BALATON

Egy sebészprofesszor szerelmei

Kollár professzor elismert érsebész. Az egyik szerelme a Balaton, a másik vitorlázás, a harmadik pedig a ritka járgányok.

Link másolása

Gyanútlanul botladoztunk Nusi babajárgányával az öreg járgányok között. Az még az a boldog békeidő volt, amikor meg lehetett mozdulni a füredi sétányon... Egy kis piros, igazán csinos olasz mellett hosszabban is elidőztünk:

balaton_auto1

balaton_auto2

Csitti-fitti volt, látszott, hogy a gazdi szereti, tisztán tartja, és - ahogy én a szintén csizmán született Vespámat - használja is. Egyszer csak - noláááám - elénk toppan a Magyar Vitorlás Szövetség elnöke. Kedves mosolyára Nusi pironkodva kidugta lábát a hintóból, mire professzor bácsi térdét s derekát meghajtva kezét-lábát csókolta. Na jó, de mit keres itt professzor bácsi? Hogy autókat hozott kiállítani? Menjünk csak menjünk, naná, hogy látni szeretnénk őket!

Vitorlázó barátai csak Totyának hívják. Munkájában kijár neki a professzor úr megszólítás. Prof. Dr. Kollár Lajos sebész-érsebész 2013 óta a Magyar Vitorlás Szövetség elnöke. Rajong a Balatonért, és nem mellesleg a régi autókért.

Miről szól Az élet íze blog?

Mórocz Anikó a lányának, Annának a születését várva kezdte el írni a blogot, neki is ajánlja első bejegyzésében. Ahogy ígéri: izgalmas utazást kezd Nusival, és csalódik, aki egy pelenkaszagú "baba-blog"-ra készül, mert azt a terepet meghagyja arra jóval érdemesebbeknek. Ők ketten inkább kóstolgatják az élet ízét, és az élményekből Nusi is ki fogja venni a maga részét.

aniko

Kettecskén folytatják a Balaton környékének felfedezését: benéznek kis falvak girbe-gurba utcáiba, beleszagolnak a vasárnapi délutánok békésen hullámzó levegőjébe, betérnek a település végén lévő, vendégfogadásra is alkalmas pajtagalérákba, ahol külön helye van a házigazdának, és a családtagnak számító házi kedvenceknek. Tartson velük, akinek úri kedve ezt diktálja!

BMW Isetta-jával mondhatni családi kapcsolatot ápol, ugyanis nem csak ilyen járgányon tanult meg vezetni, hanem konkrétan azzal, ami most a birtokában van – újra. A szájsebész papa és a gyógyszerész mama a kis pléhtojással bejárta Európát. Sok csomagot nem kellett magukkal vinni: a külső poggyásztartón kívül az ülés mögött egy kisebb táska, mondjuk anyuka tartozéka fért el.

Mindez mai szemmel nehezen vizionálható, és nem csak a 80 km/h-s végsebesség miatt, hanem azért is, mert az Isetta esetében olyan fogalmakat ne keressünk, mint gyűrődő zóna, menetstabilizáló elektronika, függönylégzsák vagy biztonsági öv, hiszen ez sincs benne. Később az apró BMW elkerült a háztól, de Kollár Lajos rábukkant és visszavásárolta. Hiába, a szerelem...

balaton_auto4

balaton_auto5

balaton_auto7

balaton_auto6

Az Isetta-sztori

A szakma meghatározása szerint legfeljebb két ember elfuvarozására használt törpejárgány, rövid távolságokra, úgy, mint boltba, munkahelyre vagy óvodába, esetleg kocsmába. Valami csudaszép.

Kívül semmi műanyag, csak domborított lemezek, krómozott lökhárítók, BMW-emblémával nyomott krómdísztárcsák, mókás lámpák, megannyi, szeretettel tervezett iparművészeti remek. Az idilli környezetbe az autó előre, felfelé nyíló elején át lehet beszállni. Az ülés kényelmes, tartása persze értelemszerűen nincs, helyette igazi dodzsemes érzés van. Az oldalablakok eltolhatók, és minden Isettát hátrahajtható ponyvatetővel szereltek fel, így a gyors átszellőztetés garantált, és könnyebb visszaintegetni az utca elragadtatott népének is.” A népek figyelmét az is felkeltheti, hogy az Isetta tangát hord...

balaton_auto15

A törpeautó tervei Milánóból, a hűtőszekrények és robogók gyártásával foglalkozó ISO SpA-tól, Renzo Rivolta cégétől származnak. 1953-ban, a Torinói Autószalonon mutatták be a prototípust. 1954-ben teljesítményosztályában elvitte a Mille Miglia autóverseny három első helyét. A gépre azonnal lecsapott a BMW, és megvette a licencet. Isetta-ja többek között Elvis Persley-nek is volt.

Kollár professzor a 2015-ös füredi vitorlabontó old timer versenyére az Isetta-ján kívül elhozta a színre fújt Panni motort, és az utcai használatra szolgáló FIAT-ját is. Panni előtt nem készült robogó Magyarországon. 1958 és 1962 között gyártották a Csepeli Kerékpárgyárban, majd az egri Finomszerelvénygyárban. A törperobogó az 1957-es Budapesti Ipari Vásáron mutatkozott be, ahol is nagy sikert aratott. Kollár professzor Pannija sem csücsül mindig tétlenül a puccos utánfutóján, időnként vígan robog vele a tulajdonos.

Alig kaptunk levegőt a gyönyörűségtől, és nem is sejtettük, hogy a java még hátra van... Elindultunk a másik Kollár-járgány, a kis csinos piros FIAT kabrió felé, amit épp kinéztünk magunknak Nusival. Ennek a története az Isetta-hoz hasonlóan igen kalandos volt: az internet segítségével Kölnben talált rá Kollár professzor. Bejelentette vásárlási igényét, átutalta az eladási árat, majd elutazott Barcelonába egy orvosi kongresszusra. Spanyolországban sűrű telefonhívások közepette kiderült, hogy a magyar bank napokig ült az utaláson, és hiába érkezik a tréler, az autót addig ők ki nem adják, amíg a pénz nincs a bankszámlájukon. Egy órával a szállító megérkezte előtt végül bedöcögött a vételár is a kereskedő számlájára... Azóta a kis piros szállítja Kollár professzort a Balatonhoz: egyik szerelem találkozása a másikkal.

balaton_auto7

balaton_auto9

balaton_auto10

Prof. Dr. Kollár Lajos orvos-gyógyszerész házaspár gyermekeként született Pécsen, az orvosi egyetemet is ott végezte. Két nagybátyja szintén orvos volt, édesapja pedig egyik alapítója a Sztomatológiai Klinikának. A hatvanas évek beat-nemzedékéhez tartozónak vallja magát, így nem volt benne semmilyen megfelelési kényszer, egyszerűen csak úgy alakult, hogy ő is orvosdoktor lett. Sebészetből majd érsebészetből szakvizsgázott. Végigjárta a szakma ranglétráját a műtősfiútól az egyetemi tanárságig, hat éven keresztül volt a PTE Klinikai Központjának főigazgatója, jelenleg az Érsebészeti Klinika társprofesszora. Tagja a Professzorok Batthyány Körének.

1958 óta minden nyarát a Balatonon töltötte, és persze, hogy vitorlázással. A szüleinek volt egy haditengerész ismerőse, aki a háborúban elveszítette a családját. Egyedül maradt, majd mindenét elvették, egyetlen kivétellel: a vitorlását meghagyták. Kialakult körülötte egy széles baráti kör, aminek Kollárék is tagjai voltak, s így hétéves korától kezdve a nyarakat egy balatoni nádasban megbújó kunyhóban töltötte. Itt ismerkedett a vitorlázással, és így vált szerelemmé a Balaton.

balaton_auto11

balaton_auto12

balaton_auto13

balaton_auto14

Tanítómestere Solti László volt, kinek katonás, ugyanakkor rendkívül humánus tanítói, oktatói képességeiről máig legendák keringenek. Kollár Lajos a hajóépítés alapjait is nála tanulta: az első hajó, amivel megismerkedett, az az ő osztályon kívüli tizenötöse, majd egy gaffos, 22-es bienen jolle volt. Az első saját tulajdonú hajója vicces „Maugli – Na, mi újság Wágner úr?” nevű kalóz volt, amit saját kezűleg újított fel. Majd a Fagyöngy nevű 25-ös túrajollé következett, és a 70-es években kitört műanyagozási láz sem hagyta érintetlenül.

A 70-es évek eleje óta versenyez, számos dobogós helyezést ért el. Több ezer mérföldet hajózott az Adrián, a Jón, az Égei és a Földközi tengeren. Vitorlázott a Karib tengeren, Francia Polinéziában és az Indiai Óceánon is.

Még több olvasnivalót találsz a Balatonról, a nyárról és a szépségről Anikó blogján.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


BALATON
Ilyen festői a Balaton 780 kilométer magasból
A látványos felvételt a Sentinel-2 műhold készítette, de más vidékeket is lefotózott.

Link másolása

Különösen látványos fotó készült a Balatonról, ráadásul igen magasról. A Sentinel-2 műhold 780.000 méter magasságban készítette a felvételt a magyar tengerről - vette észre a Sokszínű Vidék.

A képet az Európai Bizottság Védelmi Ipari és Űrügyi Főigazgatósága a Twitter-oldalán osztotta meg.

Hasonlóan szép képek készültek más vidékekről is, például a máltai Gozo szigetéről:

vagy Izlandról:

És az Etnáról is:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
BALATON
Mi okozza a Balaton két legrejtélyesebb jelenségét?
A soha be nem fagyó foltok a jégpáncélban és a szél nélküli viharok évszázadok óta foglalkoztatják a tudósokat.
Forrás: Tó-retró blog, címkép: Fortepan/Nagy Zoltán - szmo.hu
2022. november 21.


Link másolása

A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Noha egy kötetnyi rejtélyt gyűjtöttem már össze a Balatonról, a két talán legismertebb és legtöbbünk által személyesen is megtapasztalt, különös jelenségről még egyetlen szót sem ejtettem. Nem nyomoztam még utána, hogy

mi okozza a szél nélküli viharokat és a soha be nem fagyó foltokat a tavon.

E két furcsaság nem kizárólag a különlegessége folytán érdemel figyelmet, hanem azért is, mert mindkettő kifejezetten veszélyes az emberek testi épségére vagy akár az életére is! Nézzük hát sorjában...

Soha be nem fagyó foltok

Már az 1800-as évek elején is felbukkant egy kifejezés, melyet a Balaton környékén élők biztosan ismernek, ez pedig a „heves” vagy „hevesek”. Ezek tulajdonképpen alattomos csapdák, melyek a tó befagyása után jelennek meg. Olyan foltokat jelölnek, melyek a legnagyobbra hízott jégtakaró esetén is fagymentesek maradnak vagy legfeljebb hártyavékony jég képződik rajtuk.

A heves név a balatoni horgászoknak köszönhető, akik meg voltak győződve róla, hogy a tó fenekén feltörő melegebb források okozzák ezt a jelenséget.

Ez bizonyos fokig logikusnak tűnő magyarázat, hiszen a magyar tenger környékén gyakorta találkozhatunk melegvízű forrásokkal. A tudomány azonban egészen az 1960-as évek elejéig nem adott érdemben választ arra, hogy mi okozza a hevesek kialakulását.

A balatoni jég kiváló forrása a szórakozásnak, de életveszélyes is lehet...Fotó: Fortepan/ Bojár Sándor

1964-ben a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) a „A Balaton vízháztartási egyensúlya” részeként vizsgálta meg az állítólagos források kérdését, mivel a könnyűbúvárkodás ekkoriban vált széleskörben használt eszközévé a kutatásoknak. A vizsgálatokat azokra a területekre koncentrálták, ahol a heveseket a leggyakrabban figyelték meg, ám a tó mélyén ezeken a részeken ugyanúgy nem találtak forrásokat, mint a Balaton többi részén sem. Azonban mégis mutatkozott egy érdekes különbség!

Az érintett szakaszokon (Füred és Csopak környékén) a fenéken tölcsér alakú bemélyedések voltak. Ezekben vízmozgást nem, de felszínre törő buborékokat gyakran megfigyeltek. A feltörő gázból származó mintákat a tihanyi Biológiai intézetben vizsgálták meg, és arra jutottak, hogy a fenékből szén-dioxid emelkedik a felszínre.

Ez a gáz nem ismeretlen a tó kutatói előtt, hiszen az utóvulkanikus feltöréseket a szárazföldön is észlelték már, sőt a füredi savanyúvíz is ezeknek a folyamatoknak köszönheti a létét. A szén-dioxid jelenléte pedig könnyedén megmagyarázza nemcsak a hevesek létrejöttét, de azt is, hogy miért melegebb a víz felszíne a jelenségeknél, mint a környező, befagyott felületeken. A szénsavas víz környékén ugyanis leszáll a fagypont, és ez akadályozza, illetve késlelteti a felszín bizonyos helyein a befagyást, így a mélyebbről feltörő, a jégnél némileg melegebb víz érkezhet a felszínre. Van azonban egy másik jelenség, melynek okai között szintén feltűntek a tó fenekén feltörő vízforrások.

Vajon a széltelen viharok hátterében milyen folyamatok húzódhatnak meg?

Bár a hevesekről szóló feljegyzések régiek, a másik különlegesség dokumentációja még távolabbra nyúlik vissza az időben. A szél nélküli viharokat már az 1700-as években is feljegyezték. Aki gyakran fordul meg a tó környékén, az biztosan maga is találkozott már ezzel a jelenséggel.

Olyan időben jelentkezik, amikor az ég tiszta, szél pedig egyáltalán nem érzékelhető. A régiek által egyszerűen csak „vésznek” nevezett esemény ilyenkor bontakozik ki, tarajos hullámok képében melyek éppen úgy fodrozódnak, mint viharos időben, sőt nem egyszer a partot is elöntik. A jelenségre 1936-ig több magyarázatot is próbáltak adni.

Az első ilyet már meg is cáfoltuk, hiszen az 1800-as években a mélyben dolgozó forrásokkal magyarázták a „vészt”. Ebben az esetben azonban nem melegvízű áramlásokról beszéltek, hanem olyan csatornákról, melyen a tóval összeköttetésben lévő tenger(!) nyomja át a vizet. Ám ez korántsem a legvadabb elképzelés volt!

Akadtak ugyanis olyan tudósok, akik a közeli viharok delejének (elektromosságának) tulajdonították a víz felkorbácsolását. A harmadik elmélet (1910) pedig a víznyomást okolta a „vész” kialakulásáért.

Ebben az elképzelésben úgy okoskodtak, hogy a felül lévő víz súlya tolja ki maga alól az alsóbb rétegeket, melyek tarajos hullámok és villámáradások képében törnek rá a partra. Meglepő módon ez a magyarázat nem is állt olyan messze az igazságtól. A magfejtést – mint oly sok esetben – a Balaton egyik legnevesebb kutatója, Cholnoky Jenő adta meg, 1936-ban. Ő felhívta a figyelmet a tó egyik legfontosabb jellegzetességére, miszerint a magyar tenger mélység/terület aránya jelentősen különbözik a legtöbb természetes tóétól. A Balaton méretével összevethető tavak ugyanis általában több tíz, nemritkán száz méternél is mélyebbek. Ezzel szemben a mi kicsinyített tengerünk legmélyebb pontja, az ún. tihanyi kút csupán 11 méterrel fekszik a felszín alatt. Emiatt a tó távolabbi pontjain feltámadó nagyobb szél könnyedén okozhat „vészt” a közelünkben, miközben a légmozgásból semmit sem érzünk.

A szél egyszerűen kimozdítja a vizet a tó medréből és a szélirányba eső parton megemelkedik, a szél környezetében pedig lecsökken a vízszint. A nyugalmi helyzetből kimozdítást tudományos nyelven denivellációnak nevezzük, s ennek eredménye viharos felszín és a mini áradás. Ha a szél több vizet szállít a szél irányában, mint amennyi a víz mélyén visszaáramlani képes, akkor felduzzad a víz a szélnek kitett parton, mindaddig, amíg olyan erős lesz a denivelláció, hogy az ellenáramlás egyensúlyt tud tartani a szél szállításával.

Az elmélet igazolásaként Az 1930-as években a Balaton keleti és nyugati végén, Kenesén és Keszthelyen egyidejű vízszintméréseket végeztek egy különleges műszerrel. Az eredmények pedig bebizonyították, hogy a denivelláció áll az évszázados rejtély hátterében. Persze a „hevesek” és a „vészek” ettől nem kevésbé veszélyesek, de legalább az okok világossá váltak...

Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni vagy szeretnéd tudni, hogyan nyaraltak a szüleid, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnél visszaemlékezni a 70-es, 80-as évekre, és vannak fotóid, amiket szívesen megosztanál, csatlakozz a Retró Insta-csoporthoz!

Ha szívesen felidézed az előző korszak karácsonyait, szeretnéd tudni, hogy akkoriban a télapót vagy a Jézuskát várták a gyerekek, és milyen játékok kerültek a karácsonyfa alá vagy milyen szaloncukrokkal és égőkkel díszítettük fel a karácsonyfát, és mit viseltünk a jeles ünnepen, olvasd el a Tó-retró blog szerzőjének új könyvét! További részletek és megrendelés itt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BALATON
Magyarország egyik legszebb adventi vásárával indít Balatonfüred legújabb kikötője
Magyarország egyik legszebb adventi vásárával indít Balatonfüred legújabb kikötője december 10-én.

Link másolása

Hagyományteremtő jelleggel rendezik meg 2022. december 10-én szombaton az I. Kékszalag PORT adventi vásárt Balatonfüreden, a Balaton idén átadott kikötőjében. Az ingyenes rendezvényen helyi és környékbeli kézművesek, gasztronómiai szolgáltatók mellett különböző, a vízi sportokhoz kapcsolódó aktivitásokkal, valamint jégvitorlás kiállítással is készülnek a szervezők.

Az ezüst vasárnap előtti szombaton ünnepi köntösbe öltözik Balatonfüred legújabb helyszíne, az idei évben megnyitott Kékszalag PORT kikötő és környéke. A létesítmény területén rendezik meg ugyanis az I. Kékszalag PORT adventi vásárt, melynek különlegessége, hogy a vízparton hangolódhatnak a várakozás ünnepére a látogatók. Holczhauser András a Kékszalag PORT-ot üzemeltető Balatonfüredi Vízisport és Szabadidőközpont ügyvezetője elmondta: a kikötő területe egész évben látogatható és mindenki számára nyitott.

„A Kékszalag PORT egy egész évben, mindenki számára látogatható komplexum. Fontosnak tartjuk, hogy Balatonfüred új közösségi területét még közelebb hozzuk a fürediekhez, valamint a térségbe látogatókhoz, minél többekkel megismertessük. Bár a vitorlázás első sorban nem téli sportág, de nálunk bárki, amíg be nem fagy a Balaton vízreszállhat, ugyanis a hajókat is a vízen tároljuk.”

Az I. Kékszalag PORT Adventi vásár ötlete onnan eredt, hogy szeretnék a kikötőt a klasszikus, tavaszi-nyári – őszi szezonon kívül is megtölteni élettel – fogalmazott a Magyar Vitorlás Akadémia ügyvezetője. Szépvölgyi István kifejtette elsősorban helyi és környékbeli kézműveseket, gasztronómiai kiállítókat hívtak a vásárra.

„Nagy örömömre szolgál, hogy megmozdultak a balatonfüredi, valamint a térségben lévő szolgáltatók és szinte azonnal igent mondtak a felkérésre, hogy jöjjenek el a vásárra. Ezzel a szombati nappal amellett, hogy szeretnénk bebizonyítani, hogy a Balaton nem vonult el téli álomra, össze szeretnénk hozni az egész éves Balaton szerelmeseit. És ha már mindez egy kikötőben zajlik, természetesen megjelennek a vízisportok, igaz a parton. A fiatalok átélhetik a vitorlázás örömét a vitorlásszimulátorunkon, bemutatjuk, hogy milyen kézzel hajtott eszközöknek ad otthont a Kékszalag PORT kajak-kenu pontja, valamint jégvitorlás-kiállítással is készülünk.”

A rendezvényen különböző kézműves termékek, kerámiák, karácsonyi díszek várják az érdeklődőket, de emellett süteményeket, édességeket, téli ételeket és a balatonfüredi borok mellett különleges téli italokat is kóstolhatnak a látogatók.

Az I. Kékszalag PORT Adventi vásárral egy időben Adventi Cool Túra néven tartják az idei évben induló Füred Winter Cup sorozat első rendezvényét, melynek résztvevői a tervek szerint látványos felvonulást tartanak majd feldíszített hajóikkal a Kékszalag PORT kikötőből indulva és oda visszaérkezve.

I. Kékszalag PORT adventi vásár

2022. december 10. 11:00-18:00 óráig

Helyszín: Kékszalag PORT (Balatonfüred, Anna sétány 7.)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BALATON
Elhagyott kagylóhéjak, haragos hullámok, csendesülő természet, ilyen az ősz a Balatonnál
Az október is tartogat látnivalót a magyar tenger partján. Megmutatjuk.
Fotók: Matus László - szmo.hu
2022. október 29.


Link másolása

Csendes napok köszöntöttek Balatongyörökre. Ősszel a hangok is megváltoznak, a szél zúgása, a víz csobbanása, a madarak vijjogás, a távoli vonat kattogása keveredik a sátálók halk beszédével, vagy a part mentén kavicsot dobáló gyerekek kiabálásával. A magyar tenger színei is megváltoznak, a sápadt sárgák, a fakó zöldek és a rozsdaszín barnák veszik át az uralmat. Tarts velük egy partmenti andalgásra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk