BALATON

Egyre népszerűbbek az elektromos hajók a Balatonon

Megnéztük, milyen jogosítvány kell hozzájuk, milyen gyorsan merülnek le, és mennyire környezetbarát a működésük.

Link másolása

A világon a kedvtelésből tartott hajók 80%-át motor hajtja, nem pedig vitorla. Ennek fő oka, hogy ezeket kényelmesebb vezetni. A Balatonon azonban ez épp fordítva van, a hajóállomány több mint a 80%-a vitorlás, és mindösszesen a hajók 10-20%-át hajtja elektromos motor. Ez az arány nem meglepő, hiszen a vitorlások sok évtizedes múltra tekintenek vissza a magyar tengeren, de meglehet, hogy ez a jövőben változni fog.

"A kedvelési célú hajózás összetétele nálunk is eltolódhat az 50-50% felé a vitorlások és az elektromos hajtású motoros hajók között. Az, hogy itt ilyen sok a vitorlás, annak a sajátos helyzetnek volt betudható, hogy itt, Európa majdnem legnagyobb taván sokáig semmilyen más módon nem lehetett hajózni, csak vitorlással." - magyarázza Viszkei András, a WIA Elektromos Yachtok alapítója.

Vitorlást kezelni kétségkívül nehezebb, mint egy elektromos hajót, így a vitorlázás Viszkei András szerint sokkal inkább tekinthető sportnak, mint kikapcsolódásnak.

"Vitorlást vezetni, pláne magas szinten, az jószerével művészet, de mindenképpen nagyon komoly szakmai tudást igényel. Nem elég egy tanfolyamon megtanulni, hogyan állítsuk a vitorlákat, vagy használjuk ki a szeleket, hosszú évek munkájával és tapasztalatával kell tökéletesíteni a tudásunkat" - mondja.

De akik csak belekóstolnának a hajózásba, azok számára az elektromos hajók a könnyebb út lehetőségét kínálják.

"Motoros hajót vezetni mindig könnyebb. Könnyebben elsajátítható. Ez nem azt jelenti, hogy nem kell hozzá tapasztalat, de mindenképpen könnyebb egy kezdőnek. Ez egy sokkal kényelmesebb fedélzeti terep, mert az elsődleges funkciója, hogy jókedvűen töltsük el az időt a családdal vagy a barátainkkal."

Az elektromos hajózás 10-15 éve jelent meg, és Viszkei András szerint ma már egyre többen cserélik le vitorlásukat elektromos hajóra, az aktív pihenést kényelmes, passzív kikapcsolódással váltva fel.

Az, hogy szükség van-e bármilyen vezetői engedélyre vitorlás vagy elektromos hajó vezetéséhez, a hajó méretétől függ.

A jelenleg hatályos jogszabályok szerint, ha egy hajónak a hossza meghaladja a hét métert, vagy a motorja a 7.5 kW-ot ( ez körülbelül 10 lóerőnek felel meg), abban az esetben már úgynevezett kisgéphajó vezetői igazolvány kell vezetéséhez. Az ennél rövidebb vagy kisebb motorteljesítményű elektromos hajókhoz nem kell hajóvezetői igazolvány.

Az engedélyre azért van szükség, mert egy ilyen nagy hajón akár 10-12 ember is tartózkodhat a fedélzeten. "Mindenkire figyelni kell, tudni kell, hogy az utasok hogyan ugorjanak vízbe, hogyan ússzanak a hajó körül, hogy a szembejövő hajókkal vagy a kikötőben hogyan viselkedjünk. Egy egyhetes tanfolyam mindenképp indokolt" - véli Viszkei András.

Bizonyos dolgokat a hét méternél kisebb, vagyis a csónak kategóriába tartozó hajók vezetőinek is érdemes megtanulniuk, hiszen a vízen sokszor akár fél óra alatt is hatalmas változás állhat be az időjárásban.

"A Balaton, - mint minden más víz - nagyon kiszámíthatatlan tud lenni, és akár nagyon veszélyes is. A gyönyörű napsütéses időből fél óra alatt olyan idő lehet, amikor jég zuhog az égből és száz kilométeres szél fúj. A jogosítvány nélkül vezethető hajókra is úgy praktikus felülni, hogy tudatában vagyunk a felelősségünknek. Nem véletlenül hívják a vezetőt kapitánynak. Saját magunkért és a velünk lévő emberekért is felelünk a vízen" - mondja Viszkei András.

A vitorlás hajó - mármint, amikor a hajót csak a vitorlával használják, - a legkörnyezetbarátabb módja egy jármű hajtásának, hiszen teljes egészében megújuló energiával hajtják: széllel. Amikor azonban nem fúj a szél, akkor ezek a hajók is belső égésű motort használnak a helyváltoztatásra. Viszkei András szerint ebben a pillanatban válik az elektromos hajó környezetbarátabbá.

Az akkumulátor az egyedüli, ami gátat szabhat utazásunknak. Az időjárás, az akkumulátortelepek nagysága, valamint a hajó testformája is befolyásolja azt, hogy a töltöttség mennyi ideig elég. Ami azonban különösen fontos az elektromos hajók esetében, az a sebesség, amit választunk a haladáshoz. Sebességkorlátozás jelenleg a Balatonon nincs, csakhogy minél gyorsabban akarunk haladni, annál több energiára van szükségünk.

"Akár 8-10 órán át haladhatunk vele folyamatosan, átszelhetjük a Balatont teljes hosszában, ehhez azonban az kell, hogy a sebességünk ne haladja meg a 8-9 km/órát, ami gyakorlatilag egy kényelmes vitorláshajó sebessége. Ha sokkal gyorsabbak szeretnénk lenni, akkor olyan sok energiára van szükségünk, hogy egyes hajók akár egy óra alatt is el tudják használni az akksi az energiáját" - mondja Viszkei András.

Fontos szempont lehet a jogszabályi háttér is, aminek megalkotását környezetvédelmi elvek vezérelték. Hosszú évtizedek óta ugyanis tilos robbanómotoros, vagyis belső égésű vízi járműveket használni a Balatonon. Még a vitorláshajók segédmotorjait is csak nagyon szigorú feltételek mellett lenne szabad haszálni. Az elektromos hajó viszont működőképes alternatíva.

2012 óta egyébként már elektromos hajóknak is tartanak versenyt a Balatonon, a Zöld Szalagot.

Az első évben ugyan csak három versenyzővel rajtolt el, de tavaly már több mint ötvenen indultak. "Évről évre nő a szám, ahogy egyre több és több elektromos hajó van a Balatonon, és ahogy egyre népszerűbb lesz ez a fajta időtöltés, egyre többen neveznek."

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


BALATON
Videón, ahogy a viharos szél szétszedi a Balaton jegét
A vékony jégréteg egyre kisebb darabokra esett szét, amelyek aztán a déli part felé tolódtak, és közben tovább morzsolódtak.

Link másolása

Nem kímélte a Balatont részben beborító vékony jégréteget a pénteki szélvihar - írja az Időkép.

A viharos északnyugati szél egyre inkább feldarabolta, majd a déli part felé tolta a jégtáblákat, amelyek még kisebb darabokra törtek szét.

A Balatonnál a legerősebb széllökések a 70-80 km/órát is meghaladták pénteken. Az Időkép Fonyód, Várhegyen lévő magassági szélmérője 97 km/h-t mért kora délután.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

BALATON
A Csobáncról, 200 kilométer távolságról fényképezte le az Alpok csúcsait egy amatőr fotós
A magasban erős szél fújt, így szokatlanul messze el lehetett látni a Balaton északi partjának hegyeiről.

Link másolása

A Balaton északi partjáról sikerült lefotóznia az Alpok havas csúcsait egy amatőr fotósnak, vagyis csaknem 200 kilométerre látott el.

Vanatka Martin négy éve fényképezi a Balaton-felvidéki tanúhegyeket, ezúttal is erre készült, mert onnan az Alpok vonalát még soha nem látta.

„Amire nem számítottam, hogy Sümeg felé tekintve, a tejköd és a sümegi vár mögött meglátom a Raab-hegységet és a Schneeberget, ezeknek a havas csúcsait. Ezek már mind az Alpok részeit képezik”

– mesélte a fotós.

Vaszkó András meteorológus az RTL Híradójának elmondta: „Az, hogy a köd, illetve a rétegfelhőzet teteje fölött nagy volt a látótávolság, annak köszönhető, hogy a nagyobb magasságokban erős szél fújt, így a szokásosnál lényegesen tisztább volt a levegő.”

A Föld görbülete miatt azonos magasságból körülbelül öt kilométerre lehet ellátni. A Csobánc 376, a Schneeberg több mint 2000 méter magas hegy. Így, ami különlegessé teszi a felvételt, az a távolság: a Schneeberg például 160 kilométerre van légvonalban a Csobánctól.

Az RTL Híradó teljes riportja

Link másolása
KÖVESS MINKET:


BALATON
7 látványosság a Balatonnál, amiért érdemes egy kicsit távolabb sétálni a parttól
A tó környékén áll hazánk egyik legromantikusabb épületmaradványa. De a parthoz közel van az egyik legszebb panorámát nyújtó templom és az egyik leglátogatottabb várunk is.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2022. január 15.


Link másolása

A Balaton partja hatalmas vonzerő, a csillogó víztükör, a fenséges látvány rabul ejti látogatóját. Ám érdemes egy kicsit eltávolodni a vízparttól és kisebb-nagyobb sétát, kirándulást tenni a környékén is. Sok olyan szépséget rejt a táj, amit a nyári főszezonon kívül is szívesen ajánlunk.

1. A Káli-medence

Igazi természeti csoda a békés, romantikus, szinte idillikus táj, a Káli-medence, amely a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. Különös érdekessége, hogy az itt húzódó hegyek egy része fekete homokkőből van, de többet bazalttakaró borít. A felszínt az évmilliók során a szél is alakította, így jöttek létre a látványos kőtengerek is. A szél által lecsiszolt hatalmas kövek rendkívüli látványt nyújtanak. A vidék egyik fő nevezetessége a félbevágott, kúp alakú Hegyestű, a medence keleti szélén.

2. Balatonalmádi

Ez a település évközben is remek kirándulóhely. A gyönyörű környezet mellett a szoborparkot és több nevezetességet is érdemes felkeresni.

A város egyik fő látványossága a 2013-ban átadott Kézfogás – Európa szoborpark, amely egy kulturális és turisztikai attrakció a Szent Erzsébet ligetben. Több mint 50 szobor és térplasztika látható itt, köztük külföldi művészek alkotásai. Jó részüknek ez az állandó helye, de vannak, amiket csak ideiglenes jelleggel mutatnak be a parkban.

3. A fonyódi Nagyboldogasszony templom

Úgy tartják, hogy a Balatonnál az egyik legszebb panorámát a fonyódi Nagyboldogasszony templomnál találjuk. A román stílusban épült plébániatemplomot Gyalus László tervezte, és 1902-ben szentelték fel. A templomot később, 1920-ban átépítették, majd többször is felújították és tovább díszítették.

4. Szamárkő

Kevés olyan látványosság van a Balaton környékén, melyhez annyi szóbeszéd vagy legenda fűződik, mint a Zamárdiban található Szamárkőhöz. Ráadásul ezt az óriási követ, mely a vasútállomástól 8-10 percnyi sétára fekszik, csak 1943-ban „fedezte fel” egy amatőr régész.

5. A szigligeti vár

Különleges helyen áll a Balaton-felvidék híres vára, a szigligeti vár. Az épület a tó egykori szigetét képező vulkanikus hegy kúpján vigyázza a vidéket. Múltja a 13. századig nyúlik vissza. A sokat látott épület végzetét azonban egy villámcsapás okozta, ami felrobbantotta az egyik toronyban lévő puskaport, a tűztől pedig leégett a vár. A gyönyörű vidéken álló vár Magyarország egyik leglátogatottabb vára.

6. A somogyvámosi romtemplom

Somogyvámos határában áll egy romtemplom, amelyet sokan úgy emlegetnek, mint a Balaton vidékének, sőt hazánknak is egyik legromantikusabb épületmaradványát. A mezőség közepén magasodó építmény valóban lenyűgöző. Egy korábbi régészeti kutatás azt igazolta, hogy a templom egy korábbi, 12. századi kisebb kápolna helyére épült. A kora gótikus stílusú középkori Pusztatemplomnak ma a romjai láthatók a somogyi lankák, dűnék és szántóföldek között. A – manapság – Ihász-dűlőnek nevezett részen áll már 800 éve. Mivel a természet veszi körül, így minden évszakban érdekes és szép látványt nyújt a kövekből, téglákból álló torony.

7. A balatoni napfelkelte

A napkeltében van az a bizonyos pár pillanat, mikor az első napsugár áttör a sötét égbolton. Még csak ígéri, hogy hamarosan teljes pompájában előbukkan, még nem melegít, még ő is készülődik. De jelzi: állj meg, várj! Ilyenkor tényleg megáll minden arra a pillanatra. A víz elsimul, a csónak nem ring, a madár elhalkul a fészekben. Az ember pedig ül, a lélegzetét visszafojtja, és átadja magát a természetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BALATON
Jégkása lett a Balatonból Siófoknál
A fagypont alatti hőmérséklet és a szél okozza a jelenséget.
Fotó: Facebook/Időkép - szmo.hu
2022. január 12.


Link másolása

Az Időkép új videót közölt Facebook-oldalán, amelyen jól látszik a zord időjárás hatása.

Az élő kamerák rögzítették, ahogyan a Balaton, Hotel Lidó előtti szakaszán folyamatosan jégkása képződött.

„A szél és a -6 fokos fagy fodros jégtakarót húzott a siófoki partszakaszra.”
- írták a videóhoz.

Egy tegnap készült fotót is csatoltak mellé, ahol jól látszik, hogy még nyoma sem volt a jégtakarónak.

A teljes videó felvétel itt tekinthető meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET: