítő infrastruktúrafejlesztés. Hozzátették:
Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára és Révész Máriusz, a Miniszterelnökség aktív Magyarországért felelős államtitkára a tavaszi időjárás beálltával letesztelte a tavaly elkészült a Balatoni Bringakört összekötő szakaszt Balatonrendesnél – írták. Ez utóbbi összekötőszakasz 2 kilométer hosszú, amelyből 0,3 km vegyes forgalmú, 1,7 kilométer pedig önálló kerékpárút. A forgalomtechnika felújítása is megvalósult, továbbá a kerékpárúton kiépült egy vasúti átkelő is – részletezte a minisztérium.
„Az elmúlt öt évben a 205 kilométeres Balatoni Bringakör több mint a fele megújult, körülbelül bruttó 6,1 milliárd forint értékben. Ezzel a két kilométeres szakasszal kibővült, mondhatjuk úgy, hogy körbe ért a balatoni bringakörút. Ez azért is nagyon fontos a balatoni térségben, mert azt látjuk, hogy egyre népszerűbb a kerékpározás turisztikai szempontból. Azt gondolom, hogy a Balaton térségének túl a nyári szezonon, ez nagyon sokat segít a jövőben” – mondta el Nagy Bálint államtitkár.
Révész Máriusz a közleményben kiemelte: „Végre eljött a pillanat, Balatonrendesnél is kész a kerékpárút. Sokan nem tudják, de ennek a két kilométeres szakasznak az a fontossága, hogy korábban itt megszakadt a kerékpárút, és ezért ki kellett tekerni a főútra a bringásoknak. Itt egy gyönyörű szép erdő is található, két évig tartott a környezetvédelmi hatástanulmány elkészítése, de végül minden rendben van. Sok küzdelem után eljutottunk oda, hogy ez a két kilométeres rész nagyjából 500 millió forint értékben elkészült. Azért ennyi, mert egy fejlett vasúti átvezetést is kapott a terület.”
A bringakör komplex fejlesztése 2019 áprilisában kezdődött a NIF Zrt. beruházásában. Országszerte a teljes kerékpározható hálózat hossza 2030-ra megközelítheti a 15 ezer kilométert, biztonságos és kényelmes alternatívát kínálva az egyéni gépjárműhasználattal szemben.
Továbbra is kiemelt szempont a kerékpárutak fejlesztése, mint a turizmus ösztönzésének egyik fontos eszköze. A kormány ezért támogatja a kerékpáros idegenforgalom fejlesztését, beleértve a kerékpáros szálláshelyek fejlesztését, a kerékpáros útvonalak népszerűsítését, és a kerékpáros turizmusra alkalmas infrastruktúra bővítését. Mindezt bizonyítja, hogy idén 592 kilométer kerékpárút tervezése zárul le – áll a közleményben.
A Magyar Turisztikai Ügynökség pályázatából valósítják meg az 500 méter hosszúra tervezett lombkoronasétányt a balatonboglári várdombi erdőben. A település polgármestere, Mészáros Miklós az ATV-nek azt mondta, az ösvény a domb keleti és nyugati gerincén fut majd végig. Hozzátette, az egyik részen a fák lombkoronájában, tízméteres magasságban fog húzódni a sétány, míg a keleti részen egy kilátóponton végződik, és a balatoni panorámát lehet megcsodálni, majd egy pallóösvényen lehet visszatérni.
Nincs ilyen jó véleménnyel a beruházásról Szakács László, a Szocialisták és Demokraták párt társalapítója, aki sok időt tölt Balatonbogláron. Szerinte enyhe túlzás ezt az 500 millió forintba kerülő építményt lombkoronaösvénynek nevezni, és ennek az összegnek jobb helye lenne másol.
A helyiek az ATV-nek azt mondták, ők örülnek a leendő lombkoronasétánynak, mert „ennek legalább van értelme”, ellentétben a nyírmártonfalvai, fák nélküli lombkoronaösvénnyel.
Mint ismert, nemrég nagy port kavart a hír, hogy
Hasonlóan furcsa megoldás volt az is, hogy az alföldi Kunszentmiklós mellett egy teljesen sík területre építettek egy mindössze másfél méter magas kilátót.
Már-már hagyománynak mondható, hogy a Bondoró Utcaszínház Fesztivál szórakoztató produkciókkal készül április 1-jén, Bolondok napján. Tavaly Budapesten bukkantak fel itt-ott meglepetésszerűen néhány bemutató erejéig, idén pedig a fesztivál új helyszínén, Balatonalmádiban készültek egy flashmobbal, ahol a fesztivál fellépőinek attrakcióival találkozhattak a járókelők.
Az előzetesen meghirdetett eseményre egyébként bárki csatlakozhatott, és aki elment velük bolondozni, fesztivál jegyet is kaphatott.
VIDEÓ: A helyszínen készült videót nálunk nézhetitek meg először:
Bondoró Nemzetközi Utcaszínház - június 30 - július 2.
A VEB2023 EKF rendhagyó klaszterében kiemelt programnak számító fesztivál tehát ettől az évtől Balatonalmádiban folytatódik és az Öreg-parkban várja régi és új vendégeit, közvetlenül a Balaton partján.
A magyar előadók mellett 10 nemzet összesen 24 nemzetközi produkcióját láthatja itt a közönség június 30. és július 2. között. Az árnyas ligetekkel tűzdelt ősfás területen nem csupán a Bondoró már jól megszokott, kezdetektől velünk lévő helyszínei rendezkednek be, de új színpadok felhozatala közül is válogathatunk majd.
Nemzetközi utcaszínházi attrakciók sokasága, nagykoncertek és nem utolsó sorban egy páratlan, új helyszín várja 2023-ban azokat, akik ellátogatnak az eseményre. További részleteket a fesztiválról hivatalos oldalukon találsz!
Az idei szezonkezdetben mintegy 20-30 százalékkal drágulnak a balatoni strandbelépők - írja a Pénzcentrum. Az infláció a szállásokat és az étkezést is megdrágította.
A portál összesítéséből kiderül, hogy bár továbbra is vannak szabadstrandok, de ahol belépőt szednek, ott általában mélyebben kell majd a pénztárcákba nyúlni. A listájuk folyamatosan bővül, de jónéhány strand árát már közzétették.
Eszerint az idei belépők árai:
• Alsóörs 2000 forint
• Badacsony 1000 forint
• Badacsonytomaj 1100 forint
• Balatonakali 1200 forint
• Balatonakarattya 1300 forint
• Balatonalmádi 1900-2000 forint
• Balatonföldvár 1500 forint
• Balatonfüred 1700-2100 forint
• Balatonfűzfő 1300 forint
• Balatongyörök 1200-1500 forint
• Balatonkenese 1500 forint
• Balatonlelle 1500 forint
• Balatonszárszó 1300 forint
• Balatonszepezd 800 forint
• Balatonvilágos 800 forint
• Fonyód 600 forint
• Gyenesdiás 1100-1500 forint
• Révfülöp 1200 forint
• Siófok 1100-2500
• Szigliget 1500
• Tihany Sajkod 800 forint
• Vonyarcvashegy1200-1500 forint
• Zánka 1500 forint.
Néhány településen nem emeltek, de a legtöbb helyen plusz 100-700 forintot kell fizetni egy belépőért. Egyes strandokon a helyi lakosok ingyenes mehetnek fürdőzni.